Petőfi Népe, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-04 / 180. szám

1997. augusztus 4., hétfő Hazai Tükör 5. oldal t A lakók szerint a szabadszállási önkormányzat semmiben sem segít Omladozó falak közt 13 család- Nézze meg, minden omlik! - mutatják a Vak Bottyán téri lakók. (Folytatás az 1. oldalról) Hauzer Attila, a tömbben élők szószólója a lakásbérleti szerző­dést mutatja. Ennek 3. pontja szerint „a bérbeadó az őt terhelő kötelezettségét (életveszélyt okozó hibák elhárítását) hala­déktalanul, illetőleg azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében pedig általában az épü­let karbantartása vagy felújítá­sa során teljesíti”. Hauzer Atti­la hét éve költözött a harminchét négyzetméteres lakásba. Mint mondja, azóta a bérbeadó, vagyis a szabadszállási önkor­mányzat semmilyen felújítást nem végzett az épületen. A szer­ződés szerint akkor 355 fo­rint volt a havi lakbér, mára ez 4306 forintra emelkedett. Mint mondja, persze, hogy nem fize­tik a lakbért meg a vízdíjat. Egy­részt nincs miből, másrészt pe­dig ami pénzük van, az elmegy arra, hogy valamennyire lakha­tóvá tegyék az omladozó épüle­tet. Beszélgetésünk közben egyre többen gyűlnek körénk. Min­denki hozzászól, indulatosan magyarázzák, melyik lakásban mi a baj. Gyorsan kiderül, hogy a lakók fokozottan hátrányos helyzetűek. Van, aki négy gye­rekkel él a szűk lakásban. Az épület teljes egészében elhanya­golt, szigeteletlen, a kémények nem szellőznek. Egy idős hölgy furcsa történe­tet mesél. Evekkel ezelőtt azt a lakást utalták ki neki, amelyben nem sokkal azelőtt füstmérge­zésben valaki meghalt. A szakér­tői vizsgálat azt állapította meg, hogy a kályha volt rossz. Mikor beköltözött, ő is begyújtott. Öm­lött a lakásba a füst. Rövidesen leszakadt a kéményből egy ha­talmas darab. Ezután már nem volt gond, a füst utat talált. Az önkormányzat ekkor sem csinált semmit. A Vak Bottyán tériek felhábo­rodva mutatják az utcában lévő szeméthegyeket. Magyarázzák: - Hónapok óta nem járt itt a ku­kásautó. Van itt patkány meg minden. A helyi önkormányzat azzal fenyegetőzik, hogy kila­koltatás lesz a nemfizetés vége. Többen bizonygatják: csak ak­kor lenne joguk lakbéremelés­re, ha karbantartanák a lakáso­kat. Legalább kívülről a vako­lást, tetőszigetelést és a kémé­nyek helyreállítását kötelessé­gük lenne megoldani. Bent, a la­kásokban a menynyezetig vizes falakba épített villanykapcsolók is életveszélyesek. A vécéket le kell önteni, már rég eldugultak a vezetékek. A telepen lakók nagyrészt a helyi önkormányzatot hibáztat­ják az áldatlan helyzetért. El­mondták, hogy felajánlották azt is, ledolgozzák a hátralékukat, ám ezt nem fogadták el a hiva­talban. Egy ráckevei vállalkozás a szociálpolitikai támogatásért házakat épített volna a tizenhá­rom családnak. A szabadszállási önkormányzat megígérte, hogy ingyen telekkel támogatja a ter­vet. Amint megjelent a tervező, kijelentették, addig nem kapnak a Vak Bottyán tériek semmit, amíg a köztartozásaikat ki nem fizetik. A lakásépítés így sem­mivé lett. A lakók szerint a pol­gármesteri hivatal szándékosan hozott létre gettót a városban. Ide telepítik ki a börtön viselteket és a lehetetlen helyzetbe jutotta­kat. Tekintet nélkül arra, hány kisgyerek él a családban. Az itt lakók tudják, hogy a városban lakó többi polgár nem jó szem­mel néz rájuk. Elismerik, maguk is tehetnek arról, hogy ilyen helyzetbe jutottak, ám a teljes elutasítás miatt esélyük sincs arra, hogy továbblépjenek. Megkérdeztük az ügyről Czeglédi Istvánnét, Szabadszál­lás jegyzőjét. Elmondta, hogy a háztömbben lakóknak tetemes a lakbér, illetve közüzemi tarto­zása. Hauzer Attila esetében például ez százezer forint körül van. A lakások komfortos mi­nősítésűek. Bent van a víz, a vil­lany. A lakbért három-négy éve emelte utoljára az önkormány­zat. A lakók szociális indok alapján kérhetik ennek mérsék­lését. Akár részletfizetést is el­fogadnának, ám vannak, akik semennyit sem fizetnek. A külső karbantartás valóban az önkormányzat feladata. Néhány ellopott nyílászáró beépítésén kívül nagyobb karbantartás nem volt az elmúlt években. W. Király Ernő Több zöldség a fóliás kertészetekből A földművelési tárca adatai szerint a mezőgazdaság - csak­nem egy évtized után - tavaly már 4,9 százalékkal több árut termelt mint egy esztendővel korábban. Erről Oravecz Sán­dor osztályvezető számolt be szombaton Hevesen, a negye­dik alkalommal megrendezett Országos Zöldség- és Gyü­mölcstermesztési Konferen­cián. Megnőtt a beruházási kedv a kertészetben is. Az idén együttesen 17 százalékkal nőtt a fólia alatt termelt áruk meny- nyisége, és újabb 3500 hektár gyümölcsöst, 1000 hektár sző­lőt telepítettek. A Metész tiltakozást szervez a földtörvény módosítása ellen A közelmúltban Tiszaalpáron tartott országos vezetőségi ülést a Mezőgazdasági Terme­lők Érdekvédelmi Szövetsége, melyen több kérdést is tárgyal­tak. A korábban már ismerte­tett, a lengyel gazdáknak nyúj­tandó segítségen kívül to­vábbra is tiltakoznak a szá­mukra elfogadhatatlan föld­törvény-módosítás tervezete ellen, mely lehetővé tenné kül­földijogi személyek földvásár­lását Magyarországon. Az El­lenzéki Agrárkerekasztal köré tömörülő pártok, szervezetek elé terjesztik a népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtési akció gondolatát, s ha a részt­vevők közt létrejön a konszen­zus, akkor megkezdik a mini­mum kétszázezer aláírás ösz- szegyűjtését, hogy a módosí­tási javaslat kerüljön le a par­lament napirendjéről mindad­dig, míg a hazai termelők jöve­delemviszonyai nem stabilizá­lódnak. Fontosnak tartanák elérni azt is, hogy az őstermelői, il­letve vállalkozói igazolványok kiváltására kötelezett gazdák is részesülhessenek az ipari szférában jól bevált munka­helyteremtő támogatásokban. A elnökségi ülésen született határozatokkal kapcsolatban a következő napokban kívánják megtenni a megfelelő alkot­mányos lépéseket az illetékes szervezetek, illetve miniszté­riumok felé. A határok nélküli Európáért. Dieter Rogalla ve­terán német politikus vezetésével 32 fiatal érkezett Buda­pestre a hagyományos nyári biciklis emléktúra keretében. A Kossuth Lajos téren országgyűlési képviselők üdvözölték őket tegnap délután. fotó: feb/diósi imre Nálunk nincs járványveszély Fenyeget-e nálunk is hepati- tiszjárvány-veszély, miként az árvíz sújtotta cseh térség­ben élőket? - kérdeztük Be- rencsi Györgytől, az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet virológusától. Az OKI szakembere hangsú­lyozta: hazánkban nincs jár­ványveszély. Az esetenként fertőzött vízben pancsoló, fő­ként Észak-Morvaországban élő gyermekek lehetséges fer­tőző májgyulladásáról szólva elmondta: ahol az ár következ­tében a szennyvíz az ivóvíz­bázissal keveredett, valóban számítani lehet megbetegedé­sekre. E helyeken kizárólag forralt víz iható, és a fertőtle- nítős kézmosás is fontos. Mint ismeretes, a fertőző májgyulladás okozói a hepati­tiszvírusok. A májat támadják meg: az epe a vérbe kerül, ez okozza a sárgaságot. Határa­inkon túl az ismert körülmé­nyek miatt most az A- és az E-vírus előfordulása lehetsé­ges. Az A jelentkezése általá­ban nem okoz különösebb gondot. Komoly veszélyt je­lent viszont az E-vírus, még­hozzá a terhes anyák számára. A korábbi tapasztalatok szerint a megfertőződött kismamák egytizede, a magzatok egy­ötöde meghal. Berencsi György hozzátette még: a sokat emlegetett és ez­úttal ismét sürgetett védőoltás országos méretekben egyetlen államban - a leggazdagabbak­ban - sem megoldható, olyan drága lenne. A fokozott higié­nia azonban mindenütt megte­remthető. Ahol a vízforralás­hoz épp nincs áram, a petró­leum-, vagy gáztűzhely is megteszi. (cs.benkő) Rendőrök két keréken? Hamarosan 1128 új autóval frissül fel honi rendőrségünk elavult gépparkja. És mi a helyzet a biciklikkel? - tuda­koltuk Dézsi Mihálytól, az Or­szágos Rendőrfőkapitányság sajtóirodájának helyettes veze­tőjétől. Kérdésünk ürügye egy mi­napi osztrák újságcikk, misze­rint nyugati szomszédunknál már akkor is lecsaphat a rend őre például egy betörőre, ha nem hallatszik a „nénó”, és a tet­tes úgy hiszi, hogy sikerült egérutat nyernie. Csupán Bécs- ben 230 szolgálati kerékpár tar­tozik a járműállományhoz. Fő előnye, hogy a nagyvárosokban a bicikli gyorsabb, mint az autó. Emiatt kedvelik Svájcban és Németországban is. Amszter­damban pedig görkorcsolyákon is vadásszák a bűnözőket. Dézsi Mihály lapunk érdeklődésére elmondotta: hazánkban nem jel­lemző a kerékpáros rendőr, noha vidéken - akárcsak a civi­leknél - régi bevált közlekedési eszköz. Dézsi tájékoztatása sze­rint az ORFK-n belül a bicikli alkalmazását illetően legalábbis eddig semmiféle hivatalos állás- foglalás nem született, noha az ötlet már többször szóba került. A kétkerekű mellett szól az is, hogy miközben tiszta és csen­des, egyetlen gépkocsi árából akár száz kétkerekű is kitellene. Az autónál jobb szolgálatot te­hetne a fővárosban, például a Margitszigeten és valamennyi település sétálóutcáin, a belvá­rosokban. Kegyeletes megemlékezések a roma holocaust áldozatairól Súlyosbodott a cigányság helyzete Több százan gyűltek össze szombaton este Budapesten, a Parlament előtt és Nagykanizsán, hogy közös virrasztással róják le kegyeletüket a roma holocaust (Porrajmos) magyar áldozatainak emléke előtt. A Roma Polgárjogi Alapít­vány felhívására a megjelen­tek annak a sok ezer, ártatlanul kivégzett romának a tisztele­tére nyújtottak mécsest, akik az 1944. augusztus 2-ról 3-ára virradó éjszaka lelték halálu­kat az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban. Kovács László külügymi­niszter beszédében kiemelte: az egykori tragikus esemé­nyek arra figyelmeztetnek, hogy a szabadságjogokat láb­bal tipró önkényuralmi rend­szerek ellentétesek az emberi­ség alapértékeivel, az élet és embertársaink tiszteletével. Napjaink gondjairól és ten­nivalóiról szólva annak a vé­leményének adott hangot, hogy a roma közösség alap­vető problémái a rendszervál­tást követően nemcsak fenn­maradtak, hanem tovább sú­lyosbodtak. Nehezebbé vált a romák munkába állása, társa­dalmi beilleszkedése, szűkül­tek lehetőségeik az oktatás és a kultúra területén. A nagykanizsai virrasztás alkalmából Hegyesiné