Petőfi Népe, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-26 / 198. szám
1997. augusztus 26., kedd Hazai Tükör 5. oldal Elnöki kitüntetések. Göncz Árpád köztársasági elnöki Arany Emlékérmet adományozott dr. Eggenhofer Balázsnak, a hévízi Állami Gyógyfürdőkórház főigazgató-helyettesének (képünkön), Halász Endre címzetes esperesnek, nyugalmazott plébánosnak, Patócs Kató és Tatár György balettművészeknek, dr. Szilágyi Dezsőnek, a Bábszínház nyugalmazott igazgatójának és Majsa Géza ezredesnek. A kitüntetéseket a köztársasági elnök tegnap nyújtotta át az Országházban. fotó: feb/diósi imre Jó beteg a MIÉP elnöke Csurka István elbóbiskolt vezetés közben A pihentető kúra mellett vérnyomáscsökkentő gyógyszereket és úgynevezett dehidráló kezelést kap a szentesi kórház egyágyas szobájában a vasárnap Cserkeszőlőnél balesetet szenvedett Csurka István. A Magyar Igazság és Elet Pártjának elnöke - orvosa szerint - jó beteg. Mint ismeretes, Csurka gyulai előadása után, útban Budapestre, Audi 100-as gépkocsijával áttért az úttest bal oldalára, és villanyoszlopnak ütközött. Szegycsonttöréssel, agyrázkódással és arczúzódással szállították kórházba. Kezelőorvosa, Abdul Mokbel érdeklődésünkre elmondta, hogy Csurka vezetés közben elbóbiskolt, s mire észrevette a villanyoszlopot, már késő volt. Mellette utazó, alvó élettársa csak apróbb sérüléseket szenvedett, nincs kórházban. A politikus fájdalmai azóta jelentősen csökkentek, szájsebe gyógyul, állapota kielégítő. Az agyödéma megelőzése végett jelenleg dehidráló kezelést kap, s vérnyomását is igyekeznek csökkenteni. A legfontosabb most a pihenés - mondta a doktor. Sétálhat, családtagokat is fogadhat, de telefont nem tettünk a szobájába. Egyelőre nem hagyhatja el a kórházat. (takács) A 125. születésnap. London és Bécs után Európában harmadikként Budapesten létesült iparművészeti múzeum. Alapításáról 1872. szeptember 1-jén döntött az országgyűlés. A gyűjtemény átmeneti helyszínek után a millennium évében, 1896-ban költözhetett saját Üllői úti épületébe, amelyet az uralkodó, Ferenc József avatott fel. A magyar szecesszió egyik legszebbjeként számon tartott palotában jövő tavasszal Zsolnay-kerámiából nyílik kiállítás, fotó: feb Kell-e nekünk ennyi jogszabály? A rendszerváltást követő átmeneti időszakban természetes, hogy a hatályos alkotmány „szűkszavúságát'’ az Országgyűlés részletező törvényekkel pótolja - vélekedik Halmai Gábor alkotmányjogász, akitől azt kérdeztük: kell-e jogszabályokkal körülbástyázni az élet szinte minden területén. A Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderül, hogy csak júliusban nem kevesebb, mint 27 törvénnyel, 25 kormányrendelettel, 39 miniszteri rendelettel, valamint 11 országgyűlési, 6 alkotmánybírósági, 5 köztársasági elnöki és 24 kormányhatározattal gyarapodott az új szabályok véget nem érő listája. Legutóbb törvénytervezet készült például a . sportrendezvények biztosításáráról. Törvény szabályozza a kormány tagjainak jogállását, míg kormányrendelettel változtatnak egyebek mellett a nukleáris export és import eddigi engedélyezési módján. Az egyes tárcák vezetői is sorra bocsátják ki rendeleteiket - az elmúlt hónapban ebben a munkában élenjárt a földművelésügyi miniszter. Halmai Gábor szerint a tör- vénydömping az átmeneti időszak velejárója. Részben azért, mert a most hatályos, 77 paragrafusból álló alkotmány több - az alapvető jogokra, illetve az államszervezet struktúrájára vonatkozó - kérdésben nem ad részletes eligazítást, részben pedig azért, mert a nyolcvanas évek végéig kimunkált több ezer rendeletet most sorra magasabb szintű jogszabályokkal cserélik ki. Hozzátette: csak az Ország- gyűlésben folyó törvényalkotó munka ad lehetőséget a pártoknak véleményük ütköztetésére, s arra, hogy egy-egy tervezet megváltoztatása érdekében a nyilvánossághoz forduljanak. Ä parlament törvényei épp ezért nagyobb tekintéllyel bírnak, mint mondjuk a kormányrendeletek. Az új alkotmány életbelépése után a jogszabály-kibocsátási tempó visszaesésére lehet számítani. Takács Mariann A városi cím szakmai fejlesztés eredménye Nem terem politikai babérokat A minap ismét két település, a Miskolc melletti Felsőzsolca és a Pest megyei Gyál kapott városi címet, így hazánk 3127 települése közül már 218 kapott városi rangot. A pályázatok folyamatosan érkeznek a Belügyminisztériumba, ám jövőre - a mostani elképzelések szerint - nem avatnak újabb várost. Az elmúlt években a települések elárasztották pályázataikkal a minisztériumot, a tavalyi pedig csúcsévnek számított, tudtuk meg a BM önkormányzati főosztályán. A pályázatoknak egyébként minden év március 31-ig kell beérkezniük, ám 1998-ban nem kerül sor elbírálásra, mert az éppen a legkritikusabb, a választási kampány időszakára - tehát áprilisra és májusra — esne. Az előző ciklus tapasztalatai azt mutatták, hogy a politikusok előszeretettel használták fel kampánycélra a várossá nyilvánítás „kijárását”. Pedig nekik valójában nem sok közük van az eredményhez. Szakemberek sokéves munkáját dicséri a várossá érés. 1993 őszén a belügyminiszter és Göncz Árpád köztársasági elnök - aki előterjesztés alapján dönt a cím odaítéléséről - megállapodtak abban, hogy a választás évében nem adnak ki városi címet. A megegyezés korrekciójára vonatkozó utasítást még nem kapott a Belügyminisztérium. Ha az utóbbi idők tendenciáját vesszük alapul, akkor látszik, hogy növekedni fog a pályázók száma, hisz 1996- ban 17, az idén pedig 27 pályázó volt (6 illetve 12 település kapta meg a városi címet). Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a ciklus végére hirtelen megugrik a jelentkezők száma - talán nem véletlenül. Ha jövőre nem lesz várossá nyilvánítás, akkor csak 1999. március 31.-én zárul a határidő, két év pályázatai halmozódnak fel. Az bizonyos, hogy az idén kimaradt 15 jelentkező nem adja fel, s újra a listán lesz. Csernyánszki Judit Gyógyszerreklám ellen való orvosság A rendeletbe ütköző plakátokat a rendelőkből is eltávolítják A receptre kapható medicinákat egyáltalán nem, a vény nélkül megvásárolhatókat csak a mellékhatások felsorolásával szabad reklámozni szeptembertől. A többi között ezt tartalmazza a népjóléti miniszter tegnap megjelent rendelete. Kerekesné Nemes Mária, a Népjóléti Minisztérium gyógyszerészeti főosztályvezetője lapunknak elmondta: a gyógyszerek reklámozásáról eddig két, egymással részben ellentétes jogszabály is érvényben volt. Az 1972. évi rendelkezés mindent tiltott, a médiatörvény viszont egyes, vény nélküli medicinák hirdetését az elektronikus médiumokban megengedte. A mostani rendelkezés egy- * ségesíti és egyértelművé teszi a reklámozást. Eszerint továbbra sem szabad reklámozni a vényköteles orvosságokat, a kábítószereket, a pszichotrop, valamint az oltóanyagokat, és az olyan gyógyszereket, amelyek egyes speciális betegségek - például a tbc, az AIDS, a daganatok - gyógyítására használatosak. Nagyon fontos, hogy az orvosoknak, gyógyszerészeknek, forgalmazóknak szóló szakmai gyógyszerismertetések, valamint nevelési, felvilágosító célzatú reklámok elé nem gördít akadályt a rendelet. Lényeges kikötés azonban, hogy a gyógyszemevek ez utóbbi esetben sem közölhetők, csak a hatóanyagokra szabad hivatkozni. A főosztályvezető hozzátette: a jogszabály összeállításakor már az európai előírásokat vették figyelembe, így a rendelet összhangban van az EU-szabványokkal. Felvetődik a kérdés: mi lesz a sorsuk az orvosi rendelők falait elárasztó gyógyszerreklámoknak? Nos, ha a rendeletbe ütközően például vényköteles patikaszereket ajánlanak a betegek figyelmébe, és szerepel a gyógyszer neve is, a plakátokat el kell távolítani. (deregán) A gyermekjogokról. Még az idén a parlament elé terjesztik a gyermek- és ifjúsági jogokról szóló törvénytervezetet - közölte Csizmár Gábor ország- gyűlési képviselő, a parlament ifjúsági albizottságának elnöke a debreceni országos diákjogi konferencia megnyitóján. Indul a Hot Bird 3. Szinte bizonyos, hogy a Hot Bird 3 elnevezésű műholdat a többszöri időpont-módosítás után szeptember 2-án juttatják pályára - közölte Duró Imre, a HunSat Egyesület műszaki igazgatója. A Magyar Televízió 2-es csatornáját szeptember végétől sugárzó műholdat a Francia Guyana területén fekvő Kourou űrkikötőből indítják egy Ariane IV-es hordozórakétával. Húsosblokád. A Szekszárdi Húsipari Rt. bejáratát és ipari útjait lezáró blokád a múlt péntek óta változatlanul tart. A demonstrálok hétfőn szerződést kötöttek egymással, hogy hosz- szabb távon is kitartanak. A 35 vállalkozónak, teherfuvarozónak mintegy 30 millió forinttal tartozik a Metraco Rt., illetve az üzem német tulajdonosa, Günther Schlegel. Megvan a mazdás gyilkos. Emberölés és rablás bűntettének alapos gyanújával hétfőn reggel egy személyt őrizetbe vettek, további ötöt pedig - köztük két nőt - egyelőre tanúként hallgatnak ki a rendőrségen az úgynevezett Mazdás gyilkossági ügyben - jelentette be Berta Attila budapesti rendőrfőkapitány. A paksi atomerőmű augusztus 20-án hajnalban üzemzavar miatt leállt 3. blokkjának reaktorát alapos vizsgálatnak vetik alá, miután csaknem háromnapos munkával - a hétvégén és hétfőn - megnyitották a vízzel elárasztott reaktortartályt és részben már szétszerelték a reaktort. Víz alatti tv-kamerákkal tüzetesen megvizsgálják - várhatóan keddtől kezdődően - a reaktor belsejét, különösen azt a részt, ahol a 37 szabályozómé egyike beszorult, illetve mozgathatatlanná vált. A vizsgálat eredményétől függ, hogy milyen munkák szükségesek a reaktor üzembe állításához, és az hány napot vesz majd igénybe. Két hangtompítós Skorpió típusú pisztolyt, egy Parabel- lumot, két gázriasztót, egy Flóber pisztolyt, valamint baseballütőt és baltanyelet talált a rendőrség vasárnap este Szeged egyik terén egy külföldiekből álló társaságnál. Három személyt lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt őrizetbe vettek, s megindították ellenük az eljárást. Tudósok a csend védelméért Hétszáz kutató a világ minden tájáról Negyven országból érkezett az a 700 szakember - többségében mérnök, orvos, építész, természetvédő aki tegnaptól három napig tanácskozik a Budapesti Műszaki Egyetemen arról, hogy miként lehet megvédeni az embert és környezetét a zajtól. Az Inter-Noise ’97 elnevezésű zajcsökkentési világkongresz- szus résztvevői mintegy 400 előadásban ismerkedhetnek meg az új kutatási eredményekkel. A konferencia jelmondata - Segíts egy csendesebb világ megteremtésében, egy jobb minőségű életért - nemcsak a fejlett országokban, hanem hazánkban is mindinkább előtérbe kerül. Ille'nyi András, a szervezőbizottság elnöke a kongresz- szus tájékoztatóján rámutatott: az akusztika tudománya hazánkban nem marad el az európai színvonaltól, a gond inkább az, hogy kevés pénz jut a gyakorlati megvalósításokra. A 80-as évek közepén-végén még viszonylag jelentős összeget költöttek a zajvédelemre, aztán elapadtak a pénzek. Mostanában érzékelhető ismét, hogy mintha nagyobb figyelmet kapna ez a terület. A konferencián az előzetes program szerint napirendre kerül egy régi vitatéma is. A zaj elleni védelmet sokan helyi problémaként kezelik, mondván, ahol a zaj keletkezik, ott is kell védekezni ellene. Mások Zajcsökkentő eszközök a Műegyetemen fotó: feb/diósi imre szerint a zaj megszüntetésére szolgáló módszerekben, eszközökben sok az azonosság. Jó példa erre az autópályák „zajvédelme”. Ez utóbbi probléma kapcsán a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium képviselője bejelentette: utólagos zajvédelemmel látják majd el az M7-es autópálya törökbálinti szakaszát. Háttérben a munkavállalók Az utóbbi öt évben 1,7 millió munkahely szűnt meg. Ez több, mint amennyi az elmúlt negyven évben létrejött - hangzott el az Országos Személyügyi Kollégium tegnapi ülésén. A gazdasági élet változásai nagy felelősséget rónak az öt évvel ezelőtt életre hívott Országos Személyügyi Kollégiumra (OSZK). Ennek elsősorban az az oka, hogy a külföldi befektetők jelentős pozíciókhoz jutottak Magyarországon. A honi kormányok az ő érdekeiket tartották, illetve tartják szem előtt, s a munka- vállalók háttérbe szorultak - szögezte le Kiss Péter munkaügyi miniszter, a testület elnöke. Hozzátette: a gazdaság további fejlődése érdekében a humán erőforrásoknak előtérbe kell kerülniük, s e téren a szabályozás módosítására is szükség van. Az OSZK ülésén hét új szakembert választottak a 16 tagú testületbe, akik a munkaügy prominens elméleti és gyakorlati képviselői. A testület célja továbbra is az, hogy a nemzetközileg bevált módszerek hazai alkalmazását segítse elő, állásfoglalásokat, ajánlásokat tegyen közzé, amelyek segítik a személyügyi képzést. Az Országos Személyügyi Kollégium képviseli az egykori munkaügyi, személyzeti, szociális és jóléti szakterületek érdekeit, például a jogszabályalkotás folyamatában.
