Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-13 / 239. szám

4. oldal Világtükör 1997. október 13., hétfő Netanjahu koszorúzott. A Jóm Kipuri-i háború áldozataira emlékezve a zsidó halot­tak napja alkalmából az izraeli kormányfő terrorizmusellenes összefogásra szólított fel. Jú­lius óta a Hamász akciói során 21 izraeli vesztette életét Jeruzsálemben. fotó: feb/reuter Tárgyalások terven felül Strasbourgban a következő évek európai teendőit meghatározó Zárónyilatkozat és az elvek megvalósítását szolgáló Cselekvési Program elfogadásával véget ért az Európa Tanács 40 tagor­szágának állam- és kormányfői csúcstalálkozója. A politikusok összejövetele le­hetőséget teremtett arra, hogy kétoldalú találkozókon vitassák meg a problémákat. Az előre tervezett portugál, román, fran­cia partneri tárgyaláson túl a ma­gyar kormányfő igen hasznos­nak ítélte a nyugat-európai veze­tők nagy többségével, valamint az ukrán, a cseh, a grúz és a len­gyel állam-, illetve kormányfő­vel folytatott alkalmi megbeszé­léseit. Az Európa Tanács mindig is emberközpontú volt - hívta fel a figyelmet Horn Gyula. Magyar szempontból különösen fontos, a kellő számú ratifikálás után a napokban kötelező erejű, szá­mon kérhető jogszabállyá váló kisebbségvédelmi egyezmény, amely például a magyar-szlo­vák viszony szempontjából lehet meghatározó. Horn Gyula hangoztatta: jól­eső érzés volt ezúttal is hallania, hogy a partnerek szerint Ma­gyarországnak nemhogy nincs „demokratikus deficitje”, de sok szempontból „adományozó or­szágnak” számít, ami elért vív­mányainak, tapasztalatainak to­vábbadását illeti. Az Európa Tanács megszüle­tésének 50. évfordulóján, 1999 tavaszán Magyarország lesz a soros elnök. Egyelőre nyitott kérdés, hogy akkor és Budapes­ten tartják-e majd a soron követ­kező (harmadik) csúcstalálkozót - mondta a kormányfő. Az új helyzetben formálódó össz­európai biztonsági rendszerben az Európa Tanács szerepe kie­melkedő - hangoztatta Kovács László külügyminiszter. A ma­gyar-román találkozóra Emil Constantinescu kérésére került sor. Az elnök jelezte: miközben az európai színtéren nagyra tart­ják a román-magyar viszony modellértékű alakulását, vannak zavaró körülmények is. Egyes magyarországi politikusok Er­délyben esetenként olyan kije­lentéseket tesznek, amelyek az ottani nacionalista erők számára „hivatkozási alapot” teremte­nek. Kemény dollár Méghozzá a szó szoros értel­mében. Michael Castle képvi­selő javaslata alapján újabb 1 dolláros pénzérmét fognak még az évtized vége előtt verni az Egyesült Államokban. A fel­adat roppant prózai: a 18 évvel ezelőtt készült, múlt századi női polgárjogi harcos - Susan An­thony - portréjával ellátott ér­mét fogja felváltani. Az Anthony-egydollárost ed­dig is sok vád érte. Legelsősor­ban az, hogy méretét tekintve alig nagyobb a negyeddolláros­nál, ezért csöppet sem vált olyan népszerűvé, mint például az Eisenhowert ábrázoló és az ő nevét viselő egy-, illetve a ATe/meí/y-féldolláros. Arról persze nincs szó, hogy a zöldhasú bankót váltaná fel a Szabadság-szobrot ábrázoló új érme. Az élettartamát azonban a papírénál - egy évnél - jóval hosszabb időre becsülik. Megmentik a Montmartre-t November elsejétől a turistabu­szok nem hajthatnak be Párizs nevezetes helyére, a Mont- martre-ra. A város északi ré­szén lévő százharminc méter magas domb sajátos hangulatát meg kell menteni. A legfonto­sabb ok a városatyák szerint a domb harminckétezer lakójá­nak a békéje. Párizsban van a világ legtöbb turistája, és a vá­roson belül nyilván a Mont­martre az egyik rekorder. így nem csoda, ha itt alakult meg az Antibusz nevű szerve­zet, amelyhez még a helyi em­léktárgyárusok is csatlakoztak. Hiába ontják ugyanis üzleteik­be a buszok a vevőket, amikor veszélybe kerül az, amiért ide­jönnek a világ minden tájáról: maga a Montmartre. ___________________Atlanti krónika___________________ E rősíteni kell az európai szövetséget A héten „Németország és Magyarország a NATO-bővítés előtt” címmel tartott vitaestet a Friedrich Ebert Alapítvány. A német álláspontot Günter Verheugen, a Bundestag szo­ciáldemokrata képviselője ismertette az érdeklődőkkel. A NATO-bővítés a jelenlegi tagországok érdeke is. Az elő­adó hangsúlyozta: az öreg kontinens szégyene, hogy a délszláv konfliktust csak ame­rikai beavatkozással tudta megoldani. Ez is arra mutat, hogy a szervezetet ki kell bő­víteni az új tagjelöltekkel. Dr. Mustó Istvánt, a parla­ment európai integrációs ügyekért felelős bizottságának elnökét arról kérdeztük: me­lyek hazánk NATO-csatlako- zásának legfőbb indokai?- A csatlakozás ellenzői hangosabbak és élénkebbek, mint azok, akik átlátják ennek a lépésnek a lényegét. Ma­gyarország nem lehet semle­ges, hiszen ennek nincsenek meg a történelmi hagyomá­nyai. Nem is tudnánk magun­kat egyedül megvédeni egy esetleges fenyegetés esetén.- Németországtól milyen jellegű segítség várható?- Hazánk NATO-tagságát maximálisan támogatják, de ennél sokkal fontosabb, hogy mivel a NATO-hoz való csat­lakozás az Európai Unióba történő belépést is elősegíti, ezért a német tőke fokozottab­ban áramlik majd Magyaror­szágra. Ez a gazdasági háttér szükséges a felzárkózáshoz.- A német előadó meglehe­tősen sarkosan fogalmazott a délszláv válsággal kapcsolat­ban, amikor Európa szégyené­ről beszélt...- A NATO-n belül egyre inkább érvényesül az a nézet, hogy erősíteni kell az európai szövetséget. Be kell látnunk, hogy a kontinens gondjait alapvetően magának a konti­nensnek kell megoldania, a fő szerep a konfliktusok megelő­zéséé. Ebben pedig Magyaror­szág partner kíván és tud lenni. Szalóky Eszter Ernesto Cite Guevara ravatala. Pénteken helyezik örök nyugalomra Kubában a forradalmár földi maradványait. A koporsónál díszőrséget állt Fidel Castro is, akit a kommu­nista párt ötödik kongresszusa minden tisztségében megerősített. fotó: feb/reuter Egymást támogatva Kovács László interjúja a román lapokban Két szombati bukaresti na­pilap is interjút közöl a magyar diplomácia vezető­jével. A kormányon levő Román Demokrata Konvencióhoz kö­zel álló Romania Liberaban Kovács László Magyarország és Románia euro-atlanti csat­lakozásának problémaköréről fejtette ki véleményét. A miniszter ezúttal is han­goztatta: Magyarország és Románia kölcsönösen támo­gatja egymást integrációs tö­rekvéseik megvalósulásában. Magyarország szomszéd­ságpolitikájával összefüggés­ben Kovács László szólt a magyar-szlovák viszonyról is. Kijelentette: hazánk nem hi­báztatható azért, hogy a Szlo­vákiával kötött alapszerződés nem valósul meg. Aki a ma­gyar-szlovák kapcsolatok ala­kulását figyelemmel kíséri, aggodalommal állapíthatja meg, hogy a kétoldalú alap- szerződést megsértik, de min­dig csak az egyik fél részéről. Magyarország megpróbálja el­simítani ezeket a vitákat, igyekszik javítani kapcsolatait Szlovákiával - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. A Romániai Magyar