Orsós Eva, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke a többi között azt hangsúlyozta: a cigányság erkölcsi kárpótlá­sának alapvetően fontos meg­nyilvánulása, hogy Kovács László külügyminiszter szom­bati beszédével hazánkban először követték meg a holo­caust roma áldozatait. A címzetes államtitkár asz- szony különös jelentőségűnek nevezte a cigányság közösségi kárpótlását. Annak formáit és módjait - mint mondta - a ci­gánysággal közösen kell majd meghatározni, legkésőbb jövő tavaszig. BIT-vélemény. A Baloldali Ifjúsági Társulás szerint a mai fiatal generáció a rend­szerváltozás vesztesének te­kinti magát - hangzott el egy hétvégi BIT-rendezvényen. A szervezet célja az, hogy változzon a megítélés, annál is inkább, mert a jövő évszá­zadban a ma tizen- és hu­szonéveseinek kell eltarta­niuk a társadalmat. Megújuló múzeum. Má­sodszor szépítik meg felépí­tése, 1847 óta „tetőtől talpig” a Magyar Nemzeti Múzeu­mot, a hazai klasszicizmus egyik legszebb épületét. Virágos települések. Az Európai Virágosítási Ver­senyben kilenc ország 18 te­lepülése - kilenc város és ugyanannyi falu - vesz részt. Az idén hazánkat Siófok és Pusztamérges képviselheti, miután az elmúlt évben kate­góriájukban mégnyerték a Virágos Magyarországért versenyt, a több mint másfél száz résztvevő közül. Csángófesztivál. A Jász­ság fővárosában, Jászbe­rényben immár hetedik alka­lommal rendezték meg a Kárpátokon túli és az Er­délyben élő moldvai, buko­vinai, gyimesi magyar csán­gók háromnapos találkozó­ját. Az idei bemutató immár az európai kisebbségek fesz­tiváljának is tekinthető, hi­szen jöttek vendégek Szlo­vákiából, a Vajdaságból, Lengyelországból és Olasz­országból, Szardínia szigeté­ről is. Római kori sírok. Római kori temető nyomaira buk­kantak Szombathelyen. Egy építő cég a Szent István park­nál csővezetéket cserélt, s ekkor kerültek felszínre az értékes ókori leletek. A régé­szek szerint 100-150 négy­zetméternyi területen kell majd kutatást és leletmentést folytatni, amelynek költsé­gét a város állja. Mazsorettparádé. Hazai győzelemmel zárult szomba­ton az V. országos mazsorett- táncverseny a Komárom- Esztergom megyei kisköz­ségben, Kömlődön. A húsz versenyző csapat közül mind a menettáncban, mind a szín­padi tánckategóriában a kömlődi csoport produkció­ját találta a legjobbnak a ne­ves szakemberekből álló zsűri. A LAKITELEKI TAKARÉKSZÖVETKEZET KÖZLEMÉNYE Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy 1997. augusztus 19-től takarékszövetkezetünk az alábbi betétkamatokat alkalmazza: Könyves betétek éves kamat % 1. Kamatozó takarékbetét látra szóló betét: 8,0- 1 évre lekötött: 16,0- 2-3 évre lekötött: 17,0 2. Takaréklevél-betét 1 éven túli felvét esetén 16,0 2 éven túli felvét esetén 17,0 3 éven túli felvét esetén 17,0 3. Folyószámla-betétek átutalási betét 8,0 4. Ifjúsági betétek 1 éven túl, 5 éven belül 17,0 5 éven túli 18,0 Az 1., 2., és 4. típusú betéteknél a lekötési időt meg nem ért betétekre 2% kamatot fizetünk! Egyéb betéteink kamatmértékét az üzlethelyiségeinkben kifüggesztett hirdetmények tartalmazzák! Továbbra is várjuk tájainkat, új és régi ügyfeleinket pénzintézeti szolgáltatásainkkal kirendeltségeinkben: Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Kecskemét Alföld Áruház, Kecskemét, Szabadság tér 3/A Lakiteleki Takarékszövetkezet Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents