Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-18 / 218. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1997. szeptember 18., csütörtök Nem tolonganak a termelők az ültetvénytelepítési támogatásért Jelentős eladatlan borkészletek Az idei esztendő a tavalyinál jobb szőlőtermést ígér, s ha az időjárás is úgy akarja, a minőség is felülmúlhatja azt. Az érté­kesítéssel azonban gondok lehetnek, előfordulhat, hogy egyes térségekben egyáltalán nem akad vevőre a fehér bor. Ford-iroda. Megnyitotta új beszerzési irodáját tegnap Budapesten a Ford Motor Company. Az iroda fel­adata, hogy Magyarorszá­gon, Szlovéniában és Ro­mániában megtalálja azokat a cégeket, amelyek a Ford alkatrész-beszállítóivá vál­hatnak. A világcég e három országban jelenleg 50 gyár­tóval áll kapcsolatban. Új igazgató. Pacsi Zoltán lesz a Budapesti Érték­tőzsde ügyvezető igazga­tója. A tőzsdetanács rendkí­vüli ülésen határozott a poszt betöltéséről. Pacsi, aki jelenleg az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet el­nökhelyettese, októberben foglalja el új munkakörét. Magas hozam, kockázat. Az átlagosnál nagyobb ho­zammal kecsegtető, ám vi­szonylag kockázatos nyílt végű befektetési alap jegyeinek forgalmazását kezdi meg ma a Postabank Értékpapír Rt. A Lokomotív nyílt végű részvényalap va­gyonának 40-75 százalékát fektetik részvényekbe. A szakemberek úgy, vélik, hogy év végére az alap nettó eszközértéké félmilliárd fo­rint fölé emelkedhet. BÉT: mérsékelt emelkedés Az elmúlt napi kiemelkedő eredmény után szerdán mér­sékelten emelkedtek az árak a Budapesti Értéktőzsdén. Részvényekkel 8,2 milliárd forint értékben kereskedtek a brókerek, az állampapí­rokból pedig 2,3 milliárd fo­rint volt a forgalom. A BUX-index 7713 ponton zárt. Urbán András, a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára lapunknak el­mondta: az idén a 110 ezer hek­tár termőterületről 4-4,2 millió hektoliter borra számítanak. Ebből a belföldi szükséglet ál­talában 3 millió hektoliter, a többi külföldi piacokra kerül. A megtermelt szőlő és bormeny- nyiség évek óta megközelítőleg állandó, a különbség főként a szeszélyes időjárásból ered. A hazai szőlőültetvények te­kintélyes része elöregedett. A HNT szerint évente legalább 3-4 ezer hektár szőlőskert fel­újítása lenne kívánatos. Az ül­tetvénytelepítést a kormány támogatja, enhek ellenére keve­sen veszik igénybe: az idén (is) mindössze 1000 hektárra nyúj­tottak be pályázatot. A földművelési tárca helyettes államtitkára elmondta: búzából 2 millió tonna az idei export- árualap. A minisztériumhoz eddig 605 ezer tonna búzára ér­kezett exportkérelem, ebből 500 ezer tonnára adtak ki tény­leges kiviteli engedélyt, s 450 ezer tonnára a kereskedők már befizették a letéti díjat. A termelők mégsem tolon­ganak az állami segítségért. Énnek egyrészt a kevés szaporí­tóanyag az oka, másrészt hogy az ágazat nem termel annyi nyereséget, amelyért érdemes volna nagyobb ütemű telepí­tésbe fogni. Ezért javasolta a közelmúltban a hegyközségi tanács a szaktárcának, hogy a szőlőszaporításra szolgáló ül­tetvénytelepítéseket a bekerü­lési költség 70, a borászati célú és az étkezési csemegeszőlő te­lepítéseket a költség 50 száza­lékával támogassa. A hegyközségi tanácsok 1 millió hektoliterre becsülik az eladatlan borkészletet, nem csoda hát - vélekednek a szak­emberek -, ha a termelők nem akarnak borkészítéssel foglal­kozni. A szőlőtermesztéssel Kukoricából 1 millió tonna kivitelét engedélyezték időkor­látozás nélkül, s csökkentették a letéti díj összegét. A húságazat helyzetéről el­mondta: a hazai fogyasztás az elmúlt nyolc évben 77 kilo­grammról 58 kilogrammra esett vissza,, a legdrasztikusabban - 42 kilóról 29-re - a sertéshús­meg az a gond, hogy kevés a tőkével rendelkező integrátor, akinek elegendő pénze lenne a termeltetésre, a felvásárlásra, a feldolgozásra és a borpiac bőví­tésére. A tavalyi bortöbblet le­vezetésére nemrégiben hozott minisztériumi döntés valame­lyest enyhíti az ágazatban je­lentkező feszültségeket. Urbán szerint értékesítési, felvásárlási gondok várhatóan az idei terméssel is lesznek, tér­ségenként és szőlőfajtánként el­térő mértékben. A kurrens faj­ták - mint például a Merlot, a Cabernet, a Chardonnay - biz­tosan eladhatóak lesznek, s megadják értük kilónként a 60-100 forintot is, az átlagos minőséget adó bornak való sző­lőt viszont valószínűleg csak a tavalyi áron vagy annál is ol­csóbban lehet majd értékesí­teni. Egyes régiókban előfor­dulhat, hogy egyáltalán nem tudnak majd a termelők túladni a fehér szőlőn. Újvári Gizella fogyasztás mérséklődött. A vá­góállatból származó exportár- bevétel viszont nem csökkent: az ez évre tervezett 600-650 millió dollárból eddig már 460 millió dollár értékű áru hagyta el az országot. A körvonalazódó agrárprog­ramról szólva az államtit­kár elmondta: a koncepció , 2000-2005-ig jelöli ki a mező- gazdaság fejlődésének irányát. Az elgondolások szerint to­vábbra is az ágazat meghatá­rozó tényezője lesz a gabona- és a hústermelés. (újvári) Kétmillió tonna búzát, egymillió tonna kukoricát exportálunk Kelendő a magyar vágóállat Az idén a tavalyinál 38 százalékkal több - 13,5-14 millió tonna - kalászosgabona termett az országban. Ebből 5,2 millió tonna a búza, s várhatóan 6,4 millió tonna lesz a kukorica termése, a többit az egyéb gabonaféleségek teszik ki - vázolta az agrárium eredményeit Rednágei Jenő a szerdai Tőzsdefórumon. Nőtt a vásárlási kedv Emelkedő forgalom a vendéglátóhelyeken A KSH tegnap közzétette a kiskereskedelem és a ven­déglátás júliusi forgalmi adatait. A számok tanúsága szerint mindkét területen élénkülés tapasztalható: a forgalomból származó bevé­telek mintegy 10 százalék­kal voltak magasabbak, mint az előző hónapban. A jelentés beszámol arról, hogy összehasonlító áron 2 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi és vendég­látó-forgalom a tavaly júliusi értéket. S bár a növekedés ez év júniusához képest 10 szá­zalékos volt, az év első hét hónapjában - az összesített adatok szerint - még mintegy 4 százalékkal kevesebb pénzt hagytunk a boltokban, ven­déglátóhelyeken, mint tavaly január 1.-július 31. között. Az értékesítés ágazati megoszlásából kitűnik, hogy legnagyobb mértékben - 17 százalékkal - a vegyiáru kis­kereskedelmi forgalma nőtt. Jelentősen, mintegy 11 száza­lékkal emelkedett a gyógy­szer és gyógyászati segédesz­közök forgalma, s 9 százalék­kal többet fordítottunk vas-, műszaki és üvegáruk, tüzelő- és építőanyagok beszerzésére, mint tavaly júliusban. A Volvo a piacokat akarja Az Ikarus Rt. budapesti gyárának dolgozói nem ér­tenek egyet azzal, hogy a 100 éves múltú magyar au­tóbuszgyártót nagy szakmai befektető vegye meg. Kifejezetten tiltakoznak az el­len, hogy a Volvo is részt ve­gyen a magánosításra kiírt pá­lyázaton. Már az előző Ika- rus-vezetés alatt is meg akarta venni a gyárat a svéd világ­cég, és akkor komoly leépíté­seket helyezett kilátásba. A munkások veszélyben látják a gyár és beszállítói 30 ezer fős gárdájának jövőjét, mert attól tartanak, hogy a szakmai befektető csak az Ikarus újrafejlődő, főleg ke­leti és távol-keleti piacait, s jelentős vevőszolgálati háló­zatát akarja megszerezni. Az Ikarusban szerdán tar­tott munkásgyűlésen kiderült, a dolgozok azt szeretnek, ha a cég továbbra is magyar kéz­ben maradna. Álláspontjukat az ÁPV Rt. illetékesének is tudomására hozták, aki telefonon közölte a munkásgyűlés után a szak- szervezettel, hogy nem sze­rencsés a munkások ilyen ál­lásfoglalása, mert az megza­varhatja a privatizációs fo­lyamatot. Az ÁPV Rt. - a Volvo esetleges kizárásával - nem tudna eleget tenni a pár­tatlanság követelményének. Az Ikarus az idei első fél­évben darabszámban több au-, tóbuszt gyártott, mint tavaly egész évben. Idén a cég nye­reséges lett, szemben a tavalyi 3 milliárd forintos veszteség­gel. Jelentős a távol-keleti, így a vietnami és az indoné- ziai.exportja, sőt összeszerelő üzemek létrehozását is terve­zik e két országban. A NATO-kérdésben egyetértés, a földdel kapcsolatban ellentétes álláspontok Hajnalba nyúló parlamenti vita a népszavazásról Az Országgyűlésben a képviselők kedden este más témákban hozott határozatok után folytatták az országos népszavazás el­rendeléséről szóló határozati javaslat általános vitáját. A ta­nácskozás hajnali háromnegyed kettőig tartott. Bánk Attila (FKgP) feltette a kérdést: vajon melyik lobbi érdeke fűződik ahhoz, hogy öt hónappal a választások előtt át­erőszakolják a parlamenten a földtörvény módosítását, veszé­lyeztetve ezzel a NATO-nép- szavazás kimenetelét? A föld­téma ugyanis megosztja a par­lamentet és a közvéleményt, míg a NATO-csatlakozás ügyében teljes az egyetértés. Bauer Tamás (SZDSZ) a két­perces reagálások hosszú sorát indukáló beszédében kijelen­tette: támogatja, hogy a NATO- kérdésben népszavazás dönt­sön, azzal azonban nem ért egyet, hogy a földtulajdonlás témáját referendumra bocsás­sák. Szerinte ez utóbbi nem olyan kérdés, amelyet egyszerű igen-nem szavazatokkal meg lehet válaszolni. Hozzátette: az MDF és a Fidesz által indított kampány nem a földről szól, hi­szen a Fidesz gyökeresen meg­változtatta korábban képviselt álláspontját az ügyben; a párt mindig az éppen hatalmon lévő kormányhoz igazítja vélemé­nyét. A kampány Bauer Tamás szerint arról szól, hogy az el­lenzék hogyan viszonyul a kül­földiekhez, ezen keresztül pe­dig támogatja-e a modem vi­lággazdaság magyarországi térhódítását. Márpedig az el­lenzék - rendkívül rossz üzene­tet küldve a magyar társada­lomnak és a külföldnek - a kül­földieket ellenségnek tünteti fel, akiktől védeni kell az or­szágot. A továbbiakban annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak éppúgy joga van népszavazást kezde­ményezni, mint az állampolgá­roknak. Az MSZP és az SZDSZ 3 millió szavazót nyert meg programjával, amelyben meg­ígérte, hogy ismét tulajdonhoz juttatja a szövetkezeteket. Pokorni Zoltán (Fidesz) kétperces hozzászólásában fel­hívta a figyelmet arra, hogy a polgárok által kezdeményezett népszavazás a választójogi tör­vény szerint is magasabb rendű, mint a kormány-kezdeménye­zésű. Hiszen az utóbbi kiírása az Országgyűlés döntésétől függ, míg az állampolgárok kí­vánságára kötelező kiírni a re­ferendumot. Sepsey Tamás (MDF) de­magógnak nevezte Bauer Ta­más kijelentéseit, amelyekből az derült ki, hogy az SZDSZ szerint ki kell árusítani az or­szágot. Frakciótársa, Med- gyasszay László visszautasí­totta, hogy pártja idegengyű­lölő. Mint mondta: ők csak a nemzeti érdekeket védik. Szá- jer József (Fidesz) egyébként egyenesen úgy fordította le magának a szabaddemokrata honatya szavait, hogy Bauer Tamás szerint mindenki fa­siszta, aki nem ért vele egyet. Több kormánypárti képvi­selő mellett Szabó Zoltán (MSZP) is védelmébe vette Bauer Tamást. Szerinte az el­lenzék valójában a szövetkeze­tek földszerzését akarja meg­akadályozni, csak ezen céljá­hoz nem tud elég szavazót megmozgatni. A lakosság többsége ugyanis lehetővé tenné a szövetkezetek számára a földvásárlást, és csak a kül­földiek tulajdonszerzését nem pártolja. Varga István (MDF) új elemmel gazdagította a két­perces hozzászólások sorát. Azt rótta fel a miniszterelnök­nek, hogy Madridban, a NATO-meghívás okozta eufó­riában népszavazást helyezett kilátásba. Ez szerinte elhamar­kodott lépés volt. Tóth And­rás (MSZP) emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök ezzel csupán választási ígéretét telje­sítette. Bauer Tamás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlamentet egy-két évvel ez­előtti kezdeményezés is köte­lezi a NATO-népszavazásra, amelynek során egy párt több mint százezer aláírást gyűjtött össze. Dávid Ibolya (MDF) az al­kotmányt és a népszavazásról szóló hatályos törvényt idézte, amely szerint kötelező kiírni a referendumot, ha 200 ezer alá­írás gyűlt össze, és kötelező a kezdeményezésben megfogal­mazott kérdést föltenni. Saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy míg a NATO-csatlakozás ügyében teljes volt az egyetér­tés, a kormány a földtörvény módosításának rosszul időzített beterjesztésével kényszerpá­lyára sodorta az ellenzéket, amelynek immár nem volt más lehetősége, mint hogy népsza­vazást kezdeményezzen föld­ügyben. Bihari Mihály (MSZP) két­perces hozzászólásában kifej­tette: a két népszavazási kez­deményezés nem ütközik, hi­szen különböző eljárási sza­kaszban van: a kormány javas­latát a parlament tárgyalja, az aláírásokat pedig az Országos Választási Bizottság hitelesíti, amire a törvény 30 napot biz­tosít. A kétszázezer aláírásnak hitelesítés előtt nincs jogi kö­tőereje. Dávid Ibolya és más ellenzéki képviselők viszont úgy vélték, hogy az erkölcsi kötőerőt, valamint a népszava­zási törvény szellemét nem hagyhatja figyelmen kívül egy demokratikusan választott par­lament. Demeter Ervin (MDF) úgy vélekedett: ha a kormány visz- szavonja földtörvény-módosí­tási javaslatát, vagy eláll attól, hogy a saját szája ízének meg­felelő kérdések szerepeljenek a szavazócédulán, akkor a föld- tulajdon kérdését kísérő politi­kai viták nem nyomják rá bé­lyegüket a NATO-népszava- zásra. Demeter Ervin szerint alkotmánysértő, a demokrácia szellemével ellentétes, a nép­szavazás intézményét semmibe vevő lépés lenne, ha a kor­mány lesöpörné az ellenzék népszavazási kezdeményezé­sét. Bár az MDF egyetért a re­ferendum november 16-i meg­rendezésével, felhívta a fi­gyelmet arra a lehetőségre, hogy ha nem az ellenzék