Petőfi Népe, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-25 / 197. szám
1997. augusztus 25., hétfő Egészségmagazin I. A regionális onkoradiológiai centrum járó- és fekvőbeteg-részlegén a nyitás óta több mint 2640 beteget fogadtak, gyógyítottak. A kecskeméti megyei kórház Nyíri úti telephelyén lévő hatvanágyas centrumban sugárterápiával eddig ezer beteget kezeltek. Képünkön a daganatos betegek ellátására hivatott centrum sugárforrása, a lineáris gyorsító látható. A centrumba szakorvosi vagy kórházi beutalóval kerülhetnek be a betegek. fotó: Walter anikó Reményt keltő új gyógyszer ízületi gyulladás ellen Egy új gyógyszer segítségével először sikerült amerikai orvosoknak a krónikus ízületi gyulladás (polyarthritis) gyulladásos folyamataiba közvetlenül beavatkozni és ezeket megállítani. Világszerte sok millió ember szenved krónikus polyarthritis- ben, amit rheumatikus arthritisnek is neveznek. Oka az immunrendszer túlságos reakciója. Fontos szerepet játszik a folyamatban egy hormonhoz hasonló protein, az úgynevezett tumor-nekrózis-faktor (TNF). Normális esetben egyfajta őrzőfunkciója van, elfajult sejtek elpusztítását irányítja és megvéd a fertőzések ellen. Krónikus polyarthritis esetén azonban a TNF a végtagok kötőszöveteit támadja meg. Következményei erős fájdalmak és ízületi merevedések. Későbbi stádiumokban az erek és belső szervek is károsodnak. Amint erről a New England Journal of Medicine hírt ad, géntechnikailag előállított hatóanyagból (Enbrel) készült injekciókkal hatásosan meg lehet a TNF túlságos aktivitását akadályozni. Az eljárás klinikai kipróbálását most végzik az Egyesült Államok több orvosi központjában. Az eredményektől függ a módszer gyakorlati, tömeges alkalmazása. Védőoltás banánnal Genetikailag manipulált gyümölcsök fogják az oltásokat felváltani. Legalábbis így véli Yasmin Thanavala amerikai kutató, aki szerint az oltóanyagot nemsokára genetikailag manipulált gyümölcsökben és zöldségekben fogják beadni. Szerinte azokat a géneket, amelyek a kolera és a hepatitis B ellen hatékony oltóanyagot termelnek, sikeresen lehet burgonyákba installálni. Állítását egereken végzett kísérletei igazolják. A banánt például úgy manipulálnák, hogy az oltóanyagot termeljen. Az újfajta banáncserjéket termesztésre alkalmas országokban elültetnék, ahol a lakosságot olyan elterjedt betegségekkel szemben védelmeznék, mint a kolera és a hepatitis B. Terméketlen volt, mégis apa lett Egy római kórházban nemrég született egy kisfiú, akinek az apja 20 éve terméketlen. Mégis sikerült Severino Antinori nőgyógyásznak - saját bevallása szerint először a világon - mesterséges megtermékenyítést elérnie egy lefagyasztott „éretlen” ondósejttel. Az érdekes, s szinte hihetetlen történet a következő: Egy házaspár, a 41 éves Antonella Lodari és a 47 esztendős Luciano Grande An- tinorihoz fordult, mert minden fáradozásuk ellenére elmaradt a gyermekáldás. Grande terméketlen volt, mert spermái nem értek meg, hanem egy érés előtti stádiumban a herében maradtak. Az orvos egy injekciós tűvel leszívta az éretlen sejteket, „feldolgozta”, majd egy kémcsőben egyesítette a petesejttel. Antinorinak sikerült ezt az eljárást egy lefagyasztott ondósejttel elvégeznie. Minthogy egyszerre több sejtet vesznek és fagyasztanak le, az eljárást a kívánt eredményig meg lehet ismételni. Fájdalommentes borvizsgálat A bőrrák korai felismerésére a bácsalmási rendelőintézet bőr- gyógyászati szakrendelője a közelmúltban egy dermatoscop nevű műszert kapott önkormányzati forrásból. Ezzel a műszerrel könnyebben tudják a festékes bőrelváltozásokat vizsgálni rákszűrő jelleggel. A bőrrák esetében ugyanis a korai felismerés nagymértékben javítja a gyógyulási esélyeket - mondta lapunk kérdésére dr. Gaszner Gabriella bőrgyógyász szakorvos. A túlnapozta- tott, szeplőssé vált bőrt érdemes minden évben megvizsgáltatni, hiszen az ózonréteg vékonyo- dásával nő a napsugárzás okozta bőrrák veszélye is. Külön figyelmet érdemel a gyermekek bőre, illetve napozta- tása. Nem ritka, hogy a gyermekkori leégések évtizedek múlva okoznak daganatos megbetegedést. Azok is forduljanak bőrgyógyászhoz, akiknek anyajegye viszketni kezd, vérzik, vagy begyullad. Hónapokig be nem gyógyuló seb, vagy ismeretlen eredetű bőrelszíneződés is gyaA festékes bőrelváltozások vizsgálatára szolgál a műszer. nús lehet. Nem szabad esélyt adni a bőrrák kialakulásának. Ezzel az új műszerrel rövid idő alatt fájdalommentesen állapítható meg az elváltozás. A vizsgálat a dermatoscop nevű új műszerrel természetesen ingyenes. Berki Erika Fogfúrás csontzene nélkül A villanymotoros, szíjhajtású fogászati fúrógépre ma már csak az idősebbek emlékeznek. Amikor a fogorvos nekiállt egy szuvas zápfognak, szegény beteg úgy érezte, az agyát fúrják ki. Valóságos megváltás volt a turbinás gépek megjelenése. Ezek visítanak, de olyan gyorsan forognak, hogy a betegre váró megpróbáltatás nagyságrendekkel csökkent. Most ennek is vége. Fúrás már nem sokáig lesz, mert sikeresen alkalmazzák a lézert a szuvas üregek feltárására, tisztítására. Az a- merikai szakhatóság, az FDA már engedélyezte is az új fogászati lézer alkalmazását, amelynek pillanatnyilag két fajtája van forgalomban. Az egyik a Premier nevű rendszer, a másik a Millenium (ez utóbbiból néhány példány kísérleti jelleggel már működik Nyugat-Eu- rópában is). Eddig a fogászatban a lepe- dékek és fogkövek eltávolítására használtak csak lézert. Az új technika azonban alkalmazható a kemény foganyagban is, tehát nemcsak felületileg. Egy évtizeden át folytak kísérletek a lézeres fogfúrás kidolgozására, de sokáig nem sikerült megfelelően megszelídíteni a sugár energiáját. Néhányszor előfordult, hogy az önkéntes alanyok egy-egy foga szabályosan szétrobbant kezelés közben, hasonlatosan ahhoz, ahogy a csillagháborús filmekben az ellenséges űrhajók. A legújabb eszközöknél ez már nem fordul elő. A beteg semmit sem érez. A fogkezelés legkellemetlenebb kísérője, a „csontzene” elmarad. Egyetlen nyűge van csak a méregdrága új eljárásnak: az orvosnak és a betegnek védő- szemüveget kell viselnie. Gyógyító újdonság a szemészetben Hatheti betegállománytól menekülhet meg az, akinek a hagyományos merev lencse helyett hajlékony, szilikon alapú műanyag lencsét ültetnek be a szürkehályog eltávolítása után. Ezt a 3,2 milliméteres, varrat nélkül záródó, alagútse- ben keresztül végzett műtétet hazánkban már több helyen végzik. A beavatkozás helyi érzéstelenítés mellett történik, s a gyógyulási időszak jelentősen lerövidül. A beteg gyakran csak egy-két napig kényszerül arra, hogy bekötött szemmel járjon a műtét után. A hajlékony, szilikon alapú műlencse beültetése megszabadítja a beteget a vastag, sokdioptriás szemüveg használatától is. A műtéti technika az elmúlt években sokat finomodott, az eljárás - annak ellenére, hogy nem olcsó - lassan jogot nyer magának a hazai szemészeti gyakorlatban. Az új eljárás alkalmazása nagy figyelmet igényel. Szokjunk le a dohányzásról! Egy marylandi kutatóintézetben kísérleteket végeztek arra vonatkozóan, hogy a cigarettá- zás milyen mértékben befolyásolja a koncentrálóképességet. A kísérletben részt vevők - dohányosok és nemdohányzók - egy számítógépes vezérlésű autóvezetés-szimulátort kezeltek. A Reader’s Digest Válogatás májusi száma egyik cikke