Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-16 / 242. szám
1997. október 16., csütörtök 5. oldal Hazai Tükör A parlamentben arról nem volt vita, hogy megindult a gazdasági növekedés Tárgyalások a családi pótlék emeléséről Az Országgyűlés jövő évi költségvetési vitájában tegnap a pártok gazdaságpolitikusai elemezték a tervezetet, elsősorban abból a szempontból, hogy az mennyire szigorú vagy éppen engedékeny egy esetleges „közérzetjavítás” kedvéért. Gaál Gyula (SZDSZ) szerint a javaslatból az olvasható ki, hogy a kormány nem kívánja feláldozni a stabilizáció kínjaival elért eredményeket. A gazdaság egyensúlyi állapota és a megtermelt jövedelem, illetve annak folyamatos gyarapodása viszont már lehetővé teszi a belföldi fogyasztás bizonyos bővülését. Burány Sándor (MSZP) a további gazdasági növekedés évének nevezte 1998-at. Varga Mihály (Fidesz) is nyugtázta a gazdasági élénkülést. Mint mondta, a növekedés az idén várhatóan 3, jövőre 4 százalékos lesz, mindez azonban nem a kormány munkájának következménye. Ellenkezőleg: 13 százalékos növekedés lehetőségét vesztette el az ország a kormány téves gazdaságpolitikája miatt. Tor- gyán József (FKgP) szerint a 2800 milliárd forint tervezett elköltése nem a gazdaság reális igényeit, hanem a különböző csoportok érdekérvényesítő képességét tükrözi. Kádár Béla (MDF) „közhangulat-javító tatarozásnak” minősítette a költségvetést, ami csak az MSZP-SZDSZ kormány rövid távú politikai túlélését szolgálja. Emlékeztetett arra, hogy jövőre némileg javul ugyan az állampolgárok helyzete, de a bérek 10 százalékkal, a nyugdíjak 15 százalékkal még így is elmaradnak az 1994. évi szint mögött. Bogár László (MDNP) arra mutatott rá, hogy az elmúlt években tőkeátcsoportosítás zajlott le a családok rovására - a vállalkozói szféra irányába. Valamennyi felszólaló egyetértett azzal, hogy a családi pótlékot az előirányzottnál nagyobb mértékben kell emelni; ez ügyben a koalíciós képviselők tárgyalásokat folytatnak majd a kormánnyal. Nem lehet a bornak előnyt adni a sörrel szemben Marad a bor fogyasztási adója Az Országgyűlés Mezőgazda- sági Bizottsága szerdai ülésén nem támogatta azt a javaslatot, amely megszüntetné a bor fogyasztási adóját. A képviselők elfogadták a kormány érvelését, amely szerint ez részint komoly terheket róna a költségvetésre, részint indokolatlanul tovább növelné a bor „adóelőnyét” a sörrel szemben. Az áfatörvényhez beérkezett módosító javaslatok közül a testület támogatta azt az indítványt, amely a 12 százalékos kulcsú kertészeti termékek köréből kivonja a déligyümölcsöket. Ezzel kapcsolatban az az álláspont fogalmazódott meg, hogy a déligyümölcsök adó- csökkentése hátrányosan befolyásolná a hazai gyümölcstermelők helyzetét. A személyi jövedelemadótörvényhez a testület bizottsági módosító javaslatot nyújt be. Ez pontosítja a kisparcellák bérbeadásának adómentességét úgy, hogy a kedvezményt a haszonélvezetre is kiterjeszti. Az előzetes tervekkel ellentétben a bizottság nem tárgyalta meg az agrárgazdasági törvényhez beérkezett, kapcsolódó módosító javaslatokat, mivel az azokról készült ajánlás bizonyos átfedéseket, pontatlanságokat tartalmazott. Egyre több a bűncselekmény Az első háromnegyed évben 351.705 bűncselekmény vált ismertté, ami 14 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. A BM Adatfeldolgozó Hivatalának szerdán közzétett jelentése szerint ugyanebben az időszakban Budapesten 7 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma. Bács-Kiskun- ban szinte pontosan az országos átlaggal: 13,3 százalékkal követtek el több bűncselekményt: összesen 5488-at az első háromnegyed évben - tudtuk meg Deczi Imre őrnagytól, a megyei kapitányság szóvivőjétől. Tüntetéstől nem lesz több pénz A kormányfő a honvédség vezetőinél Horn Gyula és Keleti György fotó: feb/kallus györgi A kormány nem ért egyet a tüntető katonák követelésével - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök tegnap Budapesten, a honvédség vezetői értekezletén. Rámutatott arra, hogy jövőre 122,5 milliárd forint lesz a honvédség költségvetése, ami 26,6 százalékkal több az ideinél, és ezen belül 29,3 százalékkal jut több személyi juttatásokra. Horn Gyula szerint ennél több pénzt jövőre nem lehet előteremteni a honvédség számára, mert az már szétfeszítené az 1998. évi költségvetés kereteit. A miniszterelnök részletesen szólt az esedékes NATO-csat- lakozásról, hangsúlyozva annak előnyeit. Elmondta: Magyarország történelme során legtöbbször a vesztes oldalra került, most először nyílik alkalom, hogy a győztes oldalon legyünk, méghozzá nem háborús, hanem békés körülmények között. Ha kimaradnánk a NATO-ból, akkor az elmaradott országok sorába kerülnénk. Horn Gyula kitért arra is, hogy a NATO-csatlakozás költségeinél Brüsszel messzemenően figyelembe veszi Magyarország teherbíró képességét; semmi olyat nem követel, ami nehéz helyzetbe hozná hazánkat. Ráadásul a haderő korszerűsítése lényegesen olcsóbb a NATO-n belül, mint ha a szervezeten kívül maradnánk. Horn Gyula leszögezte: minden alap megvan ahhoz, hogy korszerű honvédsége legyen az országnak, ehhez középtávon végre kell hajtani a műszaki és technikai fejlesztést. Keleti György honvédelmi miniszter azt kérte a katonáktól, segítsenek abban, hogy a társadalom megismerje a NATO-csatlako- zás lényegét. Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök arra hívta fel a figyelmet a Honvédszakszervezet által rendezett tüntetés kapcsán, hogy a hadsereg hivatásos katonái nem sodródhatnak az elégedetlenkedők táborába. A közvélemény-kutatók szeptemberi felmérése a keleti országrészben: Az MSZP vezet a Fidesz és az FKgP előtt Három párt korábbi holtversenye szeptemberben a Magyar Szocialista Párt javára billent. A pártok országos népszerűségi listáján az MSZP 1 százalékkal növelte előnyét, s így 18 százalékkal első volt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt 14 százalékos, a Független Kisgazdapárt 13 százalékos szimpátia-mutatója nem változott. A keleti országrészben szeptemberben az MSZP támogatottsága 18 .százalékos volt, a Fideszé és a Kisgazdapárté 14- 14 százalékos. A Szabad Demokraták Szövetségének népszerűsége 4 százalékos. A Magyar Demokrata Fórum 3, a Kereszténydemokrata Néppárt 2 százalékot ért el. Ha most vasárnap kerülne sor a parlamenti választásra, a múlt havinál kevesebben vennének rajta részt. A keleti régióban csak a választópolgárok fele menne biztosan el. 40 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy nem szavazna, vagy még bizonytalan a részvételt illetően. országos adatok: A biztos szavazók háromnegyede tudta megmondani, melyik parlamenti vagy parlamenten kívüli pártra adná a szavazatát. A most vasárnapi választáson a biztos szavazók köréből az MSZP országosan 34, Kelet- Magyarországon 32 százalékot szerezne, míg koalíciós partnere, az SZDSZ a szavazatok 7 százalékát nyerné el. A Kisgazdapárt 25, a Fidesz pedig 19 százalékkal végezne. Az MDF 6, a KDNP 4 százaléknyi szavazatot szerezne. Változást hozott szeptember hónap az ellenszenvarányok tekintetében: a parlamenti pártok közül mind országosan, mind pedig a keleti régióban a Kisgazdapárt került az első helyre. Nem sokkal marad le mögötte az MSZP. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1997. szeptember 12-30. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 1937 fő. A minta és az alapsokaság az életkor, a nem és a lakóhely típusa szerint azonosnak tekinthető. a keleti országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan Meglett a horvát millió? Hamarosan befejezi munkáját a parlament Kalasnyikov-albi- zottsága. Póda Jenő (MDF), az albizottság elnöke szerint egyre világosabb, hogy mi lett a sorsa annak az 1 millió dollárnak, amelyet még 1990-ben fizettek a horvátok egy utóbb nem teljesített fegyverszállítmányért. Ellenszavazó kormánypárt. Az SZDSZ parlamenti frakciója általános vitára alkalmatlannak tartja a magyar állam és az Apostoli Szentszék között ez év június 20-án aláírt megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot - jelentette ki Horn Gábor (SZDSZ) az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén. Többség az ÉT-ben. A minimálbér 17 000 forintról 19 500 forintra emelkedik. Erről állapodtak meg a szociális partnerek az Érdekegyeztető Tanács szerdai plenáris ülésén. Egyezség született arról is, hogy országosan 13,5-16 százalékos béremelési mértéket ajánlanak jövőre a versenyszférának. A munkavállalói oldalon a többség hagyta jóvá a megállapodást, a kisebbség ennél magasabb mértéket tartott csak elfogadhatónak. Összefogás az újságírókéit. A Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Sajtószakszervezet elvárja, hogy az Új Magyarország új tulajdonosa tartsa tiszteletben az ott dolgozó munkatársak alapvető törvényes jogait. Minderről a lap munkatársainak részvételével tartott megbeszélésen volt szó, ahol kifogásolták a tulajdonosváltást kísérő méltatlan körülményeket is. Új kárpótlás. A kárpótlási hivatal legfrissebb adatai szerint eddig 250 ezer igénylés érkezett be az életüktől vagy szabadságuktól politikai, vallási, faji okból megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény ez évi módosítása alapján. A kárpótlási hivatalban elmondták, hogy csak az október 7-én éjfélig feladott és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon benyújtott igényléseket fogadják ej. Bogár László (MDNP) azt hangsúlyozta: hamarosan lezárul a rendszerváltás első évtizede, és szerinte a magyar társadalom viszonyai rosszabbak lesznek az évtized eleji viszonyoknál. A néppárti politikus szerint a tartós gazdasági fellendülés önmagában még semmire sem garancia. Mint mondta: a Bokros-csomag bevezetését követő két évben javult ugyan a külső egyensúly, de visszaesett a gazdasági növekedés üteme. Megalakult a Megyei Államigazgatási Kollégium A szolgáltató közigazgatásért Az állampolgárt feltehetően az érdekli, a közigazgatás most folyó reformja után ügyeinek intézése mennyivel lesz más - reményei szerint jobb minőségű. Nos, a kitűzött cél, a szolgáltató köz- igazgatás megköveteli, hogy a polgárok ügyeinek intézése hatékonyabbá, zökkenőmentesebbé váljon. Javítani kell a területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok kapcsolatát, de egyben ellenőrizni kell azt is, miként valósulnak meg a kormányzati szándékok. A közigazgatási hivatal - a júliustól hatályos szabályozás szerint - az egyes ágazatokhoz tartozó dekoncentrált szervek felett ellenőrzést gyakorol, tevékenységüket koordinálja, szervezi a köztisztviselők szakmai továbbképzését, s komoly informatikai feladatokat is végez. A tegnap megalakult Bács-Kiskun Megyei Államigazgatási Kollégium feladta éppen az, hogy a fentiek szellemében a köz- igazgatási hivatal vezetőjének döntés-előkészítő, véleményező testületéként segítse ezen új feladatok ellátását. Az új testület - amelyet a benne részt vevők máris MÁK elnevezéssel illetnek - a 13 területi államigazgatási szervezet vezetői, a fogyasztóvédelmi felügyelőség igazgatója, a gyámhivatal majdani vezetője s a hivatal főosztályvezetőinek részvételével jött létre - csupán döntéselőkészítő, véleményező szervként alakult. Dr. Met- zinger Éva azonban hangsúlyozta, olyan feladatok garmadája adódhat, amely csakis több szerv, illetve az önkormányzatok együttműködésével oldható meg sikeresen. A jogharmonizáció érdekében fontos feladat - például - a központi és helyi jogszabályok (ilyenek a rendezési tervek) előzetes véleményezésében való együttműködés, aminek külön aktualitását adja, hogy az új építési törvény az eddiginél nagyobb szerepet szán az érdekelt államigazgatási szervek és az érintett lakosság együttműködésének. ADEKA- VM ZINC* újdonság a tetőfedésben További információért hívja a VM ZINC zöld számát: (80) 452-452 VM VM ZINC Kft. 2092 Budakeszi, Pátyi út, Új ipartelep Tel.: (23) 452-452 • Fax: (23) 452-320 Magasan a legjobb ADEKA: új fogalom az építőiparban. Egy rendkívül esztétikus tetőfedési mód a jelenkori technikára nyitott, igényes emberek számára. A kis elemekből álló tetőfedés és homlokzatburkolás magas színvonalú, komplett rendszere. Az egyszerű és elegáns ADEKA nagyon könnyű (7,5 kg/m1). Az előpatinázott galambszürke horganyból készített fedés élet- rendkívül hosszú. Vállalja az egyediséget, válassza az ADEKA-t! ZÚE*
