Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-10 / 237. szám
Örömünnep volt Solton a városavató TELEFON: 76/481-391 • HIRDETÉS • FAX: 76/481-386 Elégtételt kapott a település a városavatón Több ezer, immár városivá lelt solti polgár ünnepelte a hét végén a rég elveszített cím visszaszerzését. A városavató ünnepség napját nem véletlenül jelölték meg és kötötték össze az aradi vértanúk emMéltó módon emelte és foglalta díszes keretbe a városavató programjait a Vécsey Általános Iskola Énekkara. A jövő nemzedékét ápoló és szeretve nevelő pedagógusok, szülők és polgárok méltán voltak büszkék a város szellemi örökségét továbbvivő diákjaikra.- Nagyon örülök tanulóink sikeres szereplésének, büszkék vagyunk az énekkarunkra, akik évek óta kiemelkedően szerepelnek - mondja Zentai Gá- borné igazgató. - Külön köszönet Madár Istvánná tanárnőnek, aki „összehozta" a vegyeskart, ami nem kis feladat volt. Örülünk a cím elnyerésének, de tudjuk azt is, hogy rengeteg a teendő úgy a városkép kialakításában, mint a lakosság gondolkodásának formálásában. Földrajzi fekvésünk valóban lehetőséget biztosít körzeti feladatok ellátására és bennünket, az adottságainkat ki kell használni. A nemzeti tanterv keretében - mely hat évre határozza meg az iskola működését - már távlatokban kell gondolkodni. A lékünnepségével. Solton óriási kultusza van a városban nevelkedő Vécsey Károly szabadságharcos mártírnak, halálának évfordulója legjelesebb ünnepeik egyike. Szelleme most is ott lebenyolcosztályos képzést szeretnénk kibővíteni tíz- vagy tizenkét osztályos formára, és a november 16-ai testületi ülésre a képviselők elé visszük elképzeléseinket. A város szellemi élete fejlődőben van; az elmúlt években már sok, említésre méltó program bizonyította ezt. Ezt bizonyítják a kulturális bemutatók, zenei rendezvények, irodalmi és képzőművészeti tárlatok. De a fejlődés jele a sport területén bekövetkező változások is, gondolok itt a teniszre, az atlétikai klub szakosztályának megalakulására, a judo szakosztály sikereire. Nagy szükség lesz a célok megvalósításához a lakosság összefogására: itt gondolhatok a szülőkre, vállalkozókra és együttgondolkodó polgárokra egyaránt. Ennek jó példája az iskolában létrehozott Vécseys Diákokért Alapítvány, amely a jövedelemadó 1 százalékos felajánlásával 299 ezer forintot kapott, amit a nálunk tanuló gyerekek jutalmazására, valamint kulturális célokra fordítunk. gett az ünneplő sokaság felett. Mint minden ünneplés boldog örömét, ezt is követték a hétköznapok, de értékelésre és jövőmeghatározásra örömmel vállalkoztak szervezők és városlakók egyaránt. Sokan ismerik a városban a lelkes és fáradhatatlan szervezőt, Lencsés Sándornét, a Vécsey Károly Művelődési Ház és Könyvtár igazgatóját. Ő írta meg azt a pályamunkát, amit a szigorú bírálóbizottság sikeresnek talált, és elfogadta Solt várossá válási szándékát.- Igaz, még soha nem bíztak meg ilyen feladattal, de amikor rám bízták a pályázat megírását, éreztem, hogy meg tudok birkózni a kihívással - mondja az igazgatónő. - Nagyon sok szempontnak kellett megfelelnie a pályázatnak, de a lehetőségekhez mérten igyekeztünk beépíteni helyi ötleteket. Igazi csapatmunkában készült el a pályázat, de külön szeretném megemlíteni Molnár Mónika nevét, aki formába öntötte ezt a terjedelmes információs anyagot. A siker annak köszönhető, hogy olyan jeles, a szakterületükön profi kolléSolt Tiszáig már város volt Solt „élő lexikona”, dr. Nagy Béla nyugalmazott igazgató, a solti monográfia elkészítője, talán legjobb ismerője az új város történelmének.