beszámol arról, hogy ennek a kísérletnek a során a rágyújtástól eltiltottak körülbelül 67 százalékkal több ráfutásos ütközést követtek el, mint a nemdohányzók. Ennél is rosszabbul teljesítettek azok a. dohányosok, akik előzőleg elszívtak egy cigarettát. Lényegesen több szimulált balesetet okoztak, és 31,2-szer több ráfutásos ütközést, mint a nemdohányzók. A cigaretta ködösíti az agyat - vonja le a következtetést már a címében is Lowell Ponte cikke. Míg a dohányzás hosszú távú egészségromboló hatását, főleg a tüdőrák és a szívkoszorúér-betegség okozó tulajdonságát szinte mindenki elismeri, még a cigarettázók is, a közvetlen hatást azonban kedvezőnek érzékelik: úgy vélik, a cigaretta serkenti az agytevékenységet. Felélénkít és az ember jobban tud összpontosítani a munkájára. Valóban ilyen hatásai volnának a dohányzásnak? Semmiképp sem, mindez leginkább csak illúzió. Az amerikai országos drogellenes intézet egyik munkatársa egyenesen úgy fogalmaz, hogy a dohányosok a szakadék szélén táncolnak. Ugyanis a nikotin olyan módon alakítja át az agyat, hogy a dohányos akkor érzi jól magát, ha a nikotin hozzákapcsolódott az idegsejtekhez, és akkor rosszul, ha nem. A nikotinelvonás viszont rendellenes agyi működést vált ki. Minél bonyolultabbak a kísérletek során elvégzendő feladatok, annál kifejezettebben körözik le a nemdohányzók a dohányzókat - állapítja meg a kísérleteket végző pszichológus. Fontolja meg mindezt, mielőtt legközelebb rágyújt a napi első cigarettájára - hívja fel figyelmünket. Az istenek betegsége volt Az orvosok körében is, de a betegséggel sújtottak között talán még inkább nagy feltűnést keltett az az amerikai tanulmány, mely szerint az epilepszia gyógyítására eddig szinte csak „kísérletesen” alkalmazott műtéti módszer igen sikeres és az esetek többségében - úgy tűnik, Véglegesen! - gyógyítja a súlyos betegséget. Hajdanában az istenek betegségének nevezték az epilepsziát, azért is, mert a rohamok teljesen váratlanul, mintegy „égi jelre” kezdődnek. Az idők során sokféle és egyre hatékonyabb gyógyszert fejlesztettek ki, és sokáig úgy tűnt, hogy az epilepszia, ha nem is teljesen gyógyítható, de megfelelően „karbantartható” az egyre hatékonyabb gyógyszerekkel. Aztán részletesebb elemzések alapján megállapították, hogy az epilepsziások közül minden negyedik beteg szervezete nem jól, nem elegendően reagál a gyógyszeres kezelésre, tehát az ő számukra a „temporális lobectómia”, egy viszonylag enyhébb agyi, műtéti beavatkozás lehet az egyedüli gyógymód. Az operáció során az agy ún. temporális lebenyéből metszenek le egy darabot, s ennek következtében a rettegett rohamok megszűnnek. Az epilepsziás ezután életében talán először végre normálisan élhet: dolgozhat, sportolhat, gyereket nevelhet, és még a jogosítványt sem tagadják meg tőle. A műtéttől - mégiscsak agyműtétről van szó! - sokan vonakodnak, vonakodtak. Egy olyan nagy országban, mint az Egyesült Államok, még egy évtizeddel ezelőtt is csupán évi 200 esetben operáltak, s bár ez a szám ma már tízszer több, még mindig kevesekhez jut el, kevesen vállalkoznak rá. Pedig...! Két philadelphiai kutató öt esztendőn át követte az operáltak életét, s megállapították, hogy a páciensek kerek hetven százalékánál sikeres volt a beavatkozás, további 17 százalékuk pedig legalább 80 százalékos javulásról (rohamritkulásról) számolt be. Ezzel szemben a legmodernebb gyógyszer is csak 40 százalékkal csökkenti a panaszokat. Érdekes, hogy a műtét után nem azonnal szűnik meg az epilepszia: a teljes gyógyulás körülbelül a műtét utáni harmadik évben várható. De ez nem különösebben bántja az érintetteket - övék a remény.