kér­dése szerepel a szavazólapon, akkor lesz 50 olyan képviselő, aki az Alkotmánybírósághoz fordul. Ez pedig veszélyeztet­heti a tervezett időpontot. Bogárdi Zoltán (MDF) azt vetette fel, hogy nem egyenes és nem érthető a kormány által megfogalmazott kérdés. Ta­pasztalta ugyanis, hogy még számos polgármester sincs tisz­tában azzal, hogy a külföldi tu­lajdonban lévő, de Magyaror­szágon bejegyzett társaság is belföldi jogi személynek szá­mít, így lehetőséget kapna a földvásárlásra. A törvényjavas­latban szereplő garanciák kiját­szása a képviselő szerint egy másodéves joghallgatónak sem jelent problémát. Mint kifej­tette: a módosítás elfogadása azt eredményezné, hogy a kül­földiek csak papíron létező, úgynevezett „alvó” cégeket vá­sárolnának, mivel számos ilyen társaságot több mint 5 éve je­gyeztek be, és tevékenységi körükben szerepel a mezőgaz­daság is. Bogárdi Zoltán nem tartotta kizártnak, hogy a tör­vényjavaslatot egyes szövetke­zeti vezetők érdeke indokolja. Többször előfordult ugyanis, hogy a szövetkezet átalakult részvénytársasággá, a földtu­lajdonosokat rávették a belé­pésre, majd miután évekig nem fizettek osztalékot, és a rész­vények ára leesett, 15-20 szá­zalékos árfolyamon vásárolták meg tőlük az értékpapírokat. A képviselő valós veszélynek ne­vezte, hogy ez a jelenség most az egész országban általánossá válik. Szabó Zoltán (MSZP) mű­velődési államtitkár azzal vá­dolta meg Demeter Ervint, hogy megzsarolta a kormányt: amennyiben az ellenzék kér­dése nem szerepel a szavazó­cédulán, akkor megakadályoz­zák Magyarország első körben történő NATO-csatlakozását. Demeter Ervin ezt cáfolta, mondván, ő egy olyan ve­szélyre hívta fel a figyelmet, amelyet a kormány alkot­mánysértő magatartása idézhet elő. Szabó Lajos Mátyás (MSZP) felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazás kií­rása a NATO-csatlakozásról nem Madridban jutott a kor­mány eszébe, hiszen a szocia­listák választási programjában is szerepelt. Egy esetleges si­kertelen referendumért az el­lenzéket tette felelőssé, amiért viselkedésével a kudarcot eleve prejudikálja. Lezsák Sándor (MDF) 83 perces beszédben fejtette ki vé­leményét a népszavazás két témájával kapcsolatban. Kifej­tette azon meggyőződését, hogy a kormány sohasem írt volna ki népszavazást a termő­föld ügyében, ha az ellenzék nem kezd a témában aláírás- gyűjtést a referendum érdeké­ben. Hangsúlyozta: a kormány becsapja az egyszerű embere­ket, hiszen az a célja, hogy le­hetővé tegye a külföldiek, il­letve a tsz-vezetők egy cso­portja számára a földtulajdon­szerzést. A képviselő szerint a törvényjavaslat lépés a nagy­birtok típusú szerkezet kialakí- tása. felé, melyre Európában nemigen van példa. Lezsák Sándor rámutatott arra, hogy a törvény az egész magyar társa­dalom jövőjét torzítaná el radi­kálisan. Póda Jenő kompromisszu­mos javaslatként azt ajánlotta fel, hogy a NATO-ügyben a kormány, a földtulajdonlás té­májában pedig az ellenzék kérdései szerepeljenek a sza­vazólapokon. Hozzátette: az el­lenzék az Alkotmánybíróság és a nyilvános szereplés eszköze­ivel igyekszik majd visszate­relni a kormányt az alkotmá­nyos útra. A népszavazás elrendelésé­ről szóló előterjesztés általános vitáját éjjel fél kettőkor zárta le a házelnök, majd 1.40 órakor a Ház ülését berekesztette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents