Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-16 / 242. szám

A krizantémos üvegházakban az a cél, hogy egy száron csak egy, de nagy virág képződjék. A teljes virágzást halot­tak napjára időzítik. Felvételünk a kiskőrösi kertészeti szakközépiskola tangazdaságában készült, fotó: pulai Sára A viták nem a NATO-csatlakozás ellen irányulnak Horn Gyula miniszterelnök szerdán délelőtt telefonon meg­kereste Javier Solanát, a NATO főtitkárát. Tájékoztatta a NATO-val kapcsolatos kor­mányzati népszavazási kezde­ményezés helyzetéről. A Mi­niszterelnöki Hivatal Kommu­nikációs és Sajtóirodájának tá­jékoztatása szerint a kormányfő hangsúlyozta, hogy a Magyar Országgyűlésben a népszava­zásról zajló viták nem a NATO­csatlakozás ellen irányulnak, hanem kifejezetten pártpolitikai jellegűek, és a jövő évben meg­tartandó parlamenti választá­sokhoz kapcsolódnak. Horn Gyula biztosította a NATO vezetését arról, hogy nincs törés hazánk csatlakozási felkészülé­sében. Ezt az is bizonyítja, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint folyamatosan növekszik a belépést támogatók tábora, és ők alkotják a többséget. A mi­niszterelnök megerősítette: a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz annak érdeké­ben, hogy a népszavazásra a ter­vezett időpontban sor kerüljön. Javier Solana hangsúlyozta, hogy a NATO vezetése számára nem kétséges a magyar kormány eltökéltsége, és a népszavazás körül kialakult helyzetet magyar belpolitikai ügyként kezeli. A népszavazással kapcsolatos összeállításunka 14. oldalon. Egy alkotmánybírósági döntés következtében 10 millióra tart igényt a város Majsa tovább perelheti az államot Kiskunmajsa régóta vár a helyi földkiadó bizottságok működtetésre fordított költ­ségeinek megtérítésére. A vá­ros a helyi földkiadókra köl­tött pénzének csak töredékét kapta vissza eddig, emiatt pert kezdeményezett az ál­lam ellen. A majsaiak közel tízmillió forintot remélnek vissza a „kölcsönből”. Csávolszki László majsai jegyző kezdeményezésére indí­totta a helyi képviselő-testület a pert a Magyar Állam ellen. A keresetet azonban a Közpon­ti Kerületi Bíróság felfüggesz­tette, azzal az indoklással, hogy a jogszabályok egymásnak el­lentmondóan kerültek kiadásra. A város ekkor az Alkotmánybí­rósághoz fordult a jogszabályi ellentmondás feloldásáért. A konfliktust az okozta, hogy a földkiadások beindulá­sakor 14 hónapig nem volt sza­bályozva, hogy ki milyen mér­tékben viseli a költségeket. Az önkormányzat minden felme­rülő kiadást fedezett, abban a hiszemben, hogy az állami költségvetésből teljes mérték­ben visszakapják a pénzt. Ami­kor a kormány megalkotta a törvény végrehajtási utasítását, csak akkor derült ki, hogy a ki­fizetett költségeknek csak a tö­redéke jutna a városnak. A na­pokban megérkezett az Alkot­mánybíróság határozata, amely egyértelmű jogalapot ad ahhoz, hogy a város folytassa felfüg­gesztett perét az állam ellen. (Folytatás a 3. oldalon) Kommentárunk a 2. oldalon. Stabilizálódott a város anyagi helyzete Baja kötvényekből fedezné a beruházások költségeit Körzeti megbízott vigyáz a tassi üdülőterületen A tassi Duna-szakasz melletti üdülőterületen mindig is ko­moly gond volt a nyaralók őr­zése. Az utóbbi években rend­kívül megszaporodtak itt a be­törések, sőt a tolvajok a közel­múltban már fel is gyújtottak egy hétvégi házat, mert nem ta­láltak benne elvihető értéket. Az üdülők tulajdonosai közül sokan a fővárosban élnek, és csak a nyári hétvégeken járnak le a horgászparadicsomnak is tartott tassi üdülőövezetbe. A tulajdonosok a közelmúltban beadvánnyal fordultak a terüle­tileg illetékes kunszentmiklósi rendőrkapitánysághoz, mely­ben kérték a terület fokozottabb őrzését. A témáról fórumot is tartottak, ahol Pásztor Attila megbízott rendőrkapitány megígérte, hogy megpróbálják teljesíteni az üdülőtulajdono­sok kérését. November 1-jétől valószínűleg kevesebb betörő keresi majd fel az üdülőket, mi­vel körzeti megbízotti hivatal kezdi meg működését a terüle­ten. Mint Pásztor Attila megbí­zott rendőrkapitány elmondta, a körzeti megbízott munkáját önkéntesek segítik majd, és el­sődleges feladatuk a bűncse­lekmények megelőzése, felde­rítése lesz. Szőlő- és borvárosok szövetsége alakult Baja polgármestere szerint a nemrég megszavazott köt­vénykibocsátás eredményétől függ majd az, hogy hogyan is alakul a Duna-parti város gaz­dasága jövőre. Az azonban már biztosnak látszik, hogy a nemrég még milliárdos adós­sággal küszködő Baja pénz­ügyi helyzete stabilizálódott. Ezt mutatja az is, hogy a Démász-részvények eladásával ráér megvárni a városvezetés a legkedvezőbb vételi ajánlatot. Széli Péter polgármester kérdésünkre azt is elmondta, hogy a gazdasági mutatók ala­kulásán múlik, mire jut pénz jövőre. Elsősorban az utak ál­lapotán kellene javítani, de so­kan emlegetik a főtér-rekonst­rukció időszerűségét is. A polgármester fontosnak tartja, hogy a szennyvíz sodor­vonali bevezetésével megin­dulhat a tervezett ro-ro kikötő építése. A beruházás a part­fal kialakításával folytatódhat majd, a területfejlesztési pá­lyázaton korábban nyert ösz- szegből. A szennyvíz bevezetése azért is fontos, mivel így tisz­tább lehet a parti terület, és ta­lán a Sugovica vízminősége is javulhat. Ezek persze nem lát­ványos lépések, ám hosszú tá­von muszáj megfelelni a kör­nyezetvédelmi követelmé­nyeknek. Emellett a Petőfi-szi- get rendezése is ezt a célt szol­gálja, de a városképi és a tu­risztikai szempontok sem mel­lékesek. Tizenöt történelmi borváros képviselői kedden Tokajban egyöntetűen kinyilatkoztatták, hogy megalapítják a Magyar Szőlő- és Borvárosok Szövetsé­gét. A magyar történelmi borvi­dék nemzetközileg is legismer­tebb városában az ünnepélyes aláíráson részt vettek Balaton- boglár, Balatonfüred, Bada­csonytomaj, Budafok-Tétény, Csongrád, Eger, Gyöngyös, Ha­jós, Kiskőrös, Kiskunhalas, Pécs, Sopron, Szekszárd, Tokaj és Villány polgármesterei, kép­viseltette magát (megfigyelői státusban) Kecskemét. Az alap­szabály rögzíti, hogy a városok együttműködnek a szőlő- és bor­termeléssel kapcsolatos hagyo­mányok ápolásában. Nem kell mélyen a Nyugatnak a zsebébe nyúlnia Mibe kerülne az Unió-bővítés? Egyoldalú mérlegelés csak azt vizsgálni, hogy a kiadási olda­lon milyen pótlólagos terhet je­lent majd az Európai Unió számára a tervezett bővítés; az új tagok felvételével járó piaci előnyök beszámítása után az jön ki, hogy a határok keleti kiterjesztése alig mérhető mér­tékben terheli majd a közös kasszát - közölte szerdán az egyik vezető londoni gazdasá­gelemző ház munkatársa. Ri­chard Portes, a Gazdaságpoli­tikai Kutatóközpont (CEPR) igazgatója a „Munkahelyek, növekedés és innováció a szé­lesebb Európában (a brit és a német lecke)” című londoni EU-bővítési szakkonferencián szólalt fel, s megerősítette az intézménye által már korábban is közölt adatokat, miszerint a nettó bővítési költség az EU részéről nem fogja elérni még a 9 milliárd dollárt sem. Ez az Unió összesített bruttó nemzeti termékének éppen 0,01 száza­léka - tette hozzá Portes. A CEPR már februárban közzé­tett, akkor komoly visszhangot keltő, mély matematikai leve­zetésekkel alátámasztott átfogó elemzésében kimutatta, hogy „az előnyök és a költségvetési terhek összevetéséből kivilág­lik: az Európai Unió bővítése igen jó üzlet lenne a jelenlegi 15 tagállamnak”. A terjedel­mes összefoglaló szerint - fél­retéve a költségterhek és a majdani előnyök jelentkezésé­nek időbeli eltérését - a hosszú távon várható nettó teher az EU oldalán „zéró és 8 milliárd ECU (9 milliárd dollár) kö­zött” lehet. Ehhez képest felmérhetetlen gazdasági hasznot jelentenének a legfejlettebb „visegrádiak” növekedő piacai - vélik a brit szakértők. Épül a körforgalmú kereszteződés az E75-ÖS főúton, Kiskunfélegyháza déli részén. Az aszfaltozás és a földmunkák jó ütemben haladnak, az útszakaszt hamarosan átadják a for­galomnak. A környék közlekedését jelentősen megkönnyítő 5-ös autópálya azonban csak jó egy év múlva éri el a kiskun várost. fotó: szász andrás Gyorshírek A legsikeresebb vállalkozás A legsikeresebb vállalkozá­sok között említette Oszamu | Szuzuki, a Suzuki elnöke a vállalat 27 országban működő számtalan cége közül az esz­tergomi gyárat. Trágyával dobálták meg Trágyával dobálta meg Ame- rika-ellenes tüntetők egy cso­portja Brazíliavárosban Bili Clinton elnök limuzinját. Szóvivője szerint Clinton mindössze annyit fűzött tréfá­san az esethez: „Vágtak már hozzám sokkal rosszabb dol­gokat is”. Ki veszi meg az adósságot? A MÁV Rt. szakértői bizott­sága értékelte a jugoszláv vasút MÁV-val szembeni ■ adósságának megvételére be­érkezett pályázatokat. A jugo­szláv vasút 60 millió svájci frankkal tartozik a MÁV-nak. A MÁV kommunikációs és sajtóosztálya szerdán arról tá­jékoztatta az MTI-t, hogy a kilenc pályázat közül három nem felelt meg a kiírás felté- I teleinek, ezért ezeket a bírá­lóbizottság érvénytelennek minősítette. Szupercsúcs Új gyorsasági világcsúcsot ál­lított fel szerdán a nevadai Black Rock sivatagban a brit Andy Green: az új, óránkénti 763,03 mérföldes - 1227,7 ki­lométeres - rekord túllépi a hangsebességet. Kutatás nélkül nincs fejlődés Jelenleg hazánk a GDP-ből évente alig több mint 0,6 szá­zalékot fordít kutatás-fejlesz­I tési tevékenységre. A K plusz ^ F ráfordítás évente egy la- j kosra számítva csupán 49 dol- I lár. Egy nemzetközi felmérés | szerint ugyanakkor Magyar- ország a világ első 20 legje­lentősebb szellemi potenciál­jával rendelkező országa kö­zött van. Amennyiben a jelen­legi helyzet nem változik, ezt a kedvező pozíciót hamarosan elveszítheti hazánk - hangoz­ik tatta Inotai András, az Euró­pai Integrációs Stratégiai | Munkacsoport elnöke szerdán 1 budapesti sajtótájékoztatóján. A MÓL terjeszkedik Romániában ii A MOL, a legnagyobb magyar beruházó Romániában, eddig I 22 millió dollárt költött el a I szomszédos országban, és j 2001-ig mintegy 80-85 millió dollárt szán romániai hálóza- , tának fejlesztésére - közölte szerdán Bukarestben Kónya László, a MOL-Romania SRL ügyvezető igazgatója a Buka­resti Ipari Vásár magyar kiállí- tásának sajtótájékoztatóján. A MOL a kiállításon a legna­I gyobb magyar résztvevő. Je­lenleg a MOL-nak négy kútja működik Romániában, ezek száma az év végéig kilencre emelkedik, franchise-rend- szerben pedig négy üzemel, w mely újabb hárommal bővül. I

Next

/
Thumbnails
Contents