Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-24 / 171. szám

4. oldal Világtükör 1997. július 24., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Ha országában népszavazást tartanának az EU-hoz való csatlakozásról, Ön miként szavazna? 3 nemmel Társult Tizek Bulgária Csehország 21 Észtország 24 Magyarország 20 Lettország Litvánia 20 I Lengyelország |7J U Románia 3J i Szlovákia ^Szlovénia I 21 Forrás: Európai Dialógus/Eurobarométer igennel 3 9 86 79 76 80 80 86 93 97 88 ^LBUS GRAFIKA ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Mi az ISM? A kormányfő tavaly kérte föl azt a 20, nemzetközileg is is­mert és elismert integrációs szakértőt, akik Inótái András vezetésével Integrációs Straté­giai Munkacsoport (ISM) né­ven segítik a kormány felkészü­lését. Az ISM független szakér­tői testület, amelynek célja a magyar integrációs stratégia ki­alakítása, a kormány moderni­zációs programja alapján. A munkacsoport részt vett az Európai Unió ország vélemé­nyének kialakításához szüksé­ges kérdőívre adott válaszok kidolgozásában. Az egyes té­makörökkel foglalkozó albi­zottságok kapcsolatban állnak az illetékes minisztériumokkal és minden olyan hazai vagy nemzetközi szervezettel, amely szerepet játszik az integrációs döntések meghozatalában. A bonni politika és gazdasági élet súlypontja keletre tolódik Németország és a bővítés jelöltjei A NATO és az Európai Unió kiterjesztése alapvetően befo­lyásolja a német bel- és külpolitikát, és messzemenően össz­hangban van Németország stratégiai érdekeivel - vonta meg az új német „Ostpolitik” mérlegét a The Washington Post. Több lesz, mint egy egyszerű geográfiai szimbólum, amikor 1999-ben a legnagyobb euró­pai nemzet fővárosa Bonn­ból Berlinbe költözik. Egy vi­dékies kisvárosból, a belga-francia határ közeléből a tradicionális „Hauptstadt”- ba, egy lüktető metropolisba helyeződik át a német főváros, amely így alig 85 kilométerre lesz a lengyel határtól. Ha Németország napjaink­ban nyugati szomszédaira te­kint, mást sem lát, mint szo­rongásos félelmet a munka- nélküliségtől, és makacs szkepticizmust Európa egysé­ges jövőjét illetően - foglalta össze elemzésében a német „panorámát” az amerikai lap. „Ezzel szemben mit láthatnak keleten a németek: olcsó munkaerőt, felívelő piaci lehe­tőségeket. Talán ezért fogad­ják a német politikai befolyást meglepő lelkesedéssel.” Ebben persze nagy szerepe volt annak is, hogy Helmut Kohl kancellár élharcosa volt a NATO és az Európai Unió ke­leti kiterjesztésének. A kancel­lár így vált az egyik legnép­szerűbb politikussá keleten. Mint látható, Kohl nem popu- lizmusból, nem önmaga nép­szerűsítésért támogatta ilyen vehemenciával a kelet-európai országok európai beilleszke­dését, hanem és elsősorban a német nemzeti érdekekre volt tekintettel: például a történe­lemben először lesz arra példa, hogy Németországot mind a kilenc-' szomszédjához baráti szálak fűzik. A frankfurti központi bank adatai szerint Kelet-Európa nyugati kereskedelméből már ez idő szerint is egyharmaddal részesedik a német gazdaság. „A közép- és kelet-európai ré­gió már most fontosabb ex­portpiac a német gazdaság számára, mint az Egyesült Ál­lamok” - ezzel a meghök­kentő állítással lepte meg a vi­lágot a mindig józan értékelé­séről ismert Bundesbank. A Goethe Intézet becslése szerint ma mintegy húszmil- lióan tanulnak a világ minden részén németül, közülük 15 millióan Kelet-Európa lakói. Ferenczy Europress A Jövevény és Maci Laci. A pasadenai űrközpontból sikerült ismét működésbe hozni a Marson tartózkodó Nyomkereső robotját, a Jövevényt, amely kiváló minőségű felvételeket küld az égitestről. A Mars-járó épp a medvefejre emlékeztető sziklát vizsgálja.roTó: feb/reuter A ciprusi rendezés részeként hétfőn Nicosiában találkozót tart Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök és Rauf Dektas, a ciprusi török közösség vezetője. Á két fél közeledése ugyanis az egyik feltétele annak, hogy az ország megkezdhesse csatlako­zási tárgyalásait az Európai Unióval. Slobodan Milosevics, Szer­bia eddigi elnöke szerdán a ju­goszláv parlament két házának közös ülésén letette a jugo­szláv elnöki esküt, és ezzel át­vette a Szerbiából és Monte­negróból álló kettős államszö­vetség államfői tisztjét. Lemondott Sáli Berisha al­bán elnök. Nyilatkozata szerint sajnálatot érez „Albánia jelene miatt, de bizakodást az ország demokráciájának jövője iránt”. Különdíjat kapott Müller Péter - a vele járó 25 ezer dol­lárral - az Alexander S. Onas- sis alapítvány nemzetközi drámaíró pályázatán A vámpír árnyéka című darabjáért. A pá­lyázatra 76 országból összesen 1460 pályamű érkezett, ebből választott az athéni zsűri. Tibet nem kap Hongkonghoz hasonló autonómiát, noha a számkivetettségben élő dalai láma már többször is felszólí­totta Pekinget, hogy Tibetre is alkalmazza az „egy ország, két rendszer” elvét. A kínai vezetés szerint viszont Tibet ősidők óta Kína része. Gianni Versace gyászmiséjén a milánói dómban kedd éjjel számos nevezetesség vett részt. Jelen volt az angol trónörökös elvált felesége, Lady Diana is, és a zokogó brit rockklasszi­kust, Elton Johnt vigasztalta a székesegyházban. Az akciós árak csak háztartási mennyiségre vonatkoznak, és a készlet erejéig érvényesek. Az esetleges kivitelezési hibákért nem felelünk, és vásárlóink elnézését kérjük. A *-gal jelölt termékeink csak 07.24-től 07.27-ig érvényesek. RAR hétfő-péntek: 6-19 h szombat: 6-16 h vasárnap: 8-12 h Ez az ajánlat csak 1997.07.24. csütörtöktől 07.29. keddig érvényes! PECSENYEKACSA CSAK VIRSLI MŰBÉLBEN PARADICSOM* lkg 1 kg ENNETTA JÉGKRÉM I I MOST CSAK | 600 ml | FŐZŐHAGYMA* RAR A költségvetés tíz százaléka a csehországi árvízkár Az Odera áttörte a gátat A német kormány 20 millió márkás gyorssegélyt utalt ki az árvízkárosultak megsegí­tésére, és 200 millió márkás kedvezményes hitelkeretet nyitott a keleti tartományok, elsősorban Brandenburg ká­rainak helyreállítására. Szerda délelőtt a német oldalon a határfolyó áttörte a napok óta. erősítgetett gátat, és valamivel Frankfurt alatt kiáradt. A gát­szakadás pontos méreteit heli­kopterről mérik fel a hatóságok. Csütörtökön Volker Rühe vé­delmi miniszter is megszem­lélte az árvíz sújtotta Odera-vi- déken a hadsereg alakulatainak mentőmunkálatait. Az Odera mentén a délelőtti gátszakadás nyomán 2300 la­kos kiköltöztetése vált szüksé­gessé, de a hatóságok egyelőre nem szállítják el erőszakkal a többnyire vonakodó - főként időskorú - lakosságot. Bár Csehországban minde­nütt apad a folyók vízszintje, Morvaország középső részén két régióban igen súlyos a helyzet, és továbbra is harmad­fokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A mentők ked­den este újabb holttestre buk­kantak, és ezzel az áldozatok száma 48-ra emelkedett. Az árvízkárok reális nagy­sága körülbelül 60 milliárd ko­rona (mintegy 360 milliárd fo­rint). Ez Csehország idei költ­ségvetésének majdnem 10 szá­zaléka. A károk teljes felmérése időigényes feladat, hiszen az árvíz sújtotta területek nagy ré­sze még víz alatt van. Elnöki vétó vallásügyben Jelcin hallgatott a nemzetközi tiltakozásra Jelcin elnök végül is megvé­tózta az egyházak működését korlátozó törvényt. Az elnöki vétó azonban - jegyzi meg a The Washington Post - haloványra sikeredett, hiszen az (közelebbről meg nem határozott részletek módo­sításával) kompromisszumos megoldást sürget. Mi több: Jel­cin szerint is meg kell védeni az orosz társadalmat a különféle szekták befolyásától. Márpedig éppen ezzel az ér­veléssel hozta meg a duma a nemzetközi felháborodást ki­váltó törvényt, amelynek alap­ján például a római katolikus egyház is hátrányos helyzetbe kerülne Oroszországban (a duma minden olyan egyház te­vékenységét, amely nem mű­ködik legalább 15 éve folyama­tosan az országban, meglehető­sen bürokratikus engedélyezte­tési eljáráshoz kötötte volna). II. János Pál pápa élesen til­takozott a törvény miatt. Az amerikai szenátus is keményen figyelmeztetett: egy 200 millió dolláros segélytől esett volna el az ország, ha Jelcin aláírja a törvényt. FEB Szigorúan ellenőrzik a vállalkozókat Kuba vendégeket vár Kubában tavaly egymillió külföldi turista járt. Az ide­genforgalomtól azért is vár­nak sokat, mert az ipar el­avult, a fő exportcikk, a cu­kor világpiaci ára lezuhant, a tavalyi termést elvitte a vihar. Az egyre súlyosabb gazdasági gondok közepette a kubai dikta­túra a magánszektornak is némi teret enged, de rendkívül szi­gorú korlátok között. Nyílhat­nak kis éttermek, legfeljebb 12 hellyel, de ezeket is rendszere­sen ellenőrzik. A magánszállá­sadókat szintén keményen fog­ják: függetlenül a forgalomtól havi kétszáz dollárnak megfe­lelő adót kell fizetniük. Ez az összeg kubai viszonylatban óri­ási, hiszen például egy szállo­dai alkalmazott csak 200 pesót, feketeárfolyamon 10 dollárt ke­res havonta. A helyiek számára ezért elérhetetlenek a magánét­kezdék vagy szálláshelyek (a jövő héten kezdődő VIT részt­vevői azonban minden bizony­nyal élvezhetik majd a sziget- ország minden kényelmét és szépségét). Ä szigorú adózás, ellenőrzés szinte lehetetlenné teszi, hogy érdemi magánszektor alakuljon ki a szigetországban. Ezzel is összefügg az, hogy - bár ami­óta 1994-ben megengedték a szerény magánvállalkozásokat, 200 ezren váltották ki az ipar- engedélyt - 40 ezren már felad­ták az üzletet. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents