Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-01 / 229. szám
1997. október 1., szerda 5. oldal Hazai Tükör KIÉT: nincs összhang a törvénytervezetben Vita a béremelések körül A koalíció magára szavazott földügyben A Ház megkezdte a jövő évi adótörvények tárgyalását Az Országgyűlésben a tegnap délutáni szavazás során eldőlt, hogy a november 16-i népszavazáson a termőfölddel kapcsolatban a kormány által megfogalmazott - és Bihari Mihály szocialista képviselő javaslatára pontosított - kérdések szerepelnek majd az íveken. Az önkormányzati érdek- képviseletek kétségbe vonták a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának tegnapi ülésén, hogy a jövő évi költségvetési törvény- javaslat alapján meglesznek a közalkalmazottak keresetének 16 százalékos növeléséhez szükséges források. Az érdekképviseletek számításai szerint a törvényjavaslatban összességében - a dologi és a fejlesztési költségeket is figyelembe véve - a szükségesnél 61 milliárd forinttal kevesebb pénz szerepel. A kormányzati oldal a tárgyaláson mindezzel nem értett egyet, ők azt hangsúlyozták, hogy az állami feladatokra jövőre - a javaslat szerint - 18,5-19,5 százalékkal több jut, mint az idén. Az önkormányzatoknál 18 százalékos a növelés. A kormány szerint takarékos gazdálkodással ez megfelelő Az egészségügy illetékesei a jövő héten tárgyalásokat kezdenek a dohánygyártó és -forgalmazó cégekkel arról, hogy bevételeikből juttassanak bizonyos részt a cigaret- tázás okozta egészségkárosodások csökkentésére - jelentette be tegnap dr. Molnár Ilona országos tiszti főorvos. A tárgyalás egyben nyitánya lesz a Nemzeti Dohányzásellenes Kampánynak. A széles körű akciót az indokolja, hogy aggasztóan nő a dohányosok tábora: a legfrissebb statisztikák szerint évente fejenként átlag 3300 cigarettát füstölünk el. Különösen az nyugtalanító, fedezetet jelent a tervezett ön- kormányzati kiadásokhoz. A szakszervezetek azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslatban nem szerepel tételesen a 16 százalékos átlagos kereset- emelés ténye, forrása. Kérték, hogy a pénzügyi szakértők ezt pótolják, méghozzá külön-kü- lön bemutatva a központi intézményekben, az önkormányzati körben és a társadalombiztosításban várható emelést. A munkavállalói oldal azt javasolta, hogy már jövőre kezdődjön meg a minőségi munka elismerésére szolgáló rendelkezés előkészítése. A közalkalmazotti F, G kategóriákban legalább 13,5 százalékos átlagos keresetnövelésre tartanak igényt, a köztisztviselőknél az illetményalapot pedig 27 200 forintra kellene felemelni. A készpénzkímélő - bankok útján történő - bérkifizetéseket a KIÉT-ülésen csak fenntartásokkal támogatták. hogy az ártalmas szenvedélynek egyre több tizenéves lány és fiú hódol. A főorvos asszony okkal- joggal nehezményezte, hogy amíg a dohánygyárak évente 1,6-2 milliárd forintot költenek reklámra és egyéb szponzorá- cióra, addig a lakosság felvilágosítására ennek csak töredéke jut. A tárgyalások sikere esetén a cégek egy új közalapítvány javára fizetnék be anyagi hozzájárulásukat. Ebből a pénzből egyebek közt dohányzásról leszoktató ambulanciákat hoznának létre és anyagilag támogatnák a szűrővizsgálatok számának növelését. N. Zs. A koalíció által támogatott indítvány mellett az elfogadáshoz minimálisan szükséges 255 képviselőnél néggyel többen, 259-en szavaztak igennel. Ellene 79 voksot adtak le, 1 képviselő tartózkodott. Eszerint a két kérdés a kérdőíveken a következőképpen hangzik majd a népszavazáskor: 1. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazda- sági tevékenységet folytat? 2. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt? A Ház tegnapi munkanapján egyébként megkezdődött a személyi jövedelemadóról, illetve a társasági adóról szóló törvénymódosítások tárgyalása. Az előteijesztett tervezet szerint csak kisebb változások lesznek, az adótábla nem módosulna. A nyugdíjjárulék 25 százaléka levonható lenne az adóból, a bérből élők havi adójóváírása 3600 forintról 4000 forintra nő. A termőföld bérbeadása három hektár tulajdon alatt adómentes, e fölött változatlanul 20 százalék, amit azonban 1998-tól az önkormányzatok hajtanak be és kapnak meg. A társasági adó teljes összegét elengedik 10 évre annak a beruházó cégnek, amely elmaradott térségben legalább há- rommilliárd forint értékű, termelési célú beruházást helyez üzembe. Simonffy Ágnes Biztonsági intézkedések. Sorkatona ezentúl nem végez a Magyar Honvédségnél éles tűzszerész feladatokat - egyebek mellett erről intézkedett a júniusi dunaharaszti tragikus tűzszerészbaleset nyomán a honvédelmi miniszter. Elnapolt döntés. Az Ország- gyűlés mentelmi bizottsága a bírósági megkeresés formai hiányosságai miatt elnapolta a döntést G. Nagyné Maczó Ágnes mentelmi ügyében. A parlamenti és kisgazda alelnököt egy állampolgár jelentette fel becsületsértésért, a Ház plenáris ülésén tett, „róthmanózás- ként” ismert kijelentése miatt. A miniszter válasza. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a sajtótörvényben pontosan kijelölt jogköre nem teszi lehetővé, hogy a tárca jogi eszközökkel befolyásolja a sajtóban kialakult viszonyokat - válaszolta Wisinger István MÚOSZ-elnöknek Magyar Bálint miniszter, egy, a témát az újságírók érdekében a közelmúltban felvető levelére. Ombudsman! vizsgálat. A nemzetiségi oktatás helyzetéről kezdett vizsgálatot Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Tegnapi fórumán elmondta: az első tapasztalatok szerint gond lehet, hogy a jövőre bevezetendő Nemzeti alaptantervbe „nem fér bele” a kisebbségi nyelvek oktatása. Továbbtanulók. Lassan nő az érettségizettek számaránya az adott korosztályon belül, az idén elérte a 46 százalékot. Ez azt mutatja, hogy indokolt a középfokú oktatás további ki- terjesztése - hangzott el tegnap egy pedagógiai tanácskozáson. Drogtörvények. A kábítószerfogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott parlamenti eseti bizottság kezdeményezi, hogy a kormány 1998. február 28-ig nyújtsa be indítványait a kábítószer-problémával foglalkozó törvények módosítására, különös tekintettel a kábítószer hatása alatt gépjárművet vezetők büntetőjogi felelősségére. Influenza-szimpózium. Jelenleg egyetlen jel sem utal arra, hogy világméretű vagy hazai influenzajárvány lenne kialakulóban - közölték tegnap egy budapesti szimpóziumon. Szövetségeseket keresnek. Az MSZP elnöksége áttekintette a potenciális választási szövetségesek körét. Folytatják az Agrárszövetséggel és a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal megkezdett tárgyalásokat. Zajlanak emellett az egyeztetések a Baloldali Ifjúsági Társulással és az Úttörőszövetséggel is. Ki kit zár ki a METESZ-ből? Az utóbbi napokban ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a METESz háza tájáról. Az országos vezetőség szeptember 26-i határozatával felfüggesztette Kosa Gyulát a szervezet elnöki tisztéből. Kosa Gyula és néhány megyei vezető kiadott nyilatkozatában az országos elnökség határozatát elutasította, mondván, hogy őt felmenteni csak a közgyűlésnek van jogköre. Megkérdeztük a felfüggesztést bejelentő Zsikla Győző alelnököt, valamint az ezt elutasító Kosa Gyulát.- Zsikla úr, mi indokolta Kosa Gyula felfüggesztését?- Az országos elnökség korábban egyhangúlag elfogadta az ellenzéki agrárkerekasztal- nál megfogalmazott, földtörvénnyel kapcsolatos népszavazási szöveget. Ehhez képest néhány hét múlva Kosa Gyula egy más, sokkal több kérdést tartalmazó kérdőívet küldött ki a tagságnak. Ezzel a kezdeményezéssel rontották a népszavazás sikerének esélyeit.- Mire számíthatunk a továbbiakban?- Minél előbb össze kell hívni a közgyűlést, hogy az országos vezetőség határozatának érvényt szerezzünk. Nem Kosa Gyulával van a probléma, hanem a háttérből érvényesülő politikai erőkkel.- Kósa úr, hogyan értékeli a határozatot?- Mint azt a nyilatkozatban is közzétettük, az országos vezetőség határozata teljesen alapszabály-ellenes, mivel tisztségemből csak a közgyűlés menthet fel. A METESZ néhány megyei szervezete a földkérdés minden kiskaput kizáró megfogalmazására törekedve, másfajta szövegezést javasolt, mint amit az agrárke- rekasztalnál elfogadtunk. Az országos elnökség azonban nem volt hajlandó ezt a kezdeményezést elfogadni.- Hogyan tovább?- Október elejére szeretnénk összehívni Kiskőrösre a közgyűlést, hogy ezt a kérdést megtárgyaljuk. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy néhány, az érdemi munka helyett csak a bomlasztásban részt vállaló országos vezetőségi tagtól meg kell válni, attól sem riadunk vissza. T.Zs. Az iratok pótlólag is beadhatók A kárpótláshoz a Vöröskereszt nyilvántartása is segítséget nyújt Október 7-én éjfélkor jár le az 1997. évi XXIX. törvény alapján járó személyi kárpótlások igénybejelentésének a határideje. E jogszabály az életüktől és szabadságuktól politikai okból, jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló ’92-es törvényt módosítja. Az igénybejelentéssel késni nem lehet, de egyes iratok indokolt esetben pótlólag is beadhatók. Boros János, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal ügyfélszolgálatának vezetője elmondta: az adatlapon fel kell tüntetni, ha a határidőig nem sikerült minden dokumentumot beszerezni. Az illetékességet bizonyító okiratokat a hivatal pótlólag már csak azért is elfogadja, mert beszerzésük gyakorta körülményes és hosszadalmas, a volt munkaszolgálatosoknak, hadifoglyoknak, illetve örököseiknek gyakran több okmányt kell csatolniuk. Kucsma Jenőné, a Magyar Vöröskereszt keresőszolgálatának vezetője elmondta: kárpótlással összefüggő ügyben ma is naponta több mint százan fordulnak hozzájuk. Számítógépes nyilvántartásuk van a volt szovjetunióbeli hadifoglyokról, az elesettekről, az elhunytakról is, de a névsorok nem teljesek, és esetenként pontatlanok. Ezért minden érdeklődővel az azonosításhoz szükséges részletes adatlapot töltetnek ki. Tudakolják például a bevonulás időpontját, helyét, az utolsó híradás idejét és tartalmát, az utolsó magyarországi lakcímet. A Vöröskereszt nyilvántartása 55 ezer elhunyt magyar hadifogoly nevét tartalmazza. Az adatok azonosítása, a kárpótlási ügyben felmerülő kérdések megválaszolása, az igazolások kiadása igen időigényes munka. (cs. benkő) Tulajdonba kerülnek a sportingatlanok (Folytatás az 1. oldalról) így teljesen jóhiszeműen a Duna-völgyi főcsatorna és a soltvadkerti Büdös-tó tulajdonjogát is horgászok akarták megszerezni. De a kiskunmajsai egykori MHSZ-székház sem tartozik a törvény hatálya alá. Mert ezt évekig az önkormányzat bérelte, és iskolát működtetett benne. Az épület tehát már nem sport céljait szolgálja. A beérkezett kérelmeket Budapesten egy döntéselőkészítő bizottság vizsgálta, s a jogtiszta ingatlanok birtokba adása megkezdődött. így Tass mellett a sporthorgászok már két területet megkaptak. Ugyancsak eldőlt a kiskőrösi, a félegyházi és a bajai lőterek sorsa is: ezek a helyi önkormányzatok tulajdonába kerültek. A kecskeméti, Matkói úti sporttelepet pedig a KTE kapta meg. Az ingatlanokat 15 évig sportcélra - elsősorban a korábbi sporttevékenységre - kell használni. Ezt az OTSH ellenőrizni fogja - mondta Szávai Imre kirendeltségvezető. - galambos Aggasztóan nő a nikotin rabjainak száma „Dohányt” a dohánygyáraktól? Megjelent a Kiskegyed Konyhája októberi száma! Benne: Kiskegyed Konyhája — igazi társ a főzésben! • Öt ötlet hétköznapra • A főszerkesztő szereti: marhahús almamártással • Terülj, asztalkám! • Egy tál rizs ötféleképpen • Kilenc krumpli G j £ t, l N ! í H A VONVA x >: x 5 s ív ro í. r a r< • i ■> * ;■ > í o . o. k t 6 s e r ?. x •? t >' Lakáskultúra A hónap lapja változatlanul a Lakáskultúra! Benne: ▲ A hónap lakása: Családi ház helyett ▲ A hónap tudósításai: Leleplezett hamisítványok Takarékosság a villamos energiával A A hónap érdekessége: Hétköznapi csoda: a tetőkert A A hónap receptje: Zöldséges kalácska A A hónap házigazdája: Kubik Anna és Csiszár Imre Minderről és még sok egyébről olvashat a - 124 oldalas - októberi Lakáskultúrában!
