Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-24 / 223. szám
12. oldal Gazdasági Tükör 1997. szeptember 24., szerda Nem változik az adótábla Némileg csökken a jövőre fizetendő személyi jövedelemadó Az adótábla változatlan, ami az adórendszer viszonylagos stabilitását mutatja. Jelentős újdonságok nem várhatók az adózásban, bár a Hörvénymódosításról szóló parlamenti vita csak november elején zárul le. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcsot, az APEH elnökhelyettesét a személyi jövedelemadót érintő tervezett módosításokról kérdeztük. Kelendő a tőkepótló hitel Az építőiparban működő szakszervezetek arra számítanak, hogy számarányuknak megfelelően sok közép- vállalkozó is csatlakozik a többéves előkészítő munka eredményeként az elmúlt hónap végén megszületett, építőipari ágazati kollektív keret szerződéséhez. A dokumentumot most további 30-40, többségében a középvállalkozói körhöz tartozó cégnek küldték meg. Kedvezményes konstrukciót dolgozott ki a bortermelők számára az Eximbank és a Mehib Rt. Az újtípusű hitellel és biztosítással hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy a termelők külföldön értékesíthessék a borfeleslegüket. December 31-ig a Mehib 50 százalékos engedménnyel ad hitelt a palackos és hordós bor, továbbá a pezsgő exportjához. A kérelmeket gyorsított eljárással bírálják el. Egy- és kétmilliárd forint közötti bevételre számít az ÁPV Rt. a Postabanktól nemrég portfóliócsere keretében átvett ingatlancsomag egy részének értékesítéséből. A forgalmazást a közeljövőben kezdik el. Csökkenő részvényárak Csökkenő részvényárak jellemezték a keddi kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén. A BUX 63,27 pontot veszített értékéből, 7692,32 ponton zárt. A részvényekkel 6 milliárd forint értékben kereskedtek, az állampapírpiacon 2,4 milliárd forint árfolyamértékben születtek üzletek.- A parlamentnek legkésőbb november 15-tg kell kihirdetnie a módosított törvény szövegét. Most úgy látszik, hogy lényegi változás a személyi jövedelem- adózásban nem lesz, sőt mi több: az adótábla változatlan marad. Noha ez önmagában adónövekedést jelentene, hiszen az infláció folytán a béremelések „belenőnek” a magasabb adósávokba, mégis azt kell mondanom, hogy az összhatást tekintve szerény mértékű- 1-1,2 százalékos - adócsökkentéssel lehet számolni a következő adóévben. Havi 4000 forint Az alkalmazottaknál az adójóváírás, ami az idén legfeljebb havi 3600 forintos adókedvezmény volt, jövőre a tervek szerint 4000-re nő. A nyugdíjjárulék 25 százaléka is leírható lesz az adóból. Ez a módosítás ösz- szefügg az elfogadott nyugdíj- reformmal. Annak ellenére tehát, hogy nem változik az adótábla, e két kedvezménnyel szerény mértékben csökken az adóteher. Az összes többi módosítás kiigazí- tásjellegű. Ez azt jelenti, hogy ahol nem volt egyértelmű a szöveg, ott pontosítják majd a jogszabályt. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán rendezni kell például az üzemanyag-elszámolást. A testület véleménye szerint azért nem volt jó a törvény, mert abban az „APEH által közzétett” üzemanyagár meghatározás szerepelt. A tervezet szerint a jövőben a három nagy forgalmazó átlagára lesz a mérvadó. Drágább lesz az osztalék Ez év elejétől a személyi jövedelemadó törvény kétlépcsős osztalékadózást vezetett be. Most azonban e téren is jelentősnek mondható kiigazítás várható, nevezetesen megemelik az osztalék második lépcsős adóját. Az elképzelések szerint ez esetben 27-ről 35 százalékra növekedne a személyi jövedelemadó kulcs, s így 47 százalékpontos összadó terheli majd az osztalék második lépcsőjét'. Az osztalék közgazdasági értelemben a befektetett tőke ho- zadéka, jogilag pedig az adózott eredmény felosztása. A jogi szabályozást eleddig úgy lehetett kijátszani, hogy mindenféle egyéb jövedelem helyett csak osztalékot fizettek a cégtulajdonosoknak, megkerülve ezzel a járulékfizetési kötelezettségeket. A javaslatot a következő példával lehet illusztrálni. Egy társaságnak van 100 forint nyeresége. Ebből megfizeti a 18 százalékos társasági adót, marad 82, aminek a 35 százalékos szja-terhe 28,7 százalék, a végeredmény 53,3 százalék. A társasági adó és az szja együttesen 46,7 százalék lesz. Igaz, hogy ez magasabb, mint az szja legmagasabb kulcsa, de sokkal alacsonyabb, mintha a 42 százalékon felül még 10 százalék nyugdíjjárulékot és 39 százalék tb-t is fizetni kellene. A parlamenti vita fogja eldönteni azt is, hogy a szellemi tevékenységet folytatók vajon megkapják-e azokat a kedvezményeket, amelyekre vágynak, és amelyek mértéke megközelíti a mezőgazdasági kistermelőket is megillető arányokat. Ma még, ha az állóeszköz amortizációját kívánja elszámolni egy újságíró, csak akkor teheti meg, ha vállalkozó. Ez a kedvezőtlen a dologban. A szellemi foglalkozásúak ezért költség-elszámolásukban egyéb liberalizációt is kémek. Adómentes földbérlet A föld bérbeadása kapcsán is várható némi változás. Az eredeti koncepció szerint egységesen 20 százalékos személyi jövedelemadót kellene fizetnie a bérbeadónak, de nem a központi adóhatóságnak, hanem a helyi önkormányzatoknak, hiszen ez a hivatal tudja ellenőrizni az adatok hitelességét. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy az egész ötletet elvetik, és valószínűleg a föld bérleti díja után egyáltalán nem kell majd adót fizetni, legalábbis ami a három hektárnál kisebb termő- földterületeket illeti. Ezzel a kedvezménnyel nyilván értelmét vesztik majd a zsebszerződéses földbérletek. Igaz, amennyiben elfogadja a parlament ezt a javaslatot, akkor az legalább 3-4 milliárd forint adókiesést jelent a költség- vetésnek. Ezt pedig bizonyára pótolni kell valahogyan-vala- honnan. Bozsó Bea Kimerülőben van a mező- gazdasági vállalkozások számára - állami kamattámogatással és garanciavállalással - folyósítható öt- venmilliárd forintos tőkepótló hitelcsomag. A földművelésügyi hivatalokhoz záradékolásra benyújtott hitelkérelmek száma hétről hétre csökken. Szőllősi Endre, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője a legfrissebb adatokra támaszkodva lapunknak elmondta: a megyei földművelésügyi hivatalokhoz szeptember közepéig 2360 darab kérelem érkezett, ezeket a hivatalok már záradékolták. A hitelt igénylők egyhar- mada szövetkezet, 40 százaléka gazdasági társaság, 23 százaléka magángazdálkodó. A megjelölt hitel együttes A júniustól júniusig tartó 1996-97-es pénzügyi évben ismét jelentősen növekedtek a Microsoft Magyarország Kft. hazai eladásai. Ami a jövő illeti: hamarosan jön a Windows ’98 magyarul is. A számítógépek hazai elterjedését látva nem meglepő, hogy egy szoftvereket, vagyis felhasználói programokat árusító cég évről évre növeli forgalmát. A Microsoft hazai vállalatának eladásai olyan széleskörűek, hogy statisztikái megbízható információt nyújtanak a hazai felhasználók szinte teljes köréről. összege 50,6 milliárd forint. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ekkora összeget fizetnek majd ki a finanszírozásban részt vevő bankok. A pénzintézetek ugyanis egyedileg bírálják el a benyújtott kérelmeket és ezután döntik el, kinek mekkora összeget folyósítanak. A bankoktól származó értesülések szerint ez ideig mintegy 9,5 milliárd forintra kötöttek hitelszerződést. A szaktárca illetékesétől megtudtuk: a földművelés- ügyi hivatalok az 50 milliárd forintos határ túllépte után is fogadják a záradékoltatásra benyújtott kérelmeket. Rátartással dolgoznak, mivel előre nem lehet tudni, hogy a bankok a hozzájuk benyújtott kölcsönigénylésekből menynyit utasítanak majd el. Reisz Attila igazgatótól megtudtuk: nálunk a működő számítógépek több mint 90 százalékán valamilyen Mic- rosoft-fejlesztésű operációs rendszer fut, többnyire honosított, magyar változatban. A Windows ’95 és az Office ’97 után jön a következő Windows magyar változata is. Mint minden számítástechnikával foglalkozó cég, most a Microsoft is az Internetre összpontosít. Jövőre, a második negyedévben dobja piacra a Windows ’98-at, amely már magában foglalja a világhálón böngésző programot is. T. J. (újvári) Sikeres évet zárt a magyar Microsoft Windows ’98: ablak a hálóra A megbízhatóság örökös bajnoka hegyen-völgyön, úton-útfélen, négyféle karosszériával, 1.3-as, 1.6-os motorral, akár hatsebességes váltóval most szebb, jobb, mint valaha. Az autó és az Ön egyéniségéhez igazított felszereltség tovább fokozza a Toyota érzést. Meglátni és megszerezni... MÁRKAKERESKEDŐK: KOCSIS ÉS TÁRSA Kft 6500 BÁJA, Szegedi út 84. Tel/Fax: 06-79-321-810 • M+F AUTÓ Kft. 6200 KISKŐRÖS, Izsáki u. 46. Tel.: 06-78-311-106 • TROMF Kft. 6000 KECSKEMÉT, Ladánybenei út 1. Tel/Fax: 06-76-320-627 ®TOYOTA coflOu'A Kft.-kben tűnt el a Kalasnyikov-pénz? A Technika Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatójának, Miklós Tibornak a meghallgatásával folytatta vizsgálódását kedden az Országgyűlés úgynevezett kalasnyikov bizottsága. Póda Jenő (MDF), az albizottság vezetője elmondta: nemcsak arra kíváncsi most a bizottság, hogy van-e horvát követelés vagy sem, hanem arra is, hová lett az a közel 1 millió dollár, amit egy kft. előre kifizetett a Horvátországba szállítandó kalasnyikov géppisztolyokért, de azok nem érkeztek meg. Megállapította a bizottság, hogy a pénznek hűlt helye. Befolyt, majd eltűnt. Áttekinthetetlenül szövevényes kft.-két alakítottak a cégre építve, de bizonyos dolgokban rendszeresen engedményeket tettek magánszemélyeknek, ellenérdekeltségű feleknek, ami hozzájárult a cég felszámolásához. A bizottság kíváncsi még Szalai Péter volt vezérigazgató-helyettes véleményére is, mert Miklós Tibor sokat hivatkozott rá. Meghallgatják az egykori ÁV Rt. két igazgatóját. Privatizáció a közszolgáltatásban A kormány 1995 végén sebtében privatizálta az erőműveket a villamosenergia és gázszolgáltatókat, törvényben rögzítve számukra 8%-os tőkearányos nyereséget. A részvények 4%- ának értékesítésére került sor, emellett az új tulajdonosok megkapták a cégek vezetési jogát is. Az árakba végül is politikai okokból nem került be a garantált nyereség, ezért a befektetők sem sietnek a vállalt fejlesztések megvalósításával. A privatizáció egyik oka a költségvetési deficit volt, a befolyt három milliárd dollárt viszont a kormány a parlament döntése alapján a külső adósságállomány csökkentésére fordította, ami nem volt szükségszerű. Az összeget lehetett volna az infrastruktúra, az oktatás fejlesztésére fordítani. A privatizáció melletti másik érv a szükségessé váló fejlesztések tőkehiánya volt. Az új tulajdonosok hitelből fogják megvalósítani a fejlesztéseket, melynek költségeit a nyereséggel együtt az árakba építik be. A privatizáció helyett az állam is fel tudott volna venni hitelt, a nyereség mértékét is a társadalmilag elfogadható szinten tarthatta volna. Elhangzott többször is, hogy az állam rossz tulajdonos, szakmai befektetőknek kell értékesíteni a közszolgáltatókat. Az eredményből látható, az új tulajdonosok mind külföldi állami tulajdonban vannak, ott úgy látszik az állam jó tulajdonos. A 8% eszközarányos nyereség biztosítása szakmai szempontból elhibázott. A külföldi tulajdonosok különböző szakértői, tanácsadói dijakat számláznak le a hazai szolgáltató cégeknek, kisebb hasznot kimutatva és a kormányt így állandó nyomás alatt tarthatják az ár emelésére. A privatizációt, ha még lehet, le kell állítani, át kell gondolni milyen intézkedések, szükségesek kormány szinten a felmerült és az időzített bombaként beépített várható problémák megoldására. Az állami szinten folyó privatizáció, mint bevételi forrás az önkormányzatok szeme előtt is felvillantotta a lehetőséget. A tulajdonukba került közszolgáltatások, a szemétszállítás, ivóvízszolgáltatás, temetkezés, távhőszolgáltatás privatizációja jelenthet bevételt a más, kötelező önkormányzati feladatok ellátására. Tudjuk, hogy a befektetők tőkéjüket nem felebaráti szere- tetből adják, megtérülést, tisztességes hasznot várnak. A haszon, a nyereség a szolgáltatás árába beépül, emelve az egyébként is növekvő dijakat. Tanulságos a debreceni önkormányzat esete. Külföldi kézbe adták a szemétszállítást és a temetkezést, a díjak jelentősen emelkedtek. A polgárok elégedetlensége odáig vezetett, hogy az önkormányzat a dijakat csökkentette és kénytelen a szolgáltató cég kieső bevételeit pótolni. Több önkormányzat próbálkozott saját közszolgáltatójának privatizációjával, sikerről egyik helyen sem lehet beszámolni. Igényként fogalmazódik meg az alacsony szolgáltatási díj, a szolgáltatások színvonalának emelése, a befektető számára haszon biztosítása. Mindhárom igényt egyszerre nem lehet kielégíteni. Az említett helyi közszolgáltatások dijait a helyi önkormányzatok állapítják meg, legtöbbször politikai indíttatásokból a díjemelést nem hagyják jóvá. Befektető addig nem köt szerződést, amíg számára nem biztosítják a szükséges áremelést, illetve garanciákat kér az elmaradó díjemelések kompenzálására. Nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok, a dijak alacsony szinten tartását választóik elvárják, tulajdonosként a cégeket nyereségesen kell működtetniük, a szolgáltatás ellátásához a színvonal emeléséhez a fejlesztéseket meg kell valósítani. Ha szolgáltatóját privatizálja, valamelyik követelménynek nem tud megfelelni, az addigi tapasztalatok a díjak emelését mutatják, a fogyasztók terhei nőnek. Megoldás lehet az önkormányzatok esetében a cégek nyereséges működésének biztosítása, hathatós tulajdonosi ellenőrzés mellett. Ezáltal a nyereség, az áremelés mértékét kézben lehet tartani.
