Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-17 / 217. szám
6. oldal VÉLEMÉNYEK A FÖLDRŐL 1997. szeptember 17., szerda Parlamenti vita a népszavazásról Tegnap az Országgyűlésben a frakcióvezetők hozzászólásával folytatódott a népszavazás elrendeléséről szóló határozati javaslat vitája. Szent-Iványi István, a szabaddemokrata képviselőcsoport vezetője rendszerváltónak minősítette a tervezett népszavazást olyan értelemben, hogy annak meg kell pecsételnie Magyarország egyértelmű Nyugathoz tartozását. Ami a földtulajdonlást illeti: véleménye szerint nyíltan belpolitikai indíttatásból az ellenzéki pártok vezetésével hecckampány alakult ki ez ügyben, amelynek célja a kormánnyal szembeni bizalmatlanságkeltés. Alávaló rágalomnak nevezte, hogy a koalíció lehetővé akarja tenni külföldiek tulajdonszerzését. Ehelyett azt akarják elérni, hogy azok birtolkolhassák a földet, akik megművelik. A kormány lehetővé kívánja tenni Magyarország európai uniós csatlakozását. Bár az országnak az élet minden területén szüksége van külföldi beruházásokra, ezt a földszerzés terén 5-10 évre korlátozni akarják, de csak azért, mert az előző kormány tönkretette az ágazatot. Torgyán József az FKGP nevében felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a földügyben előterjesztett két kérdését és léptesse azok helyébe az ellenzék által módosító indítványként benyújtott kérdéseket. Ezeket a kormány jogi szempontból sem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen az ellenzék kezdeményezését mintegy 280 ezer polgár támogatta aláírásával. A földtulajdonlással kapcsolatban a kisgazda politikus visszautasította Szent-Iványi István beállítását, miszerint az európai uniós csatlakozást veszélyeztetik álláspontjukkal. Szerinte éppen a kabinet kérdése áll szemben az uniós törekvésekkel, hiszen a nemzetközi közösség nem a szövetkezeti, hanem a családi gazdálkodást ösztönzi. Másfelől az uniós gyakorlat is szinte lehetetlenné teszi az idegenek földszerzését. Vancsik Zoltán (MSZP): a földügyben a képviselő szükségesnek nevezte a termőföld tulajdoni szerkezetének újragondolását, a szövetkezetekkel szembeni diszkrimináció feloldását. Kifejtette, hogy az ellenzéki pártok igazságtalan és hazug állítással gyűjtik aláírásaikat, pedig a kormány többször kinyilvánította, hogy nem akarja földhöz juttatni a külföldieket. Vancsik szerint az ellenzék valójában egy szűk magángazdálkodó kör érdekeit védi azzal, hogy megakadályozza a szükséges tőke beáramlását a mezőgazdaságba. Orbán Viktor (Fidesz): a kormány népszavazási kezdeményezésének földtulajdonszerzéssel kapcsolatos pontjai véleménye szerint okafogyottá váltak, miután az ellenzék több mint 270 ezer aláírást gyűjtött össze e témában a referendum kiírására. Orbán Viktor utalt az Alkotmánybíróság korábbi határozatára, amely szerint a kezdeményezők akaratától eltérő kérdésben nem lehet népszavazást tartani, a referendum elrendelését pedig csak akkor lehet megtagadni, ha az érintett ügyben nincs helye népszavazásnak. Rámutatott, hogy a külföldiek földszerzésével szembeni fellépés polgári mozgalommá terebélyesedett, ezért a Fidesz folytatja az aláírásgyűjtést az ügyben. Orbán aláhúzta: pártja támogatja Magyarország uniós tagságát, de annak nemzeti érdekek alapján és nem önfeladással kell bekövetkeznie. Balsai István (MDF) megfogalmazása szerint a kormány a földkérdéssel kapcsolatban megtévesztő, csalárd, hazug magatartást tanúsít, és a társadalmi akarattal szemben álló, nagyon veszélyes ügy mellett „kampányol”. Kifejtette: csak néhány doktriner jogász próbálja elhitetni, hogy a nem magyar tulajdonban lévő cég földje nem számít külföldi tulajdonnak. Az MDF szónoka ugyancsak jelezte, hogy pártja is folytatja az aláírásgyűjtést a külföldiek földtulajdon-szerzése ellen. Bejelentette, hogy az MDF az Alkotmánybírósághoz fog fordulni, ha a koalíció megpróbálja megakadályozni a társadalmi akarat érvényesítését. Szabó Iván (MDNP) kifejtette: a kérdés az, hogy a föld az azt megművelő egyéni és szövetkezeti tag gazdálkodóké legyen-e, vagy egy ettől elkülönülő tulajdonosi réteg települjön rá, és a foglalkoztatottak csak bérmunkásokként vegyenek részt á termelésben. Szabó Iván egyetértett azzal a kezdeményezéssel, hogy a földtörvény ügyét vegye le a napirendről a parlament, ugyanis nézete szerint nem szövetkezetekről és gazdasági társaságokról van szó, hanem a koalíciós pártok klientúrájának megfizetéséről. SPAR SERTESMAJKREM 65 g ytfefefai üsSun SPAR SZARAZTESZTAK 500 g AtíyKOCKA NTER5PAR <£> S PA R <£> Körkérdésünk a külföldiek földvásárlásáról Megkérdeztünk néhány Bács- Kiskun megyei gazdát, hogyan vélekednek a földtörvényről? Öt településről gyűjtöttünk öt választ: A kunszentmiklósi Nagy család hetven holdon gazdálkodik. Nagy Mihályné elmondta, hogy náluk is jártak már aláírásgyűjtő ívekkel, melyeken a külföldiek földvásárlása elleni tiltakozáshoz lehetett csatlakozni. Ők is aláírták, mivel sokakkal együtt úgy gondolják, nem helyes, ha a magyar föld idegen kézbe kerül. Sokan ellenben úgy gondolják, nincs értelme a szervezkedésnek, mivel úgy tudják, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele a szabad földvásárlás. így a kormánynak érdeke, hogy fenntartsa a jelenlegi viszonyokat, és külföldiek is földet vásárolhassanak Magyarországon. Nagy Mihályné szerint a jelenlegi kormány nem törődik a mezőgazdaságból élőkkel. Az ő családjuknak hetven holdon való gazdálkodásból ebben az évben mindössze hatszázezer forint hasznuk van. Ebből nem lehet gépesíteni, korszerűsíteni, befektetni. A külföldi földvásárlók nagy pénzekkel jönnek, komoly tőkével rendelkeznek. Ha korlátlanul vehetnek termőföldet - mivel előbb- utóbb úgyis az erősebb győz -, a kisebb pénzű magyarok arra kényszerülnek majd, hogy nekik dolgozzanak. Saját farmergazdaságról nem is álmodhatnak. Bicskei Imre, Kiskunhalas:- Nekem közvetlen kapcsolatom nincs a termőfölddel hétvégi telkemen kívül, de édesapám gazdálkodó volt. A készülő törvénnyel kapcsolatban nehezen tudnám eldönteni, hogy jó vagy rossz az, ha külföldiek is földhöz juthatnának. A földet elvinni nem tudnák, az magyar föld maradna. A kérdés az, hogy művelnék-e vagy sem. Ha csak üzletelnének a földdel, márpedig ez könnyen lehet, akkor ne vehessenek a külföldiek magyar földet. Ha gazdálkodnak, akkor viszont a haszon is az országban maradna. Annak örülök, hogy népszavazással dönthetünk majd ebben a kérdésben, csak azt nem tudom, hogy miért nem mindegy, hogy ki kérdez: a kormány vagy az ellenzék. Szerintem a nép úgyis ellenezni fogja a külföldiek földvásárlását. Ebből a szempontból mindegy, hogy magánemberről vagy cégről van szó. A külföldi cégek mögött is csak emberek állnak. keil5A keceli Szabó Mihály egyik jó ismerősének éppen préselni segít.- Nem igazán értek én a politikához, meg nem is akarok. De józan paraszti eszemmel úgy ítélem meg, ha külföldi kézbe kerülne a földünk, akkor előbb- utóbb csak ők uralnák Magyar- országot. Szoktam én néha tévét nézni, legtöbbször rádiót hallgatni, mert akkor mást is csinálhatok, de úgy látom, nem lesz ennek jó vége, ha ott fönt igent mondanak a külföldieknek. Nekem csak 1600 négyszögöl szőlőm van, abból próbálok a családomnak egy kis megélhetés- revalót összeszedni. Még szerencsére van munkahelyem, ahol azt csinálok, amire éppen szükség van. Ha a külföldieké lenne