Szó­ban megjelent interjúban a magyar külügyek vezetője Horn Gyula soron következő bukaresti látogatásáról szólva elmondta: a magyar kor­mányfő romániai látogatásá­nak célja a gazdasági kapcso­latok ösztönzése, de természe­tesen szó esik majd a politi­kai kapcsolatokról, a kisebb­ségi kérdésről is. A tolvaj professzor esete a diák szakdolgozatával Ötévi pereskedés Hogy a diákok a tanárok, a tankönyvek vagy egymás gondolatait elorozzák és a sajátjukként használják fel, nem újdonság! Sok­kalta ritkább azonban, ha ez fordítva történik. Mint kitűnt, nem is olyan ritka - csak többnyire nem derül ki. A botrány Kanadá­ban robbant ki. Az Ottawai Egyetem egyik volt közgaz­dászhallgatója beperelte egy­kori professzorát, mert az a sajátjaként adta ki diákjának szakdolgozatát. A tanár - és az egyetem - tagadott, ám a volt diák nem volt rest: 5 éven át pereske­dett. És nyert. A bíróság 10 ezer dolláros kártérítést ítélt meg neki, az egyetemet pe­dig kötelezte: fizesse ki a hosszú per költségeit, ami ennek az összegnek a több­szörösét teszi ki. A perek ritkaságának az oka, hogy egy diák, aki még vizsgái előtt áll, aligha en­gedheti meg magának, hogy perbe keveredjék tanárával és egyetemével. Arról nem is szólva, hogy pénze sincs rá. Történetünk hőse azonban már egy távközlési társaság menedzsere, aki elvi kérdést csinált abból, hogy feltárja az ilyen praktikákat, ame­lyek gyakoribbak, mintsem azt a kívülállók gondol­nák. FEB A száguldás ellen A Föld titka és a Titán Űrszonda indul a Szaturnusz holdjára Gyorshajtók ellen mozgósítják a társadalmat a német gyere­kek. Mozgalmuknak divatosan nem német nevet (PRO Kids) adtak, viszont anyanyelvükön megmagyarázzák, mi a lé­nyeg: aki a közutakon szágul­dozik, az a gyerekek életét teszi kockára. Egyetért ezzel a gyermekmozgalom fővéd­nöke, Hannelore Kohl, a kan­cellár felesége is. Október 15. és november 12. között országszerte a rendőrséggel közösen iskolá­sok járőröznek a tanintézetek közelében. A közlekedési el­lenőrzések alkalmával tetten ért gyorshajtókat nem büntetik meg, hanem arra szorítják rá őket, hogy meghallgassák a gyerekek kérését, érvelését a „sportossal” szemben, a körül­tekintő, óvatos vezetés mel­lett. A tervek szerint ma indul út­jára az amerikai Cassini és a Huygens európai kutató­szonda, hogy hét esztendeig tartó repülés után, 2004. no­vember 27-én leszállhasson a Szaturnusz, a gyűrűs bolygó titokzatos holdján, a Föl­dünktől 1,2 milliárd kilomé­terre keringő Titánon. A vállalkozás mintegy 650 mil­liárd forintba kerül. Ráadásul a környezetvédők keményen bí­rálják a vállalkozást, mert a Cassini 30 kilogramm radioak­tív plutóniumot visz üzem­anyagként a fedélzetén. Mi tör­ténik akkor, ha megsérül a szonda? - teszik fel a kérdést, bár ennek valószínűsége 1 az 1,3 millióhoz. A Szaturnusz holdját, a Mer­kúr bolygónál nagyobb, 5000 kilométer átmérőjű Titánt 1655-ben fölfedező holland csillagász, Huygens nevét vi­selő szonda repülő csészealjra emlékeztet. A gyűrűs bolygó holdja azért érdekes a tudomány számára, mert közelünkben ez az egyet­len, amely ugyanabban a fejlő­dési szakaszban van, mint Földünk négy és fél milliárd esztendővel ezelőtt volt. Nap­rendszerünkben a Titán az a hold, amelynek sűrű légköre van. E légkör nitrogénből, me­tánból, nyomokban előforduló hidrogénből, argonból és szén- hidrogénekből állhat. Ezek az elemek elősegíthetik az élet ke­letkezését. (kulcsár)

Next

/
Thumbnails
Contents