Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

1997. július 1., kedd Hazai Tükör 5. oldal Vendégségben Budapesten. A határon túli magyar fiatalok találkozóját sok vidám­ság, játék jellemzi, de a „komoly” programok sem maradnak ki. Tegnap például Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta all országból érkezett fiatalokat. fotó: feb/kallus györgy Az autóklub elnöksége a pályadíj emelése ellen A Magyar Autóklub országos elnöksége felhívja a kormány figyelmét: az autópályahaszná- lati-díjemelések megakadályo­zása érdekében azonnali és ha­tékony intézkedésre van szük­ség. Amennyiben erre a jelen­legi koncessziós szerződések kerete között nincs mód, meg kell kezdeni azok tartalmi felül­vizsgálatát, és kezdeményezni kell a módosítást - végső eset­ben a felmondást - fogalmaz az MTI-hez hétfőn eljuttatott köz­leményében a testület. A jelen­legi koncessziós rendszer, a ka­pus díjfizetési technika indoko­latlan többletterhet jelent az au­tósok számára. A közlemény szerint a sorozatos, sem az inf­lációval, sem mással nem indo­kolható áremelések kizárják a magyar autósok többségét az autópályák használatából. Félő, hogy ez a tendencia a jövőben tovább erősödik. A Magyar Au­tóklub információi szerint az M7-es autópálya bővítése és felújítása érdekében ismét napi­rendre került a kapus és kon­cessziós rendszer, figyelmen kívül hagyva az M1 -es és M5-ös autópálya negatív tapasztalatait, illetve a témában kibontakozott társadalmi vitát. Úgy vélik, az elfogadott kormányprogram, amely az ál­lami részvétel arányát az autó­pálya-építésben megnövelte, csupán kis előrelépést jelent. Az alapkérdés változatlan: az autó­sok ezentúl sem válnak érde­keltté az autópályák használatá­ban. Az autóklub szerint a jelen­legi rendszer többletráfordítást igényel, az elkerülő utak men­tén lakóknak igazolható károkat okoz, növeli a baleseti kockáza­tot, az elkerülő utak teherbíró­képességét meghaladó forga­lom pedig fokozza az autózás környezetkárosító hatását. Úgy érzékelik, hogy a magyar autó­sok számára is használható au­tópálya-rendszer kialakításáról szóló tárgyalások megtorpan­tak. Az Ml-es autópályán július 1-jétől 36,4 százalékkal emelték a díjakat, és az M5-ös autópálya tekintetében is napirenden van a díjemelés. Az autóklub hangoz­tatja: az autóstársadalom szá­mára elfogadhatatlan az autópá­lya-finanszírozásban és -üze­meltetésben a határok közé nem szorított profitérdekeltség érvé­nyesülése. A Magyar Autóklub egyben felszólítja az autópálya­üzemeltető társaságokat, hogy díjpolitikájukban vegyék figye­lembe: magyar társadalmi és gazdasági környezetben mű­ködnek, és csökkentsék az au­tópálya-használati díjakat. Jövőre 13,5 százalékos infláció Magyarország gazdasági muta­tói 1997 közepén, két évvel az 1995-ös megszorító intézkedé­sek után csaknem minden terü­leten lényegesen jobbak, mint három esztendeje voltak. Ah­hoz, hogy ez a javulás bekö­vetkezzék, roppant áldozatot hozott a magyar társadalom. Minderről Surányi György be­szélt hétfőn Miskolcon, az Észak-magyarországi Munkaa­dói és Gazdasági Közösség ál­tal rendezett fórumon. A jegy­bank elnöke áttekintést adott az ország gazdasági helyzeté­ről és a monetáris politikáról. Hangsúlyozta, hogy az 1995. márciusi gazdasági és pénz­ügyi megszorító intézkedéseket nem a Nemzetközi Valutaalap és nem a Világbank kényszerí­tette ki, hiszen éppen ez időtől egy éven keresztül nem tudtak megállapodni e pénzintézetek­kel, nem fogadták el javaslata­ikat. A magyar pénzügypoli­tika nem fogadta el az IMF ál­tal javasolt makrogazdasági ki­igazítási programot sem, ha­nem saját programja mellett döntött. E lépés helyességét igazolja az idei gazdasági nö­vekedés, amely eléri a három százalékot, jövőre a négyet, de az sem kizárható, hogy ennél is többet. A növekedés gyorsu­lása huszonöt év óta először nem párosul a fizetési mérleg romlásával. Jók az exportmutatók, a termelékenység gyorsan növe­kedik, az infláció csökken, és tíz év óta érzékelhetően nőtt a munkahelyek száma. A kilátá­sok szerint a gazdaság 3-4 év múlva valóban emelkedő pá­lyára kerülhet. Surányi György leszögezte, hogy az infláció további mérséklésének alapja csak az államháztartás hiányá­nak csökkenése, a termelé­kenység növelése lehet. Körül­tekintően kell bánni a reálbér emelkedésével - mondta -, ez csakis a termelékenység növe­kedési arányában növelhető. A jövőre tervezett 13,5 százalé­kos inflációval nem járhat együtt 20-22 százalékos nomi­nális keresetnövekedés, 15-16 százalékos lenne az „egészsé­ges” mérték. Budapesten randevúznak a stresszhatások tudományos kutatói Több bizalom, kevesebb infarktus A szakemberek szerint nem csak kedvezőtlen hatásai le­hetnek a stressznek. Előfor­dulnak olyan megrázkódtatá­sok is, amelyek pozitívan hat­nak a szervezetünkre, és al­kalmazkodóbbak, toleránsab- bak leszünk általa. Erről a fel­ismerésről is szó esik azon a tudományos világkonferen­cián, amelynek Budapest ad otthont a héten. A tanácskozá­son dr. Kopp Mária orvos­pszichológus, a Magatartásku- tató Intézet igazgatója is be­számol vizsgálódásairól.- 1988-ban 21 ezer, 1994—95-ben pedig 19 ezer ti­zenhat év fölötti személy élet­körülményeit és egészségi ál­lapotát „térképeztük fel” - mondja a professzor asszony. - A nemzetközi tapasztalatok szerint egy ország lakosságá­nak várható élettartama szoros összefüggésben áll a belső tár­sadalmi különbségek nagysá­gával. Magyarországon a po­larizálódás a hatvanas évek­ben kezdődött, azóta tapasz­talható a lakosság egészségi állapotának fokozatos rosz- szabbodása. Érdekes tapasztalatunk, hogy a szegényebb diplomá­sok között kevesebb a dep­ressziós, mint az alacsony végzettségű szegényebbek kö­rében, hiszen a diplomások életében az anyagiakon túl más értékek is fontos szerepet játszanak. Vizsgálataink sze­rint az 1988-95 közötti idő­szakban lényegesen javult a felsőfokú végzettségűek testi­lelki egészségi állapota, mi­közben az alacsonyabb iskolá­zottsági körökben és az ötven év felettieknél hihetetlen mé­retű a romlás. Fontos lenne az emberek közötti bizalmatlan­ság oldása is. Nem lehet úgy élni, hogy mindenkiben ellen­séget lát valaki. A bizalmat­lanságra visszavezethető szo­rongás például gyakran szívin­farktushoz vezet. (németh) Regionális energiahatékonysági központ kezdi meg működését Kecskeméten Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, megállapíthatjuk, hogy az energiahordozók felhaszná­lása visszaesett. Ez a gazdaság állapotával, a termelés csökke­nésével függ össze. Ám azt is tudjuk, hogy termékeink előál­lításához mintegy kétszer annyi energiát használunk fel, mint az iparilag fejlett államok. Az energiával kapcsolatban tehát továbbra is célunk a takarékos­ság, de elsősorban nem a fo­gyasztás csökkentése, hanem a hatékonyság növelése. Az takarékoskodik, aki tájékozott Az említett célkitűzések meg­valósítását a kormányzat és az energiahivatal pályázatok kiírá­sával is támogatja, összhangban a SCORE, PHARE, stb. prog­ramokkal. Ám az elhatározáson és a gazdasági lehetőségek részbeni megteremtésén túl ott a kérdés: ki viszi végbe az energiafelhasználás hatékony­ságának javítását? Természete­sen az ember, aki felismeri, hogy ez érdekében áll, s megfe­lelő ismeretekkel is rendelke­zik. A feladat tehát: megismer­tetni a célokat, megnyerni az érintetteket, segíteni a megva­lósítást, megkeresni a forráso­kat, az igénybe vehető techno­lógiákat, anyagokat, szerelvé­nyeket, módszereket. Energiahatékonysági központok A MTESZ keretében 1996-ban teljeskörű energiatanácsadói hálózat kiépítése indult meg. A rendszer országos gazdája és irányítója Miskolcon a Borsod- Abaúj-Zemlén megyei szerve­zet, amelyik saját régiójában is vezeti a munkát. A második re­gionális központ Debrecenben alakult meg, a harmadik regio­nális energiahatékonysági köz­pont pedig Kecskeméten kezdi meg működését a MTESZ kere­tében, a Tudomány és Technika Házában. Az itt létesült bemu­tatóterem egyaránt rendelkezé­sére áll a gyártóknak, kereske­dőknek, szolgáltatóknak, fel­használóknak és fogyasztók­nak. A hármtagú szakértői gárda Miksolcon kapta meg a telejskörű felkészítést. Intézményeknek és iskoláknak is A kecskeméti központ segíteni szeretne a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak, lakásszö­vetkezeteknek, egészségügyi és oktatási intézményeknek, va­lamint a lakosságnak. A segít­ség az energiafelhasználással kapcsolatban mindenre kiter­jed. A legkézenfekvőbb az épü­letek felújításánál alkamazott új hőszigetelés, melegvíztakaré­kos szerelvények beépítése, korszerű világítótestek alkal­mazása stb. Szolgáltatók és felhasználók Ha az energiafogyasztó haté­konyan használja a vásárolt energiát, akkor valószínűleg ki is tudja majd fizetni az árát... Feltehetően ez a gondolat vezé­relte a környék energiahordozót forgalmazó nagy cégeit, a Dé- mász Rt-t és a Dégáz Rt-t, hogy anyagi és erkölcsi támogatást adjanak az energiahatékonysági központ megnyitásához. A jó hasznosítást elsősorban a cél­szerű alkalmazás jelenti. Lehet helyzet, amelyben egy légkon­dicionáló felesleges luxus, de javíthatja is a dolgozók munka­teljesítményét, s biztosíthatja a számítógépek működésének zavartalanságát. A Bácsvíz Rt. és a Termostar Hőszolgáltató Kft., valamint a Zöld Híd Egyesület is támogatja a köz­pont működését, mivel a hideg- és melegvíz helyes, vagy hely­telen felhasználása sokat hasz­nálhat, vagy árthat környeze­tünknek. Éogyasszunk tehát minél több energiát az eredmé­nyes gazdálkodásért, de fajla­gosan a lehető legkevesebbet! Készleteink nem végtelenek! Fogyasszunk tehát a legfejlet­tebb technikának megfelelő színvonalon. Csak pénzügyi okokból? Nem, mert energia- készleteink nem végtelenek. Vigyáznunk kell a természet kincseire és a természeti kör­nyezetre! Utóbbira azért is, mert az energia felhasználása, átalakítása beavatkozás a Föld légkörébe is, amit szintén ép­ségben meg kell őriznünk. A Kecskeméti Regionális Energiahatékonysági Központ a szándékainak megfelelően segíteni fogja környezetének sikeres munkáját a szolgáltatás, felhasználás, tervezés, gyártás és építés területén túl a felnö­vekvő fiatal nemzedék szemlé­letformálásában is, amelyben számít az oktatási intézmények pedagógusaira is. A bemutató- terem 10-től 18 óráig várja munkanapokon az érdeklődő­ket. A szakértők bejelentés után igény szerint keresik fel az ér­deklődőket. Meleg László, az Energiahatékonysági Központ vezetője A SCORE mondja: a magyarok nem aggódnak... Az energiafelhasználás harminc százalékkal csökkenthető! A közelmúltban az energetikai körökben híressé vált SCORE- tanulmány megállapításai sze­rint Magyarországon a mo- denmizációs elképzelések a kelleténél sokkal kevesebbet foglalkoznak az energiahaté­konyság kérdésével. (A SCORE-tanulmányt a holland kormány kezdeményezte és fi­nanszírozta.) A modernizáció pedig a mai energiaintenzitás (fajlagos felhasználás) mellett elképzelhetetlen, mert az energiaimportra szoruló ma­gyar gazdaság nem lesz ver­senyképes, ráadásul - mint előállítók - lemaradunk az energiatakarékos termékek és technológiák rohamosan bő­vülő piacáról. A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége ezért - a tanulmányt kö­vető SCORE-program pénzfor­rásait is felhasználva - felka­rolta a hatékonyabb energia­felhasználás ügyét. Az Ener­giatakarékossági és Innová­ciós Központ hálózatán belül Regionális Energiahatékony­sági Központokat nyitnak az országban. Egy ilyen központ nyílik meg holnap délelőtt 10 órakor Kecskeméten a Tudo­mány és Technika Házában. A kezdeményezést a Démász Rt., a Dégáz Rt., a Bácsvíz Rt., a Termostar Kft. és a Zöld Híd Egyesület is támogatta. A megnyitó rendezvényen elő­adások hangzanak el az ener­giahatékonyság és az energia- politika kapcsolatáról, a tárgy­kör környezetvédelmi össze­függéseiről és az energiaszol­gáltatás marketingmunkájáról. Az energiahatékonysági központok célja, hogy speciáli­san képzett tanácsadókkal és bemutatótermi kiállítással hoz­zák életközeibe a hatékony energiafelhasználás előnyeit. Közreműködjenek az iskolai képzés kiegészítésében, ter­jesztve a környezetkímélő, az energiát tudatosan használó gondolkodást. Ugyanakkor a fogasztókkal megismertessék a régió nagy energiaszolgálta­tóinak törekvéseit. Magyarországon az éves energiaköltség a becslések szerint 800-1000 milliárd forint. Ez 25 millió tonna olaj egyenér- tékének felel meg. Másodper­cenkénti!) 25 ezer forint ener­giaszámla kaletkezik. A SCORE tanulmány szakértői ennek ellenére azt érzékelték, hogy a magyarok emiatt egyál­talán nem aggódnak... Pedig az ésszerűbb energia­felhasználás és ökologikus életvitel révén az energiakölt­ségek legalább egynegyede megtakarítható! Más szakértők 30 százalékról is beszélnek. Ezt a nagyságrendet a fo­gyasztói oldalon kell érteni. Egyes vélemények szerint ugyanis a magyar ipar a maga termékeihez kétszer-három- szor annyi energiát használ, mint a fejlett országok, termé­szetesen fokozva ezzel a kör­nyezeti ártalmakat is. A haté­konyabb energiafelhasználás szemléleti elterjedésének hasznos következményei tehát hosszasan sorolhatók: A csökkenő import, a piaci versenyképesség fokozódása, piacnyerés (foglalkoztatásbőví­tés) az energiatakarékossági iparágakban, a környezeti kö­rülmények javulásának áldá­sos hatásai a társadalombizto­sítási kiadásokban, stb. A fentiek elősegítésére ala­kult tehát a Regionális Energi­ahatékonysági Központ Kecs­keméten, a MTESZ székházá­ban, a Tudomány és Technika Házában. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents