Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-08 / 235. szám

4. oldal Világtükör 1997. október 8., szerda Akitől rettegett Ausztria. Az osztrák rendőrség most hozta nyilvánosságra a levél­bomba-merényletek elkövetésével gyanúsított Franz Fuchs fényképét. A férfi kocsija akkor sérült meg, amikor egy pokolgépe magát a merénylőt is megsebesítette. fotó] fkb/reutf.r A Fűszeres Lányók Granadában. A Spice Girls nevű brit popcsapat a spanyol vá­rosban sajtókonferencián mutatta be legújabb lemezét. (Balról jobbra: Geri Halliwell, Mela­nie Brown, Melanie Chisholm, Victoria Addams és Emma Bunton.) fotó: feb/reuter Folt kerül a „fiatalos” elnökről alkotott képre? Clinton hallókészüléket kap Hiába, Amerika már csak ilyen. Az elnök PR-emberei tartanak attól, hogy a „Clin- ton-image” súlyosan sérülhet egy egyszerű tény miatt: a jö­vőben hallókészüléket kell vi­selnie az elnöknek. Igaz, senki sem fogja észre­venni. hiszen a miniatürizálás évszázadában a legkorszerűbb hallókészülék a fül hallójárata­iban helyezhető el. Amerika egyik legfiatalabb, de mindenképpen legfiatalo­sabb elnökét üldözi a balsors: a tavalyi térdsérülés után most derült ki, hogy előrehaladott halláskárosodása miatt hallóké­szülékre szorul. Hiába, Clinton is a rock­generációhoz tartozik, amely a bömbölő beatzenén nőtt fel, és mostanában kénytelen megta­pasztalni ifjúkorának kései kö­vetkezményeit - jegyezték meg a fülgyógyászok. Clintonról köztudott, hogy szaxofonozik, és diákzenekarokban is játszott. Egyébként a súlyos Alz- heimer-kórban szenvedő Ro­nald Reagan elnök is hordott hallókészüléket. Mi több, jel­legzetes gesztusa is volt a Clin­tonnál persze sokkal idősebb elnöknek, hogy amikor sajtóér­tekezleteken „nemszeretem” kérdéseket tettek fel neki, ke­zével tölcsért formált füle köré, visszakérdezett, majd sajnál­kozva állapította meg, hogy nem hallotta jól a kérdést. FEB Újrakezdett párbeszéd Jordánia garanciákat kapott Izraeltől Izrael és a Palesztin Hatóság képviselői hétfőn folytatták a mintegy hét hónappal ko­rábban az izraeli lakótelep­építési politika miatt meg­szakadt közvetlen tárgyalá­sokat. Dávid Lévy izraeli külügymi­niszter, Mahmud Abbasz (Abu Mäzen), a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet második számú vezetője és Dennis Ross kedd este nyolckor ültek tár­gyalóasztalhoz Jeruzsálemben. Ross előzőleg hétfőn Cisz- jordániában Jasszer Arafat pa­lesztin vezetővel tárgyalt. Az izraeli-palesztin tárgya­lások várhatóan hetekig elhú­zódhatnak, bár a felek olyan egyszerű kérdések megvitatá­sával indítanak, mint egy pa­lesztin repülőtér és egy Gáza- övezetbeli tengeri kikötő meg­nyitása. Izrael követeli, hogy a már­cius óta elkövetett három po­kolgépes merénylet miatt a pa­lesztin vezetés sújtson le az iszlám szélsőségesekre. A pa­lesztinok viszont a zsidó lakó­telepek építésének leállításához ragaszkodnak. Jordánia hétfőn közölte: ga­ranciákat kapott Izraeltől arra vonatkozóan, hogy a zsidó ál­lam a kétoldalú békemegálla­podások minden paragrafusát alkalmazni fogja. Fahd szaúd-arábiai uralkodó hétfőn arra kérte Washingtont és Moszkvát: gyakoroljanak nyomást Izraelre a lakótelep­építések befagyasztásával kap­csolatban. Boszniai kérdőjelek az SFOR mandátumáról Katonák után civilek A boszniai stabilizációs erőkkel kapcsolatban szám­talanszor elhangzott már a kérdés, úgy mennek, mintha maradnának, vagy úgy ma­radnak, mintha mennének? A válasz továbbra sem lehet egyértelmű, pedig egyre job­ban közeledik 1998 júniusa, az igazság hónapja. Az amerikai védelmi mi­niszter még márciusban meg­ígérte, hogy jövő júniusig ki­vonják a nemzetközi erőket Boszniából. Hasonló bejelen­tések hangzottak el Bonnban is. Alighanem komolyan gon­dolták, amit mondtak, de a va­lóság nem igazodott a remé­nyekhez. A menetrend szerint az idei év végéig parlamenti és el­nökválasztásokat kellene tar­tani a boszniai szerbek ellen­őrzése alatt álló területen, de a belső viták, a helyenként pol­gárháborúval fenyegető állapo­tok miatt mindez több mint kérdéses. A Der Spiegel eszmefutta­tása ezért veti fel, hogy meg kellene vizsgálni azokat a le­hetőségeket, amelyek előtérbe állítanák a civil együttműkö­dést, de nem építenék le telje­sen a katonait. Csupán mini­mális erők állomásoztatására van szükség, az amerikai csa­patokat visszavonhatnák né­met- és magyarországi tá­maszpontokra, de ettől még légi támogatást nyújthatnának, segíthetnének a távközlésben. (réti) Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancs­noka Hágába érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson hol­land partnereivel. A parancs­nok programja során ellátogat egy katonai kiképző iskolába, valamint tanulmányozza a gyorsreagálású erők felkészíté­sét. Feljelentette Meciart Ján Carnogursky, az ellenzéki szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke és Vladimír Palkó alelnök. A bűnvádi eljárás lényege, hogy a szlovák miniszterelnök az ál­tala vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) múlt heti nagygyűlé­sén „durva módon igen súlyos bűncselekmény elkövetésének tervével” vádolta meg a KDH vezetőit. Április 2-áig megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások a hat tagjelölt ország és az Eu­rópai Unió között - jelentette ki Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter ciprusi kollé­gájával, Jannákisz Kasszuli- desszel megtartott találkozója után. Az új román vámszabályok már az Európai Unió irányel­veihez alkalmazkodnak. Ma­gánszemélyek a jövőben 1200 ECU (több mint 1300 dollár) értékben vihetnek ki árut - az eddigi 5 dollár helyett - az or­szágból vámmentesen. Repülőgép-eltérítést hiúsí­tottak meg Iránban. Egy pisz­tollyal felfegyverkezett férfi Irakba akarta kényszeríteni a Teheránból az ország déli ré­szén lévő Bandar Ábbász ki­kötővárosba tartó repülőgépet. A gépen tartózkodó biztonsági őrök idejében ártalmatlanná tették a támadót. MÁRKAKERESKEDŐK: KOCSIS ÉS TÁRSA Kft. 6500 BAJA, Szegedi út 84. Tel/Fax: 06-79-321-810 • M+F AUTÓ Kft. 6200 KISKŐRÖS, Izsáki ti. 46. Tel: 06-78-311-106 • TROMF Kft. 6000 KECSKEMÉT. Ladánybenei út 1. Tel/Fax: 06-76-320-627 3 ÉV VAGY 100.00 0 KM GARANCIA ® TOYOTA Bízhat a jelben A megbízhatóság örökös bajnoka hegyen-völgyön, úton-útfélen, négyféle karosszériával, 13-as, 1.6-os motorral, akár hatsebességes váltóval most szebb, jobb, mint valaha. Az autó és az Ön egyéniségéhez igazított felszereltség tovább fokozza a Toyota érzést. Meglátni és megszerezni... Nőknek tilos! A híres Athosz-hegyen, ahol szerzetesek élnek, több mint ezer éve van érvényben az Ava- ton, vagyis a nők belépését tiltó rendelkezés. Jóllehet ebben az esetben nincs szó állami szuve­renitásról, még Brüsszelben, az Európai Unió központjában is hallgatólagosan tudomásul vet­ték a szabály létezését. Feminista szervezetek azon­ban mindinkább bírálják a megkülönböztetést, s az ügy az Európai Unió külügyminiszteri tanácskozásán is szóba került. Pangalosz, az athéni diplomá­cia vezetője belpolitikai okok­ból érthetően a mai állapot fenntartása mellett állt ki. Nem számított vitára, de té­vedett, mivel két nő is betölt külügyminiszteri posztot a tag­államokban (Finnországban és Svédországban), akik felkarol­ták a feministák követelését. Ki és milyen mértékben viselje a NATO bővítésének költségeit? Amerika nem kínál ingyenebédet Kedden megkezdődtek az Egyesült Államok Szenátusában azok a meghallgatások, amelyek a NATO kibővítésével kap­csolatos költségeket, az amerikai hozzájárulást firtatják. Amerika arra hivatkozik, hogy a bővítés kedvezményezettjei elsősorban maguk az európai országok lesznek azáltal, hogy egy biztonságosabb, békésebb Európa korszaka következik. Ezért a költségek nagyobbik hányadát maguknak az euró­paiaknak kellene állniuk. Ehhez képest Jacques Chi­rac francia elnök nyomban a bővítésről döntést hozó mad­ridi tanácskozást követően ki­jelentette, hogy „egyetlen frankkal sem hajlandók többet fizetni, mint eddig”. Ez a hozzáállás szinte der­mesztőén hatott az amerikai politikusokra: a Szenátus elő­zetesen deklarálta, hogy amennyiben az európaiak nem fizetik meg a „maguk részét”, akkor Amerika sem lesz erre hajlandó. „Nem lesz ingyen­ebéd” - fogalmazott William Cohen védelmi miniszter. Függetlenül a költségvise­lés megoszlásától, pillanatnyi­lag senki sem tudja, hogy ténylegesen mibe fog kerülni a NATO bővítése. Egy Penta­gon-tanulmány egyenesen azt fogalmazza meg, hogy a bőví­tés költségeinek a fejét visel­jék a jelenlegi tagok, a másik felét pedig a három csatlako­zónak, azaz Csehországnak, Lengyelországnak és Magyar- országnak kell állnia. Az európaiak közül sokan eltúlzottnak tartják a tervezett költségeket. Sokak szerint a becslések inkább az amerikai hadiipari komplexum remélt bevételei alapján fogalmazód­tak meg. Volker Rühe német védelmi miniszter már Maast- richtban hangsúlyozta, hogy „a költségkalkulációnak reális alapelvek alapján kell elké­szülnie, és nem elavult hideg- háborús eszmék jegyében”. '

Next

/
Thumbnails
Contents