Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-02 / 230. szám

1997. október 2., csütörtök 7. oldal • KARPEREC • KARPEREC • Ha én ezt a klubban elmesélem... Asszisztenscsere Mesélő: Vágó Katalin rendezőasszisztens, aki idén a 3. évadját kezdi Kecskeméten. Egy ilyen produkció, mint a Jézus Krisztus Szupersztár, mindenkire óri­ási feladatokat ró. Itt nem lehet megállni, a lelkesedés az egész társulatot magával sodorja. Mivel zenés darabról van szó, az asszisztens kompeten­ciája is kibővül, hiszen több embert kell összefogni, kordinálni, mint egy prózai műnél. Az előadás próbáit már augusztus elején elkezdtük, napi 10-12 órás pró­barenddel. Délelőtt táncpróbákat, beénekléseket, részpróbákat, délután énekórákat, este pedig összpróbákat, éjszakába nyúló hangfelvételeket tar­tottunk. A Ladányi Andrea koreográfus által vezetett tréningek annyira tet­szettek, hogy én is beálltam. A nagy lelkesedésben az egyik edzésen meg­húzódott a lábam. Innentől kezdve az egész társulat azzal viccelődött, ho­gyan kellene megoldani az „asszisztenscseréf’. Ebben csak az a mulatsá­gos, hogy a munka, amit ellátok, nem létezik kettős szereposztásban. A torta és a habja Mesélő: Törő Erzsébet rézfúvós (pózán), a színház zenekarának nyug­díjasa, 16 éve a kecskeméti Katona József Színház tagja „Lelkes nyugdíjasként” dolgozom tovább. így kerültem ebbe a darabba, amelynek kecskeméti története a május 25-ei Gálaműsort követő egyik be­szélgetésen kezdődött. A Gálán előadott „Jézus” részletek ugyanis annyira megtetszettek a csapatnak, hogy Zádori Laci karmesterrel kupaktanácsot ülve eldöntöttük: még aznap este „megfűzi a Lecsót” (Lendvai Zoltán fő­rendezőt), hogy az egész darabot vigyük színre. „Ezt feltétlen meg kell csi­nálni” - hangoztattuk. Főleg azért, mert a közönségnek is nagyon tetszett. A feladat, amit végül a színház felvállalt, óriási: az előadáson a teljes ze­nekar élőben, fent a színpadon játszik. A mű egyébként muzsikus szem­pontból igen komplikált, hiszen a klasszikus zenekart egy dobosból, gitá­rosból, és billentyűsből álló „rockalap” is kiegészíti. Pontosabban az egész munka „sava-borsa” a rockosokra épül, mi már csak hab vagyunk a tortán. Azért a klasszikusoknak is kijut a fel­adatokból, Háry Péter kollégám például tizenötféle ütőhangszeren játszik ebben a darabban. A lényeg, hogy itt mindenki bizonyítani akar. Reméljük, hogy ez a ránk jellemző lelkesedés az előadásokon átragad majd a közön­ségre is. Megváltó vagy szupersztár? Mesélő: Szegesdi Róbert színművész a Jézus Krisztus Szupersztár cím és főszereplője: Sokan emlékeznek még a budapesti Thália Színház vendégjátékára a kecskeméti kamaraszínházban. Az Ötödik K című előadás nemcsak a nézőknek, hanem a lélegzetelállító érzékenységgel játszó Szegesdi Róbertnek is emlékezetes: alakítását látva szerződtették a kecskeméti szín­házhoz. Tavalyelőtt játszott az Ahogy tetszikben, majd tavaly a János vitézben és a balvégzetű Farsangban. Ebben az évadban pedig cím- és főszereplője Webber rockoperájának, a Jézus Krisztus Szupersztárnak. Szegesdi Róbert nem először, immár harmadízben Jézus. Ám az a két korábbi Jézus nem ez a Jézus volt. A budapesti Rock Színház tagjaként a Sztárcsinálókban, illetve Bulgakov művében, a Mester és Margaritában játszotta A Megváltó szerepét. Ezekben az előadásokban • Webber rockop­erájával ellentétben Jézus másod, harmadlagos szereplője volt a történet­nek. Majd jött a nagy meglepetés: a jótékonysági gála sikerét látva a szín­ház műsorra tűzte a rockoperát. A döntés és a címszerep meglepte a fiatal színészt. Meglepte, de meg is rémítette. Egy ilyen vallási és történelmi személyiség megformálásához a mítosz ismeretét szokták felhasználni. O azonban a szupersztár fogalom általa alkotott véleményével szeretné ötvözni a mítoszt. S ez nagyon nehéz ötvözet. Lendül a varázspálca Zádori László mindössze 12 éves volt, amikor felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola különleges te­hetségeket oktató előkészítő ta­gozatára, zongora szakra. Később elvégezte a Zeneakadémia kar­mesterképző szakát, majd dolgo­zott a Rock Színházban, ahol az Anna Kareninát, a Miss Saigont, az Evitát és A sakk című musicalokat dirigálta. A Vígszín­házban és Veszprémben a West Side Story-t vezényelte. Kecske­méten az Én és a kisöcsém című zenés darabbal debütált 1996- ban. Az elmúlt évad óta tagja a színháznak, s nemcsak a zenés darabok „hangravitele” a dolga, hanem egy igazi, állandó színházi zenekar létrehozása is. Ebben az évadban megújult a színház zene­kara, több új fiatal, állandó taggal bővült. Új az együttes koncert­mestere is, Dömötör Tiborné sze­mélyében. Az a tervünk mondta Zádori László -, hogy 2-3 év alatt 10-12 állandó taggal működő vo­nószenekara legyen a színháznak, s a fúvós szólamvezetők, illetve az ütőhangszeresek is a színház állandó zenekari tagjai legyenek. Az ambiciózus, mindössze har­mincéves karmesternek az idei évad több lehetőséget ad arra, hogy a gyakorlatban ismét próbá­ra tegye? mit tanult a Zeneakadé­mián mesterségből. Az. évad nyi­tódarabja. a Jézus Krisztus Szu­persztár című rockopera nagy fel­adat lesz: a 33 tagú zenekar mu­zsikusai közülük 18-an a Kecs­keméti Szimfonikus Zenekar tag­jai élőben játszanak majd a színpadon. • SMINKASZTAL • SMINKASZTAL • Kukkerral nézve Annak, aki elmegy a Jézus Krisztus Szupersztár című darabra, ja­vaslom, vigyen magával látcsövet is, megéri. No nem azért, mert anélkül nem bombázzák majd elég látnivalóval az embert. Ellen­kezőleg, kukkerra azért van szükség, hogy nézőként is belepillant­hassanak az előadás finoman megtervezett részleteibe. Hajcihő Arról, hogy az apróságokból mit érdemes majd jól szemügyre vennünk, Kanizsai Lászlóné fodrásztár-vezetőt kérdeztem:- A fodrász szemszögéből nézve a „Jézusban” a parókák a legkülönle­gesebbek. A Heródes udvarában táncoló öt lány műhaja a most divatos szí­nekben (pitik, zöld, türkiz...stb) pompázik majd, ami messziről is igen lát­ványos lesz, főleg a ruhákkal kombinálva. Ami számunkra nehéz feladat, ezeket a parókákat úgy feltenni, hogy azok a dinamikus tánc közben is a lányok fején maradjanak. A fentiekhez hasonló speciális dolog még a zsi­dó pajeszek és szakállak felrakása. Itt az eredeti hajjal való összeengedés- re kell nagyon figyelnünk Ruhahuzavona Ami a kukucskálást illeti, a jelmezek stílusá­nak heterogenitása min­denképpen említésre méltó. Erről, (a férfi ru­hák készítésének aspek­tusából) szintén Kani­zsai Lászlóné mesélt, aki nemrégiben vette át a férfivarroda vezetését:- Egy hónap óta, teg­nap volt az első éjszaka, amikor jól aludtam. Ne­kem kell ugyanis a jel­mezek megvalósítására a pénzt beosztani, és a var­roda ütemtervét megha­tározni. Ez egyfajta ál­landó versenyfutást je­lent az idővel, ráadásul ha időben elkészülünk, akkor is csak az első jelmezes főpróbán derül ki, hogy jól dolgoztunk-e. Szerencsére a kollégákkal. Gréczi Istvánnal (varroda) és Szabó Dezsővel (szabászat), jól tudunk együttműködni. A férfijelmezek közül a zsidókaflánok elkészítése volt a legkomplikáltabb feladat, és akkor még nem beszéltem a táncosok jelmezeiről, amelyek csak akkor használ­hatóak, ha egy teljes gimnasztikái sort kibírnak hasadás nélkül. Rohampajzstól a koktélbárig A kellék nagyjából az, amit a színész a kezében tart. A frizurák és jelme­zek mellett a kellékek is fontos elemei egy darabnak. A „Jézus Krisztus Szupersztár" előadás tárgyairól szóló tudnivalókat Noszlopy Róbert kel- léktárvezctő ecsetelte:- Mivel ez a mű főleg a koreográfiára épül, a tárgyaknak nem jut olyan nagy szerep, mint például egy kamaraszínházbeli bemutatónál. A kellékek beszerzése azonban itt is komoly feladatot jelentett. Valódi fegyvereket hasz­nálunk (természetesen hatástalanítva), melyeket egy kereskedelmi cégtől kölcsönöztünk, a rohampajzsokat pedig a Rendőrség adta. A legtöbbet azok után rohangáltam, ilyet ugyanis nem szokás tőlük kölcsönkérni. A leg­büszkébb a bárjelenet színes koktéljaira vagyok. Ezek. talán mondanom sem kell, hogy nem valódi italok, mégis olyan hatást keltenek majd. Maradjon szakmai titok, hogyan oldottuk meg azt, hogy élethűek legyenek. Negyedszázados musical mai mondanivalóval A Jézus Krisztus Szupersztár című musicalt a pro­ducerek hosszas vívódása után, 1972-ben London­ban mutatták be először. A rosszindulatú jóslatok ellenére, a mű már akkor óriási tetszést aratott. A sikersztori Magyarországon is folytatódott, melynek egyik emlékezetes állomása a szegedi, sza­badtéri előadás volt. A kecskeméti Katona József Színházba már egy újabb, az 1996-ban átdolgozott darab került. LENDVAI ZOLTÁN főrendező a musical kecske­méti színrevitelének körülményeiről, rendezői kon­cepciójáról mesélt.- A holnapi előadás valóban ősbemutató lesz?- Bizonyos értelemben igen. Magyarországon ugyanis ezt az átdolgozott változatot eddig még sehol sem játszották.- Miben tér el az új mű a régitől?- Módosították a dalok szerkezetét, a hangszere­lést, és új szövegek is kerültek a darabba. Ami azon­ban a legfontosabb, hogy ezt a változatot előadáson, élőben, nálunk még nem játszották.- A cím (azok­nak, akik még néni ismerik a történe­tet) evangéliumi je­lentéstartalmat su­gall. Felvázolná az ön értelmezése sze­rinti cselekményt ?- A hatvanas évek végén született mu­sical, a hippimozga­lom jegyében, a rockhoz kapcsolód­va jött léttre. Atörté- nelmi helyzetet, egy újvilágba adaptálva képzeli el az író. (Ez a szándék egyébként a filmben is jól érzé­kelhető, ott egy hip­picsapat adja elő a történetet.) A darab­nak örök érvényű, a mai helyzetre is ér­telmezhető jelentése van.- Ön szerint, mi az a konfliktus, amit az emberi­ség egy évezreden át nem tudott megoldani ?- A fő probléma (mint ma is) az elnyomás, az erő­szak, és az ezekből fakadó kiüresedés. Ugyanúgy, mint Jézus korában, ma már szeretetről beszélni szin­te meghökkentő. Az ókori szituáció egyébként körül­belül olyan lehetett, mint a mai Belfastban: béke van, de elnyomás, a helyzethez kapcsolódó feszültséggel, amelyre mindenki a megoldást keresi.- Á májusi gálaműsoron nagy sikert arattak a darabból készült válogatással, ez a mostani azon­ban nagyobb falat. Egy olyan lojális típusú rende­ző mint ön, hogyan tud ennyi embert kordában tartani ?- A darab koreográfusa, Ladányi Andrea nagy se­gítségemre van ebben, hiszen az ő munkamódszere már magában foglalja a fegyelmet. Nekem, személy szerint nagyon élvezetes dolog együtt dolgozni és gondolkodni vele arról a világról, amelyben az elő­adás fogalmazódik. Remélem, hogy a kemény mun­kát amit végzünk, a nézők az előadások minőségében is megérzik majd, hiszen minden nehézséget a közön­ség és a társulat kedvéért vállaltunk. Szerkeszti: VASKÓ TÜNDE. Fotók: WALTER PÉTER • JEGYGYŰRŰ »JEGYGYŰRŰ »JEGYGYŰRŰ• Nem kell papírgalacsin A színjátszás és az ennivaló valahol mélyen, egy tőről fakadnak. Az egyik lelki, a másik fizikai táplálék az ember számára. Az élelmiszereket gyártó KÜNDIG- FOOD Kft. azonban, nem a fenti okok miatt támogatja a Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót. A „mi- ért”-re, CSONGOVAI TAMÁS ügyvezető igazgató adott választ.- Volt valami különös oka rá, hogy pénzt adjon erre a darabra? Úgy nőttem fel, mint minden ép eszű ember: szeretem a színházat. Hiszem, hogy szebbé teszi az életünket, és ezért áldozok is rá. Tudja, én nem kívánok színikritikus­ként tetszelegni. Én néző vagyok, nekem az a fontos, hogy a ruhák és a díszletek szépek legyenek, a színészek tehet­ségesek, a táncosnő pedig igenis mosolyogjon, ha már ott van. Persze, más komolyabb műfajra is vevő vagyok, csak az izzadságszagú dolgokat nem szeretem, A könnyedség nagyon fontos, ezt a munkámban is szem előtt tartom. Ne­kem fogalmam sem volt Bal Józsefről, aztán megismertem és rájöttem, hogy ez egy ügyes ember. Tehetséges színész és talpraesett menedzser, aki (egyénisége megtartása mel­lett) akar valamit. Ráadásul az iróniája közel áll hozzám.-Az elmúlt két évben mégis sokan támadták. Ön mi­ért nem tántorodott el mellőle? A postásunk is készül rá Egyszer volt, hol nem volt, egy icipici házikó, ahol bi­zony azelőtt már sok minden volt: sporthivatal, szóra­kozóhely és egyebek. Ez egy régi mese, az új másképp kezdődik: Már öt éve is annak, hogy a Z.imay utca 4. alá beköltözött az az iroda, amelyik egy alkalommal, a színház egy előadását szőröstül-bőröstül megvette. A mesét az intézet munkatársa, DENE ORSOLYA fejezte be:- A Dán Kulturális Intézetet öt éve alapították, akkor költöztünk be a fent említett épületbe.- Milyen feladattal bízták meg önöket?- Elsődleges célunk, hogy kapcsolatokat teremtsünk a dán, illetve a magyar gazdasági és kulturális élet résztve­vői között.- Ki finanszírozza ezt a tevékenységet? Munkánkat a Koppenhágában székelő Dán Kulturális Intézet felügyeli, ők ál Ínak minden költséget.- Hogyan kapcsolódik ehhez a kecskeméti színház?- Az 5. születésnapunkra programokat szerveztünk, s a „Jézus Krisztus Szupersztár”-!, záróakkordnak megvettük. Hiszek abban, hogy Kecskemét lakossága nem az ope­rettnél kezdődik, s úgy gondolom, hacsak nem papírgala- csinokkal dobálják a nézőket, nincs okom rá, hogy előadás közben hazamenjek. Legfeljebb azt mondom, hogy nem erre vágytam. A színháznak egyébként kötelessége a köz-, ízlést formálni. — Mit vár a „Jézus Krisztus Szupersztár"'-tól?- Adarabokban, amiket eddig itt láttam, nagyon tetszett, hogy a színészek élvezték, amit csináltak. Eltek, mozog­tak, betöltötték a színpadot. Lelkes társaság. Hiszem, hogy ez egy jó produkció lesz! Számomra egyébként az élő elő­adás közvetlen élménye a legfontosabb, mert a színház emiatt ünnep az ember számára. Innen kapjuk meg mind­azt a lelki táplálékot, amire az én szakmámban is (ahol em­berekkel bánok), ma már elengedhetetlen szükség van. Lendületes társulat.- Kik mehetnek el az előadásra? Dán politikusokat, önkormányzati dolgozókat és fia­tal, amatőr színészeket hívtunk meg. A fennmaradó jegye­ket pedig, a hozzánk közel álló magyar intézményeknek ajánlottuk fel.- Miért pont erre a darabra esett a választásuk?- Úgy gondoltuk, egy világhírű musical magyar nyelvű adaptációját, a dán vendégek is jobban megértik.- Mivel biztatta a meghívottakat az előadással kap­csolatban?- Azzal, hogy siker lesz. Erre csak egy példát említenék: a postásunknak kiállításmeghívókkal szoktam kedvesked­ni, eddig talán ha egyre elment. Most a „Jézus"-ra invitál­tuk, már alig várja.- A születésnap után jönnek a dolgos hétköznapok. Marad-e a jó kapcsolat a színházzal?- THOMAS BERNTSEN úrral, az intézet vezetőjével már megbeszéltük, hogy a SZÍNPÁRTOLÓ EGYLET ren­dezvényein feltétlen ott a helyünk. Most ez a legaktuáli­sabb.

Next

/
Thumbnails
Contents