Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-05 / 155. szám

kultúra, közélet, hétvégi programok Programajánló Főtér Ma 18 órakor folytatódik a fő­téri nyár rendezvénysorozata Kecskeméten. Először görkor­csolya-bemutató lesz, majd a Zamatőrök együttes ad koncer­tet. Este 21 órától az Egészsé­ges erotika című magyar filmet vetítik. Vasárnap este 19 órától a Kecskemét Big Band kon­certje lesz, melyet 21 órától a Dögkeselyű című magyar film vetítése követ. Valamennyi program ingyenes. Planetárium Ma délután 3-kor csillagászati érdekességek, július 6-án, va­sárnap délelőtt 10-kor a csilla­gok világáról lesz bemutató előadás a kecskeméti planetári­umban. Katona-emlékház A kecskeméti Katona József- emlékház a drámaíró életét és munkásságát bemutató állandó kiállításra ma délelőtt 10-től délután 2-ig fogadja a látogató­kat. A vasárnap szünnap. Vendégjáték A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola szólistái és kórusai (ARCUS Énekegyüttes és Női kara) Smuta Attila, il­letve Oroszné Tornyai Lilla vezetésével június 14—21-ig németországi vendégszerep­lésen vettek részt a Freiburgi Pedagógiai Főiskola meghí­vására. Az előadók Furt- wangenben egyházi koncer­tet, Freiburgban nagysikerű világi hangversenyt adtak. A németországi utazás annak a cserekapcsolatnak a részét képezte, mely keretében a Freiburgi Pedagógiai Főis­kola szólistái és kórusa má­jusban Kecskeméten és Sze­geden adtak koncerteket. A Kecskeméti Tanító­képző Főiskola és a Frei­burgi Pedagógiai Főiskola között évek óta eredmé­nyes szakmai kapcsolat áll fenn. Közös Tempus-pályá- zat eredményeként a KETIF néhány német szakos hallga­tója e tanévben egy teljes szemesztert töltött a német- országi főiskolán. Időszaki tárlatok a Görög Kulturális Központban A görög múzeum egyháztörténeti gyűjteménye egyedülálló. A Görög Kulturális Központ ve­zetője a képen látható Horeftosz Konstantin. FOTÓ: ÁBRAHÁM ESZTER város önkormányzata az egy­házközségnek ajándékozta a volt parókia épületét, amely ma múzeum, galéria és könyvtár.- A magyarországi ortodox egyház kis lélekszámú, a kecs­keméti görög egyházközség mindössze húsz főből áll. Miből tartják fenn, hogyan működtetik a Görög Kulturális Központot?- Az épületben lévő, s a vá­rosban már rendkívül népszerű görög étterem fedezi a múzeum fenntartási (víz, villany, fűtés) költségeit. Némi állami, ön- kormányzati, pályázati és cse­kély egyházi támogatással is számolhatunk, de adakoznak magánemberek is. így, ilyen össszefogással újítjuk most fel a könyvtár épületrészét.- Mit láthatnak a kecskemé­tiek és a hozzánk látogatók a Görög Kulturális Központban?- A látogatók megtekinthe­tik a görögkeleti templomot, melyet szerb templomként is sokan ismernek. A görögkeleti egyház múzeuma és a galéria az étterem udvarán át közelít­hető meg. A galériában idősza­kos tárlatokat, ezekben a na­pokban egy thesszaloniki festő csodálatos képeit láthatják az érdeklődők. Az elképzelésünk az, hogy egymást váltva görög és magyar festők számára te­remtünk bemutatkozási lehető­séget a galériában. A múzeum Drága gyümölcs, olcsóbb zöldség Csavaroztak, drótoztak, hegesztettek, majd vágtak Megragadóan szép időszakos tárlat nyílt Kecskeméten, a Görög Udvarban. Vasziiisz Haralambidisz thesszaloniki festőművész képei július vé­géig láthatók a Széchenyi tér 9. szám alatti Görög Kulturá­lis Központban. A város szí­vében található, ám a kecs­kemétiek és a hozzánk láto­gató külföldiek előtt még ke­véssé ismert görög központ vezetője Horeftosz Konstan­tin. Vele beszélgettünk.- Miért éppen Kecskeméten jött létre a Görög Kulturális Központ?- Kecskeméten az 1800-as években 50-60 családból álló görög kolónia élt. A kolónia tagjai építették a Széchenyi téri görögkeleti templomot az 1820-as években. Iskolát is működtettek Kecskeméten: szé­les látókörű, művelt emberek voltak, Velencében nyomtatták például a könyveiket. Sokan közülük kereskedelemmel fog­lalkoztak, s utazásaikról vissza­térve újabb és újabb ikonokkal gazdagították templomukat és egyházközségüket. Az egykori kolónia életéről vallanak azok a síremlékek is, melyek az orto­dox temetőből kerültek elő, s ma a templom előterében látha­tók. A görögség tehát jelentős, több száz éves múltat mondhat magának Kecskeméten: ezért is volt öröm számunkra, hogy a Változatlanul magasan tartják a gyümölcsök árait a piaci árusok Kecskeméten, pedig lassan le­érik a meggy és a cseresznye is. Megjelent a nyári alma, s csak mutatóban látni málnát. U- gyanakkor lassan kúsznak le­felé a zöldségárak. Árak: a burgonya kilója 20- 40 forint, a hagymáé 140, a pap­rikáé 100-150, a paradicsomé 100-150, a karfiol 80-90, a kel­káposzta 80 forint. Meggyet 120-130 forintért, cseresznyét 100-120, sárgabarackot 150, A kecskeméti kapitányság eljá­rást folytat két helybéli férfi el­len sikkasztás alapos gyanújá­val. Történt, hogy egy hetényi nő megvett kettejüktől egy ko­zöldborsót 100-120, uborkát 80-100, zöldbabot 100, málnát 300 forintért vehetünk kilo­grammonként. A zeller darabja 30, a karalábé 8-20, a tejeskuko­rica 40 forint. A paprikát dar­abra is adják, 8-10-20 forintért. A tojás 10-14 forint darabon­ként, a répa csomója 20-40-60 forint, a petrezselyemgyökéré 40-50. A csiperkegomba 220- 320 forintért kapható, a szegfű- gomba literje 200 forint, a túró változatlanul 400 forintos ki­lónkénti áron kapható. csit, ám az nem sokkal később elromlott. A két férfi vállalta, hogy megjavíttatják az autót, ám azt a megadott határidőre sem adták vissza a nőnek. Javában dúl a kerítésháború Kecskeméten a széktói stran­don. A Szauna étterem és a strand közé mintegy másfél mé­ter magas kerítést emelt a fürdőt üzemeltető városi sportigazga­tóság. így a strand vendégei nem tudnakfeljárni a Szauna te­raszára fogyasztani. Az étterem bérlője, a Kiskunság ’96 Kft. nem hagyta ennyiben a dolgot. A terasz előtti kerítésből először - a technológia szigorú betartá­sával - kivettek egy darabot és félretették. A Szauna és a strand így ismét együvé tartozott, mint a sziámi ikrek, a vendégek jöhet­tek, mehettek. A sportigazgatót azonban kemény fából faragták. Másodszor a csavarozáson túl­menően már össze is drótoztatta a kerítésszeleteket. De amit ra­kott estére, leomlott reggelre, mert a kft. embereinek a fogói úgy szelték a drótot, mint kés a vajat. No, ennek már fele sem tréfa! - gondolhatta a sport- igazgató és harmadjára az eltá­volított kerítésdarabot úgy he­gesztették vissza a helyére. De amit ember teremtett, azt ember el is tudja pusztítani. S lön: fel­zúgott a flex, hányta a szikrákat és máris megnyílt a terasz a strandolok éhes, szomjas tábora előtt. S ez így megy napok óta. A kerítés hegesztési varattal teli. Hogy ki győz majd és kinek van igaza, fogalmam sincs. Csak annyi biztos, hogy a ber­lini falnál keményebb dió ez a kecskeméti. M. Gy. egyháztörténeti gyűjteménye a két belső teremben található. A múzem belső kiképzése a bi­zánci templomépítészetet idézi, s a templom lelkésze, édes­apám, Horeftosz Kristóf keze munkája. Az egyháztörténeti gyűjte­mény egyedülálló. A magyar- országi ortodox templomokból megmentett, restaurált ikonok ilyen gazdagságban az ország­ban ugyanis csupán két helyen, Miskolcon és Kecskeméten lát­hatók. A 17-18. századi ikono­kat Kecskeméten vagy az Al­földön élő görög kereskedők hozták ajándékba útjaikról visszatérve, de sok értékes szláv ikon is gazdagítja a gyűj­teményt. A könyvgyűjtemény is jelentős: elég csak Zavirász György hagyatékát említenem. A 18. században élt gazdag ke­reskedő támogatta az alföldi görög iskolákat, írt tankönyve­ket, s gyarapította is a gyűjte­ményt. Szeretnénk görög nyel­ven írt, kéziratos munkáit re­print kiadásban megjelentetni.- Mikor fogadják a látoga­tókat?- A templom, a múzeum és a galéria hétfő kivételével keddtől péntekig délelőtt 10-től 4-ig, szombaton reggel 9-től 12 óráig tart nyitva. A templom­ban liturgiát minden hónapban egyszer, éppen e hét vasárnap­ján tartunk. Ábrahám Eszter Zarándokút Július 13-án, vasárnap za­rándokutat szerveznek Ka- posszerdahelyre, a fatimai Szűzanya tiszteletére. Je­lentkezni a 328-029-es tele­fonszámon vagy a kecske­méti piarista rendház portá­ján lehet. Díjátadás A kecskeméti városháza dísztermében július 9-én, szerdán 14 óraikor adják át az önkormányzat egészség- ügyi, valamint szociális dí­jait. Az idei kitüntetettek: dr Domokos Jusztina, dr. Jónás Katalin, dr. Oláh Miklós, Pápa Miklósné, dr. Takáts Sándor, dr. Zentai György és Rigóné Kiss Éva. Javítás helyett eltűnt az autó Régi kedvenc KTE-góljaim 5. Most a szépreményű Csurka két góljára emlékezem, s ennek ürügyén szót ejtek az öreg KTE-drukkerek egyik le­gendás alakjáról, Buzsik bácsi­ról is. Csurka ahhoz a generá­cióhoz tartozott, amelynek tag­jaira már nem bálványként te­kintettem, hiszen fiatalabbak voltak nálam, legfeljebb egy­idősek velem. Azokban az évek­ben azonban a KTE-meccsekre járván még megvolt az ember­ben az a jó érzés, hogy ősszel nem kell újratanulni az egész összeállítást. Lehetett ismerni és szeretni a csapatot, mert a játékosok kecskeméti polgárok­nak számítottak, s - talán utol­jára éppen Csurka idejében - legtöbbjük saját nevelésű is volt. A fiatal, gólerős Csurka számomra legemlékezetesebb találatát a KSC-nek lőtte a széktói pályán, a laktanyák fe­lőli kapuba. A gól azért nagyon emlékezetes, mert azzal nyert a KTE2-l-re a KSC ellen. A másik gólját egy pesti pe­remkerületben játszott meccs­ről, talán Cinkotáról őrzöm. A KTE valamilyen gyári csapat el­len lépett pályára, s Csurka már az elején kiugrott, helyzetbe ke­rült, de lövése centiméterekkel elkerülte a kaput. Az egyik helyi szurkoló közvetlen mellettem el­kezdte hangosan korholni a vé­dőket, s hozzátette, hogy vigyáz­zanak nagyon, mert ez a center még gólt fog lőni. Öt perc múlva megismétlődött az előzőjelenet, Csurka kiugrott, de most a ka­pus hárított. Emberem még hangosabban szidta a védőket, s újra többször megismételte, hogy vigyázzanak, mert a center gólt fog lőni. Újabb öt perc el­teltével Csurka ismét kiugrott, s kilőtte a hosszú sarkot. Szom­szédom megnyugodott, s csen­desen így szólt a körülötte ál­lókhoz:- Megmondtam. A meccs 1-1 lett. El lehetne felejteni az egészet, de nem le­het, mert a végén itt pofozták meg Buzsik bácsit. Aki ismerte, tudja, hogy leglább 60 évig nem kezdődött KTE-meccs nélküle. Beteg volt a lába, bottal járt, s talán a betegsége miatt szerette úgy a focit. Almaiban valószínű­leg ő száguldott a pályán, s ha­talmas gólokat lőtt. Idegenben is mindig bátran, hangosan vi­tatkozott az ellenfél szurkolói­val, s amikor leginkább feszí­tette a húrt, ezt modta:- Fogja be a száját, vagy én fogom be az enyimet! Betegsége addig megvédte a lelkűk mélyén mégiscsak jobb­érzésű emberek durvaságaitól. Cinkotán az ütést nem láttam, csak egy perccel később a nagy piros foltot Buzsik bácsi arcán. A megalázott ember éppen túl volt első zavarán, újra fölemelte a fejét, s büszkén bicegett a kijá­ratfelé. Nem szólt, de mintha ezt mondta volna:- Azért is KTE-drukkerek vagyunk! Bálái F. István Csütörtökön ünnepélyes keretek között adták át Kecskeméten a Parragh Rt. csempe és szaniterüzletét a Batthyány utcában. Felvételünkön Vincze Marianna üzletvezető és a bolt berendezéséből az egyik fürdőszoba. fotó: w. király ernö

Next

/
Thumbnails
Contents