Petőfi Népe, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-07 / 183. szám
4. oldal Világtükör 1997. augusztus 7., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Hollandia a legolcsóbb, Anglia a legdrágább Hol érdemes autót venni? Az Európai Unió legutóbbi felmérése szerint Hollandiában kell megvenni, aztán Angliában eladni az új autót. Ez persze csak elvben van így, hiszen az illetékek azért meggátolják, hogy ilyen, jól járjunk”. 1996. november elseje óta tovább növekedett az újonnan forgalomba hozott személy- gépkocsik ára közötti különbség - ezt nem túl nagy örömmel állapította meg az EU bizottsága, hiszen az áreltérések kedvezőtlenek az egységes piac szempontjából. Az árkülönbségeknek elsősorban va- lutáris okai vannak, egyes nemzeti valuták alul- és túlértékeltségével, az árfolyamok nemegyszer szélsőséges ingadozásaival magyarázhatók. Az Európában legelterjedtebb 75 autótípus árát vizsgálva Hollandia találtatott a legolcsóbbnak: 75 modell közül 24 itt kapható a legalacsonyabb áron Európában. A sor másik végén az Egyesült Királyság található: 54 típus itt a legdrágább. 1997. május elsejei árszinteket vizsgálva a típusok jelentős részénél messze, az EU által legalábbis tolerálhatónak tartott 20 százalékos sávon túl voltak az árkülönbségek, de 23 típusnál még a 30, és néhány esetben még az 50 százalékot is meghaladták! Ilyen körülmények között nehéz egységes piacról beszélni. Az EU bizottsága szerint csakis a közös valuta, az euro bevezetése állíthatja meg a valutaingadozásokból fakadó árkülönbségeket. Ferenczy Europress Mennyi a határ Az Európai Unió Bizottságában (azaz kormányában) egységes közlekedési sebességhatárok kialakításán dolgoznak. A cél az, hogy 2000-re a balesetek halálos áldozatainak számát 18 ezerre szorítsák le. Földrészünk útjain most évente 45 ezren veszítik életüket, és az unió minden harmadik polgára kényszerül élete során kórházba közúti baleset miatt. Hogy a jövőben az Európai Unió tagállamaiban milyen gyorsan lehet majd hajtani, egyelőre még kérdéses. A német szakemberek az autópályákon az óránkénti 130 kilométeres sebességet javasolnak. Ezt csak a franciák támogatják, ők is különös indokkal: szerintük mindenki áthágja a határt, és 140-nél lassabban senki sem vezet. ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EU-irányelvek a kiszolgált gépkocsik újrafelhasználásáról A roncsokat meg kell semmisíteni Az köztudott, hogy az autók viszonylag rövid élettartamuk alatt jelentősen megterhelik - a kipufogógázokkal - környezetünket. Az azonban kevésbé közismert, hogy autóink „halálukban” is súlyos veszélyt jelentenek. Az Európai Unió országaiban évente mintegy 8-9 millió gépkocsi kerül ki a forgalomból, azaz egy-egy esztendőben nagyjából 8-9 millió tonna - a környezetre nagymértékben veszélyes - szemét keletkezik: nehézfémek, ózonpusztító (mű)anyagok, de még a PVC sem tekinthető semleges anyagnak környezetünk szempontjából. Emellett az EU becslése szerint a „levetett” autók mintegy 7 százaléka nem is kerül bele a nyilvántartott szemétfeldolgozás körforgásába; ezek az elhagyott, elárvult autóroncsok a legkülönfélébb helyeken rondítják a környezetet - és elsősorban nem esztétikai szempontból. A nagyobb európai autógyárak ugyan már régóta dolgoznak azon, hogy a járművek kevesebb környezetre veszélyes anyagot tartalmazzanak, illetve hogy az autó minél nagyobb része legyen később újrafelhasználható. Az EU központi végrehajtó szerve, az EU bizottsága most mégis cselekvésre határozta el magát. Egyrészt, mert nem elegendő az autógyárak önkéntes vállalása, másrészt, mert a 15 EU-or- szágban nem egységesek a környezetvédelmi előírások. A bizottság által hozott direktíva (amelyet nevezhetünk EU-szabályzatnak is) kimondta, hogy 2005-ig el kell érni: az autóknak súlyuk legalább 85 százalékában újrafelhasználható anyagokból kell állniuk, mi több, 80 százalékban már újrafelhasznált anyagból kell megépülniük. 2015-ben ezek a határszámok 95 és 85 százalékra emelkednek. A roncselhagyásnak úgy akarják útját állni, hogy az utolsó tulajdonosnak igazolnia kell: az autó „megsemmisítését” a roncsok szisztematikus feldolgozásával és az újrafelhasználható anyagok kinyerésével megbízott cég(ek egyike) végezte el. A direktíva arra nem tér ki, hogy más országokban (hazánkban is) alkatrészként értékesítik a Nyugaton kiszolgált roncsokat. FEB Horvát-bosnyák államfői csúcs Splitben horvát-bosnyák csúcs- találkozót rendeztek a boszniai horvát-bosnyák föderáció jövőjéről. A két tárgyaló félhez csatlakozott Richard Holbrooke, az üzleti életből visz- szahívott amerikai diplomata és Robert Gelbard különmegbízott is. Franjo Titdjman horvát és Alija Izetbegovic bosnyák elnök találkozóját - amelynek fontosságát a külföldi megfigyelők jelenléte is mutatja - különböző indokok alapján már több ízben elhalasztották. A mostani megbeszélésre egy nappal az után került sor, hogy a horvát államfőt újabb öt évre immár a harmadik alkalommal is beiktatták a hivatalába. „Minden boszniai menekültnek joga van ahhoz, hogy biztonságban, megfélemlítéstől mentesen visszatérhessen otthonába” - erősítette meg a dalmát kikötővárosban megtartott találkozóján a két politikus. Testamenta Valami ilyesminek fordíthatnánk egy amerikai édességgyáros legújabb szüleményének a nevét, amellyel a keresztény fogyasztókat célozta meg. Immár háromféle ízben kapható az Egyesült Államokban a Testa- mint, a kereszttel díszített, cukormentes drazsé. A gyártó célja az, hogy a korábbiaknál kreatívabb úton terjessze Isten igéjét, így aztán minden csomagon a Biblia más és más versszaka olvasható. Amerikai tudósok szerint az űrkutatásban a robotoké a jövő Megkezdődött a Mir-javító misszió Legalább az űrhajósokon legyen áldás fotó: feb/reuter A CNN amerikai hírtelevízió élő, egyenes adásban közvetítette a Szojuz TM-26 személyszállító űrhajó indítását Bajkonurból. A tévétársaság jól bevált amerikai szokás szerint ennek a „sztorinak” is külön nevet adott: „Mir Repair Mission” (azaz „Mir- javító küldetés). Űrhajózási szakértők napok óta arról nyilatkoznak a világsajtóban, hogy az orosz űrkutatás - a Szovjetunió összeomlását követően - a csőd szélén áll, és helyzete már-már katasztrofális. Pénz hiányában egyszerűen meg kellett csonkítaniuk a programot, méghozzá olyan mértékben, hogy az már a biztonságot veszélyezteti. Pedig az orosz űrkutatás költségeinek 40 százalékát az Egyesült Államok és néhány nyugati ország fedezi. Az űrhajó eredetileg egy francia kozmonautát is magával vitt volna, ám amikor sűrűsödni kezdtek a Mir gondjai, a párizsi űrhajózási hivatal közölte: csak akkor vesznek részt a kutatásban, ha az már nem jelent az emberek számára veszélyt. Másnap az oroszok hozzáfűzték: a franciának amúgy sem vették volna hasznát, mert nem az űrállomás kijavítására képezték ki. Ezúttal a Miren marad az amerikai űrhajós, akit majd szeptemberben az odalátogató űrrepülőgép utasa vált fel - de időközben a váltótárs személye is változott. Egy hónap múlva a Mirre nem az eredetileg kiszemelt nő, hanem egy férfi utazik, mivel az ő magassága felel meg az űrsétához használt orosz szkafanderek méretének. (Hölgytársa alig érte el a 150 centimétert...) A világsajtó közben arról cikkezik, hogy ideje volna a Mirt sorsára hagyni, és amint lehet, az embereket minél előbb hozzák vissza a Földre. Mértékadó lapok is úgy fogalmaznak, hogy az orosz űrállomás - amely jócskán túlvan a „garanciális időn” - nem egyéb, mint presztízsokokból fenntartott romhalmaz. Ugyanakkor az oroszok azzal érvelnek, hogy a biztonsági berendezéseket megfelelő tartalékokkal látták el. Ha például nem sikerül a keddre virradóra elromlott oxigénellátó rendszert megjavítani, még beindíthatják a korábban leállított másik szerkezetet, és nemcsak elegendő tartalékpatron áll rendelkezésre, hanem a ma este dokkoló űrhajó is visz magával jó néhány oxigéntartályt. A Columbia Egyetem tudósai mindenesetre meglehetősen érdekes következtetésre jutottak - épp a Mars-kutatás tapasztalatai alapján. Buktatók ide, apró üzemzavarok oda, szerintük a közvetlen emberi részvételt a kutatásban el kell egy időre felejteni. A jövő egyelőre az alaposan fel- és elkészített robotoké. Ferenczy Europress Koreai gép katasztrófája Ritka csoda: 35 utas megmenekült Helyi idő szerint szerda hajnalban, 1 óra 50 perckor hegynek ütközött, és lezuhant a Koreai Légitársaság 801-es számú járata a csendes-óceáni Guam szigeténél, fedélzetén 254 utassal és a személyzettel. Magyar állampolgár nem volt a gépen. A Szöulból érkező óriásgép 2000 mérföld megtétele után a Won Pat repülőtér megközelítésébe kezdett, amikor a Ni- mitz-domb környékére érve, a leszállópályától 3 mérföldre megszakadt a rádiókapcsolat. A sziget az Egyesült Államok katonai támaszpontja (hivatalos státusa: az USA „kül- birtoka”), így az amerikai parti őrség azonnal megkezdte a mentést. Ezt azonban megnehezítette az erős trópusi eső, a sötétség és az, hogy a szerencsétlenség a dzsungelben történt. A helyszín csak gyalog és helikopterrel volt megközelíthető. Á gyorsaságnak köszönhetően 35 utast sikerült mégis életben találni. A gépen összesen 233 dél-koreai, 19 amerikai és 1-1 japán, valamint új-zé- landi állampolgár tartózkodott. Az amerikai Szövetségi Repülésügyi Hivatal (FAA) Greg Feithet bízta meg a történtek kivizsgálásával. Tavaly ő vezette a ValuJet légitársaság 110 áldozatot követelő katasztrófájának vizsgálatát a floridai Everglades mocsaraknál. Feith cáfolta, hogy a parancsnok tüzet jelentett: „Megtaláltuk a fekete dobozt, többet akkor fogunk tudni, ha kiértékeltük a rögzített adatokat” - mondta. * A KAL Szöulba tartó Airbus A-300-as utasszállító gépe tegnap felszállás után motorhiba miatt kényszerleszállást hajtott végre Oszaka repülőterén. A kínai nők nyomorult helyzete Öngyilkossági hullám Kínában a vidéken élő nők köré- - ben egyre aggasztóbb méreteket ölt az öngyilkosság, a halálba való menekülés. Új időknek új jele, hogy immár a kínai tömegkommunikációban is foglalkoznak ezzel a mind ez ideig tabuként kezelt témával. A kutatók rámutatnak, hogy koránt sincs szó új jelenségről, az nagyon is mélyen gyökerezik a kínai történelemben. Az elnyomott vidéki nők előtt mindig is csak egyetlen lehetőség kínálkozott, hogy megszökjenek a jogfosztottság, a kiszolgáltatottság, a szégyen vagy a szegénység elől: ha megölik önmagukat. Az öngyilkosság, amelynek leggyakoribb módja az, hogy rovarirtót isznak, ma is alapproblémának tekinthető a vidéki nők körében. KN0RR Daragaluska leves Májgombódeves (sigatésitával Falusi csirkeleves húsgombÓMal és Koktél Kréker HÁRMAN MÁR fdsámummm is urna iw i mmnm Augusztusban 1 vásárló isntot MIMII fí-ot nyer! Il-M If.III fÁ#s ntsúilisí etafványt »yenek! A részleteket keresse a C00P szórólapokon és az üzletekben kifüggesztett plakátokon! MINDENHOl OTT VAGYUNK Az akció a készlet erejéig érvényes! Az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk!
