Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-08 / 209. szám

4. oldal Világtükör 1997. szeptember 8., hétfő Búcsú a szívek hercegnőjétől A kegyhelyet a szigeten a nagyközönség is látogathatja Károly brit trónörökös a két fiúval Diana walesi hercegnőtől mintegy hárommillióan vettek mély részvéttel búcsút a brit fővárosban. Károly trónörökös elvált feleségét honfitársai a szívek hercegnőjének nevezik. A Westminster-apátságba - miközben a gyászmenet mint­egy kétórás útját rótta a brit fő­város utcáin - folyamatosan ér­keztek a meghívott vendégek, köztük Hillary Clinton és Ma­dame Chirac, Luciano Pava­rotti operaénekes, és Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter. Az elsők között érkezett Mo­hamed al-Fayed, Dodi al- Fayed apja és felesége. A brit-egyiptomi milliárdos fiá­nak oldalán halt meg Diana pá­rizsi katasztrófában. A királynő és teljes családja feketébe öltözve, a londoni ki­rályi palota előtt várta, hogy a díszmenet odaérjen, majd - Fii- löp herceg kivételével - gépko­csival hajtattak az apátsághoz. A belvárosba érkező hosszú gyászmenethez csatlakoztak az emberiességi és jótékony- sági szervezetek tagjai is, ame­lyeket a hercegnő életében tá­mogatott, köztük a birmin­ghami konduktív nevelési in­tézet képviselői, amely a bu­dapesti Pető Intézet támogatá­sával jött létre. A Westminster-apátságban kétezer meghívott vendég je­lenlétében tartották a gyász- szertartást, amelyen Tony Blair kormányfő olvasott fel a Bibliából. Elton John, Diana személyes jó barátja a Gyertya a szélben című dalával búcsú­zott a hercegnőtől. Az első becslések szerint csak a Hyde Parkban - Európa legnagyobb városi közparkjá­ban - egymilliónyian figyelték a kihelyezett képernyőkön a szertartást, s további kétmillió gyászoló a város különböző pontjain sorakozott fel. Dianát a Spencer család Althorp falucska közelében lévő birtokára a királyi család­ból is már csak Károly trón­örökös, a hercegnő elvált férje és a két királyi gyermek, Vil­mos és Harry herceg kísérte; a végső szertartás szigorúan magánjellegű volt. A hercegnő koporsójának nyughelyét a bir­tokon megbúvó kis tó szigetén jelölték ki. A család úgy dön­tött: a kegyhelyet minden év­ben megnyitják néhány hétre a nagyközönség előtt. A londoni gyászszertartás - jóllehet a rendőrség az elmúlt hét példátlan érzelmi viharai miatt incidensektől, sérülések­től tartott - baj nélkül lezajlott. A sokaság jórészt el is oszlott, mire a koporsó megérkezett a Spencer-birtokra. FOTÓK: FEB/REUTER Keresztények, muzulmánok, hinduk együtt gyászolják az irgalmas nővért „Minden szegény anyja volt” Teréz anya ravatala Kalkuttában fotó: feb/reuter A szívelégtelenség következ­tében pénteken elhunyt Teréz anya földi maradványait a kal­kuttái Szent Tamás-templom- ban ravatalozták fel. A szep­tember 13-ára kitűzött állami temetésig sok ezren kívánják leróni kegyeletüket az 1979- ben Nobel-békedíjjal kitünte­tett, 87 esztendős apáca, a sze­gények és elesettek gyámolító- jának ravatalánál. Az egyszerű fakoporsóban nyugvó, rendje hagyományos fehér-égszínkék csíkkal szegé­lyezett öltözékét viselő Teréz anyát jázminokkal ékesített fehér autóval szállították az indiai város legnagyobb kato­likus templomába. A fehér és világoskék posz­tóval bevont emelvényen fekvő koporsó mögött aranyo­zott keresztet, a megfeszített Jézusról készült festményt, va­lamint a feltámadást ábrázoló üvegfestményeket helyeztek el. Az emelvény előtt csaknem két méter magas viaszgyertya áll, amelynek fénye bevilágítja a koporsót. Az elhunyt Teréz ^nővért rendjének száz tagja veszi körül. A felravatalozott holttest előtt gyászzene hangjaira las­san vonul a búcsúzók hosszú sora, s a tömegben kereszté­nyek, muzulmánok és hinduk egyaránt. A Szerbiához tartozó Ko­szovó tartomány számos albán politikusa fejezte ki részvétét az albán származású apáca ha­lála miatt. A koszovói musz­lint közösség vezetője, Redzep Bója szerint a misszionáriusnő valamennyi szegény anyja volt. Teréz anya, eredeti nevén Gondje Bojadjiu sohasem fe­ledkezett meg az albán nem­zetről, amit az is bizonyít, hogy 1979-ben, miután meg­kapta a Nobel-békedíjat, leg­először Koszovóba látogatott. Meciar az etnikai tisztogatással sebeket tépne fel Kemény bírálatok Pozsonyból „Finoman fogalmazva is azt kell mondani, hogy Vladimír Meciar az etnikai tisztogatás gondolatával kacérkodik” - nyilatkozta A. Nagy László, a szlovákiai Magyar Polgári Párt elnöke. Arra reagált, hogy a szlovák kormányfő elmondta: a győri találkozón Horn Gyula „bele­sápadt” a Meciar által felvetett ajánlatba, amely szerint lehe­tővé kell tenni, hogy a szlová­kiai magyarok Magyarországra költözzenek, és ezzel a „lehető­séggel” a magyarországi szlo­vákok is élhessenek. Mint ismeretes, a magyar miniszterelnök Meciar elképze­léséről még tárgyalni sem volt hajlandó. „Az, hogy Meciar az ötven évvel korábbi lakosságcserére utaló ,megoldást’ vetett fel, igencsak drámaian hangzik, hi­szen még élnek az egykori kite­lepítettek, és azok gyermekei, unokái, akikben nemzedékek múltán is élni fog az a sérelem­nél sokkal súlyosabb seb, ame­lyet most a szlovák kormányfő felsértett” - húzta alá a szlovák parlament ellenzéki magyar po­litikusa. Bugár Béla kijelentette: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Vladimír Meciar felvetését „az etnikai tisztoga­tást célzó kísérletnek tartja, s eleve elutasítja”. Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet arra emlékeztetett, hogy Horn Gyula Győrben kije­lentette: a magyar kormány sem erkölcsi, sem politikai vo­natkozásban nem támogatja Meciar gondolatát. A térségbe várják az amerikai külügyminisztert A többség a kivonulás mellett Fokozódik a feszültség a Kö­zel-Keleten. Eközben Kairó­ban Husszein jordániai ki­rály, Arafat palesztin vezető és Mubarak egyiptomi elnök a békefolyamat újraindításá­nak lehetőségeiről tárgyalt. Az egyiptomi fővárosban tar­tott találkozón a három vezető megvitatta, milyen segítséget várhatnak Madeleine Albright amerikai külügyminisztertől, aki kedden érkezik a térségbe. Közös közleményükben el­ítélték a terrorizmust és felszó­lították Izraelt: minél előbb folytassa a megszakadt béke­tárgyalásokat a palesztinokkal. Tartózkodjék a „béke szellemé­től” idegen tevékenységektől. Az izraeli hadsereg egyéb­ként több mint 170 palesztint tartóztatott le a múlt hét csütör­tökön végrehajtott jeruzsálemi öngyilkos merénylet óta. A Hezbollah szélsőséges szerve­zet tagjai viszont megtámadtak egy izraeli katonai őrhelyet Li­banonban. Az izraeli tüzérség azonnal válaszcsapást mért a Hezbollah állásaira. A jeruzsálemi televízió által ismertetett közvélemény-kuta­tás szerint az izraeliek 52 száza­léka a kivonulás híve. A hét vé­gén tüntetést is rendeztek Ne­tanjahu izraeli miniszterelnök otthona előtt Izrael Libanonból való távozását követelve. A megmozdulást az is motiválta, hogy előző nap kudarcot vallott az izraeli hadsereg dél-libanoni kommandóakciója, amelyben Izrael a különítmény tizenkét katonáját elveszítette. Védelmet a hegyóriásnak A környezetvédők a Mont Blanc-ért A környezetvédők követelik: mentesítsék Európa tetejét és környékét a turizmustól. A hegyóriás közelében semmi helye szállodáknak, autóutak- nak és egyéb civilizációs ártal­maknak. Manapság naponta tízezer turista és hegymászó „tolong” a vidéken, Brévent és Aiguille du Midi környékén, Chamonix fölött. Sokan sérelmezik, hogy a francia kormány még mindig napirenden tartja Mitterrand néhai elnök nagy álmát, azt a tervet, hogy második alagutat is fúrjanak a Mont Blanc alatt. Tizenöt környezetvédő szer­vezet egyesült erővel követeli, hogy Európa legmagasabb csú­csának környezetét nyilvánít­sák természetvédelmi övezetté. Bemard Amy, a csoportosulás elnöke azzal érvel, hogy a világ nagy hegyóriásainak környéke ma már védett terület, olyan, mint például a Kilimandzsáró Nemzeti Park. A környezetvédők úgy ter­vezik, hogy a Mont Blanc-t és a környező völgyeket körzetekre osztják fel, és csak a csúcstól legtávolabbra esőkben engedé­lyezik majd szállodák és füg- gővasutak építését. A belső övezetekben szigorúan tilos lenne mindenféle beavatkozás a természet ősi nyugalmába. (kenesei) Moszkva 850 éves Megemlékezés karnevállal, koncertekkel A hét végén megemlékeztek az orosz főváros alapításának 850. évfordulójáról. Megnyitotta kapuit a felújított moszkvai állatkert, továbbá muzulmán mecsetet is avattak a második világháborúban elesett muszlimok emlékére. Moszkva karneváli menettel és koncer­tekkel is ünnepelt. Borisz Jelcin orosz elnök szombaton több kétoldalú megbeszélést bonyolított le a moszkvai ünnepségre érkezett FÁK-vezetőkkel. A grúz elnök a szeszimportot korlátozó orosz vámintézkedések miatt végül lemondta látogatását, míg az azeri államfő a közelmúltban kötött orosz-örmény védelmi szerződés miatt maradt távol. Jelcin Lukasenko fehérorosz államfővel elsősorban a két or­szág unióját érintő kérdésekről tanácskozott. Megvitatták az ŐRT orosz tv-társaság letartóz­tatott - fehérorosz állampolgár - tudósítójának problémáját is, amely Lukasenko szerint kizá­rólag a minszki hatóságokra tartozik. Jelcin és Nurszultan Nazar­bajev kazah elnök megbeszélé­sén a „négyek” - Oroszország, Fehéroroszország, Kazasztán és Kirgizisztán - integrációjá­nak erősítéséről, és a Független Allamközösség tagjai közötti viszonyról esett szó, de érintet­tek külpolitikai kérdéseket is, többek között például a Kaszpi- tengeri olajkincs kitermelésé­nek kérdéskörét. Európa szépe Kihirdették a Kijevben megrendezett idei európai szépségkirálynő-választás eredményét. A földrész leg­szebb hölgye eszerint 1997- ben a 19 éves görög Isabelle Darras. Az itjú hölgy fotó­modellként dolgozik hazá­jában, emellett azonban zongoraművészi és zene­szerzői karrierre készül. A Miss Europe ’97 finá­léja előtt néhány nappal a verseny tíz résztvevője el­hagyta Kijevet. A döntőben való részvételt lemondó hölgyek a rossz szállás- és étkezési körülményekre pa­naszkodtak. A szépségver­seny ukrajnai szervezői sze­rint viszont a résztvevők azért utaztak el Ukrajná­ból, hogy megjelenhessenek Diana hercegnő temetésén. Hírek röviden Meghalt Solti György A komoly- és könnyűzene művelői közül soha senki nem kapott annyi Grammy-díjat művészeti teljesítményének elismeréseként, mint Sir Georg Solti - írta a The New York Times a világhírű, magyar származású karmester, Solti György ha­lálhíréről beszámolva. Tudósításában az amerikai lap részletesen ismertette a művész életútját, ki­emelve, hogy a chicagói szimfonikusok élén ze­nei igazgatóként eltöltött huszonkét év alatt ra­gyogó és virtuóz zenekarrá formálta az együttest. Polgármesterek találkozója „Közösség és önkormányzat” - ezzel a témakör­rel rendezték meg a hét végén Székelyudvarhe­lyen a Kárpátok-Alpok Alapítvány kezdeménye­zésében a kárpát-medencei térség magyar pol­gármestereinek második nemzetközi találkozóját. A Romániából, Magyarországról, Szlovákiából, a Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkezett részt­vevők áttekintették az erdélyi autonómiaformák történetét, az önkormányzatok gazdasági együttműködésének lehetőségeit. Nobel-békedíjat Vranitzkynak Albán értelmiségiek egy csoportja azt javasolta: kapjon Nobel-békedíjat Franz Vranitzky volt osztrák kancellár annak elismeréseképpen, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szer­vezet megbízottjaként „nagy történelmi, politikai és diplomácia érdemeket szerzett az albániai vál­ság megoldásában”. Az albán értelmiségiek meg­ítélése szerint Vranitzkynak meghatározó sze­repe volt abban, hogy Albániában sikerült meg­akadályozni egy véres polgárháború kitörését. Kitelepítettek Somorján Magyarországi településekről hívta haza találko­zóra a Pozsonyhoz közeli Somoija városa az öt­ven évvel ezelőtti „lakosságcsere” során, a jog- fosztottság évei alatt Magyarországra kitelepített egykori somoijaiakat. A Hazahív a harangszó címen megrendezett találkozó résztvevői a város főterén ökonomikus istentiszteleten vettek részt, majd a meghurcoltak emlékére táblát lepleztek le és szenteltek fel, amelyet Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet is megkoszorúzott.

Next

/
Thumbnails
Contents