Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-29 / 175. szám
1997. július 29., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 11. oldal A néző véleménye: Nyitott száj - tátott szájjal A kisgazdaságok már nem számítanak? Bizonyára sokan nézték a tv legutóbbi „Nyitott száj” műsorát. A földtörvény - tervezett - módosításáról beszélgettek, vitatkoztak benne. Sajnos, lényeges kérdések szóba sem kerültek a képernyőn. A felek abban megegyeztek, hogy nem kellene hagyni, hogy külföldi termőföldtulajdont szerezhessen hazánkban. A koalíciót képviselő államtitkár, bizottsági elnök és egy, a nézők közül beugró képviselő szerint viszont a szövetkezetek földtulajdonszerzését lehetővé kell tenni. Mégpedig azért, mert a bérelt területeken nem tudnak nyereségesen termelni, és a drágán megtermelt vagy vásárolt takarmánnyal az állattenyésztés is veszteséges. Ezt aztán igyekeztek úgy beállítani, mintha ez a probléma csak és kizárólag a szövetkezeteket sújtaná. Érzékeltetve, hogy a tervezett módosítás azért is sürgető és országos érdek, mert szinte minden vidéki lakos léte a szövetkezetek sikerességén áll vagy bukik. Szerintük a családi és kisbirtokoknál nincs szakértelem, és a birtoknagyság sem életképes. Itt felejtettük nyitva a szánkat Az ellentábor hivatkozott tőkeszegénységre, nyugati birtokméretekre, kisgazdaságokban gazdaságosan termeszthető növényi kultúrákra és a hazai termékeket védő vámok hiányára. Mi több, egy bajszos úr nem átallotta azt mondani, hogy hajlandóak lennének a hazai magántermelők növelni a birtokméreteket, ezzel versenyképesebbé téve a gazdaságukat. Ez csak pénz és eladó terület kérdése, és ehhez nem kell a törvényt módosítani. Itt felejtettük nyitva a szánkat. A műsorvezető feladta addigi - legalábbis látszatra - pártatlan „levezető elnöki” szerepkörét. Talán mert úgy találta, hogy a koalíciós uraknak szükségük van a jó végkicsengéshez egy kis támogatásra. Hangulatkeltő kérdésben fogalmazta meg a magánbirtokosokról alkotott véleményét. Valami olyasmit kérdezett a bajszos úrtól, hogy ha növeli a birtok méretét, ami ezután már családinak nem nevezhető, akkor ugye alkalmazottat fog tartani, és akkor azt hogyan hívja majd, béresnek vagy cselédnek? A kérdés jó volt, csak kicsit megkésett. Ilyeneket talán az ötvenes évek elején lehetett - és volt kötelező - kérdezni egy riporternek, ha a helyén akart maradni. Hát már itt tartunk? Ennyire rossz a helyzet? Vagy ez csak az új irány, amit a jelenlegi hatalom a közelgő választások előtt megjelölt? Ami kimaradt A néző teljesen elbizonytalanodik. Csak ül a képernyő előtt - tátott szájjal - és zavaros gondolatokkal a fejében. Arra gondol, hogy mi az, amit nem hallott, pedig a téma kapcsán érdemes lett volna felvetni. Nem hallotta, hogy miért nem szerepel a módosításban, hogy először a szomszéd birtokosnak, majd az egy táblában lévő tulajdonosoknak, azután a helyben lakóknak elővásárlási joguk legyen az eladó területre. Pedig ezzel a külföldiek számára sem nyílna kiskapu és az oly sokat emlegetett életképes birtokméretek kialakulását is elősegítené. Ezt ugye már máshol kitalálták és működik is. Vagy talán itt nem ez a cél? Vehessen inkább a szövetkezet földet. Kitől is? Majd a kisbirtokosoktól, ők majd egymások taposva igyekeznek megszabadulni nehezen megszerzett földecskéjüktől. Nem kell hozzá más, csak egy újabb „őstermelői” tortúra, vagy például a tervezetben szereplő negyvenéves bérleti viszony. Persze, komoly záradékkal a felbontás esetére, hogy a szerencsétlen, bérbeadásra kényszerülő embernek még az unokája se tudjon hozzáférni az örökölt tulajdonához. így nem lesznek majd cselédek, béresek. A szövetkezetben majd mindenki tulajdonosnak érzi magát. Egyenrangúnak az elnökkel, a titkárnőjével - aki mindenkinek főz kávét -, és a volt párttitkárral, akit most igazgató- sági tagnak hívnak. Minden kezdődne az elejéről? Majd azután, ha ez a szövetkezet - ami a miniszter szerint az egész világ számára példaértékű modell - mégis csődbe jutna, vagy jobb esetben sorozatos szétválások után megszűnne, hát a megvásárolt földet majd szépen szétosztanák. Jövedelem- vagy vagyonarányosan. Úgy, mint máskor. Akkor újra kezdődne a dolog elölről. Földkiadó bizottsággal, földméréssel, veszekedéssel, tettlegességgel. Úgy, ahogy az illik egy ilyen módosítás után. Egy Bács megyei gazda Az elnök szerint nincs az erdők 40 százaléka magántulajdonban Négyéves késésben a földhivatalok Egy igen komoly tévhitet kell eloszlatni a magánerdőkről és azok tulajdonosairól. Történetesen, hogy az ország mintegy 1,8 millió hektárnyi erdőterületének több mint 40%-a már magántulajdonban van. Ez a kijelentés nem állja meg a helyét, csak akkor, ha a kárpótlási folyamat és a részaránytulajdonok nevesítése véglegesen lezárul, és a több mint négyéves késésben lévő földhivatali adminisztráció útján is rendezettek lesznek a tulajdon- viszonyok. Sajnos, a jelenlegi kaotikus állapotok miatt elképzelhetően még több évet kell várni, hogy az új erdőtulajdonosok valóságos tulajdonosaivá válhassanak területeiknek, gyakorolhassák jogaikat és kötelezettségeik számonkérhetőek legyenek. Ezért ilyen arányú magántulajdonlásról a mai napig nem beszélhetünk. Az FM jelenlegi felmérése szerint 704 321 hektár erdő tulajdonviszonyát kell rendezni. Ennek mintegy 1/5-e már erdészeti szempontból - az erdészeti hatóság kiadta az erdőkezelési engedélyt - magántulajdonban van (kérdés, hogy kik a valós tulajdonosok), a földhivatali bejegyzések azonban csak kis részben történtek meg. A jogfolytonosság alapján működő szövetkezetek 176 377 hektár erdőt kezelnek. Az ezenfelül meglévő több százezer hektár sorsáról még nem tudnak nyilatkozni az erdészeti hatóságok sem, hiszen részükről egy rosszul - avagy rosszindulatúan (?) - értelmezett törvény miatt az engedélyezés folyamata még nem fejeződött be. Ezek után már csak azokra a kérdésekre kell a választ megkapni, hogy: T. Mikortól tulajdonos a tulajdonos? a) ha a vásárolt területét kifizette, az eladóval a szerződést megkötötte; b) ha a földhivatal a tulajdonlapra a nevét rávezette és a területét a helyszínen birtokba adta. 2. Mikortól gyakorolhatja tulajdonosi jogait és mikortól kérhetők rajta számon kötelezettségei? Szalóky Tibor elnök, Magánerdő Tulajdonosok Országos Egyesülete Tizenhatmiliiárd forint bírság és késedelmi kamat Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az első félévben 137 ezer befejezett ellenőrzést hajtott végre, s ezek során összesen 23,5 milliárd forint adóhiányt állapított meg. Az adóhatóság emiatt 8,5 milliárd forint bírságot és 7,5 milliárd forint késedelmi pótlékot rótt ki. Az APEH közleménye szerint az utólagos ellenőrzések kétharmadát - több mint 16 ezer vizsgálatot - olyan vállalkozásoknál végezte el az adóhivatal, amelyek megszüntették tevékenységüket. A működő vállalkozásoknál folytatott 8700 utólagos adóellenőrzés 70 százaléka zárult le úgy, hogy a revizorok az adózási kötelezettségek teljesítését a törvényi előírásoktól eltérőnek minősítették. A kiutalásokat megelőző 46 ezer ellenőrzés több mint fele az általános forgalmi adóhoz kapcsolódott, de jelentős részarányt képviseltek a személyi jövedelemadóval kapcsolatos vizsgálatok is. Az előzetes ellenőrzések révén 13,4 milliárd forint jogosulatlan igénylést tárt fel az APEH az adózó terhére megállapított 14,7 milliárd forint adókülönbözet mellett. A visszatartott 13,4 milliárd forintból 11,1 milliárd forint az áfatörvény megsértése miatt keletkezett. A kiutalás előtti ellenőrzések közül 35 ezret a bizonylatok és nyilvántartások felülvizsgálataként végzett el az állami adóhatóság. Ezekben az esetekben a revízió tapasztalatai nem indokolták az adónemvizsgálat elrendelését - állapítja meg a tájékoztató. A bemutatott dokumentumok ugyanis alátámasztották a benyújtott bevallásokban foglaltakat. Az APEH-igazgatóságok 25 ezer operatív ellenőrzést végeztek az első félévben. Ebben a vonatkozásban kiemelten kezelték a nyugtaadási kötelezettség vizsgálatát. A nyugta-számlaadás elmulasztása miatt 71 alkalommal került sor üzletbezárásra. Másodszori mulasztásért 70 esetben kellett bezárni az üzletet, a törvényben meghatározott hat napra. Egy esetben fordult elő a nyugtaadás harmadszori elmaradása, amiért 10 napos üzletbezárást szabtak ki. A kecskeméti Tó Hotelben, hangulatos garden party keretében mutatták be a Zalahús Rt. képviselői legújabb fejlesztésű termékeiket az érdeklődőknek, és a dél-magyarországi régióban tevékenykedő üzleti partnereiknek. Nagy sikert aratott a magyaros ízekkel, de már a korszerű, zsírmentesebb táplálkozás jegyében készített grillkolbász- család, amellyel augusztustól találkozhatunk az üzletekben. Skoda Octavia - a Skoda új arca Skoda-rajongók, autószalon-tulajdonosok és számos érdeklődő jelenlétében mutatta be július 24-én, csütörtökön este a bajai Autó Szremkó Kft. a Skoda-család legújabb üdvöskéjét, a Skoda Octaviat. Álomszép és milyen hatalmas - szinte minden vendég egyetértett ezzel a kijelentéssel. Ezek az autók modern technológiájukkal és korszerű stílusukkal megállják a helyüket a versenyben - fogalmazta meg Szremkó Gabriella a legújabb Skoda modellről, melynek jelenleg kapható három típusa (LX, GLX és SLX) különböző igényeket hivatott kielégíteni. A most leleplezett autó valóban szépséges. Ugyanakkor a sportos külső igazolja, hogy a legmodernebb technológiával készült. Az alig több mint 4,5 méter hosz- szú, 1,73 m széles autó egyértelműen középkategóriába tartozik. A méretéhez képest óriási csomagtartója hívogatóan kínálja magát a családoknak. Ránézve az autóra, az egész kocsi magabiztosságot, erőt, eleganciát és biztonságot sugároz. A következő kellemes meglepetés akkor ér bennünket, amikor beindítjuk a motort. Nemcsak nagyobb, erősebb és kifinomultabb korábbi társainál, de sokkal csendesebb, a motor lágyan duruzsol a próbaút alatt. Újabb előnye, hogy gazdaságosabb és jobban kíméli a környezetet is. Az álomautó harmonikus vonalvezetése összetéveszthetetlen, egyedi megjelenést biztosít, legyen szó operaelőadásról, üzleti utazásról, családi vakációról vagy tengerparti kirándulásról. Ez az autó azoknak szól, akik szeretnék ötvözni az esztétikumot és a racionalitást, a vezetés szabadságát és a gyakorlatiasságot. Ez az autó önnek készült.-x-
