Petőfi Népe, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-29 / 201. szám
1997. augusztus 29., péntek Hazai Tükör 5. oldal Konferencia a lakiteleki népfőiskolán Magyarország integrációja volt a fő témája annak a konferenciának, melyet tegnap tartottak a lakiteleki népfőiskolán a Közép-Európai Demokrata Fórum nyári egyetemének keretében. A tanácskozáson Csóti György (MDF), Glattfelder Béla (Fidesz MPP), Karasszon István egyetemi tanár, valamint Hannes Pórias, Ausztria rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Antti Peltomäki finn pártelnök tartott előadást az integrációról. A rendezvény délután a nagykövetek fórumával folytatódott. fotó: szász András Az ellenzék rögtön reagált a kormány bejelentésre A kormány ügydöntő népszavazást javasol (Folytatás az 1. oldalról) A kormányfő szerint a földtörvény módosításáról történő parlamenti zárószavazással mindenképpen meg kell várni a népszavazás eredményét. Egy kérdésre válaszolva Horn Gyula közölte: nem lát sok esélyt arra, hogy az ellenzék most folyó aláírásgyűjtésének nyomán később még egy referendumot kiírjanak, hiszen két éven. belül ugyanarról a kérdésről nem lehet újabb népszavazást tartani. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a kabinet döntésének értelmében január elsejétől a három hektárnál kevesebb földdel rendelkező kistulajdonosoknak nem kell adót fizetniük a terület bérbe adásából származó jövedelmük után. A változás mintegy kétmillió gazdát érint majd kedvezően. Nem változik a jövő évi adótábla, de összességében az adóterhek csökkennek - jelentette be Kiss Elemér közigazgatási államtitkár, néhány példát is említve a kormány által most elfogadott korrekciókból. Eszerint 3600-ról 4000 forintra nő havonta a munkabérek utáni adójóváírás mértéke és a nyugdíjjárulék 25 százalékát is leírhatjuk majd az adónkból. 50 százalékos adó- kedvezmény jár a magánynyugdíjpénztárakba befizetett összegek után. Adómentes bevételnek számít majd az az összeg, amit legalább 15 évi birtoklás után a tulajdonos az eladott ingatlanáért kap, s a jövőben a hátrányos térségekbe beruházók is további jelentős kedvezményre számíthatnak. * Az ellenzéki pártok szinte azonnal reagáltak a miniszter- elnöki bejelentésre.- A kormány előremenekült, kifogta a szelet a nép- szavazási kezdeményezés vitorlájából - mondta Szabó Iván, az MDNP elnöke. A Magyar Demokrata Fórum üdvözli a kormány döntését. Bába Iván, az MDF Országos Választmányának elnökei szerint a kormány meghátrált, s elfogadta a Fidesz és az MDF javaslatát. A Független Kisgazdapárt jövő heti többnapos tanácskozásán alakítja ki végleges álláspontját arról, hogy a kormány ügydöntő népszavazást javasol a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében - jelentette ki Hon’áth Béla, az FKGP elnöki kabinetjének vezetője. A földtulajdonra vonatkozó szavazólapon szereplő kérdésekkel kapcsolatban pedig úgy vélte: az ördög a részletekben van, s a kérdések megfogalmazása várhatóan még nagy vitákat fog kavarni. A Fidesz szerint a javaslat azt bizonyítja: létezhet normális párbeszéd az ellenzék és a kormány között. Takács Mariann Nyári jogakadémia Kecskeméten A magyar jog útja Európában címmel rendezték meg a harmadik Nemzetközi Nyári Jogakadémiát Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A konferencia első napján, csütörtökön Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Holló András alkotmánybíró, valamint Györgyi Kálmán legfőbb ügyész tekintette át és véleményezte saját szakterülete szempontjából a magyar igazságszolgáltatás reformját. Kettős szorításban van az igazságszolgáltatás, s nemcsak Magyarországon, hanem Európában is - szögezte le Solt Pál. A bíróságok túlterheltsége mellett a tevékenység sokirányúsága, specializálódása is nehezíti a bírák munkáját. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a klasszikus emberjogi cikkelyt idézve az ésszerű határidőn belül végzett tisztességes, színvonalas eljárásra tette a hangsúlyt. - A magyar igazságügy reformjának várt eredménye az eljárások gyorsítása - mondta. A megalakuló Országos I- gazságszolgáltatási Tanácsról szólva megjegyezte, hogy ilyen széles hatáskörrel, mint Magyarországon, sehol a világon nem ruháztak fel bírák jogállásával és előmenetelével foglalkozó szervet. Az Alkotmánybíróság helyzetéről Holló András szólt a konferencián. - A testület jövőjét a jelene határozza meg - mondta. Áttekintve a legfontosabb alapdöntéseket, úgy ítélte meg, hogy az Alkotmánybíróság „meglehetős kormányzati passzivitás mellett” ma már kikezdhetetlen jogintézménye az alkotmányos demokráciának. A jövő útjaként a konfliktusok feloldására elengedhetetlennek vélte, hogy a testület valamennyi hatáskörét az alkotmányba illesztve fogalmazzák meg. Györgyi Kálmán fontos kérdésként vetette fel, vajon mennyire tekinthető Eu- rópa-konformnak a magyar közjogi struktúra, az, hogy miként kapcsolódik az ügyészség a végrehajtói hatalomhoz. A jelenlegi helyzetet elemezve, az Európában és a világ nagy részén szokásos gyakorlatot a hazaival összevetve sajnálattal állapította meg, hogy a részben végrehajtói, részben igazságszolgáltatási feladatokat ellátó ügyészi struktúra közjogi elhelyezését illetően nem született megegyezés a magyar parlamentben. Aggályosnak tartja továbbá, hogy a büntetőeljárás reformja csak szűk szakmai körben ismert; félő, hogy a hatályba lépés határideje - 1999. január 1 -je - nem ad elegendő időt a magyar jogászoknak a felkészülésre. A jogakadémia pénteki napján a büntetőjogi szekcióban Kiss Ernő dandártábornok a gazdasági bűnözésről tart előadást; ezzel egyidőben büntetés-végrehajtási, polgári jog, közigazgatási és gazdasági-, pénzügyi-jogi szekcióüléseken vitatják meg a különböző szakmai kérdéseket a konferencia résztvevői. A vámosok szerint jogszabály-módosítással meg lehetne oldani a helyzetet A solvexol az évtized feketeüzlete? Többeknek szemet szúrt kedden este a tiszavárkonyi vasútállomásnál zajló jövés-menés. Vasúti tartálykocsikból szivaty- tyúzták át közúti járművekbe a gyanúsnak gondolt folyékony szállítmányt. Már megint működik az olajmaffia - vélhetően azt gondolta az a magát megnevezni nem kívánó asszony is, aki szolnoki testvérlapunk munkatársát „fenyegette” meg: „Ha félvállról meri venni az információt, ez az állásába kerülhet” - mondta. Az Új Néplapban megjelent írást érdemesnek tartottuk a lapunban történő leközlésre. Azt persze nem lehet tudni, milyen messzire ér telefonálónk keze, mindenesetre a hatóságok is értesültek az érdekesnek talált szállítmányról. Ellenőriztek is, és mindent a legnagyobb rendben találtak. A solvexolt, a jövedéki terméknek nem minősülő, a gáz- tiajhoz megtévesztésig hasonlító faipari kezelőanyagot importáló cég semmilyen szabálytalanságot nem követett el. A vámkezelt 20 vagon, ösz- szesen 900 ezer liter kőolajipari származékból vett minták az árut kísérő okiratokban foglaltakkal egyeztek, nem történt tehát visszaélés. A továbbiakról, azaz a solvexol további sorsáról, annak jogsértő felhasználási módjáról bizonyítékok híján csak elképzelései vannak a feketegazdaságban érintett hatóságoknak. A sejtések szerint igenis hatalmas feketeüzlettel állnak szemben a bűnüldözők. A feltételezett trükk egyszerű, mégis rendkívül hatékony, és segítségével nagyon sokat lehet keresni. Minthogy a behozott és az országban „terített”, jövedéki terméknek nem minősülő anyag majdnem gázolaj, és alkalmas a dízelüzemű motorok működtetésére, szinte kínálja magát az ügyeskedőknek. Lényeg, hogy ezt a terméket a valódi gázolajjal szemben nem terheli a fogyasztási adó. Az olcsón beszerzett és dízelüzemanyagként drágábban továbbadott olaj az államtól megspórolt fogyasztási adóval hozza az extraprofitot a1 kereskedőnek. Azt, hogy a legális üzlet hátterében ez valóban így működik, még egyetlen esetben sem sikerült bebizonyítani. Addig már eljutottak egyszer, hogy egy megyénkből továbbinduló solvexolszállítmány útját sikerült a végállomásig követni. Az olaj egy Röszke melletti benzinkút gázolajtartályában kötött ki. A „tudomány” azonban itt megállt, mert arra végképp nem volt konkrét adat, hogy a nyomon követett anyagot valóban gázolajként is értékesítették. Szabad tehát a vásár? Úgy tűnik, igen, az ügylet leleplezése úgyszólván lehetetlen. A vámosok szerint azonban egyszerű lenne a megoldás: mindössze két jogszabályt kellene módosítani, és akkor értelmét vesztené a solvexolon való nyerészkedés. Egyrészt jövedéki termékké kellene minősíteni ezt az anyagot is, másrészt korlátozni lehetne az országba behozható anyag mennyiségét. A vámosok felvetése nem új dolog, ám ez idáig fogadtatásra nem talált. Vajon milyen érdekek állhatnak e racionálisnak tűnő intézkedések elmulasztásának hátterében? H. Gy. Óriásbébi született Komáromban A napokban óriásbébi látott napvilágot a komáromi Selye János Kórházban. Amikor Bene Alexandra Júliát megmérték, a jelenlévők alig hittek a szemüknek, a mérleg 5 kiló 65 dekát mutatott. Alexandra Júlia és édesanyja A szülést Balogh S. Csaba, a kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa vezette le. - A mama 11 évvel korábban már szült - mondta -, s Alexandra Júlia a második gyermek. A terhesség ideje alatt már láttuk, hogy nagy lesz a baba, ezért fel tudtunk készülni. A császármetszés mellett döntöttünk. A „kicsi” egészséges. — Látott már ekkora újszülöttet?- A pécsi klinikáról pontosan 25 esztendeje érkeztem ebbe a kisvárosba. Sem ott, sem itt nem segítettem még ilyen nagy csecsemőt világra. Amióta Komáromban dolgozom, 20 ezer baba született itt. Egyetlen nagyobb, 5300 grammos bébivel volt dolgunk. A kórházban a néhány napos baba békésen szunyókál. Édesanyja, Julianna csöndesen mondja: - Éppen most evett. Jó baba, szinte soha nem sír.- Mit szólt a család az örömhírhez?- Mindenki boldog volt, de nehezen hittek a fülüknek. Az édesapa, Bene János sem leplezi örömét:- Nagyon várjuk már haza őket, hogy dédelgethessük Alexandrát. Kovács László A gabona már a magtárakba került Lényegében befejeződött a búza aratása - jelentette be Benedek Fülöp, a földművelésügyi minisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön Budapesten. A MEDOSZ székházában tartott országos gabonatermésztési tanácskozáson az államtitkár közölte: a betakarítással az ország területén 99,6 százalékban végeztek. A hektáronkénti termésátlag a minisztérium adatai szerint 4,25 tonna. Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 5,3 millió tonna búza termett az idén Magyarországon. Szavai szerint az aratás kedvezőtlen körülmények között folyt, ezért a szokásosnál tovább tartott. Ennek ellenére az utóbbi évek legjobb termését takaríthatták be a gazdálkodók. A minisztérium vezető tisztségviselője úgy vélekedett, hogy Magyarországon mintegy 13-14 millió tonna gabonamegtermeléséhez adottak a feltételek, ideértve a kukoricát is. Most az éves gabonaterjnés mintegy 10-12 millió tonna körül mozog. Búzából hektáronként elérhető a 4,3-4,6 tonnás átlag, kukoricából pedig az 5,8-6 tonna. Ennek megvalósulása érdekében az agrárkormányzat javítani szeretné a gabonatermesztés támogatását. Az intézkedések természetesen harmonizálnak az uniós csatlakozás feltételeivel - hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint Magyarország a csatlakozás után nem kíván különleges elbánást. SRAR TAKARÉKRA TETTÜK AZ ARAKAT Sorsolás: 08. 30-án 14 orakor Helyszín: Kecskemet, Március 15. út Díj: 70.000 Ft értékű utazás A nyertest postán is értesítjük! jK Gratulálunk! CV SCA MÖLNLYCKE
