Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-14 / 240. szám

1997. október 14., kedd Hazai Tükör 5. oldal Az Alkotmánybíróság határozata népszavazásügyben Az Alkotmánybíróság egy­hangú határozatot hozott a nép­szavazásról szóló törvény al- kotmány-ellenességéről és az alkotmány népszavazásra vo­natkozó rendelkezéseinek kö­telező értelmezéséről. A testü­let a döntést hétfőn nyilvános teljes ülésén hirdette ki. A taláros testület két, a nép­szavazás tárgyában érkezett in­dítványt együttesen bírált el. Az egyik indítványt az MDF hat országgyűlési képviselője nyújtotta be a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény alkotmány-ellenességénekutó- lagos vizsgálatára és mulasz­tásban megnyilvánuló alkot- mány-ellenesség megállapítá­sára. A másik indítványban az állampolgári jogok országgyű­lési biztosa az alkotmány nép­szavazásról szóló 28/C. parag­rafusának értelmezését kérte. Az Alkotmánybíróság megál­lapította: a legalább 200 ezer választópolgár által kezdemé­nyezett népszavazás, amelyet az Országgyűlés köteles elren­delni, elsőbbséget élvez a kor­mány, a képviselők egyhar- mada, a köztársasági elnök, vagy 100 ezer állampolgár által kezdeményezett népszavazás­sal szemben, amelyek elrende­lése az Országgyűlés mérlege­lésétől függ. A 200 ezer válasz­tópolgár kezdeményezésére kötelezően elrendelendő nép­szavazást ez az elsőbbség köz­vetlenül az alkotmány alapján, attól az időponttól kezdve illeti meg, amikor a 200 ezer aláírást az Országgyűlés elnökéhez be­nyújtották. Ettől kezdve min­den, az aláírásgyűjtés ideje alatt ugyanabban a tárgyban benyúj­tott, mérlegelés alapján elren­delhető népszavazási kezde­ményezésre vonatkozó dön­tést, illetve végrehajtásukat az aláírások hitelesítéséig fel kell függeszteni. Ha a hitelesítés eredménye alapján a népszava­zást el kell rendelni, ez a mérle­gelés alapján elrendelhető nép­szavazást kizárja. Az Alkot­mánybíróság kötelezte a tör­vényhozást, hogy az országos népszavazásról szóló új tör­vényben az aláírásgyűjtés tar­tamára is biztosítson hasonló elsőbbséget a kötelező népsza­vazásra irányuló kezdeménye­zésnek úgy, hogy egyben léte­sítsen megfelelőjogintézményt a népszavazási kezdeményezés alapjául szánt kérdések előze­tes alkotmányossági vizsgála­tára, továbbá határozza meg az aláírásgyűjtés kezdő időpontját és lehetséges időtartamát is. Az Alkotmánybíróság azt is elő­írta, hogy a törvénynek biztosí­tania kell a népszavazás tár­gyában hozott minden döntés ellen az Alkotmánybírósághoz irányuló alkotmányossági pa­nasz lehetőségét. Az Alkot­mánybíróság megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az Ország- gyűlés a népszavazási törvényt az Alkotmánybíróság korábbi felhívása ellenére sem hozta összhangba az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság ki­mondta: a népszavazási tör­vény számos rendelkezésének alkotmány-ellenességét és az egész törvényt 1997. december 31. napjával megsemmisíti. Ugyaneddig az időpontig kell az Országgyűlésnek az alkot­mánynak megfelelő népszava­zási törvényt megalkotnia. Az egyes törvényi rendelkezéseket a bíróság úgy semmisítette meg, hogy a határozat kihirde­tésétől kezdve lehetőség van a népszavazási kezdeményezés bármely okból történt elutasí­tása ellen alkotmányossági pa­nasszal élni az Alkotmánybíró­ságnál. A határozat kimondja: az Alkotmánybíróság alaptör­vény-értelmezése a kihirdetése napjától mindenkire kötelező, az a folyamatban lévő népsza­vazási ügyekre is irányadó. A bíróság az olyan törvényt, amely alkotmányellenesen el­rendelt népszavazáson alapul, meg fogja semmisíteni. NATO-népszavazást kezdeményez a kormány A kormány elfogadja az Alkot­mánybíróság által kijelölt kere­teket, és arra kéri a törvényho­zást: a Házszabálytól eltérve már kedden fogadjon el határozatot arról, hogy november 16-án ügydöntő népszavazáson foglal­janak állást a választópolgárok Magyarország NATO-csatlako- zásáról. Horn Gyula miniszterelnök és koalíciós helyettese, Kuncze Gábor belügyminiszter hétfő este a Parlamentben értékelte az Alkotmánybíróság délután nyil­vánosságra hozott határozatát. A bírák állásfoglalása a kormány számára váratlan volt, a testület ugyanis eddig nem foglalt állást konkrét parlamenti döntések, il­letőleg folyamatban lévő vitás kérdések ügyében. A kormány tudomásul veszi a bírák állásfog­lalását, és e szerint cselekszik. Hitelesek a polgárok aláírásai A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal azt indítvá­nyozza az Országos Választási Bizottságnak (OVB), hogy vonja össze az ellenzéki pártok által benyújtott két aláírási csomagot, és ennek megfele­lően állapítsa meg: több mint 200 ezer érvényes aláírás sze­repel az íveken a népszavazás kezdeményezéséhez. Ezt Tóth Zoltán, a hivatal elnöke közölte az MTI-vel az OVB hétfő esti ülését megelőzően, miután ha­táridőre elvégezték az ellenzéki pártok által benyújtott aláírások hitelesítését. Tóth Zoltán emlékeztetett arra, hogy az aláírásokat két csomagban nyújtották be. Az elsőben 288 ezer aláírást vizs­gáltak meg, s azt javasolják az OVB-nek, hogy ezekből 197 ezret nyilvánítson hitelesnek. A második ízben érkezett aláírá­sok száma 52 ezer, ezek közül - egy mintavételes eljárás ered­ményeként - legalább 35 ezret, legfeljebb 37 ezret talált hite­lesnek a hivatal. Pártreagálások a döntés után Demokrata Fórum *> Magyarországon helyreállt az alkotmányos rend - jelentette ki újságíróknak Medgyasszay László az Alkotmánybíróság határozathirdetése után. Az MDF-es parlamenti kép­viselő a népszavazási kezde­ményezést támogató 330 ezer állampolgár diadalának tartja a taláros testület döntését. - Az ügy, nem pedig pártok győztek- fogalmazott. Leszögezte: a fő szabály a továbbiakban is az, hogy semmi se veszélyeztesse a NATO-népszavazás sikerét. A testületet sem a kormányzat­nak, sem a kétharmados parla- níenti többségnek, sem Göncz Árpád köztársasági elnöknek nem sikerült megzsarolnia - nyilatkozta az MTI-nek Lezsák Sándor. Az MDF elnöke úgy ítéli meg, ezek után nem lesz akadálya annak, hogy novem­ber 16-án - a NATO-csatlako- zásra vonatkozó kérdés mellett- a termőföld-tulajdont illetően az ellenzék kérdése szerepeljen a szavazólapokon. Ezzel, az MDF korábbi álláspontjának megfelelően, megteremtődik a két igenes népszavazás lehető­sége. Kisgazdapárt Bánk Attila, az FKgP frakció­vezető-helyettese a kormányzat kudarcaként értékelte az Alkot­mánybíróság megállapításait. - Nyilvánvaló volt, hogy a kor­mánytöbbség alkotmányellene­sen és jogi szakértelem nélkül járt el az ügyben előterjesztése áterőszakolásával - tette hozzá. A kisgazda politikus szerint no­vember 16-ig már kevés az idő arra, hogy a NATO-csatlakozás mellett az ellenzéki pártok által kezdeményezett kérdés szere­peljen a szavazólapokon. Fidesz Pokorni Zoltán, a Fidesz frak­cióvezető-helyettese a népsza­vazásról elfogadott határozati javaslat módosításával lehető­séget lát arra, hogy november 16-án két kérdésben: a NATO- ügyében és a hazai termelők vé­delmében sikeres népszavazást tartsanak. Javaslata szerint a szavazólapokon szereplő első - tehát a NÁTO-val kapcsolatos - kérdést a határozati javaslatban megjelölt formában kellene fel­tüntetni, míg a földtulajdonlás­ról az állampolgárok által kívánt kérdést kellene szavazásra bo­csátani. Néppárt A Magyar Demokrata Néppárt az Alkotmánybíróság népszava­zással kapcsolatos állásfoglalá­sát a demokrácia és a jogállami­ság győzelmeként értékeli - je­lentette ki Szabó Iván. A Nép­párt elnöke szerint a kialakult helyzetben nincs más kiút, Csak az, hogy visszatérnek a koráb­ban elutasított javaslatukhoz, miszerint november 16-án csak a NATO-csatlakozás ügyében kell megtartani a népszavazást. Szocialista Párt Toller László, az MSZP frakció­vezető-helyettese nem érzi a kormánypártok kudarcának a történteket. A kormány népsza­vazási kezdeményezéséről kide­rült ugyanis, hogy nem volt tör­vénysértő, és az Alkotmánybí­róság egy, a szakmai köröket is megosztó vitatott jogi helyzet feloldásáról határozott. Az el­lenzékekhez hasonlóan a szocia­lista politikus is azt tartotta a leg­fontosabbnak, hogy a NATO-re- ferendum időben megtörténjék. n ni i tct I tJÍ í II I CJi Távközlési Rt. A MÚOSZ és a MÚK közös nyilatkozata 5. A SZÁMLAREKLAMÁCIÓRÓL Erősíti az újságírók egziszten­ciális gondjaival kapcsolatos információcserét, és közös jog­segélyszolgálat létrehozását tervezi az érdekvédelem haté­konyságának javítása céljából a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Ma­gyar Újságírók Közössége (MÚK) - tájékoztatta az MTI-t hétfőn a két szervezet. A közös nyilatkozatban foglaltak szerint a MÚOSZ és a MÚK a magyar sajtó nemes hagyományainak megfelelően azt az álláspontot képviseli, hogy az újságíró sza­bad és független gondolkodó, amit - a sajtószabadság szelle­mében - a mindenkori hatalom­nak és a mindenkori tulajdono­soknak is tiszteletben kell tarta­niuk. A két szervezet a további­akban is fenntartja szuverenitá­sát és önállóságát, ám - állás­pontjuk szerint - a sajtóban mára kialakult helyzetben elen­gedhetetlen, hogy a magyar új­ságírók hatásos szakmai és er­kölcsi érdekvédelmét szükség szerint közösen is képviseljék, függetlenül attól, hogy a veszé­lyeztetett újságírók mely szak­mai szervezet tagjai. Kik nyertek a félmilliárdból? Tegnap már beszámoltunk ar­ról, hogy a megyei területfej­lesztési tanács 508 millió forint odaítéléséről döntött. A céltá­mogatási keretből döntően új munkahelyek teremtésére adtak pénzt. A 119 pályázatból 53 nyert az alábbiak szerint. Kiskunfélegyházi kistérség: Marillen Kft. 10 millió forint; Kiskun Cipőipari Rt. 6 M; Fa- mily-Coop Kft. 6,8 M; S. Agro Kft. 5 M. Kiskó'rös-Kecel kistérség: Bo- rela Bt. 2,5 M, Goodmayer Rt. 3,2 M; Kovexim Kft. 10 M; Harmónia Otthon 23 M; kiskő­rösi önkormányzat 14,5 M; Kő­rösvíz Kft. 4 M. Kecskemét-Lajosmizse-Tisza- kécske kistérség: Kecskeméti önkormányzat 30 M (ipari parkra); kecskeméti önkor­mányzat 9,5 M (Beretvás-közi útépítésre); Zománc Rt. 2,3 M; Classic Kft. 8 M; Matrica Kft. 20 M; Deltapalst Kft. 6,4 M; Kerámia Stúdió 15,7 M; lakite­leki önkormányzat 4,5 M; ke­rekegyházi önkormányzat 30 M; lajosmizsei önkormányzat 5,6 M; felsőlajosi önkormány­zat 2,1 M; tiszakécskei önkor­mányzat 5,2 M. Kalocsai kistérség: Hartapig Kft. 15 M; Friss Kft. 7 M; Me- talwolf Kft. 1,6 M; Stop-Stepp Kft. 5 M; Steel-Box Kft. 3,2 M; Hirth József 1,6 M; Zonika Kft. 4 M; kalocsai önkormányzat 14,3 M. Bajai kistérség: Duna Kötött­árugyár Kft. 47 M; Borász Szö­vetkezet 1,5 M; rémi önkor­mányzat 1,7 M; érsekhalmi ön- kormányzat 4 M; bátmonostori önkormányzat 24,1 M; bács- borsódi önkormányzat 4,9 M; felsőszentiváni önkormányzat 3.8 M; sükösdi önkormányzat 3,6 M; bajai önkormányzat 48,1 M. Kiskunhalasi kistérség: Szivár­vány Bt. 0,4 M; Elegant Kft. 7,4 M; kiskunhalasi rendőrkapi­tányság 4,2 M. Kunszentmiklósi kistérség: Bruckner és Fodor Kft. 45 M. Jánoshalmi kistérség: Bácska Kft. 9,3 M. Bácsalmási kistérség: Hibro Baromfi Bt. 5,7 M; Unicon Rt. 1.8 M. Kiskunmajsai kistérség: Ci­gányság foglalkoztatásáért Kht. 2,6 M. Deák István, a megyei terü­letfejlesztési tanács titkára el­mondta, hogy több nyertes pá­lyázó nem kapta meg az igénye szerinti teljes összeget. Ebben az esetben kérheti, hogy csök­kentett műszaki tartalommal végezze el a beruházást, de le is mondhat az elnyert pénzről. Az esetlegesen megmaradó pénz felosztására ezért a tanács elfo­gadott egy tartaléklistát is. Deák István arról is beszámolt, hogy a közeljövőben döntés születik még az úgynevezett kiegyenlítő alap felosztásáról. Erre 189 pá­lyázat érkezett, több mint 2,6 milliárdos igénnyel. A feloszt­ható pénz 622,5 millió forint. A területfejlesztési tanács a jövő évi keret terhére ezt az összeget most 25 százalékkal megemel­heti. Ha így döntenek, akkor 778 millió forintot ítélhetnek oda. A kiegyenlítő alapra csak önkormányzatok pályázhattak. A kormányrendelet szerint ezen a pályázaton nem vehettek részt Baja, valamint Kecskemét kis­térségének önkormányzatai. Társaságunk műszaki fejlesztései nyomán - melyben a legmodernebb technológiát alkalmazzuk - a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a telefonszámlákkal kapcsolatos panaszok száma. Az analóg központok elektronizálása, valamint a digitális központok szolgáltatásai lehetővé teszik, hogy valamennyi hívás adatát tartalmazó hívásrészletezést bocsássunk az előfizetők rendelkezésére, s így kevesebb az esetleges félreértés. A vállalatnál a számlapanaszok vizs­gálata az Üzletszabályzat, illetve az ide vonatkozó utasítás szabályai szerint tör­ténik. Felszólalás esetén először is a fent említett hívásrészletezést díjmentesen az ügyfél rendelkezésére bocsátjuk, melynek megtekintése után az előfizetők túlnyomó része elismeri a számlázott összeget, és visszavonja reklamációját. Amennyiben az ügyfél nem ismeri el a hívásokat, kivizs­gálásra kerül sor. Szakembereink ellenőrzik a számlázás helyességét, elvégzik a le­hetséges műszaki hibák feltárását, beleértve a távbeszélő-központ kapcsolás- technikai részének vizsgálatát is. A tele­fonközpontban azt is ellenőrizzük, hogy a vitatott hivás időszakában történt-e olyan meghibásodás, ami a hívás indokolatlan regisztrálását okozhatta. Ha ilyen nem volt, akkor tovább szélesítjük a vizsgálandó műszaki berendezések körét. Ellenőrizzük a vezetékeket az elosztótól az előfizető készülékéig, hogy külső behatolásra mutató jelek vannak-e, s hogy a telefon szab­ványos-e. Ugyanis a szakemberek a kétes eredetű, a Hírközlési Főfelügyelet által nem engedélyezett telefonkészülékeknél azt tapasztalták, hogy a beszélgetés végén nem mindig bontanak vonalat. Problémát jelent továbbá, hogy a nem engedélyezett, zsinór nélküli (cordless) telefonokra könnyen rákapcsolódhat más, a közelben telefonáló előfizető hasonló készüléke, nagy károkat okozva ezzel számára. Ha a túlszámlázást ilyen készülék okozta, azért sajnos az előfizető a felelős. A felügyelet által engedélyezett, illetve a társaságunktól bérelhető készüléknél ilyen probléma nem fordult elő. A típusengedélyezett készülékeken (telefon, telefax, modem) a Hírközlési Főfelügyelet (HIF), illetve korábbi nevén a Postai és Távközlési Főfelügyelet (PTF) típusengedélyt tanúsító címkéje megtalálható. A telefonhívások nyomon követése ér­dekében javasolt a hívásrészletezés ké­rése, mely történhet egyszeri alkalommal, vagy megrendelhető rendszeresen. Telefon- központjaink nagy többségénél működik ez a szolgáltatás. A hívásrészletezésen az elő­fizetők könnyen visszaigazolhatják hívá­saikat, azok helyét és idejét. Ha idegen telefonálóra - esetleg bőbeszédű családtagra - gyanakszik az ügyfél, akkor célszerű igénybe venni a híváskorlátozás szolgáltatást, mely megakadályozza a nem­zetközi vagy a belföldi távhívások kez­deményezését a készülékről. Ha felkeltette érdeklődésüket valamelyik szolgáltatás, keressék fel az Emitel Rt., területileg illetékes ügyfélszolgálati irodáját, vagy kérjenek információt telefonon, a 184-es, díjmentesen hívható számon! (39411) Kérjük, kísérjék figyelemmel sorozatunkat! sorozat végén EMITEL-TOTÓ és ajándék várja az előfizetőket!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents