Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-08 / 235. szám

1997. október 8., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 7. oldal Azt tesszük, ami a dolgunk A feledékenységre nincs bocsánat Közel negyedszázada előfize­tője vagyok a Petőfi Népének, nagy valószínűséggel azért, mert meg voltam elégedve a tartalmával, cikkeivel, írásai­val. Sajnos, az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg a Nézőpont című szerkesztő­ségi cikkekben kiadott kom­mentárok, amelyek a legna­gyobb jóindulattal sem nevez­hetők pártatlannak, objektív- nek. Példaként említeném a Bokros Lajos, volt pénzügymi­niszterrel, illetve a közelmúlt Horn Gyulával foglalkozó szerkesztőségi cikkeit. De ide tartozik a borhamisítók elleni fellépők tevékenységével fog­lalkozó cikk is. Megítélésem szerint a lap nem adott és nem ad pártatlan tájékoztatást a Me- tész nevű szervezet tevékeny­ségéről sem. Ezek az írások in­kább ellenzéki, mint kormány- párti hangvételűek. Kérem azt, hogy maradjanak meg az objektív, hiteles tájé­koztatásokat tartalmazó cikkek közlésénél, több sikerük lesz. Szüntessék meg azt a rossz gyakorlatot, hogy szerkesztő­ségi cikkekben magyarázzák meg az olvasónak, hogy az or­szágban történő politikai és gazdasági történéseket hogyan értelmezzék, még akkor is, ha a cikk írójának ez nem tetszik. Természetesen a szerkesztő­ség tagjainak is lehetnek szabad politikai nézetei, lehet a poli­tika szereplőit bírálni, velük személyeskedni, de kérem, en­gedjék meg nekem, senkit sem érdekel az, hogy egyes szer­kesztőségi dolgozóknak milyen politikai nézetei vannak. Az olvasók pártatlan, objek­tív tájékoztatást várnak, és ha ezt megkapják, ki tudják alakí­tani véleményüket a hazai és nemzetközi történésekről. Sándor János, Hercegszántó Tisztelt Sándor Úr! Örömmel vettem kézbe kritikai észrevételeket bőségesen tar­talmazó levelét, mert abból az derül ki, hogy figyelmesen ol­vassa és komolyan veszi lapun­kat. Természetesen egyetértek azzal, hogy „az olvasók pártat­lan, objektív tájékoztatást vár­nak" a Petőfi Népétől. Azt azonban nem tudom Önnek megígérni, hogy beszüntetjük a politikai és gazdasági történé­sek értelmezését. A vélemények kifejtése ugyanolyan fontos fel­adata a sajtónak, mint a lu'rek közlése. Kollégáim nem tesznek mást, mint ami a dolguk, és én nem tapasztalom, hogy egyol­dalúan elfogultak lennének. Tennészetesen olykor tévedhe­tünk. De úgy gondolom, olvasó­ink vannak olyan érett gondol­kodásúak, hogy mérlegeljék az általunk kifejtett érveket, néze­teket. Ezzel is szeretnénk segí­teni mindenkit az eligazodás­ban a bonyolult hazai és nem­zetközi történések között. Még egyszer köszönöm őszinte leve­lét, s kérem, a jövőben is ma­radjon lapunk olvasója. Lovas Dániel fó'szerkesztő A Petőfi Népe október 4-i szá­mában megjelent Tudnivalók az özvegyi nyugdíjról című cikkre szeretnék reagálni. Az új özvegyinyugdíj-törvény 1998 januárjától hátrányos mintegy kétszázezer hetven, nyolcvan, kilencven éves megözvegyült házastárs számára. Akik saját hibájukon kívül nem tudtak sa­ját jogú nyugdijat szerezni, mert már nem éppen fiatalon, a munkaegységeket a téeszben a férjeik javára kellett írni, mert csak így tudták teljesíteni az egy főre megkövetelt évi mun­kaegységet, hogy háztáji föld­höz is jussanak, és szociális el­látásban is részesüljenek. De vannak, akik idős, beteg szülei­ket gondozták, és a háztáji föl­dön látástól vakulásig dolgoz­tak, hogy az igen alacsony té- eszjáradékot pótolják. Ezért az új özvegyinyugdíj-törvény a részükre igazságtalan, ember­telen és megalázó, mert csak húszszázalékos nyugellátást biztosít. Egy indiai közmondás a fe- ledékenységet a halálos bűnök közé sorolja. Az öregember fe- ledékenységére bocsánatot ad. A fiataléra nem. Balogh Gergely, Tiszakécske Akihez naponta járunk Bőröndé Jánosné Ka­tika a kecskeméti távol­sági buszvégállomás újsá­gospavilonjában kínálja nap mint nap az ezermi folyóiratot. 1991 óta dol­gozik itt, reggel 4-kor kel - Kadafalván lakik s 3/4 5- kor már az első példányo­kat adja el. Kedvesen, mo­solyogva fordul mindenki­hez, ha netán máshol akad dolga, állandó vevői már hiányolják. Köszönjük mindenkinek! A kecskeméti Úszni Tudó A támogatásból az alapít- Mozgássérült Gyermekekért vány feladatainak és céljainak Alapítvány nevében szeretnék megfelelően a súlyosan sérült köszönetét mondani mind- • gyermekek gyógy úszását főg­ázoknak, akik jövedelemadó- juk támogatni, juk egy százalékát az alapít- Rogics Jánosné vány javára ajánlották fel. Kecskemét Folytassák a megkezdett utat Bizonyára sokan örömmel vet­ték a profitszülte sajtó irodalmi kihágását: Nemere István kis­regényének folytatásos közre­adását. Majd ismét visszatért az élet írta szenny: a bűnügyi hí­rek újból elfoglalták a kulturá­lis híroldal egyharmadát. Napjaink ízlésficamos vilá­gában szükséges a lélek hibái­nak korrigálása, az alapvető emberi értékek felidézése, be­mutatása. Ezért a megkezdett út folytatása lenne kívánatos. Tár­canovellák végtelen sora kí­vánja a nyilvánosságot, a klasz- szikusoktól (Mikszáth, Ka­rinthy) a kortársakig (Darvas, Meggyesi). Megvizsgálván a közlés idő­szakának lapeladási statiszti­káit, biztosan igazolva látszik, hogy az üzleti érdek sem szen­vedett kárt. Fekete Attila, Kecskemét —r*—z ~—r—r-yy:— ‘~z'~ r-' T'1 1■—tz— Egy cseppnyi kedvesség Nemrégen hypót vásároltam az egyik kecskeméti diszkont élelmiszerboltban, amelyet - kissé elkülönítve ugyan - a kosárban levő többi árucikk mellé helyeztem. A pénztá­ros kisasszony megkérdezte, hogy van-e valamiféle cso­magolóanyagom a méreg el­különítésére, mert ha nincs, akkor ad ő nekem. A figyel­messége olyannyira jólesett, hogy talán háromszor is meg­köszöntem a kedvességét. De jó is lenne, ha sajátos módon nem csak azt köszön­nék meg, amiért ott vásárol­tunk, hanem keresnék-kutat- nák, hogy mivel tudnának kedveskedni, ezzel örömet szerezni nekünk, vásárlóknak. Az egyik széchenyivárosi élelmiszerboltban például az­zal, ha hosszú idő után meg­javíttatnák a tetőt, hogy a csa­padékvíz ne hulljon az üzlet­ből kilépők fejére. Arról nem is szólva, hogy a „vízesés” fagypont alatti hőmérsékleten mekkora veszélyt jelent kézre és lábra egyaránt. E bolt mellett kialakítottak egy áthidaló lejtőt, nyilván azzal a szándékkal, hogy azt igénybe tudják venni a gye­rekkocsival érkező kisma­mák. A „művet” azóta sem veszik igénybe, mert a terep lejtéséből adódóan ott gyűlik össze a lehulló csapadék, mely 10-15 cm magasságot is elér. Az esővíz odahordja a közvetlen környék szemetét, amely egy idő után posványo­sodni kezd, emiatt kellemet­len látványt nyújt. Mindemel­lett a lejtése is meglehetősen meredek. Lédeczi József, Kecskemét Válasz olvasónk kérdésére „1965 óta folyamatos a munka- viszonyom, ez az idő külön­böző munkahelyeken telt el. Volt közte ktsz, tsz, vállalat, kft. Ma már hetedik éve egy is­kolában dolgozom. Kértem a harmincéves járandóságom ki­fizetését, de megtagadták azzal a kifogással, hogy nem köz- szolgálati munkahelyen telt el az egész idő. Az SZTK-t egy­formán fizettem. Az előző, húsz vagy huszonöt éves járan­dóságomat megkaptam. Nem értem, ez miért nem jár ne­kem?” A közalkalmazottak jogállá­sáról szóló, 1992. évi XXXIII. törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az e törvény hatá­lya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalma­zotti jogviszonyban eltöltött időt. Sajnos olvasónk csak any­nyit említett levelében, hogy kü­lönböző munkahelyeken dolgo­zott, nem derül ki, hogy ezek kö­zül melyik volt az e törvény hatá­lya alá eső. A jelenlegi munka­helyén tudják, hogy előző mun­kahelyei közül melyik volt az, amelyiknél közalkalmazotti jog­viszonyban, illetve munkavi­szonyban volt. Mivel a közal­kalmazotti jubileumi jutalom­hoz nem rendelkezik az e jogvi­szonyban eltöltött idővel, a köz­alkalmazotti jubileumi jutalom nem jár önnek. Azt nem emlí­tette olvasónk, hogy azt a bizo­nyos előzőjárandóságot milyen munkahelyen kapta, s hogy az ott eltöltött időt közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek lehet-e tekinteni. Amennyiben a járandóság az előző munkahe­lyének kollektív szerződésében szereplő, ún. hűségjutalom volt, az nem nevezhető közalkalma­zotti jubileumi jutalomnak. A lakosság szolgálatában? Hiába terjeszti a Petőfi Népe az új kereskedelmi tévéadók vételi lehetőségeit tartalmazó térképet, azok egész heti mű­sorát, a Tcleinozi Kft.-nél va­lószínűleg nem olvassák a la­pot. Szombaton reggel a té­vémen az MTV2 műsorát megtaláltam, az új TV2 műso­rát viszont nem. A KTV szer­dai, Városélet című műsorá­ban Ökrös úr még úgy nyilat­kozott, hogy a két kereske­delmi műsor a II. díjcsomag­ban látható lesz, ám azt nem mondta, hogy mikortól. Ez a kérdés már szombaton adáskezdettől megoldható lett volna, hiszen a TV2 a korábbi MTV2 helyén sugároz, amit Szentesről, esetenként a Ké­kesről vagy Budapestről adtak a kábelhálózatra. így a tech­nikai előfeltételek adottak vol­tak - csak az MTV2 műsorá­hoz kelleti új parabolaantenna és más felszerelés -, a műsort pedig adhatták volna a VIVA állomás ez év április 4-étől „elorozott” helyén, mivel ad­dig tizenkilenc állomást lehe­tett látni az állítólag csak ti­zennyolc csatornát ellátni ké­pes soros (nem csillagpontos) kiépítésű kábelrendszeren (burkolt áremelés). Az összes képviselőnek fel kellene lépni a Telemozi urai­nak rosszul értelmezett „ural­kodása” ellen, mert jelenleg ez a cég állam az államban, teljesen önhatalmúlag dönt az előfizetőket érintő kérdések­ben, azok bármiféle megkér­dezése nélkül. Önkényesen emelik az előfizetési díjakat, alakítják az egyes díjsávok kínálatát, ha érdekük úgy kí­vánja, a kiadott műsor elle­nére, saját csatornájukon nép­szerűsítik három napig a kó­dolatlan HBO csatornát, nem is beszélve az újabban egyre többször előforduló adáshi­bákról. Az előfizetőknek egy „joga” van: az előfizetési díj pontos és hiánytalan befizetése. Tekin­tettel arra, hogy a kábeltévé­hálózat jórészét az előfizetők beruházási hozzájárulásukkal fizették be, a kft. nem lehet az önkormányzat 100%-os tulaj­dona, ennek vagy részvénytár­saság, vagy kht. formájában kellene működnie, egy nézői felügyelő bizottsággal, amely­nek joga, sőt kötelessége lenne a vezetőség önkényeskedéseit megakadályozni. Nemrégiben a 16 óra műso­rában a Káveltévé Hálózatok Országos Szövetségének ille­tékese a kereskedelmi adók ok­tóber 13-i megjelenését ígérte a kábelhálózatokon, hivat­kozva arra, hogy