Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-22 / 247. szám

1997. október 22., szerda Hazai tükör - Világtükör 5. oldal Az MSZP és az MDF javasolja: jusson több pénz a humán erőforrásokra Legyen családbarát a költségvetés Az ország 1998. évi költségvetésének összesen 30 órára terve­zett vitájából alig pár óra jutott a tegnapi napra. Egy felszó­laló foglalkozott a hiány és az államadósság összefüggésével, egy a honvédség juttatásaival, kettő az önkormányzatokkal, a többi szónok a múlt heti családpolitikai vitát folytatta. Béki Gabriella (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy a kormány átlagosan 7 százalékkal akarja emelni a családi pótlékot, 13,5 százalékos infláció mellett. Véleménye szerint nemcsak a reálértéket kellene megőrizni, hanem pótolni is kellene va­lamennyit az 1990 óta elszen­vedett reálértékvesztésből. Ehhez Sasvári Szilárd (Fidesz) szerint a családi pótlékot is össze kellene kapcsolni a mi­nimálbér vagy a minimál- nyugdíj összegével, hogy azokkal együtt változzon. Boross Péter (MDF) rámu­tatott: ebből a költségvetésből tragikusan hiányzik a családok iránt érzett felelősség, ami a gyermekek utáni adókedvez­ményben, ingyenes tanköny­vekben és ezer másban is megnyilvánulhatna. Raskó György (MDNP) azt vetette a kormány szemére, hogy az elmúlt három évben folyama­tosan kivonult a munkaerő új­ratermelésének finanszírozá­sából. Pedig ez nem csak a családok ügye, hosszú távon az ország gazdasági verseny­képessége is a megfelelő lét­számú, színvonalú és szak- képzettségű munkaerőtől függ. Igaz, hogy az ország gazdasági mutatói egyre szeb­bek, tette hozzá Raskó, de e mögött súlyos egyenlőtlensé­gek húzódnak meg. Ritka pillanata volt a par­lamenti eseményeknek, ami­kor az MDF-es Dobos Krisz­tina és a szocialista Takács Imre véleménye szinte szó szerint egybevágott. Mindket­ten úgy vélték, hogy a gazda­ság jövő évi - várhatóan 4-5 százalékos - növekedéséből nagyobb részt kellene fordí­tani a humán erőforrásokra, az oktatásra, a kutatásra, mert ezek az ország igazi stratégiai ágazatai. (s. á.) Nyomozás Belgiumban. Pándy András magyar-belga protestáns lelkészt legalább hat ember meggyilkolásával vádolják a brüsszeli hatóságok. A 80-as években eltüntette két fele­ségét, valamint megölt nyolc gyermeke közül négyet. A bizonyítékok között két külön test­hez tartozó maradványokat, illetve levélhamisításhoz használható eszközöket találtak. A lel­késznek magyar származású nőismerősei is voltak, akiknek sorsa ismeretlen.'* fotó: feb/keuter Eredményesen zárultak a magyar-román tárgyalások Magyar egyetemet alapítanak Horn Gyula tárgyalásain több kérdésben született vagy kör­vonalazódott megállapodás. Döntést hoztak további két ha­tárátkelő megnyitásáról, a romániai privatizációban való magyar részvétel előmozdításáról és közös bank létesítéséről. Kijelölik a Budapest-Bukarest autópálya nyomvonalát is. A magyar kormányfő romá­niai látogatásának második napján megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. Markó Béla, a romániai magyarok szervezetének elnöke beszá­molt azokról a pozitív lépé­sekről, amelyek az oktatás, il­letve a közigazgatás terén lét­fontosságúak a kisebbség számára. Ugyanakkor aggo­dalmának is hangot