Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-20 / 245. szám

1997. október 20., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Szezonnyitó vadászatot tartott az elmúlt hétvégén a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Va­dásztársaság. A vadászaton negyven vadász vett részt és közel száz fácánkakast sikerült elej­teniük. A vadászat előtt rövid közgyűlést rendeztek, ahol megtárgyalták a pénzügyi és gaz­dasági ügyeket, majd balesetvédelmi oktatást tartottak. fotó: vajda Piroska Az intézményeket önmagukhoz mérten lehet csak értékelni Még mindig téma Baján a kép­viselők azon döntése, miszerint két általános iskolában vizsgá­latot folytatnak majd a szakmai munka értékelése érdekében. A testület elé került tájékoztató alapján ugyanis a József Attila- és a Dózsa György-iskolák mu­tatói gyengének tűntek. A kul­turális bizottság elnöke jelezte, hogy a szakmai színvonalat il­letően nem lehet az adatokból következtetéseket levonni, ám vizsgálat mindenképpen lesz. Osztrogonácz József, a Dó- zsa-iskola igazgatója elmondta, hogy a nevelőtestülettel együtt úgy látja, az önkormányzat mint fenntartó jogosan vizsgá­lódhat az intézménynél. Az eredményességet azonban leg­alább 5 évre visszamenőleg kel­lene megnézni, és az iskola önmagához mért fejlődését le­hetne értékelni. Vizsgálni kel­lene továbbá a körzet szociál­kulturális hátterét, a családi in­díttatást és az anyagi helyzetet is. Tehát teljes körű és szakem­berek által végzett ellenőrzésre lenne szükség. Az intézmény vezetője úgy látja, hogy a 200 éve működő iskola egy városrészt ölel fel, azaz körzeti beiskolázási rend­szer van. A szülők bíznak a ne­velőtestületben, hiszen körülbe­lül 400 gyermek jár a Dózsába, amely így a város harmadik legnagyobb általános iskolája. Ráadásul három óvoda is tarto­zik hozzá. Tradíció a horvát nyelv oktatása és felvállaltak a pedagógusok közművelődési tevékenységet is. Ezért is szeretné elérni az igazgató, hogy ÁMK-státust kapjon az intézmény. A várt pedagógiai program éppen a napokban készült el, az alapján nyugodt szívvel várják a szak­mai értékelést. - géczy ­Magánosítják a mosodát Kalocsán fél évvel ezelőtt ve­tődött fel, hogy egyes kórházi szolgáltatások magánkézbe adásával esetleg hatékonyabbá tehető az intézmény. Elsősor­ban a mosoda és a takarítószol­gálat privatizálása tűnt lehetsé­gesnek. Ezt támasztotta alá az időközben elvégzett vizsgálat is. Idén az első félévben 42 mil­liót költött az intézmény a mo­sodára, ami 159 Ft/kg-os átlag­árat jelentett. A számítások sze­rint a privatizálás után ez a mu­tató 100 Ft/kg-ra csökkenthető. A takarítással kapcsolatban évente 40 millió forintot fizet ki a kórház. Ennek privatizálásá­val nem csökken a fenti összeg, de magasabb színvonalú lehet a szolgáltatás - érvelt a változta­tás mellett az intézmény veze­tése. A kalocsai képviselők el­fogadták az előterjesztést, azaz jövő évtől magánkézbe kerül­hetnek ezek a területek. A szer­ződéskötések előtt azonban részletekig menően ismerni szeretné a testület a megállapo­dásokat, hiszen az önkormány­zat vagyonáról van szó. Ételfertőzések Bács-Kiskunban Rekordévnek tekinthető az idei esztendő az ételfertőzések szempontjából, hiszen a szep­tember 30-áig terjedő idő­szakban több megbetegedés fordult elő, mint más években 12 hónap alatt. A megyei tisz­tiorvosi szolgálat friss összesí­tése szerint 1997-ben három egyedi, hét csoportos és két tömeges - az izsáki és a kis­kunhalasi - ételfertőzés volt a megyében. A laboratóriumi vizsgálattal is bizonyítottan étel fertőzés eredetű megbege- dések száma 284 volt. A közel háromszáz beteg közül 66-nak a gyógyulásához kórházi ápo­lás volt szükséges. A megbe­tegedések okozója valamennyi igazolt ételfertőzésben a szal­monellabaktérium volt, mely az alapvető közegészségügyi előírások megsértése miatt ke­rült a főként tojás és baromfi­hús felhasználásával készített ételekbe, illetve sütemé­nyekbe. A megyei tisztiorvosi szolgálat a gombafertőzéseket is számon tartja és kivizsgálja. Ebben az esztendőben szep­tember végéig saját szedésű gombából készített étel három embernél okozott enyhe lefo­lyású ételmérgezést. A tiszti­orvosok ezekben a napokban három olyan esetet vizsgálnak, amelyben felmerült az ételfer­tőzés gyanúja. Á. E. Az ’56-os forradalom emlékét őrizve A Történelmi Igazságtétel Bi­zottság (TIB) országos elnök­sége az 1956-os forradalom és szabadságharc 41. évfordulója alkalmából 301-es plakettet adományozott Mihala Ferenc­nek (Kecskemét), dr. Molnár Sándornak (Kecskemét), Bátki Ferencnek (Csongrád) és Bakos Istvánnak (Kecskemét). A Bács-Kiskun Megyei Törté­nelmi Igazságtétel Bizottság elnöksége az ’56-os tiszakécs- kei sortűz áldozatainak hősies megmentéséért ’56-os vértanúk érmet és oklevelet adományo­zott Bagó Imre bajtársnak (Kecskemét). A Bács-Kiskun Megyei Történelmi Igazságté­tel Bizottság elnöksége több­éves munkájuk elismeréseként oklevelet adományozott Hege­dűs Andrásnak (Kecskemét), Kurucz Istvánnak (Csengőd), ifj. Kalmár Józsefnek (Kecs­kemét), Novák Attilának (Kecskemét), ifj. Szabó Györgynek (Jakabszállás), Kara Sándornak (Kecskemét), ifj. Szabó Imrének (Lakitelek), Boszorád Nándornak (Csen­gőd), Takács Gábornak (Jakab­szállás), Takács Csabának (Ja­kabszállás) valamint Fehér Im­rének (Kecskemét). Lassan elfogynak a biciklik Baján ebben az évben eddig 130 kerékpárt loptak el. Pedig az ilyen jellegű bűncselekmé­nyek némi odafigyeléssel, ki­sebb anyagi áldozattal meg­előzhetők. Közterületen pél­dául a kerékpárt valamilyen nehezen mozdítható tárgyhoz zárjuk, ügyelve arra, hogy ne a kereket, a vázat rögzítsük. Aki tárolóban tartja a kétke­rekűt, figyeljen arra, hogy a he­lyiség ajtaját mindig zárja be. A hagyományos ajtózár helyett érdemes biztonsági zárat fel­szereltetni. A kerékpártároló­ban is zárja le kerékpárját. Bi­ciklivásárláskor meg kell győ­ződni arról, hogy rendelkezik-e vázszámmal. Ha nem, szerelő­höz kell fordulni, aki a vázat ismertetőjellel látja el, s erről igazolványt is ad. Kézből, bizományosi vétel esetén pedig kimondottan kö­rültekintőnek kell lenni. Pél­dául kérjünk igazolást a jármű származásáról. Gazdasarok Szarvasmarhatartóknak I. Hogy mikor érdemes az üszőt tenyésztésbe fogni, függ a szarvasmarha fajtájától. A magyartarka üszőket általá­ban 20-22 hónapos korban érdemes tenyésztésbe venni. A lapálymarhák egyes fajta­változatai, valamint a jersey- fajta korábban, a hegyi tarka­fajták később érnek be a te­nyésztésbe vételre. Tenyész­tésben tartani pedig addig, míg rendszeresen ellik, kielé­gítő tejet termel. Sok tehenet selejteznek már fiatal korban meddőség miatt, melynek sokféle oka lehet. A túlzottan korai vagy késői tenyésztésbe vétel, nehézellést követő méhsérülés, helytelen takar­mányozás, rossz tartásmód. A vemhes tehén elapasztását 2 hónapban célszerű meg­szabni, az elapasztásnak tehát a várható ellés előtt ennyi idővel be kell fejeződnie. Ha kishozamú a tehenünk, a ko­rábbi elapasztásra is hajla­mos, ettől a kevés tejet is ki kell fejni, hogy ne nyúljon hosszabbra a szárazon állása. A bőtejű tehén elapasztását a várható ellés előtt kilenc-tíz héttel kezdjük el. Ennek be nem tartása majd később több hátránnyal járhat. A vemhes- ség két utolsó hónapjában jobban kell takarmányozni teheneinket, mert egészséges, jó ellenálló-képességű borjú csak akkor várható. A tehén az előkészítés időszakában tartalékot gyűjt a következő laktációs - tejelési - idő­szakra. Ilyenkor jó minőségű, pillangós és rétiszénát, takar­mány- és sárgarépát, korpát is tartalmazó abrak és ásványi- anyag-kiegészítőket adjunk, mely kalciumon és foszforon kívül vasat, mangánt, magné­ziumot, rezet, jódot is tartal­maz. Az előkészítés idősza­kában különösen vigyázni kell, hogy romlott, szennye­zett takarmányt, túlzottan hi­deg vizet ne fogyasszanak. A takarmányozás az utolsó héten fogható szűkebbre, amely a létfenntartáshoz ele­gendő. Fontos tennivaló a te­henek mozgatása az ellés előtt, mert ez a könnyebb el- lést fogja elősegíteni. Dr. Kupa László (Folytatjuk) Nemzetiségi oktatás Jánoshalmán Egyelőre az alapító okirat mó­dosítása nélkül, de tovább fo­lyik a jánoshalmi Hunyadi-is­kolában a német nemzetiségi oktatás. Az iskola vezetése for­dult az önkormányzathoz azzal, hogy az alapító okiratot módo­sítsa a képviselő-testület. A nemzetiségi oktatás bein­dítását - mert nincs a városban német kisebbségi önkormány­zat - a szülők kezdeményezték. A képviselők nehezményez­ték, hogy a szülők májusban nyújtották be a kérelmüket, de az csak most került a testület elé. Ráadásul az iskola alapító okiratának módosításáról szóló előteijesztést az oktatási bizott­ság nem kapta meg, így azt nem is véleményezhették. A testület végül azért nem döntött az okirat módosításáról, mert az iskola igazgatója nem volt jelen, s így nem lehet tudni, hogy a város költségvetését miként érintené a változtatás. A közbiztonságról A Bács-Kiskun megyei önkor­mányzat kunfehértói gyermek- otthonában tartja mai kihelye­zett ülését Kunfehértó képvi- selő-testülete. A község vezetői a többi között beszámolót hall­gatnak meg az otthon életéről, de jelentés hangzik el a telepü­lés közbiztonságáról is. A köz­gyűlés 14 órakor kezdődik. Továbbképzések pedagógusoknak A megyei pedagógiai és köz- művelődési intézet folytatja a pedagógusok továbbképzése. Ma 9-től gz értelmi fejlesztés az óvodában címmel a lakiteleki napközi otthonos óvodában lesz továbbképzés, holnap 9-től a bajai gyakorlóiskolában a ha­tékony olvasás-írás tanítási programokról lesz szó. Szerdán 9-től a kalocsai Belvárosi-isko­lában a továbbképzés témái a gyermekkori szocializációs problémák lesznek. Megütött takarítónő A bajai rendőrkapitányság ga­rázdaság vétség miatt indított eljárást a 33 éves K. Judit ellen. A harcias amazon ugyanis, mi­után előzőleg alaposan a pohár fenekére nézett, randalírozni kezdett, majd délelőtt fél ki­lenckor a bajai vasútállomás várótermében arcul ütötte az ott dolgozó takarítónőt. Még a tél beáUta előtt szeretnék tető alá hozni Kunfehértón az épülő tornatermet. Az építési területet szeptember közepén vette át a kivitelező cég, de bíznak benne, hogy no­vember közepére fel tudják rakni a tetőszerkezetet, hogy a belső munkálatokat a télen is za­vartalanul végezhessék. fotó: pozsgai Ákos Bácsalmásról Horvátországba Vasárnap délben indult egy ti­zenöt tagú csoport a bácsal­mási általános iskolából Hor­vátországba. A tervek szerint egy héten keresztül Bizovac- ban tanulnak majd a bácsal­mási diákok. Kószóné Petrekanics Valé­ria tanárnő, Markulin Márk kisebbségi elnök és Tóth Ár­pád, a város polgármestere a gyerekek nyelvtanulásának a fellendítése érdekében döntött egy új testvérvárosi rendszer mellett. Ráadásul Bizovac alig 70 kilométerre van Bácsalmás­tól, így talán a látogatás költ­sége sem terheli meg túlságo­san a szülők pénztárcáját. A gyerekek családoknál fognak lakni. A délelőttöt isko­lában töltik majd, délután pe­dig különböző programokon vehetnek részt. Ä következő találkozó nyáron lesz Bácsal­máson, majd a két város óvo­dái is felveszik egymással a kapcsolatot. Berki Erika h

Next

/
Thumbnails
Contents