Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-07 / 156. szám
4. oldal Nyugdíjreform 1997. július 7., hétfő Nyugdíjreform-viták a közgazda szemével Az ellenzék elsietettnek tartja a nyugdíjreform parlamenti tárgyalását, a kormánykoalíció mindenképp azt akarja, hogy még a nyári szünet előtt megszülessen az új nyugdíj- törvény. Az ellenzék azzal érvel, hogy nem kielégítő a törvényjavaslat előkészítése, a kormányzat azzal hogy az ellenzék nem akar a választások küszöbén a kormányzatot népszerűsítő intézkedést eltűrni. Tudnivaló, hogy nyugdíjrendszerünk mindeddig egyetlen pilléren nyugszik - s ennek lényege, hogy az adott esztendő nyugdíjjárulék-bevé- teleibóí fizetik az adott év nyugdíjait. Nos, az új rendszer kombinálja a szolidaritás elvét a biztosítási elvvel, valamint a személyenkénti önkéntes gondoskodás rendjével. Megmarad a kötelező és az adott év járulékbefizetéseit (is) felosztó rend, ám elkezdene működni a kötelező tagságon alapuló biztosítási nyugdíj- pénztárak rendszere is. Mindehhez társulna az önkéntes nyugdíjpénztárak hálózata. Mindebből következően a nyugdíjasokat, a nyugdíjhoz közelállókat és az ifjabb korosztály tagjait nem egyformán érinti a reform. A több mint két és félmillió nyugdíjast közvetlenül csak a saját nyugdíjuk értékállósága, az inflációval arányban álló vagy annál nagyobb mértékű emelése érinti. A nyugdíjhoz közelállók még nem élvezik az új rendszer előnyeit, de már sújtják őket a hátrányok, például a korhatár felemelése. A jövő év elején pályakezdősorba lépők pedig már bizonyos mértékig befolyásolhatják majdani nyugdíjukat azzal, hogy többet vagy kevesebbet fizetnek be a nyugdíjpénztárakba. Az új elképzelés valójában nem rejt magában éles ellentmondásokat, hiszen nem egy adott összegen való osztozkodásról van szó. Nagyobb érdeksérelmet talán csak a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat kénytelen elszenvedni. Ami pedig az állampolgárokat, illetve a nyugdíjasokat illeti, őket minden bizonnyal a nyugdíjak mai és jövőbeni értéke, vásárlóereje érdekli. Bácskai Tamás Beszélgetés dr. Major Mária helyettes népjóléti államtitkárral az új nyugdíjrendszerről Senki ne járjon rosszul A társadalmat élénken foglalkoztató törvény megalkotására vállalkozott az Országgyűlés az új nyugdíjrendszer megtárgyalásával. A reform koncepcióját a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium szakemberei dolgozták ki.-Mi tette szükségessé az új nyugdíjrendszert? - kérdeztük dr. Major Máriától, a népjóléti tárca helyettes államtitkárától, a javaslat egyik előkészítőjétől.- A jelenleg érvényben lévő rendszer a szolidaritás elvén alapul - válaszolta. Az aktív korúak járulék-befizetéseikkel nem maguknak, hanem az idős emberek nyugdíjához teremtik, meg a pénzügyi alapot, abban bízva, hogy - ha elérik a nyugdíjkorhatárt - „visszakapják” a fiatalabbaktól. Ez a gyakorlat évtizedekig elég jól működött, egy ideje azonban mind többjei figyelmeztetett arra, hogy változtatni kell rajta. így például kiderült, hogy vészesen fogy az aktív keresők - a járulékfizetők - száma. Ebben az évtizedben a keresők száma 5 millióról 3 és félmillióra csökkent. Ha a kormányzat tétlenül szemlélné ezt a folyamatot, egy-másfél évtized múlva az idősebb korosztályok ellátásában nagyon súlyos nehézségekkel kellene szembenéznie a társadalomnak. Megoldást kellett tehát keresni a gondokra. Ezt szolgálta tavaly a nyugdíjkorhatár felemelése, és ezért javasol most a kormány új nyugdíjrendszert.-Közismert tény, hogy sokan próbálják elkerülni a nyugdíjjárulék-fizetést. A jövőben sikerül-e őket érdekeltté tenni e kötelezettség teljesítésében? A járulékok 1/4-ét tartalmaz/ 'nnyugdíj-számla vagy i-icgc.k irítás alakulását ki-ki személyesen, folyamatosan követni tudja. Némi túlzással szólva akár előre ki is számíthatja, hogy befizetései fejében nyugdíjasként mekkora összeget kap vissza. Érdekelt lesz tehát befizetéseiben, mert azt nem valaki más, hanem a maga számára teljesíti.-Készültek-e megbízható számítások arról, hogy az új rendszer a mostaninál jobb lesz? Vagy arra kell hagyatkoznia az állampolgárnak, hogy megbízik az előterjesztő szakemberekben és politikusokban?-A bizalomra a számszaki vizsgálódások mellett is szükség van. Legyünk őszinték: a mai járulékfizetők jelentős hányada kétli, hogy befizetéseivel összhangban lesz majd a nyugdíja, azaz: bizalmatlan a jövőt illetően. De a kérdésre válaszolva: nagyon részletes makrogazdasági számítások készültek. Megnéztük, hogy különböző gazdasági növekedési pályákon finanszírozható-e az új rendszer. Természetesen más eredmények jöttek ki a stagnálás és mások egy lassú gazdasági növekedés esetére - a rendszer azonban mindkét esetben működőképes.-A nyugdíjreform sokba kerül. Ki fizeti mindezt?-Arra törekedtünk, hogy minél kisebbek legyenek a többletterhek, mert ezeket közvetlenül vagy közvetve a gazdasági szervezetek és az állampolgárok fizetik. A parlament előtt fekvő javaslat lassú reformot szorgalmaz, évtizedekre húzza szét az átállást. A tb-alap hiánya kezdetben állampapírok kibocsátásával, később a gazdaság teljesítményéből finanszírozható. A nyugdíjpénztárak hálózata pedig a járulékbefizetések hozamából úgy építhető ki, hogy annak költségei érzékelhetően nem terhelik majd a későbbiekben a nyugdíjalapot.-Végül is miért lesz jó, jobb az állampolgárnak az új nyugdíjrendszer?-A reform minden egyes eleme biztosítja, hogy a járulékot az előírások szerint becsületesen fizető állampolgár öreg korára befizetéseivel arányos nyugdíjat kap. Függetlenül attól, hogy melyik nyugdíjrendszerbe kerül, vagy melyiket választja. Megszűnik az a gyakorlat, hogy akár kevés, akár sok járulékot fizet valaki, nyugdíja így is, úgy is kevés lesz... Nem marad magára az sem, aki valamely oknál fogva - a biztosítási rendszer révén - nem tudott öregkorára magáról gondoskodni. Ezért része a „csomagnak” - nem a biztosítási rendszernek! - az időskori járadék. Deregán Gábor A jelen és a jövő — nyugdíjban elbeszélve Nyugdíjasok, járadékosok, egyéb ellátásban részesülők száma (1997. január) Az ellátás típusa Ellátásban részesülők ezer fő Átlagos ellátás, Ft/hó Öregségi nyugdíj 1643,6 23 273 Rokkantsági nyugdíj 766,5 20 938 Mezőgazdasági szövetkezeti járadék 41,2 17 202 Baleseti járadék 15,4 7 018 Özvegyi nyugdíj 217,8 16 138 Árvaellátás 112,2 12 393 Szülői ellátás 0,5 16 754 Egyéb társadalombiztosítási ellátások 1,8 13 968 Nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások 305,5 13 802 Összesen 3104,5 20703 A ma érvényben lévő és a tervezett nyugdíjrendszer főbb jellemzőit összehasonlítva a jövő nyugdíjasai számára előnyösebbnek ígérkezik az új rendszer. Szabályai, ha a Ház megszavazza, az 1998. január 1-jé- től munkába álló pályakezdőkre kötelezően vonatkoznak, a 37. életévüket még be nem töltöttek pedig választhatnak a ma érvényben lévő és a tervezett rendszer között. • Jelenleg: felosztó-kirovó elvű nyugdíjrendszer működik, azaz a nyugdíjakat a munkajövedelem után befizetett járulékokból a nyugdíjbiztosító fizeti. • A jövőben: vegyes nyugdíj- rendszer lesz. A nyugdíjcélú járulékok 3/4 részét változatlanul a felosztó-kirovó elv alapján a nyugdíjbiztosító folyósítja, 1/4 részét a tőkefedezeti elv alapján a magán nyugdíjpénztárak kezelik. • Jelenleg: a bérek 30 százalékát utalják át a munkáltatók a biztosítónak, amiből 24 százalék munkaadói, 6 százalék pedig egyéni járulék. • A jövőben: a vegyes rendszerbe belépők a magánpénztárakba egyénileg, kötelezően 1998-ban 6 százalékot, 1999- ben 7 százalékot, a továbbiakban 8 százalékot fizetnek, amit önként legfeljebb 10 százalékig növelhetnek, ezzel egyidejűleg egyénileg, kötelezően a felosztó-kirovó rendszerbe évente 1 százalékot fizetnek. A munkáltatóknak munkavállalóik után a felosztó-kirovó rendszerbe 1998-ban 24, 1999-ben 23 és 2000-től 22 százalékot kell befizetniük. • Jelenleg: a teljes nyugdíjhoz 20 év szolgálati idő szükséges, a résznyugdíjhoz 15 év. Továbbá: az 1938. január 1 -je előtt született férfiak 60., az 1938-ban születettek 61., a később született férfiak 62. életévük betöltése után mehetnek nyugdíjba. Azok a nők, akik 1940 előtt születtek 55, az 1940-esek 56, az 1941-42-ben születtek 57, az 1943-ban születtek 58, az 1944-ben születtek 59, az 1945-ben születtek 60, az 1946-ban születtek 61, a később születtek 62 évesen mehetnek nyugdíjba. • A jövőben: a társadalombiztosítási nyugdíjjogosultságot 20 év szolgálati idővel lehet megszerezni, a tőkefedezeti magánnyugdíjrendszerben járadékot - az 1998. évi bevezetést feltételezve - 15 év múlva, 2013-tól állapítanak meg először. A nyugdíjkorhatár az új vegyes rendszerben nyugdíjba menőknek egységesen 62 év lesz. • Jelenleg: a nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás időpontjáig kapott nettó - személyi jövedelemadóval csökkentett - keresetek átlagából számítják ki. Méghozzá úgynevezett degresszív skála alapján: az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozóknál többet, a magasabb kategóriákba tartozóknál kevesebbet számítanak be a nyugdíjalapba. # A jövőben: minden szolgálati idő egységes - az egyéni járulék alapjául szolgáló bruttó jövedelmek minden forintja degresszív beszámítás nélkül, egyformán nyugdíjalapot képez. A magánpénztárak tagjaiknak a nyugdíjjogosultság megszerzését követően - az egyén választása szerint - különböző típusú járadékot nyújtanak; ezek nagyságát a megtakarítás és annak hozama alapján határozzák meg. Néhány példa a különböző nyugdíjszámításokra Mennyi lesz a pénzem, ha...? A nyugdíjrendszer tervezett változtatásai alapján jó né- hányan megpróbálják kiszámolni, hogy az új feltételeket figyelembe véve kinek- kinek miként alakulhatnak járandóságai. Ilyen kalkulációkat természetesen végeztek a törvényjavaslat kidolgozói is. Ezek közül néhányat közreadunk a személyre szabott számítások megkönnyítésére. Fizikai foglalkozású nő, 41 éves, az E kategóriában átlagosnak tekinthető keresettel. Életkor 1998-ban: 41 év Foglalkozás: textilipar, varrónő Kereset: 21 772 Ft/hó (nettó) Gyermeknevelés: 5 év (2 gyermek) Munka nélküli évek: 5 év ebből ellátás nélkül: 4 év Nyugdíjba vonulás: 2019. 12. 31. (62 életév) Összes szóig, idő: 38 év nyugdíjreform előtt: 16 év nyugdíjreform után: 22 év Nyugdíja 2020. január 1-jétől a jelenlegi nyugdíjrendszer szerint az utolsó havi nettó keresetének a 74, az új, vegyes finanszírozású rendszer szerint a 67,49 százaléka lenne. Neki tehát előnyösebb a régi rendszer. Szellemi foglalkozású férfi, 41 éves, az E kategóriában az átlagosnál nagyobb keresettel. Életkor 1998-ban: 41 életév Foglalkozás: pénzügyi ov. Kereset 1995-ben: 96 603 Ft/hó (nettó) Katonai szolgálat: 2 év Egyetemi évek: 4 év Gyermeknevelés: - Munka nélküli évek: 5 év ebből ellátás nélküli: 4 év Nyugdíjba vonulás: 2019. 12. 31. (62. életév) Összes szolgálati idő: 38 év Nyugdíjbiztosításban eltöltött idő: 38 év nyugdíjreform előtt: 20 év nyugdíjreform után: 18 év Nyugdíja 2020. január 1-jétől a jelenlegi nyugdíjrendszer szerint az utolsó havi nettó keresetének a 64,48, az új, vegyes finanszírozású rendszer szerint 65,58 százaléka lenne. Neki tehát előnyösebb az új változat. Szellemi foglalkozású nő, 31 éves, átlagoshoz közeli keresettel. Életkor 1998-ban: 31 életév Foglalkozás: oktatás, tanárnő Kereset 1995-ben: 32 541 Ft/hó (nettó) Egyetemi évek: 3 év Gyermeknevelés: 3 év (1 gyermek) Munka nélküli évek: 2 év ebből ellátás nélkül: 1 év Nyugdíjba vonulás: 2029. 12.31.(62. év) Szolgálati idő: 38 év Gyermekbeszámítás: 2 év Kieső évek: 4 év (munka- nélk. + gyes) Összes szóig, idő: 40 (38+2) év Nyugdíjbiztosításban eltöltött idő: 38 év nyugdíjreform előtt: 10 év nyugdíjreform után: 28 év Nyugdíja 2030. január 1-jé- től a jelenlegi nyugdíjrendszer szerint az utolsó havi nettó keresetének a 79,44, az új, vegyes finanszírozású rendszer szerint 80,26 százaléka lenne. Neki tehát valamivel előnyösebb az új változat, de ha a régit választja, akkor sem jár sokkal rosszabbul. Szellemi foglalkozású nő, 21 éves, a foglalkozásra jellemző, az átlagosnál magasabb női keresettel. Életkor 1998-ban: 21 év Foglalkozás: banki középvezető Kereset 1995-ben: 62 740 Ft/hó (nettó) Egyetemi évek: 3 év Gyermeknevelés (várható): 5 év (2 gyermek) Munka nélküli évek: - Nyugdíjba vonulás: 2039. 12. 31. (62. életév) Szolgálati idő: 38 év Minimálbérrel: 4 év Gyermekbeszámítás: 4 év (2 gyermek) Kieső évek: 4 év (gyes + egyetem) Összes szóig, idő: 42 (38+4) év Nyugdíjbiztosításban eltöltött idő: 38 év nyugdíjreform előtt: - nyugdíjreform után: 38 év Nyugdíja 2040. január 1-jé- től a jelenlegi nyugdíjrendszer szerint az utolsó havi nettó keresetének 77,97, az új, vegyes finanszírozású rendszer szerint 90,35 százaléka lenne. Ő tehát sokkal jobban jár, ha az Országgyűlés elfogadja az új nyugdíjtörvényt. A nyugdíjak és a keresetek aránya Eqv főre jutó Teljes munkaidőben Egy főre jutó Év nyugdíj átlagösszeg Ft/hó foglalkoztatottak nettó átlagkeresete Ft/hó átlagösszeg a nettó kereset százalékában 1950 147 683 21,5 1955 284 1141 24,9 1960 510 1575 32,4 1965 570 1766 32,3 1970 764 2222 34,4 1975 1273 3018 42,2 1980 2276 4098 55,5 1985 3353 5961 56,2 1990 6683 10 108 66,1 1991 8341 12 948 64,4 1992 9747 15 628 62,4 1993 11 503 18 397 62,5 1994 13 977 23 424 59,7 1995 16 030 25 891 61,9 A táblázatból kiderül, hogy 1950 és 1990 között, ha lassan is, de nőtt a nyugdíjak reálértéke az átlagfizetésekhez képest. 1990-től a nyugdíjak reálértéke csökkent. Milliárdos megtakarítások az önkéntes nyugdíjpénztárakban A nyugdíjpénztárak befektetéseivel foglalkozó szakemberek szerint jelentős vagyonnal gazdálkodó nyugdíjalapokká azok a nyugdíjpénztárak fejlődhetnek a jövőben, amelyek önkéntes és kötelező nyugdíjpénztári szolgáltatást is nyújtanak. A várható hozamokat befolyásoló működési költségeket ugyanis csak a magas taglétszámú szervezetek csökkenthetik lényegesen. A pénztárak versenyhelyzetére hatással van az országos hálózat kiépítésének lehetősége is, ami szintén a szervezet méretétől függ. Mára egyébként az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona ugyanis elérte a 30 milliárd forintot. Ez a tervek szerint 1997 végén 51 milliárd forintra emelkedik. A tekintélyes összeg háromnegyedét a pénztárak állampapírokba fektetik. Az előző években a nyugdíjpénztárak az átlagos piaci hozamoknál 4-6 százalékkal magasabb eredményt értek el. Egyes információk szerint az idén a befektetések hozama 24-25 százalék között alakul majd, amely az inflációt legalább 6 százalékkal haladja meg.