adott ami­att, hogy román nacionalista körök sorozatos támadásokkal megpróbálják megakadá­lyozni az előrehaladást. Horn Gyula és román tár­gyalópartnere, Victor Ciorbea román miniszterelnök megál­lapodott egy közös ro­mán-magyar ifjúsági alap lét­rehozásában, amely a fiatalok közötti kapcsolatokat segíti. Nagy érdeklődést váltott ki az a közlés, amely szerint a két miniszterelnök egyetértett egy új, önálló magyar egyetem alapításában. Erre azonban nem Kolozsvárott kerülne sor, mert ott meg akarják őrizni a több kultúrát szolgáló Babes- Bolyai Egyetem egységét. Emil Constantinescu román államfő a hivatalos tárgyalá­sok befejezése után a Cotro- ceni-palotában fogadta Hornt. A két politikus egyaránt ki­emelte a magyar-román kap­csolatokban bekövetkezett je­lentős változásokat. A megbe­szélés után Horn és kísérete Snagovba hajtatott, ahol meg­koszorúzta Nagy Imre emlék­művét, majd hazaindult. A román sajtó általában szűkszavúan számolt be a ma­gyar kormányfő látogatásáról. Az Adevarul vezércikke sze­rint Románia látványos gesz­tusokat tett Magyarországnak, elment az engedmények hatá­ráig. „Most Budapesten a sor, hogy teljesítse a kötelezettsé­geket és ígéreteket.” Ami a csillagháborús tervekből napjainkig megvalósult Műholdak ellen - lézerágyú A Pentagon végre elkönyvelhette a sikert: az űrbéli objek­tumok ellen bevethető csodafegyver, a Miracl „lelőtt” egy műholdat. Ez a kísérlet korábban kétszer is meghiúsult. Az óriás acéllöveg csövéből izzó - szabad szemmel látha­tatlan - infravörös fénysugár lövell az ég felé. A lézersugár átmérője csaknem két méter, hatótávolsága pedig több mint négyszáz kilométer. Csaknem egy millió watt energia feszül benne, így a sugárnyaláb meg tudta semmisíteni a Föld körül keringő mesterséges holdat. A minapi sikeres teszt során nem az amerikai Misti-3 mű­hold megsemmisítése volt az elsődleges cél. Azt akarták ki­próbálni, hogyan lehet egyet­len másodpercig, majd tíz má­sodpercig lézerrel megtá­madni és működésképtelenné tenni a műholdat. A szakemberek szerint ugyanis nem mindig szüksé­ges a szatellit teljes elpusztí­tása, hiszen a lézersugár a mesterséges holdak hőérzé­keny elemeinek - napelemek, szenzorok - megsemmisítésé­vel bénaságra kárhoztatja, s ezáltal hasznavehetetlenné te­szi az égi-légi megfigyelőket. Az új fegyver még Reagan elnök csillagháborús tervei idején született. Akkor arra készültek, hogy ilyen lézersu­gárnyalábokkal védjék meg az ország légterét a behatoló el­lenséges rakéták elől. A módszer az új helyzetben elősorban azt célozná, hogy háborús válság esetén meg­akadályozzák az ellenfél fel­derítő műholdjainak behatolá­sát az USA légterébe. A költséges lézerteszteket 1985-ben betiltották. Ám két évvel ezelőtt az új, republiká­nus többségű kongresszus lel­kesen feloldotta a tiltást. Ferenczy Europress Tisztesség a Bősöknek. A forradalmárokat ápolta 1956-ban a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház. Az MDF rendezésében tegnap megkoszorúzták az elesettek emlék­tábláját. Képünkön az egykori sebész, dr. Harmath Zoltán és dr. Ferenczy István főigazgató. fotó: feb/kallus györgy Birtokfejlesztő program a T. Ház tárgysorozatában Annak ellenére, hogy a Mező- gazdasági Bizottság ezt eluta­sította, a