Petőfi Népe, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-10 / 159. szám

8. oldal 1997. július 10., csütörtök A NATO-DÖNTÉS KÜLFÖLDI VISSZHANGJAI A katonai védőernyőt mindenkinek tartania kell „Nem elég beállni az ernyő alá, de utána tartani is kell azt” - jelentette ki a NATO főtit­kára a magyar, a cseh és a len­gyel hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Javier Solana a három or­szág NATO-tagsági meghívá­sáról szólva úgy vélte, hogy -ezzel olyan történelmi döntés született, amely fontos hozzá­járulást jelent mind Európa, mind a csatlakozásra készü­lő országok stabilitásához. A szövetség főtitkára hangsú­lyozta, hogy a NATO „nem társasági klub”, hanem közös szolidaritáson és biztonságon alapuló szervezet. Az ebben részt vevő orszá­gok tagságuk révén biztonsá­got kapnak másoktól, de ha­sonlóképpen erősíteniük kell mások biztonságát is. Kérdésre válaszolva Solana cáfolta azokat a - nyugati saj­tóban is napvilágot látott - ér­tékeléseket, amelyek katonai szempontból alkalmatlannak minősítik a „hármakat” (külö­nösen Csehországot és Ma­gyarországot) a tagságra. A fő­titkár emlékeztetett arra, hogy a NATO az elmúlt hónapokban politikai, gazdasági és katonai szempontból egyaránt figye­lemmel követte a három or­szágban végbement fejlődést, és megvizsgálta azon képessé­güket is, hogy miként tudnak hozzájárulni a kollektív bizton­ság szavatolásához. „Az a tény, hogy most itt Madridban csatlakozási tárgyalások meg­kezdésére hívtuk meg az Önök országait, egyúttal válasz is a kétkedő véleményekre” - szö­gezte le a szövetség főtitkára. Bűnbakkeresés Moszkvában Kijev érdekei nem csorbultak Moszkvában jobbára a NATO- bővítést élesen ellenző hivata­los álláspontot tükrözték a madridi csúcsot értékelő első kommentárok. Megkezdődött a bűnbakkeresés is: Jelcin elnök egyik tanácsadója Andrej Kozi- rev volt külügyminisztert tette felelőssé, aki úgymond bátorí­totta az észak-atlanti tömb ki- szélesítését. A Nyezaviszimaja Gazeta szalagcíme szerint be­láthatatlan következményekkel jár Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele. Oroszországnak meg kell elé­gednie azzal, hogy a bővítés első körébe nem került be Szlovénia és Románia. Az új­ság szerint Bili Clinton akarva- akaratlan Oroszország érdeké­ben járt el ezzel, illetve azzal, hogy elérte: a záródokumen­tumban ne tegyenek említést arról, mikor osztják ki a szövet­ség új meghívóit. Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlako- zása megfelel Ukrajna nemzet- biztonsági érdekeinek - jelen­tette ki Volodimir Horbulin, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára Madridban, ukrán újság­íróknak. Horbulin - akinek nyi­latkozatát Kijevben ismertették - emlékeztetett arra, hogy a NATO-ba lépő államok, egye­bek között Ukrajna szomszédai, kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és hatá­rainak sérthetetlenségét. A nem­zetbiztonsági szakértő kijelen­tette: a NATO Európa leg­hatékonyabban működő szerve­zete. Horbulin a NATO-ukrán együttműködési charta aláírása kapcsán azt mondta, hogy ez a dokumentum, valamint a NATO-orosz partnerségi meg­állapodás a földrészen új bizton­sági szerkezetet alakít ki. Ezt jól kifundáltuk Önnek! Hogyan bővítheti házát gazdaságosan? I 40% állami támogatással c.s 6%-<« kamatozású hitellel! f t | I 1 Tágasabbá, kényelmesebbé teheti otthonát: épít­het teraszt vagy beépítheti tetőterét. Ennek finan­szírozását segíti a 40%-os állami támogatás és a Fundamenta Lakás-takarékpénztár rendkívül ala­csony, 6%-os fix kamatozású hitele. Ránk építhet, hiszen mögöttünk a legsikeresebb német lakás-takarékpénztár, a Schwäbisch Hall, valamint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank áll. A Fundamenta Lakás-takarékpénztár munkatársai szaktudásukkal és személyre szóló tanácsadással segítik lakáscélú tervei megvalósítását. Várjuk Önt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, a takarékszövetkezetek, a Hungária Biztosító és a Hypo-bank fiókjaiban, továbbá számos lakás- szövetkezetnél, valamint a Fundamenta tanácsadó irodáiban. További információval készséggel állunk a rendel­kezésére a 301-3001-es telefonszámon. 1 í | Együtt a takarékszövetkezetekkel Fundamenta Alap, amelyre építhet- **** **** *»** ^^^^a*^«®*«**.»** Kérem, küldjenek számomra tot ábbi tájékoztató anyagot. Név: ______ □ Kérem, előzetes egveztetés után keressen fel tanácsadójuk, cím:______ □ Szeretnek részt venni a szerződések értékesítésében. Címünk: Fundamenta Rt.. 1387 Budapest, Pí. 1008 Tetefonszam: *sm ütn* an Wvtt «äff« «w» was* Más nme >umt áaa. táti aÉte í&fer ara* wem w», awis 'aátía séffi aaa: : Meg kell Ismerkednünk. Magyar tiszt nézi az egyik Mi- ragé típusú vadászbombázó gépet a Kecskeméten megren­dezett NATO-Expressz hétvégén. Lesz-e második kör? A német sajtó úgy kommentálta a madridi tÍATO-csúcs első napját, hogy azon a bővítés kérdésében a várható eredmény született, s a következő kérdés most már az, mi lesz az első körből kimaradt pályázókkal. A Die Welt úgy vélekedett, hogy a NATO közelgő 50 éves jubileuma után belátható időn belül aligha lesz második bőví­tési menet, ezért a szövetség ámítja magát, ha azt képze­li, hogy a kívülmaradtak ba­rátságos vállonveregetése, a- mit Madridban kaptak, tovább fogja erősíteni náluk a nyugati demokráciához húzó erőket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt emelte ki, hogy a NATO kétségkívül a háború utáni korszak legsikeresebb szövetsége, hiszen a keleti bő­vítés ügyes lebonyolításával veszélyes politikai aknamezőn kelt át, nagyobb károk nélkül. A liberális Süddeutsche Zei­tung fenntartás nélkül ünnepli a NATO-t, mint „a világ legsike­resebb klubját”, amely nemcsak túlélte a korábbi ellenség buká­sát, hanem nyolc évvel a berlini fal leomlása után még növek­szik is. Reális, értelmes egyezség Tony Blair brit kormányfő a The Times által idézett nyilatkozatá­ban „reális és értelmes egyez­ségnek” nevezte a három ország meghívásáról hozott madridi ha­tározatot. Blair az első számú brit politikai napilapnak kijelen­tette: más NATO-országok ter­mészetesen ennél tovább akar­tak menni, de „a NATO nem po­litikai klub, hanem katonai szö­vetség”. Tulajdonképpen Olaszország győzelmével ért véget a madridi csúcson a NATO bővítésének első körét illető kötélhúzás: bár megerősítést csak az nyert, hogy 1999-ben Csehországot, Len­gyelországot és Magyarországot veszik fel, de a szövetség köte­lezettséget vállalt arra, hogy ugyanebben az időpontban elbí­rálja Románia és Szlovénia csat­lakozási kérelmét- írta szerdán a La Republica. Az olasz üzleti körök lapja, az II Sole 24 Ore vi­szont arról írt, hogy az eredmény csupán erkölcsi győzelmet je­lent. Az olasz vezetésnek nem­csak azért nem sikerült elérnie, hogy Románia és Szlovénia az elsőként csatlakozásra felkértek között legyen, mert az USA ezt nem akarta, hanem azért is, mert az európai szövetségesek között sem volt egyetértés a kérdésben. Szlovákia magára vessen A nagy példányszámú pozsonyi Pravda főszerkesztőjének szer­dai kommentálja szerint Szlo­vákiát senki sem zárta ki a NATO- és EU-integrációból, mert vezetőinek felelőtlen ma­gatartása révén Szlovákia ön­magát rekesztette ki. Pavel Mi- nárik rámutat, hogy Meciar kormányfő a madridi NATO- csúcs előtt már jóval korábban nyilvánvalónak mutatkozó ki­maradás okait eleve másokra ­belpolitikai apróságokra, Mi- chal Kovác államfőre, pártveze­tőkre, a „hazájukat gyalázó” új­ságírókra, a tévesen tájékozódó, a szlovák lépéseket „sokszor rosszul értelmező” nyugati vi­lágra - hárította. A Pravda fő- szerkesztője szerint Meciar bi­zonyára arról is mélyen hallgatni fog, hogy ugyanez a koalíció egyoldalú gyakorlati lépésekkel politizálva erősítgette Oroszor­szág és Szlovákia kapcsolatait. A második körre várnak Emil Constantinescu román ál­lamfő kedd este, a PRO TV magántelevíziónak Madridból adott nyilatkozatában úgy érté­kelte, hogy a madridi döntés Románia szempontjából „lehe­tett volna jobb is, rosszabb is”. „A fontos az - mondotta -, hogy minden résztvevő egyönte­tűen nagyra értékelte Románia eredményeit, különösen az el­múlt hét hónap teljesítményét, ez tehát azt jelenti, hogy tovább kell haladnunk ezen az úton.” A szlovén ellenzék Zoran Thaler külügyminiszter leváltá­sát követeli, miután a NATO madridi csúcsértekezletén úgy döntöttek, hogy Szlovénia nem lesz a szervezet tagja a NATO bővítésének első körében. Janez Jansa volt védelmi miniszter, az ellenzéki szociáldemokraták vezetője a ljubljanai rádióban ki­jelentette, hogy a madridi döntés a Janez Dmovsek vezette szo- ciálliberális-néppárti kormány „hatalmas kudarca”.

Next

/
Thumbnails
Contents