Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-26 / 173. szám
KECSKEMET kultúra, közélet, hétvégi programok Ki nyeri a helyi rádiófrekvenciát? A két, Kecskeméten sugárzó rádió úgynevezett idősávos hallgatottsága - százalékban. A zománcművészet alkotóháza Műhelymunka a zománctelepen. Készülő alkotását Galina Viszockaja mutatja a műhely vezetőjének, Túri Endrének. Feszült várakozás előzi meg a helyi rádófrekvenciák ismételt megpályáztatását. Jóllehet, a pályázatot még ki sem írták, de a hírek szerint egyesek máris győztesnek kiáltják ki magukat. Az országos kereskedelmi rádiófrekvenciákról szeptemberben várható döntés, és a legfrissebb hírek szerint ezt követően 90 napon belül várható a helyi frekvencia-pályázatok kiírása. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) viszont folyamatos késésben van, így egyes vélemények szerint megjósolni is lehetetlen a pályázat- kiírás időpontját. Kecskemét szempontjából azért is különösen izgalmas a pályázat, mert meg kívánják szüntetni az olyan frekvencia-megosztást, mint ami a hírős városban is van a Gong és a Róna rádió között. A vesztesnek pedig megpróbálnak egy másik frekvenciát találni. A többségi magántulajdonban lévő kecskeméti Gong Rádió Kft. csütörtöki taggyűlését követően a kecskeméti önkormányzat nevében jelen lévő Bohács József alpolgármester többeknek egy különös esetről számolt be, amit érdeklődésünkre nekünk is elmondott. Ismert, hogy a kecskeméti képviselő-testület a közelmúltban - 21 támogató és egy ellen- szavazattal - jóváhagyta, hogy havi 200 ezer forintért az ön- kormányzat műsorgyártást és műsoridőt vásároljon a Gong rádiótól. A döntés napjának reggelén megcsörrent Bohács József alpolgármester telefonja. A történtekről így számolt be: „ Felhívott a Róna rádió érdekeltségi körébe tartozó személy, és azt mondta, nehogy megszavazzuk a Gong rádió támogatását, hisz nem kapnak frekvencia-engedélyt, és nem tudnak működni. A Róna rádió az, amelyik megkapja a frekvenciát ,és hosszú távon működni fog”. Ismert, hogy a Róna rádió 100 százalékban a megyei önkormányzat tulajdona. (Kecskemét nem tagja a megyei önkormányzatnak.) Egyébként a GfK Hungária májusban 200 fős reprezentatív felmérést végzett a hírős városban, a 15-54 év közötti lakosság körében. E felmérés szerint a Gongot kétszer annyian hallgatják, mint a Rónát. Kecskemét meghatározó művészeti műhelyei közé tartozik a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep, mely önálló intézményként 1985 óta működik. Ezen a nyáron 23. alkalommal rendeznek nemzetközi zománc^szimpo- ziont a Bethlen körúti épületben. A műhely vezetőjével, Túri Endre festőművésszel az intézmény múltjáról és jelenéről beszélgettünk.- Mi hívta életre a művésztelepet?- Az 1960-as évek végén több frissen végzett fiatal képző- és iparművész dolgozott Kecskeméten, a műkerti művésztelepen, akik tanáraik biztatására kezdtek a zománccal foglalkozni. Az akkori zománc- és kádgyár pedig segítette őket, mert megengedte, hogy a művészek a gyár laborjában dolgozhassanak. Idővel egy sajátos arculatú, értékes zománc-iskola jött létre Kecskeméten, melynek vezetője Kátai Mihály volt. Az első nyári alkotótábort 1975-ben rendezték, majd 10 évvel később, 1985-ben vált a műhely nemcsak nyaranta, hanem egész éven át működő művészeti intézménnyé.- Milyen finanszírozási rendszerben működik a műhely?- A kezdetek óta a megye - előbb a tanács, majd az ön- kormányzat - intézménye vagyunk, költségvetésünknek azonban csak egy részét kapjuk meg támogatásként. A többit nekünk magunknak kell előteremtenünk, pályázati úton, illetve az önköltséges kurzusaink, megrendeléseink révén.- A műhely nemcsak a hazai és a külföldi zománcművészet fellegvára, de magáénak mondhat egy értékes gyűjteményt is.- A gyűjtemény úgy jött létre, hogy a Kecskeméten dolgozó művészek a szimpozionok végeztével egy-egy alkotásukat a műhelynek ajándékozták. Mára a gyűjtemény több mint ezer műtárgyat számlál, s mint ilyen, egyedülálló Magyarországon, sőt Európában is. Egyedülálló, mert képet ad arról, honnan indult a magyar és nemzetközi zománcművészet az 1960-as években, illetve arról, hogy hol tart most. Úgy gondolom, a gyűjtemény híven tükrözi a műhely ars poeticáját is: a visszatérést a magyar népművészet archaikus formáihoz. Bár a kecskeméti műhely soha nem volt kirekesztő, helyet adott és ad minden keleti és nyugati zománcművészeti irányzatnak, azonban változatlanul az a legfontosabb számunkra, hogy saját népművészetünk és múltunk szellemi és formai kincseit megőrizzük, és alkotásainkon keresztül továbbadjuk.- Ezen a nyáron 52 hazai és külföldi művész dolgozik a kecskeméti zománctelepen. Mi az idei szimpozion témája?- Állandó programunk a szabad kísérletezés a tűzzománccal, a „tűzben pikturáló- dás” lehetőségeinek keresése. De emellett ajánlottunk is témákat, mint A „megmenekülés” mítosza vagy mint A pénz „apoteozisa”. A magyar és a külföldi résztvevők számára is ajánlott téma az emlékezés a hatvan éve elhunyt József Attilára.- A műhely rég kinőtte már Bethlen körúti épületét, a szimpozionok idején szinte alig férnek el egymás mellett a művészek. Napirenden szerepel-e a műhely bővítése?- Épületünket - amely eredetileg malőr í volt - annak idején ideiglenesen kaptuk meg. Akkor még senki sem gondolta komolyan, legfeljebb csak remélte, hogy iskolateremtő zománcművészeti műhely, folyamatosan gyarapodó és hét közben a nagyközönség előtt is nyitott kortárs gyűjtemény jön létre az egykori malomépületben. S bár szakmai-művészi elismertségünkkel párhuzamosan napirenden szerepelt a műhely bővítése, konkrét pénzügyi döntés máig sincs. Ábrahám Eszter Búcsúzunk Mester Laci bácsitól Kollégáimtól sokszor azzal köszöntem el, hogy ne tegyük fájóvá a búcsút. Mester Laci bácsi halála után ugyanez jutott eszembe, de sehogyse találtam szellemesnek magam. Pedig tényleg nem szeretném fájóvá tenni a búcsút. Tőle. Nagyon jó barátom, mesterem, kollégám és tanítóm volt Laci bácsi. Azt szokták mondani, hogy mindig a legjobbak mennek el, hol az igazság? Ez nyilván közhelynek tűnik, pedig az ő sorsát nézve, higgyék el, nem az. Magyarország egyik legjobb hivatásos sportrepülője volt, 1951-ben olyan vitorlázócsúcsot repült, amit azóta sem szárnyalt túl senki. Én inkább kollégaként szerettem. 1961-től dolgozott a Petőfi Népénél, először a sportrovatnál, majd kulturális rovatvezetőként, végül tördelőszerkesztő lett, s vonult nyugdíjba a nyolcvanas években. Laci bácsi kivételesen művelt, jó újságíró, igazi úr volt, az a fajta polgár, akit ma olyany- nyira hiányol ez a polgárinak mondott rendszer. Sokat tanultam tőle, emberségből, türelemből, szakmai alázatból, s hogy jobb, ha az ember inkább hallgat és mosolyog, ha éppen nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő szeretné. Jó pihenést, Laci bácsi, ott az égi újságoknál, már csak emlékeinkben őrzünk Téged. De nem felejtünk el. Az idei nyáron nem lesz sláger a lecsó Az idén sem lesz sláger a lecsó. A paprika, paradicsom még mindig fólia alól kerül ki - magyarázza egy petőfiszállá- si gazdálkodó a kecskeméti íagypiacon. A szabadföldiből igyanis nem lesz túlkínálat, elitté az esős idő. A sárgaba- ack, már amit meghagyott a agy, szintén megsínylette a pá- :ás időjárást. Van viszont szép és sok őszibarack, és itt a nyári alma is. Árak: a burgonya kilója 30- 35, a paprikáé, paradicsomé 100-140Ft. Karfiolt 80, kelkáposztát 60, fejes káposztát 40 forintért kínálnak kilónként. A zöldbab kilója 60 forint, az uborka 80-100, a tök 15-20 forintért kapható. A zeller darabja 30-50 forint, a csöves kukoricáé 15,atojásé 11-13. A sárgabarackot 140, a szilvát 50, az őszibarackot 60-80, a kopaszbarackot 160 forintért kínálják kilónként, míg az almát 25-100 forintig. A sárga- és görögdinnye kilója már csak 70 forint, a csiperkegomba 260-320, a laskagomba 270 forint, a túró változatlanul 400 forintért kapható. Váradi Piroska Országos Biológus Napok Kecskeméten Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában rendezik meg augusztus 12-étől a 40. Országos Biológus Napokat. A rendezvény szervezői a TIT megyei egyesülete és a Magyar Természettudományi Társulat biológiai szakosztálya. A háromnapos rendezvény augusztus 12-én kezdődik. A konferencia három témakör köré szerveződik. Az első napon az emberi immunrendszerről lesz szó. Augusztus 13-án a természet, a természetes környezet, az ökológia a fő téma. Á harmadik napon, augusztus 13-án az iskolai biológiatanítás kerül a tanácskozás középpontjába. A konferencián való részvétel a kecskemétek számára ingyenes. Jelentkezni és érdeklődni a kecskeméti Tudomány és Technika Házában lehet személyesen vagy a 76-322-788- as, illetve a 76-321-765-ös telefonszámon. Régi kedvenc KTE-góljaim 9. Ezt a Mányoki lőtte gólt azért nem felejtem el soha, mert ennek a KSC vezetősége örült a legjobban. Abban az esztendőben esett - valamikor i hetvenes évek közepén -, amikor a KSC kiesése miatt ígyanabban a csoportban ját- zott a két csapat, de a KSC- >en (és mögött) még volt annyi erő, hogy a felsőbb osztályba visszakapaszkodjanak. A KTE-pályán a vendégcsapat - nem emlékszem már i nevére - a KSC legfőbb rivá- isa volt. A rivális veresége - ehát a KTE győzelme - legin- ább a KSC-nek állt érdekében, mert ezen múlott a bajnoki címük. Az elvtársak az ülőhelyek mögötti fa alatt álltak, de nem a Rákóczi út felőli oldalán, hanem a másikon, körülbelül a felezővonal magasságában. Úgy álltak ott, méltóságteljes szigorral, ahogyan tisztükből adódóan kellett nekik. Akadozott a KTE játéka (jó volt az ellenfél), 0:0-ra állt a félidő. A szünetben tökmagot rágcsálva, arra ballagván, lelassítottam az elvtársak előtt.- Esetleg Mányoki... - hallatszott az esélylatolgató halk beszéd, a fegyelmezett arcok mögött pedig vibrált a visszafojtott izgalom. Gól tehát az elvtársak szerint csak Mányo- kitól várható - konstatáltam magamban. Egyébként ugyanezen a véleményen voltam én is. Mányokitól, aki nekem máig egyik kedvenc kecskeméti focistám, mert - szerintem - a pályán mindig olyan alázatot mutatott a játék iránt, hogy azt is megbocsátottam volna neki, ha egyszer nyilvánosan azt mondja:- A KTE én vagyok. Nyakas a második félidőben egy szöglet után fejelte be a győztes gólt a Sétakert felőli kapuba. Az elvtársak keze magasba lendült az örömtől, de félúton hirtelen megállt. Hisz nekik mégsem illik ennyire örülniük egy KTE gólnak... Bálái F. István Eltűnés miatt keresik A rendőrség eltűnés miatt keresi Földvári Mónika 17 éves kecskeméti lakost, aki június 7-én az éjszakai órákban a családjától eltávozott, és azóta nem adott magáról életjelet. Személyleírása: kb. 165 cm magas, 60 kg körüli súlyú, átlagos alkatú. Haja sötétbarna, majdnem vállig érő, hullámos, közepesen ápolt. Arcformája kerekded, különös ismertetőjele nincs. Jellegzetessége, hogy alul és felül dupla fogazata van. Nagyon könnyen ismerkedik, már korábban is befogadták idegen személyek. Aki érdemleges információval rendelkezik, értesítse a kecskeméti rendőrkapitányságot a 484-684-es telefonFöldvári Mónika szám 34-32-es mellékén, illetve személyesen. Programajánló Planetárium A kecskeméti Lánchíd utcai planetáriumban ma délután 3- kor Az élet lehetőségei a Földön kívül címmel, vasárnap délelőtt 10-től Játsszunk csilla- gosdit! címmel lesz gyerekeknek csillagászati műsor. Múzeumok Á kecskeméti Népi Iparművészeti Múzeumban ma 14.30- tól lesz szalagsárkány-készítés gyerekeknek. A Katona József Emlékház ma 10-14 óráig tart nyitva. A kecskeméti Szóraka- ténusz Játékmúzeum kiállításai ma és vasárnap délelőtt 10-től 12-ig, illetve délután 13 és 17 óra között tekinthetők meg.