Ház 277 igen szava­zattal, 9 ellenében, 49 tartóz­kodás mellett tárgysorozatba vette tegnap Raskó György és Farkas Gabriella MDNP-s képviselők Az életképes bir­tokfejlesztési program címet viselő önálló indítványát. Raskó György elmondása sze­rint a javaslat azt a célt szol­gálja, hogy a magyar családi gazdaságok felvehessék majd a versenyt az Európai Unió termelőivel. Gyimóthy Géza (FKgP) pártja nevében üdvözölte a ja­vaslatot, Szabó Iván (MDNP) pedig úgy vélekedett, hogy a végső nagy birtokrendezés előtt az államnak kötelessége hely­zetbe hozni a magángazdasá­gokat. A Néppárt frakcióveze­tője szerint - miután elsősorban kamatvállalásról, illetve garan­ciarendszerekről van szó- a tőkejuttatásokat és kedvezmé­nyes hiteleket előirányzó prog­ramnak minimális költségvetési kihatása lenne. Juhász Pál (SZDSZ) szimpatikusnak ne­vezte a javaslatot, ugyanakkor úgy látja: egy ilyen program ma nem időszerű, ezen az úton 1991-ben kellett volna elin­dulni az „ideológiai rögesz­mék" helyett. Nem zárta ki vi­szont, hogy néhány év múlva, amikor nagyobb lesz az adófi­zetők pénzének felelős felhasz­nálását garantáló rend az ag­rárszférában, elindulhat egy ilyen kezdeményezés. Európai forradalom. Mécs Imre szerint az 56-os esemé­nyeknek is szerepük van abban, hogy a térség országai közül el­sőként hazánk csatlakozhat a NATO-hoz. Az egykori forra­dalmár, jelenleg a parlament honvédelmi bizottságának el­nöke mindezt Ópusztaszeren, a Megmaradás falánál rendezett koszorúzási és gyertyagyújtási ünnepségen mondta. Eletvédő konferencia. Szom­baton és vasárnap rendezik meg Budapesten, a Magyarok Házá­ban a hazai családvédő szerve­zetek ötödik konferenciájukat, a „családvédelem, számvetés és előretekintés” gondolatkör je­gyében. Előadások hangzanak el a magyar család múltbeli és jelenkori helyzetéről, és meg­ismertetik törekvéseiket a csa­ládokat segítő közösségek. Vízumkényszer bevezetését fontolgatja London a cseh ál­lampolgárok számára, ha folyta­tódik a csehországi romák ki- vándorlási hulláma a szigetor­szágba. Kanada ugyanezen ok­ból október elején már kötele­zővé tette a vízumkérést. Veszély fenyegeti az ukrán ál­lam biztonságát - jelentette ki Valerij Muntijan. Áz ukrán vé­delmi minisztérium főtisztvise­lője aggasztónak nevezte, hogy a szomszédos államok növelték védelmi kiadásaikat. Az ország biztonságára fenyegetést jelent az is, hogy „egyes államok terü­leti követelésekkel lépnek fel Ukrajnával szemben". Osztrák bűnügyi szakértők perdöntő bizonyítékot - egy gumikesztyűt - találtak arra, hogy a letartóztatott stájeror­szági férfinak, Franz Fuchsnak köze van az Ausztriát 1993 óta izgalomban tartó levélbomba­merényletekhez. ... Lehet, hogy az Ön személyre szóló csomagja még ennél is olcsóbb! Várjuk kérdéseit az alábbi ingyenes zöld számon: JSÄÄS- 9.811,« 06-80/200-269 ♦ A csomag tartalmazza a kötelező gépjárműfelelősség­biztosítást, ♦ Assistance szolgáltatást, ♦ 10% casco önrészt. ♦ A csomag 1 millió Ft összegű balesetbiztosítást tartalmaz. Opel Astra 1A & ♦ A „jó kockázatú” megyékre vonatkozik. ♦ 23 év alatti gépkocsivezetőkre nem vonatkozik. ♦ Csak négy évnél fiatalabb autóra köthető! COLONIA BIZTOSÍTÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents