Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-11 / 212. szám
12. oldal Petőfi Népe 1997. szeptember 11., csütörtök Csibésztanya a plébánián Számuk kilencven-százra tehető. A legidősebb harminc körüli, a legfiatalabb tizennyolc. Lányok, fiúk vegyesen. Magyarok, románok, cigányok. Egyetlen közös vonásuk: valamennyien a társadalom mostohagyermekei. Az élet legkülönbözőbb területeiről csapódtak a mozgalomhoz: utcáról, árvaházból, javítóintézetből, börtönből. Ők a csibészek, Gergely István, az erdélyi Csíksomlyó és Csobotfalva plébánosának „gyermekei”. A nehézfiúk keze alól mindenféle játék kerül elő. A fiatalok papja Gergely István szórványvidéken, a Beszterce-Naszód megyei Vicében született negyvenkét esztendeje. 1981-ben végezte el a gyulafehérvári római katolikus hittudományi főiskolát, Jakab Antal püspök szentelte pappá. Káplánkodott Gyergyó- szentmiklóson, Brassóban, Kiskapuson. Mire 1987-ben kinevezték Csíksomlyó és a szomszédos Csobotfalva plébánosává, a Securitate már élénk érdeklődéssel figyelte ügyködését. Miséire ugyanis valósággal tódultak a gyerekek és a fiatalok. Az igazi meglepetés azonban akkor érte az ügybuzgó szaglászókat, amikor kiderült, a fiatal papot állandó és meglehetősen szoros kapcsolat fűzi az árvaházakból szabadult fiatalokhoz. Mi több, jól ismeri a hírhedt lebujokat, rendszeresen el is jár azokba, őszinte, majdnem baráti viszonyban áll az alvilág lopásból, rablásból élő elitjével. A barátkozás vége az lett, hogy a környékbeliek legnagyobb megrökönyödésére a csibészek közül négyet befogadott a plébániára. Ez volt az a lépés, amely elindította a ma már európai hírűvé terebélyesedett Csibész-mozgalmat. A toronyban is laktak A négy befogadott csibész kezdetben söpörte, takarította a plébánia udvarát, javította a kerítést. Később Gergely István egy burgenlandi vállalkozótól ajándékba kapott, néhány famegmunkáló géppel asztalosműhelyt rendezett be számukra a plébánia pincéjében. És a csibészek dolgozni, közben észrevétlenül sokasodni kezdtek. Mire a plébános feleszmélt, már nyolcán voltak. Számuk pedig egyre nőtt: tizenhatra, huszonötre, negyvenre, hatvanra... Már kicsinek bizonyult a plébánia épülete. Laktak az alagsorban, a harangozóházban, de még a templomtoronyban is. A mozgalom gyorsan kinőtte a plébániát, lépni kellett, ezért Gergely István néhány Csíkszeredái értelmiségi (orvos, pap, tanár, mérnök) közreműködésével 1992-ben létrehozta a Csibész Alapítványt, és támogatásért fordult a nyilvánossághoz. A támogatás nem is maradt el. Sorra érkeztek a pénzbeli és egyéb adományok a csíksomlyói plébániára. Hamarosan kicsinek bizonyult a pincebeli asztalosműhely is, ezért az alapítvány megvásárolta az egyik csíksomlyói szövetkezet épületeit. A gépparkot Németországból kapott, famegmunkáló gépekkel egészítették ki, és beindult az ipari szintű termelés. S hogy a csibész-lányok se tétlenkedjenek, az asztalosműhely mellé egy varrodát is berendeztek. A fiúk összerakós játékokat, ablak- és ajtókereteket, bútorokat készítenek (nemrég bútorozták be az egyik bákói árvaházat), a lányok egy textilmémöknő irányításával divatáru üzleteknek dolgoznak, munkaruhákat, a megmaradó anyagokból játékállatokat varrnak. Az üzem és az alapítvány gazdasági ügyeit Kolumbán Imre ügyvezető igazgató intézi. Az összetartás ereje Ma már a csibészeknek saját gyógyszertáruk, orvosi rendelőjük van, saját zenekarral és futballcsapattal is büszkélkedhetnek. A világ minden tájáról érkező támogatásoknak köszönhetően saját házaikban laknak. Vannak külön fiú- és lányházak, de gondoltak a jegyesekre és a házasokra is. Noha a dolgozó és a támogatott csibészek száma mára közel százra tehető, egyvalami vem változott: ma is épp olyan összetartóak, akárcsak hat-hét esztendeje, amikor még az ivás és a kábítószerezés mellett a bűnözés jelentette életük fő tevékenységét. A különbség mindössze annyi, hogy időközben többségük felhagyott korábbi életmódjával. Mi több, vallásosakká váltak. Hetente misére járnak (még a nehézfiúk is), nyaranta lelkigyakorlatokon vesznek részt. S noha rendszeresen gyónnak, áldoznak, néha megtörténik, hogy egyikük másikuk „el-elbotlik”. Ilyenkor az alapítvány fizeti a rendőrségi bírságokat. Azt ugyanis a környéken lakók is tudják, hogy az alapítvány nem szenteket, annál inkább embereket igyekszik faragni csibészeiből. „Atyjuk”, Gergely István számára is ez a legfontosabb. Aki csak azt sajnálja, hogy nem fordíthat elég időt a velük való foglalkozásra. Nagy a plébánia, a közel két és fél ezer lélek ugyancsak igényli a törődést. Pedig a csibészek nem sok szeretetet kaptak az élettől, Gergely István ennek pótlását tekinti elsődleges feladatának. Mint mondta: „Az a mi dolgunk, hogy megpróbáljuk hozzászoktatni őket a simogatáshoz. Ehhez azonban olyannak kell elfogadnunk őket, amilyenek”. Szász András A csibész-lányok divatáru üzleteknek varrnak. tájékoztatják Ont a megjelenés formáiról! Cím: 2040 Budaörs, Baross u. 89. Telefon: (23) 504 999 504 987 Telefax: (23) 504 989 Legyen On is jelen a szeptemberben megjelenő Bács-Kiskun megyei Te I ef o n kö n y v -ben és az mmmw MAGYAR ■ MII mmnm TARSASAG ^ 0 Eltűnt két kunszállási fiú Két kunszállási fiút keres a rendőrség. Mindketten a múlt héten tűntek el. Szász Péter szeptember 2-án reggel kunszállási rokonságától azzal indult el, hogy édesapjához megy haza, azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Buzder-Lantos Róbert szintén ezen a napon tűnt el. Reggel otthonról kerékpárral az iskolába indult, de oda nem érkezett meg. Feltételezhető, hogy a két kiskorú együtt van, szeptember 2- án este ugyanis Kunszálláson, majd 4-én Tiszakécskén együtt látták őket. A rendőrség információi szerint közösen bukkantak fel Kecskemét területén is. Szász Péter mintegy 150 cm magas, normál testalkatú. Haja barna, egyenes szálú. Eltűnésekor barna nadrágot, fehér pólót és fehér, magas szárú sportcipőt viselt. Buzder-Lantos Róbert szintén másfél méter magas, vékony testalkatú, vékony arcú. Haja szőkésbarna, rövid, egyenes, vékony szálú, szeme világoskék. Két első metszőfoga törött. Eltűnésekor világoskék, a térdén foltos Buzder-Lantos Róbert farmernadrágot, fehér, Jordan feliratos pólót, zöld szegélyű, fekete, bőr sportcipőt és sötétkék baseballsapkát viselt. A rendőrség kéri mindazokat, akik bármit tudnak a két kunszállási kisfiú tartózkodási helyéről, értesítsék a kiskunfélegyházi rendőrkapitányságot, személyesen vagy a 76/463-211 - es telefonszámon. A keceli Csendes ősz tavasztól tíz idős emberrel többet tud fogadni. Ugyanis az öregek szociális otthonát bővítik. A beruházást helyi és testvérvárosi adományokból, önkormányzati pénzből fedezik, s ráadásul a kivitelező önköltségi áron vállalta a munkát. fotó: pulai Sára Jól őrzött a bajai fogda Aki még nem járt rendőrségi fogdában, nehezen tudja elképzelni, milyen feltételek közé kerül az előállított, akinek a kezére teszik a bilincset. A bajai rendőrség fogdája biztonságos, jól őrzött. Szökés az utóbbi tíz évben mindössze egy volt. A jelenlegi helyzetről Túri Sándor őrnagyot, a köz- rendvédelmi és közlekedési osztály vezetőjét kérdeztük.- Folyamatosan változik a fogva tartottak száma, összesen 19 személy számára van hely a kilenc, több személyes, komfort nélküli zárkában. Korábban egy szinttel feljebb, szűkösebb helyen tartottuk az őrizeteseket, előzetes letartóztatásban lévőket. A zárkák mellett ügyvédi beszélő, orvosi helyiség, kihallgató szoba, konyha és vizesblokk alkotja a fogdát, mely az „épphogy megfelelt” kategóriába tartozik az új törvényi előírások szerint. Elsősorban a vizesblokk szorulna alapos felújításra. A zárkákat évente festeni, fertőtleníteni kell. Ezzel a munkával a közelmúltban végeztünk. A beér- kezőket, az előírás szerint, orvos vizsgálja meg. Erre nem mindig van azonnal lehetőség, de 24 órán belül megtörténik. Távozáskor ismételten ellenőrzik a szabadulok egészségi állapotát, s mindezt rögzítik a naplóban. A törvényben előírt napi egy óra séta már nem okoz akkora gondot, mint egy évvel ezelőtt. A szűk rendőrségi udvarra felszereltettünk egy kamerát, és zárt láncú tv-videohálózattal figyeljük a foglyokat. Egy kamera a fogda folyosóján is van, és tervezzük a hálózat bővítését. Az élelmet a kórházból hozatjuk, emellett hetente kaphatnak az őrizetesek csomagot. A fogdán nyolc őr teljesít szolgálatot. Állítják: nincs nehezebb, mint más emberek problémáját kezelni. Történt itt már falcolás (a csuklóerek felvágása) és gyúj- togatási kísérlet is. Ha felhalmozódik a feszültség, egyszer csak kirobban az indulat. Ezeket a konfliktusokat tudni kell kezelni. Nem erőszakkal, szóval. Egyébként tíz esztendeje szöktek meg utoljára a fogdából, és legalább hét éve rendőri kíséretből sem sikerült senkinek meglógnia.