- Nagyon tetszett a városavató, jól előkészített volt és találóan rendezték meg úgy, hogy először szabadság- harcos hőseinkről emlékeztek meg. Jónak tartottam az avatóünnepségen elhangzott beszédeket, különösen Kuncze Gábor belügyminiszterét. Frappáns volt, tele volt adatokkal, tényekkel és ezeket nem olvasta, hanem emlékezetből mondta. Valamit csak megtanult Soltról. Mint tudjuk, Solt 1348-tól mezővárosként szerepelt egészen 1876-ig; amikor Tiszáék átrendezték az egész országot, akkor vették el a városi címünket. De a Soltiak ezt soha nem ismerték el. Ha valaki megkérdezte őket, hova mennek vagy honnan jönnek, mindig azt mondták: a városba, vagy a városból. Úgy, hogy mi csak visszakaptuk most rég elvesztett címünket. gák és szakemberek segítettek, álltak az ügy mellé, akiknek közreműködése sejtetni engedte a sikert.- Ön duplán ünnepelt - mint pályázatíró és mint az avató ünnepség főszervezője mit érzett az álmok megvalósulásakor?- Úgy gonbdolom, én megtettem, amit kellett és lehetett. A rám bízott feladatot elvégeztem jól; fogjunk össze mi, Soltiak, csatlakozzanak hozzám a tenni akarók, és látványos eredményekre leszünk képesek, mert óriási a kihasználatlan szellemi tőke Solton. Ide értem a vállalkozói réteget, az értelmiségieket, pedagógusokat és persze a fiatal generációt. Duplán ünnepeken azért is, mert közreműködésemmel valóra válhatott édesapám, Pro- hászka János régi vágya is, aki sokáig volt Solt vezető embere. Kevés település büszkélkedhet a szülőföldhöz any- nyira ragaszkodó polgárral, mint Solt. A Soltról Elszármazottak Baráti Köre a hűséges, de az ország távoli tájain élő, itt felcseperedők társasága lett. Van közöttük atomkutató, pedagógus, műszaki szakember és művész. Egy közülük - és nem is olyan távol, csak Kecskeméten élő - politikus és mindig büszkén vallotta magát Soltinak, jóban és rosszban egyaránt. Dr. Balogh László, a Bács- Kiskun Megyei Küzgyűlés elnöke, az ünneplők talán legboldogabbika örömmel válaszolt a városavatón megfogalmazott kérdéseinkre.- Elnök Úr! Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként ismét város lett Solt. Mit érzett, amikor Kuncze Gábor belügyminiszter átadta a város kulcsát szülőfaluja képviselőjének?- Örömet éreztem. Azt, hogy megérte lobbyzni a Soltiakkal és a Soltiakért, mert ez az esemény, amint azt a városavató ünnepség is mutatta, rendkívül fontos volt a település lakóinak életében. Úgy érezték, hogy visszakapták ősi jussukat - hiszen Solt volt már város korábban is -, és aki ebben tevőleges szerepet játszott, segíteni tudott, természetesen ki-ki a maga posztján, az most igazolva látta: érdemes szívósan, kitartóan dolgozni. Nemcsak az ünnepi pillanatban, hanem már korábban is leperegtek előttem az általam Solton megélt évek, a solti múlt eseményei, a helyiek elbeszéléseiből, a krónikákból ismert Méltán volt büszke az ünnepségen Solt első embere, Németh József polgármester. A színvonalas program és a magas rangú vendégek tették emlékezetessé a történelmi pillanatot. Az őszinte elismerések szívből szóltak és sok, reflektorfényen kívül állót érintettek.- Amikor megtudtuk, hogy kedvezően bírálták el pályázatunkat, elhatároztuk, hogy méltóképpen ünnepeljük meg a nagy eseményt. Egyértelmű volt, hogy a helyszín csak az óriási szellemi örökséget ránkhagyó gróf Vécsey Károly egykori neveltetési helye, a kastély lehet, ami ma könyvtárként szolgálja kései utódait. A rendezvényt csak lelkes csapatmunkával tudtuk ilyen színvonalon megoldani, amihez megnyertük a jóakaratú emberek támogatását is. Hála istennek, találtunk ilyet bőségesen, örömmel csatlakoztak elképzelésünkhöz. Ilyen volt a képviselő-testület minden tagja, az általános iskolák igazgatói, pedagógusai, technikai munkatársai. Körülbelül 70-80 személy vett részt a rendezvény lebonyolításában.- Az állófogadás vendégei szerint Királyi város rangot is kaphatott volna Solt a csodálatosan megterített asztalok és a pazarul berendezett nagyterem alapján.- Hosszú hetek megfeszített mnunkájának, Miskolczi József és felesége konyhaművészeti tudományának, kollégáik munkájának, Tőzsér Istvánná, az iskolakonyha-vezető szakértelmének, a konyha dolgozóinak, Bajusz László és kollégái segítségének volt köszönhető. történetek. A petróleumlámpás korszakot összevethettem a fejlett, kiépült infrastruktúrával, és ez megint csak örömmel töltött el. A kulcs átadása jelképezte: a városi cím újra megvan, innentől már a Soltiakon, az ő munkájukon múlik, hogy milyen széppé formálódik majd városuk, városunk.- Ha lehetősége lenne csodatételre, mit adna Soltnak, ami az Ön véleménye szerint leginkább hiányzik a városnak?- Ha ilyen képességgel rendelkeznék, akkor először is örömet adnék az embereknek, hogy érezzék jól magukat városukban. Másodikként egy szép főteret adnék a településnek, amelyre szüksége van a városnak, és amelyet bizonyosan rövid időn belül kialakítanak majd. Harmadszor pedig visz- szaadnám azt a kereskedelmi központi szerepkört, amelyet a múltban földrajzi, közlekedési adottságainál fogva a település betöltött. De biztos vagyok abban, hogy ezen „adományokat” a Soltiak megszerzik, megvalósítják önmaguk is.- Mit kíván a Soltiaknak a közelgő ezredforduló küszöbén?- A városavató ünnepségen igyekeztem számba venni a solti emberek jellemző tulajdonságait. Iparkodóak, dolgosak, család- és vendégszere- tőek, elszántak, kitartóan, nagy szakértelemmel gazdálkodnak, művelik földjüket. És természetesen nagyon szeretik városukat. Azt kívánom, hogy ezen tulajdonságaikat őrizzék meg a jövőben is, s akkor a magyar történelemben jegyezni fogják Solt nevét a harmadik évezredben is.- Milyen változást tapasztalhat a lakosság a várossá válás után?- Összkomfortosabbá válik a település; több új, az életüket megkönnyítő szervezet áll működésbe. Két fontos intézményt kell létrehoznunk: az egyik a körzeti gyámügyi hivatal lesz, a másik pedig a családsegítő szolgálat, a hátrányos helyzetű családok segítésére, a szociális ellátás biztosítására. Ezek munkahelyeket is teremtenek, de legfontosabb lesz a közszolgálati tevékenységük. De nem mondhatunk le továbbra sem a fejlesztési elképzeléseinkről, hiszen ez jelenti a jövőt saját magunk és ifjúságunk, gyermekeink érdekében. Az ünnepségen jelenthettem be, hogy a novemberben induló szennyvízcsatorna-beruházásunkhoz az érintettek kétharmada egyetértő beleegyezését adta, támogatja elképzelésünket. Hamarosan megtörténik az Aranykulcs tér felújítása, rendezése és a már országosan is jól ismert, életveszélyes útkereszteződés, az 51-es-52-es számú főutak találkozási pontjának átépítése is. Mindezekhez továbbra is kérjük a lakosság és vállalkozók megértő támogatását, az eddigiekhez hasonló pozitív hozzáállást. De most, a betakarítások idején kívánok minden solti polgárnak verőfényes jó időt, jó termést és gazdag szüretet, hogy a városban meg legyen mindenkinek a mindennapi kenyere. Az oldalt összeállította: Farkas Pál Harangzúgás és főpapi áldás Dr. Dankó László Kecskemét-Kalocsa Egyházmegye érseke és Szabó Gábor református esperes ökumenikus misén áldotta meg az új várost. A 48-as szabadságharc mártírja, Vécsey Károly emléktáblája előtt tisztelgett Kuncze Gábor belügyminiszter, Végh Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke, valamint Németh József, Solt polgármestere. Jövőbe néző pedagógiai program a Vécsey-iskolában Jókívánságok és intelmek az új városnak Az ország és a megye vezető politikusai jókívánságokkal és biztató ígéretekkel kívántak sikeres működést Soltnak. Dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke kiemelte, hogy Solt a múltban is vezető szerepet töltött be a térség települései között. A cím odaítélésével ezt a ma is érvényes vezető szerepet ismerték el. Török Gusztáv Andor, Kalocsa polgármestere a nehézségekre és a városi működés új problémáira hívta fel a figyelmet. Az ünnepségen részt vett Mattyasovky- Zsolnai Tamásné Vités dr. Vécsey Eszter is, aki megvásárolta, és a helyi iskolának ajándékozta Szathmáry Piroska festőművész Vécsey Károlyról készített portréját. Aki beírta Soltot a városok közé Csak a töretlen fejlődés lehet a cél