a föld, akkor a mi fajtánk alaposan kiszolgáltatott volna. Ez a véleményem. Varga László, Kiskunfélegyháza:- Nekem az a véleményem, hogy nem szabadna eladni a földet. A magyar nép ért a földhöz, ha eladjuk, nekünk nem marad semmi. Azt nem értem, a magyarnak nem éri meg semmi, a külföldinek pedig megéri? Akárki jön ide, azoknak minden nyereséges, a magyarnak meg nem? En azt sem engedném meg, hogy minden külföldi cég ide jöjjön. Ha már egyszer kimentek az oroszok, most miért engedjük be a németeket, az amerikaiakat meg mindenkit? Fekete Géza, Baja: Véleményem szerint a népszavazással fölöslegesen terhelik az országot, a több milliárd forintot másra kellene költeni. Egyébként addig, amíg nem lépünk be az EU-ba, nem szabad más állampolgárságú személyeknek magyar földet eladni. A csatlakozást követően viszont valamennyi tagország polgára földet vehetne Magyarországon, hiszen a magyarok is bárhol vásárolhatnak majd. Akkor egyformán értékes lesz az EU országaiban a föld, megszűnik a spekulációs vásárlás. Kié lesz a termőföld? Érvek és ellenérvek csapnak össze a népszavazás előtt. Uniós csatlakozás uniós földárakkal Ne lehessen a külföldieknek földet venniük Magyarországon! Eddig csaknem 270 ezer magyar polgár emellé tette le a voksát azokon a kérdőíveken, melyeket lassan negyedik hete gyűjtenek az ellenzéki pártok. A kormányzat velük szemben azt mondja, hogy csak bizonyos megkötésekkel lehessen majd a külföldieknek az Európai Unióba történő belépés után földet venniük. Pontosabban olyan jogi társaságoknak, melyek tagja, tulajdonosa külföldi - adott esetben - uniós polgár. A több mint 270 ezer aláírás mögött ma egy jogos önvédelem áll. Mi lesz a paraszt- emberekkel, ha kihúzzák a földet a lábuk alól? Ma ugyanis még nincs valódi ára a földparcelláknak. Viszont a parasztok nagy része annyira szegény, hogy az alacsony földárakat sem tudná megfizetni, ha esetleg bővítenék a családi birtokokat. Egy jómódú burgenlandi gazdaember mondjuk a Bácskában simán meg tudna venni egy kiválóan termő, mondjuk százhektáros birtokot. Mindössze annyiért, amennyiért otthon legfeljebb csak 10 hektárhoz jutna. Ez a magyar kisgazdaságok halálát jelentené. Másrészt azonban az is igaz, hogyha belépünk az Európai Unióba, úgy a föld ugyanolyan árucikké válik, mint bármely más ingatlan. Az Unió gazdasági életében négy olyan sarkalatos pont van, amelyet minden tagországnak el kell fogadnia. Ezek pedig: az áru, a tőke, a szolgáltatások, illetve a munkaerő szabad áramlása. Azaz a föld is áru, melyet ebből kihagyni nem lehet. Ha ezt a négy elvet nem fogadjuk el, akkor nem léphetünk be az Unióba. Ha nem lépünk be az Unióba, akkor a reményteljes nemzeti fejlődésünk esélyei minimálisra csökkennek. Nincs ezek szerint megoldás? De van! Csak erről a politikusok valami oknál fogva nem beszélnek. Amikor az uniós szakemberek és a mi diplomatáink tárgyalnak, a mieinknek haladékot kell kérniük a földadásvétel ügyében. Ezt szaknyelven derogációnak nevezik, azaz átmeneti időszaknak. Cserébe persze ígérni kell valamit. De mit tudunk mi felkínálni? Mindenekelőtt a jól képzett, de olcsó magyar munkaerőt. Pontosabban azt, hogy nem árasztják el a munkát kereső polgáraink a nyugati államokat, miközben lehetőségünk nyílna erre a csatlakozás után. Ugyanis az ott olcsóbban munkát vállaló honfitársaink óriási foglalkoztatási gondokat okoznának az Unióban. Hogy meddig lehetne fenntartani az átmeneti időszakot? Akár évtizedekig. De addig mindenképpen, amíg a magyar gazdák anyagilag úgy meg nem erősödnek, hogy annyi hazai földet tudjanak venni, amennyit éppen akarnak. Illetve addig, amíg nem lesz ára a magyar földnek. Barta Zsolt
