Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-24 / 248. szám
1997. október 24., péntek Megyei Körkép 3. oldal Hová tűnik a csövekből a víz? A kiskunhalasi önkormányzati intézmények fölött sem múlik el nyomtalanul az idő. Javítások, felújítások szükségesek. Az önkormányzatra vár a feladat, hogy döntsön az intézményi felújításokra szánt 5,6 millió forint felosztásáról. A II. Rákóczi Ferenc-szakkö- zépiskola esetében nem halogatható tovább a tető felújítása. A beázások és az ezekből eredő rongálódások elodázhatatlanná teszik ezt. Az önkormányzat által létrehozott ad hoc bizottság megállapítása és javaslata szerint a tetőszerkezetet mihamarabb teljes egészében fel kell újítani. Ez4,5 millió forintba kerül. A felújítási keret fennmaradó részét kisebb javításokra, valamint berendezések cseréjére fordítják majd. A polgármesteri hivatal porral oltó készülékei közül tizenegy már elérte a 20 éves kort, s biztonsági szempontból ezeket ki kell vonni a forgalomból, s újakkal kell pótolni. A hivatal négy kazánjának felújítása is időszerűvé vált. Két halasi általános iskola fűtési, illetve elektromos rendszerét is javítani kellett. Az előbbi munkálatok valamivel több mint félmillió forintba kerülnek. Két intézményi probléma egyelőre nem orvosolható. A felsővárosi iskola központifű- tés-rendszerének javítását a fűtési szezonra való tekintettel már nem lehet elvégezni, valamint - egyelőre ismeretlen körülmények miatt - a Bajza utcai óvoda fűtési rendszeréből naponta eltűnik a víz. Egyelőre keresik, hogy hol és hová. Foktői díszpolgári címek A foktői képviselő-testület által a közelmúltban megítélt díszpolgári címeket adtak át tegnap a községi ünnepségen. Díszpolgári címmel ismerték el Agyagási Béla nyugalmazott református lelkész kiemelkedő munkáját, aki több mint negyedszázadot szolgált a faluban, valamint Rónaszegi Gábor plébános ötéves foktői tevékenységét. Az ’56-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek tegnap Kecskemét főterén. Az ünnepi műsorban megemlékeztek az október 23-i eseményekről, majd a különböző szervezetek, pártok, intézmények helyezték el koszorúikat a Kossuth-szobornál. fotó: banczik Róbert Szökőkutat avattak tegnap Dunavecsén. Az 1956-os forradalomra és szabadság- harcra emlékező vecsei ünnepség keretében felavatott szökőkút Probstner János és Dobány Sándor művészek munkája. fotó: w. király ernő Kétnapos megemlékezés Kalocsán Tegnapelőtt este és tegnap délelőtt egyaránt közel kétszáz kalocsai vett részt a forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezéseken. Szerdán hat szervezet tisztelgett a Magyar Hősi Emlékműnél. Török Endre önkormányzati képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy a forradalom alapját a keresztény erkölcs normái biztosították. Ezt a dicsőséges időszakot akarják napjaikban olyanok kisajátítani, akik korábban ellenségesen éreztek a forradalom iránt. A csütörtöki hivatalos városi ünnepen dr. Filvig Géza alpolgármester idézte fel ’56 eseményeit. Hangsúlyozta, hogy a történelemben 41 év csupán egy pillanat, de ma is kötelességünk ébren tartani a forradalom eszméjét, amely népünk halhatatlan dicsősége. Erre a példára, és magyarságunkra mindig büszkének kell lennünk. Beszédét követően helyi szervezetek, az érsekség, a helyőrség, valamint intézmények képviselői helyezték el koszorúikat a hősi emlékműnél. Kubatovics Tamás A tisztáknak és igazaknak állít emléket ez a dombormű - mondta Csóti András dandártábornok, amikor tegnap a kalocsai börtönnél leleplezte Farkas Tibor alkotását. A kora délelőtt megrendezett ünnepséget szentmise és koszorúzás követte az érseki városban. Szalkszentmártoni emlékérem Tegnap délután adták át Szalkszentmártonban a Szalk- szentmárton Községért emlékérmet. A Duna menti kisközség kitüntető díját Káposztás Mihályné vehette át. Káposztás Mihályné harminckét éve dolgozik védőnőként a faluban. A nyugdíjaskort elérve tovább folytatta védőnői munkáját. Erdélyi vállalkozók jártak a megyében Sikeres volt a Bankárok Alapítvány és a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezdeményezése, amelynek révén háromszáz erdélyi vállalkozó érkezett múlt héten tapasztalatcserére Bács- Kiskunba. Kiskunmajsán egy almatermesztő, egy nyomdász és egy pék, Jászszentlászlón öt, falusi turizmussal foglalkozó vállalkozó töltötte hasznosan napját hasonló szakmájú helyi vállalkozókkal. Kelendő alumínium Ismeretlen tettesek a Kunság Volán Rt. Kerekegyháza és Szabadszállás, valamint Kecskemét és Fülöpszállás között kihelyezett tizennyolc darab autóbuszmegálló-tábláját és alumíniumoszlopát lopták el, a cég kára százharminckilencezer forint. Hamis ötezresek Kiskőrösön A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZnek fizetett ismeretlen személy hamis ötezer forintossal. A kiskőrösi postahivatalban is hamis ötezrest fizetett be valaki. Mindkét bankjegy színes nyomtatón készített másolat volt. Gazdasarok Szüret utáni tennivalók Az idei esztendő jó évjáratként vonul majd be a magyar szőlő- és borgazdaság történetébe: a szőlősgazdák mennyiségileg és minőségileg jó termést takarítanak tje. Kérdés azonban, hogy a nagyarányú borhamisítás következtében megnövekedett készletek milyen hatással lesznek az újbor értékesítési lehetőségére. A parlament által most tárgyalt törvény legfőbb célja, hogy elejét vegye a hamisításnak, és szigorúan őrködjék a minőség és az eredetvédelem felett. Egy régi közmondás szerint a jó bornak három feltétele van: jó fajta, jó termőhely és jó pincemester! Valóban, csak korszerű pince- ■ "íveletekkel lehet az igényes fogyasztó számára is megfelelő bort előállítani. És ebben nem lehet különbség a sok ezer hektoliteres pincészetek és a csupán néhány száz liter bort előállító vincellérek között. Az alapvető borkezelési eljárásokat mindenütt el kell végezni. Ezért ajánlom minden szőlősgazda figyelmébe a következő tennivalókat: a zajos erjedés befejeződése után a hordókat teljesen fel kell tölteni borral. Erre a célra ne használjon más - és semmiképpen ne használjon gyengébb minőségű - bort, mint ami a hordóban kierjedt. A szüret befejezése után ne hagyja magára a szőlőskertet! Most van az ideje a tápanyag utánpótlásának istálló- vagy műtrágyával. Az istállótrágyát a kimélyített sorközökbe kell elteríteni és rá kell húzni a talajt, hogy a trágya tápanyaga és humusztartalma a legjobban fejtse ki a hatását. Ötszáz négyzetméter területű szőlő (az ennél nagyobb ültetvény már üzemi szőlőnek minősül) őszi trágyázásához 1,5 tonna érett istállótrágyára van szükség. Ősszel főként foszfor- és káliműtrágyát kell kiszórni. Csak annyi nitrogén adagolására van szükség, amennyi a talajba jutott szerves anyagok elbomlását elősegíti. A többit tavasszal kell felhasználni a hajtások kifejlődésének elősegítésére. A tőkepótlás legjobb időszaka az ősz, a fagy beálltáig. Bálint György Év végéig befejezik a hídépítést, a mederkotrást, lebontják a kőgátakat Újraélesztik a harta-dunapataji holtágat A tervek szerint még ebben az évben befejezik a harta-dunapataji Duna-holtág rehabilitációjának első ütemén belül a mederkotrást. Még az idén elkészül Hartánál a híd is, valamint megkezdik az élővíz útját a holtágtól elzáró kőgátak bontását. Jövő tavasszal pedig már a mostani holtág medrében is az élő Duna folyik majd. A harta-dunapataji Duna- szakasz rehabilitációjának gondolata mintegy négy évvel ezelőtt merült fel. Mind környezetvédő szervezetek, mind a községek vezetése támogatta az ötletet. Mint megfogalmazódott, a holtág élővízzel való feltöltése mind a terület értékes élővilágának megőrzése, mind az idegenforgalom fejlesztése szempontjából fontos feladat. A munkák első ütemében mintegy hat kilométeres folyószakasz mederkotrását kell elvégezni. A mederkotrás, a Harta felőli híd megépítése, valamint a kőgátak bontása közel negyvenmillió forintba kerül. Az összeg nagy részét pályázatokból nyerte Harta, amely gesztorként intézi a folyószakasszal kapcsolatos ügyeket. Építik a hídpilléreket az élővízzel tavasszal feltöltendő holtág felett Hartánál. A teljes rehabilitáció tervei között szerepel egy másik híd építése Dunapatajnál. Miután a két település közötti három sziget visszakapta eredeti életterét, következik a tájrendezés, kerékpárutak építése és egyéb feladatok. A hartai önkormányzat a község közigazgatási területén található, holtág körüli erdőrészeket és élővilágot - tizenkilenc hektárt - helyi védettségű területté nyilvánította. W. Király Ernő