a korábbi ter­jesztés „megzavarná” a néző­ket, nem tudnák, mit hol keres­senek. Ez olyan nevetséges in­dok, amivel például nekem nem lett volna képem mikro­fon elé állni. Adják meg ponto­san térképpel - mint a Petőfi Népe -, mi hol fogható, vagy a kábeltévéknél mi hányas csa­tornán, s a nézők lesznek olyan felnőttek, hogy megkeressék, amire kíváncsiak. Ehhez vi­szont a kábelhálózatra kell adni a kereskedelmi adók je­leit. Ezt már jónéhány kábel- társaság - ahol a nézők érde­keit szolgálják - megtette, ahogy a „Vasárnapi hírek” er­ről hírt adott. Itt, nálunk, Kecskeméten is el kellett volna már dönteni, hogy az új állomásokat melyik régi adók helyén láthatjuk, ha a kábelen tizennyolc-tizenkilenc csatornánál több nem adható, s a kereskedelmi adókat indulá­suktól láthatóvá tenni. Remé­lem, ezen dicstelen indítás után nem jelenik meg a Bajcsy-Zsi- linszky utcán az alábbi szlo­gen: „Telemozi a lakosság szolgálatában!” Mészáros László, Kecskemét Akkor a Kerekegyháza győzött Egy emlékezetes mérkőzés 1927-ből: Kerekegyházi SE-Kecskeméti Vasgyár (a ké­sőbbi zotnáncgyár) 4-3! A győztes kerekegyházi csapatról készült felvételt Koncz Antalné, kunszállási kedves olvasónktól kaptuk. Balról: dr. Hantó István állatorvos és Ván Tibor bank- tisztviselő, a csapat két támogatója (szponzora). A játékosok sorában balról a harmadik Bíró József, a hajdani kerekegyházi csapat egyik erőssége. Jó lenne tudni, nú van a többiekkel! • Olvasószolgálat „Talán most...” Az őszi Szerencsekártya-játék nyereményszelvényei mellé so­kan levelet is tesznek a borí­tékba, mint az a hercegszántói előfizetőnk, aki így ír: „Mind ez idáig sikertelenül küldtem be a nyereményszelvényeimet. Ta­lán most szerencsém lesz!” Egy kiskunhalasi előfizetőnk, aki először vesz részt a játékban, a díjakról ír: „Minden ajándék örömet okozna, most mégis a fődíj késztetett arra, hogy kitült- sem a szelvényeket. A műhold­vevő szettet szeretném meg­nyerni...” Lajosmizséről is a fő- díjra pályázik a levélíró: „Azért a hifi-torony vagy a CD-lejátszó is jó lenne, mert nincsenek még ilyenek”. Végezetül idézet egy kunszentmiklósi előfizetőnk le­veléből: „Az tetszik ebben a já­tékban, hogy sokan nyernek!” Minden levélírónak és minden nyereményszelvényt beküldő­nek sok szerencsét kívánunk a jövő heti sorsoláson! Hotel a vár tövében Egy tiszakécskei olvasónk tele­fonált izgatottan: először vett részt lapunk szállodás játékán, összegyűjtötte a három emblé­mát, és tévedésből nem a szer­kesztőség, hanem a szálloda címére küldte el. Telefonbe­szélgetésünk óta a sümegi Hotel Kapitány is jelezte, hogy oda is érkeztek pályázatok. Ezeket a sorsolásig elküldik a Petőfi Né­péhez, így egyenlő eséllyel vesznek azon részt. Már most felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a játék folytatódik, a Hotel Kapitány után újabb úti célt ajánlunk. „Kinek ajánljam?” „Gyakran látom egy akciójuk szelvényét, meg olvastam is már róla, hogy könyvet vagy tollat és öngyújtót kapnak, akik új előfizetőt ajánlanak. Havonta pedig ajándékcsomagot nyer­hetnek 10 ezer forint értékben. Én is megpróbáltam, és rájöt­tem, hogy nem olyan egyszerű, ahogy hangzik. Nem találtam ismerőseim között olyat, aki nem előfizetője a Petőfi Népé­nek. Végül akadt egy munkatár­sam, aki megveszi ugyan min­dennap, de nem előfizető. Kül­döm a nevét és a címét” - írja Bajáról egy előfizetőnk. Kö­szönjük az ajánlatot és a levelet! Az oldalt szerkeszti: Sz. Miklós Magda

Next

/
Thumbnails
Contents