Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-19 / 219. szám
6. oldal 1997. szeptember 19., péntek Gazdasági Tükör A költségeket a fogyasztó állja A Magyar Energia Hivatal javaslatait figyelembe véve döntött az ipari tárca az október 1-jén végrehajtandó energiaár-emelésről. A lakossági földgáz árát 3,5, a nem lakosságit 3 százalékkal emelik, a villamosenergia-tarifák pedig ennek kétszeresével, 6,9 illetve nem lakossági fogyasztó esetében 6 százalékkal növekednek. Az emelés hátteréről kérdeztük a Magyar Energia Hivatal megbízott igazgatóját, Horváth J. Ferencet. Január 1-jétől az árszabályozás árképletekkel történik, a villamos energiát tekintve 2000-ig, a földgáz esetében pedig 2001-ig. Ez azt jelenti, hogy már az év elejére olyan induló áraknak kell kialakulniuk, amelyek tükrözik a költségeket, illetve azt a nyereséget is, amely e fontos stratégiai ágazat hosszú távú működéséhez szükséges. Ez utóbbi 8 százalékos tőkearányos nyereséget jelent, a privatizációs szerződésekben eny- nyit garantál az állam. Az előbbihez pedig az állóeszköz-fenntartáshoz szükséges pénzek, a bér- és működési költségek tartoznak. E tényezők által meghatározott képletben számítjuk ki a korrigált árakat. A januártól életbe lépett alapelv kimondja, hogy egy évben csak egyszer, az árszabályozási év végén van áremelés, ez azonban nem foglalja magában a forint leértékelése miatti árnövekedést, amit általában negyedévenként korrigálunk. Villamos energiánál az árszabályozási év október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig tart, a gáz esetében július 1-jétől június 30-ig. Ami a villamosenergia-árakat illeti, most érkeztünk el az árszabályozási év végéhez, tehát az előre rögzített árképlet szerint most kellett kiszámítanunk, hogy mennyit változtak a költségek. A földgáznál ezúttal csupán a forint leértékelése utáni árkorrekcióra Volt szükség, mert július elején megtörtént az árképlet szerinti -13,5 százalékos - áremelés.- Ezek szerint egy év múlva várható a következő'áremelés?- A csúszóleértékelésnek betudhatóan negyedévenként, tehát az infláció, azaz a forintnak a valutakosárhoz viszonyított értékének arányában. Az árfelülvizsgálati kérelmekből adódóan azonban elképzelhető, hogy ki- sebb-nagyobb árkiigazítások is lesznek év közben.- Mi indokolja a lakossági és nem lakossági áremelés közti különbségtételt?-A lakosság kiszolgálása a szolgáltató számára sokkal több költséget jelent, mint egy nagyipari cégé. Az új gáz- és a villamosenergia-törvény pedig egyértelműen megfogalmazza, hogy a kiszolgálás költségeit maguknak a felhasználóknak kell megfizetniük. Szociálpolitikai megfontolásokból az elmúlt évtizedekben mesterségesen alacsonyan tartották az árakat, ma más a helyzet. A szolgáltatók a Magyar Közlönyből értesülnek majd a tarifákról, amelyek bevezetése mindannyiuk számára kötelező lesz. Csernyánszki Judit Munkaügyi ellenőrzés. Mintegy 150 vendéglátóipari egységben tartottak ellenőrzést a munkaügyi hatóságok a napokban. A vizsgálat során kiderült, hogy az ellenőrzött cégek dolgozóik 40 százalékát szabálytalanul, munkaszerződés nélkül vagy feltűnően alacsony bért rögzítő fiktív szerződéssel foglalkoztatták. Kamarai vélemény. Tegnap befejeződött a Magyar Kézműves Kamara által rendezett első nemzetközi kézműves kamarai konferencia. A tanácskozáson hangsúlyosan szóltak a gazdasági esély- egyenlőség fontosságáról, s arról, hogy a krónikus belső és külső forráshiány az egyik legnagyobb akadálya a kisvállalkozások fejlődésének. A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara CIKLUSZÁRÓ KÜLDÖTTGYŰLÉST TART Az ülés helye: Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet első emeleti díszterme: Kecskemét, Szent Imre u. 9. Az ülés ideje: 1997. szeptember 22., hétfő, 13.30 óra A küldöttgyűlést határozatképtelenség esetén a fent megjelölt napon és helyen, 14 órai kezdettel ismét összehívják. Napirend Tájékoztató a két ülés közötti eseményekről. Előadó: Csitári Tibor elnök 2 T;i i oztató a Kamara 1994—1997. évi tevékenységéről. Előadó: Csitári Tibor elnök 3. A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Alapszabályának kiegészítése és módosítása. Előadó: Kőváriné dr. Bartha Ágnes titkár 4. A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara jelölőbizottsága és mandátumvizsgáló bizottsága tagjainak megválasztása. Előadó: Csitári Tibor elnök 5. Egyebek (x) ................ I smét emelkedtek az energiaárak Kategória Árak Áremelés 1997. áprilistól 1997. júliustól 1997. októbertől __________l 1 997. július 1997. október Villamos energia (Ft/kWh) Lakossági (nappali) 1. tömb <50 kWh/hó 11,60 12,10 12,90 4,3% 6,6% 2. tömb 50-300 kWh/hó 13,90 14,50 15,50 4,3% 6,9% 3. tömb >300 kWh/hó 16,00 16,80 18,10 5,0% 7,7% Földgáz (Ft/m3) PETŐFI NÉPE - GRAFIKA I Lakossági 23,70 26,04 26,96 9,9% 3,5% I Táblázatunkon az értékek áfa nélkül értendők. Az energiaár-emelkedés menetrendszerű volt. A napokban bejelentett energiaár-emelkedés a Magyar Energiahivatal igazgatójának véleménye szerint menetrend- szerű volt. A hatályos rendelet ugyanis azt úja elő, hogy egy évben egyszer, az árképlet alapján kell energiaárakat emelni. Legnagyobb „örömünkre” azonban negyedévenként a forint csúszóleértékelését követik. Vagyis: a villamos energia ára most az árképlet szerint emelkedett, míg a gáz ára csak a forint- leértékeléshez igazodott, mivel ott júliusban már emeltek jelentősebb mértékben. Mint ismeretes egyébként, a lakossági földgáz ára köbméterenként 3,5 százalékkal növekszik októbertől, a lakossági villamos energia pedig átlagosan 6,9 százalékkal. HÁROM IGEN A MODERN, EURÓPAI MAGYARORSZÁGRA! A NATO-RA, HAZÁNK BIZTONSÁGÁRA A NATO a stabilitás és a biztonság intézménye. Azzal, hogy meghívja Magyarországot tagjai közé, ránk is kiterjeszti védelmét. A NATO-tagság az ország európai integrációját készíti elő. Szuverenitásunkat nem csökkenti, hanem erősíti, hiszen egyenrangú félként vehetünk majd részt a kontinens védelmét érintő döntésekben. A NATO nagyobb biztonságot nyújt és jóval olcsóbb, mintha egyedül kellene megszerveznünk hazánk korszerű védelmét. Az igen szavazat Magyarországot végre a győztesek oldalára állítja. A FÖLD MŰVELŐIRE, A SPEKULÁNSOKKAL SZEMBEN A jelenlegi törvény nem korlátozza a spekulációs célú földvásárlást. A magyar, illetve zsebszerződések révén a külföldi spekulánsok könnyen jutnak földhöz. A szövetkezetek és társaságok viszont, melyek a mezőgazdasági dolgozók több mint felét foglalkoztatják, s melyek a mezőgazdasági termelés 60%-át adják, nem vehetik meg a földet, amelyet művelnek. A földet, amelyből élelemmel látják el az országot, és amelynek alapján adót fizetnek. Az igen szavazat ezt az igazságtalan és célszerűtlen helyzetet szünteti meg. A NATO-RA A FÖLDMŰVELŐIRE A MAGYAR GAZDÁK VÉDELMÉRE A MAGYAR GAZDÁK VÉDELMÉRE, IDŐT A MEGERŐSÖDÉSRE Támogassuk a magyar mező- gazdaságot azzal is, hogy az EU csatlakozásig nem tesszük lehetővé a külföldiek földvásárlását. A magyar birtokosnak előnyt kell adni, időt a megerősödésre, hogy okosan használhassa földjét, ezáltal növelve értékét. A magyar mezőgazdaságnak égető szüksége van tőkére. De pontos szabályokra is. Ezért az EU- csatlakozást követően is azok juthassanak földtulajdonhoz, akik helyben gazdálkodnak, és akiket a helyi termelői közösség elfogad. Az igen szavazat a magyar mezőgazdaság jövőjét szolgálja. Szabad Demokraták Szövetsége Az SZDSZ 1989. szeptember 18-án jelentette be népszavazási kezdeményezését. Nyolc éve négy igent mondtunk a rendszerváltásra. Most mondjunk három igent Magyarország jövőjére! (Fizetett politikai hirdetés)
