Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-26 / 147. szám

1 - 1 TV / ^ -1 TV V f{ X Li _JLl Iv JL LL J— K erítésháború kezdődik a széktói strandon? Fémkerítés zárja el a strandot a Szauna Étteremtől. fotó: galambos Sándor A két évvel ezelőttihez ha­sonló kerítésháború kezd ki­bontakozni Kecskeméten a széktói strandon. A feltételek adottak: a másfél méter ma­gas kerítést a sportigazgató­ság a közelmúltban már felál­lította a Szauna Hotel és Étte­rem strandra vezető kijára­tához, valamint a kemping és a strand közé. A szembenálló felek: az ön- kormányzati tulajdonban lévő strandot üzemeltető városi sportigazgatóság, kontra a Bácsvíz Rt.-tői a kempinget és a Szanuát bérlő Kiskunság ’96 Kft. Utóbbi ügyvezetője, dr. Csőszi Tibor az alábbi levelet írta a kerítés felállítása után Szénási Tibor sportigazgató­nak: Sajnálattal tapasztaltam, hogy előzetesen hangsúlyozott együttműködési szándékom el­lenére a Szauna Étterem strand felőli bejáratának használatát a terasz elé felállított kerítéssel lehetetlenné tette. Ez az eljárás merőben ellentétes a szomszéd­jog általános szabályával, amely tiltja azon magatartáso­kat, melyekkel a tulajdonos a szomszédot szükségtelenül za­varja, illetve jogai gyakorlását veszélyezteti. Ezen túlmenően a kerítés gátolja a bérleményünk rendeltetésszerű használatát és semmibe veszi a vagyonátadási jegyzőkönyvben és a Ptk.-ban is rögzített telki szolgalmi jogun­kat. Ezért kérem, hogy jogelle­nes magatartását megszüntetve tartózkodjon a birtokháborítás­tól és a szomszédjogot sértő ke­rítést - levelem kézhezvételét követően - haladéktalanul bon­tássá el. Felhívásom eredmény­telensége esetén a jogos önha­talom eszközével is meggáto­lom a további birtokháborítást. A jogellenes magatartásával okozott károk megtérítését is igényelni fogom. Csőszi Tibor érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a strandvendégeknek kedvelt he­lye a Szauna terasza, a meleg­konyhás étterem, ahol menüt is kínálnak. A kerítés felhúzása után azonban ezt a szolgáltatást nem tudják igénybe venni, bár előfordult, hogy a vendégek a strandról úgy másztak be a te­raszra. Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy a cége is meg­vásárolta 20 ezer forintért a strand bérbevételére kiírt rész­letes pályázati anyagot, azon­ban abban nem szerepelt, hogy a vendéglátó egységeket külön is el lehet nyerni. Az egész pá­lyázat meghiúsult és a sport- igazgatóság üzemelteti ezen a nyáron a strandot. Csőszi Tibor aztán meglepve tapasztalta, hogy a strandon lévő vendéglátó pavilont pályá­zaton kívül adta ki a sportigaz­gatóság. Pedig ha pályázat lett volna, természetesen ők is ki­bérlik, éppen az ilyen konflik­tusok elkerülése érdekében. Bi­zonyos szempontból megérti, hogy a sportigazgatóság a kerí­tés felhúzásával egyfajta piac­védelmet kíván biztosítani a strandon lévő vendéglátóegy­ség bérlőjének, de a módszert elfogadhatatlannak tartja. Az ügyvezető nem hagyott kétsé­get afelől, hogy a kerítést le fogják bontani. Arról is beszá­molt, hogy éjszakára az épület oldalajtaját bezárják, így meg tudják akadályozni, hogy a szállóvendégek éjjeli fürdésre átruccanjanak a strandra. A rossz szomszédság egyéb­ként nem újkeletű a kft. és a sportigazgatóság között. Szé­nási Tibor például kifogásolta, hogy télen az ügyvezető birká­kat legeltetett a strandon. Cső­szi Tibor erre azt válaszolta: egy sportigazgatónak tudnia kell, hogy Londonban a Wemb- ley-stadion gyepszőnyege is azért olyan szép, mert birkákkal legeltetik. A félig ironikus köz­játéknál komolyabb tény az az 1992-es jegyzőkönyv, melyben a strand üzemeltetőjének vál­lalnia kellett, hogy szolgalmi jogot biztosít a strandon a Sza­una Étterem bejáratához. Szénási Tibor városi sport- igazgató érdeklődésünkre arról számolt be, hogy a strandven­dégek érdeke nem sérül, kap­hatnak kilépő jegyet 12-14 óra között, tehát az utcán át beme­hetnek ebédelni a Szaunába vagy a kempingbe. A kerítésre - amit a fürdő telkén állíttatott fel - azért volt szükség, mert az el­múlt hat év tapasztalatai alapján nem tudják megakadályozni, hogy belépőjegy nélkül jussa­nak be emberek a strandra a Szauna Szállón, valamint a kempingen keresztül. Másrészt strandi lopásoknál sem mind­egy, hogy egy vagy három kijá­rata van a fürdőnek. A legfonto­sabb érv azonban az, hogy eddig nem tudtak gátat szabni az éj­szakai fürdőzésnek a szállóven­dégek és mások részéről. Elő­fordult, hogy le kellett ereszteni a termálmedencét, mivel reg­gelre egy tekercs vécépapír volt szétázva a vízben. A sportigaz­gató elmondta, hogy a kft. bér­leti szerződésében nincs benne az, hogy a strandra árusíthatnak. A birkaüggyel kapcsolatban a sportigazgató elmondta: idén félmillió forintot költöttek kul­lancsmentesítésre a strandon és a szabadidőközpontban. Ezért nem elfogadható, hogy a birkák, melyek közismerten jó „kul­lancshordozók”, télen bent le­geljenek a strandon. Szénási Ti­bor szerint éppen a kft. él vissza a szolgalmi joggal, mert például eddig parkolónak használta a strandot. A vendéglátóegység külön pályáztatására nem volt ideje, hiszen közeledett a strandnyitás. Csőszi Tiborral egyébként többször volt üzleti vitája a sportigazgatóságnak más ügyekben. M. Gy. Kecskeméttel ismerkednek A Junior Chamber Magyaror­szág (Magyar Ifjúsági Kamara) immár több éve JC nyári olim­pia címmel egy-egy magyaror­szági nagyvárosban rendezi meg játékos sportvetélkedővel egybekötött nyári táborát. Idén a Kecskeméti Ifjúsági Kamara tagjai látják vendégül a ma­gyarországi szervezethez tar­tozó csoportokat. Játékos sport- vetélkedő és városunk idegen- forgalmi, várostörténeti neveze­tességeiről szóló városismereti versenyt szerveznek vendége­iknek a kecskeméti fiatalok. Halasi úti telephelybetörések Kecskeméten a Halasi úton két kft. telephelyét is meglátogatták ismeretlen tolvajok. Az egyik helyről saválló tartályt loptak el, melynek értéke 250 ezer forint. A másik telepről 7 ezer 300 mé­ter vezeték tűnt el, a kár itt 140 ezer forint. A parasztfőiskolán egy kft. csarnokából gázkon­vektoroknak kelt lába, a kár 200 ezer forint. Az 52-es főút 24-es kilométerénél lévő Joker-élel­miszerboltba is betörtek; 150 ezer forint értékben dohányáru, édesség és pénzeskazetta tűnt el. A Serleg utcában egy ga­rázsból az EZJ-058 rendszámú Fiat Unót vitték el, a kár itt 400 ezer forint. A Március 15. utcá­ból az EHU-002 rendszámú Ford Escortot lopták el, ami 800 ezer forintot ér. Beszélgetés a készülő törvényről Június 26-án, délután négy óra­kor Kecskeméten, a Katona Jó­zsef tér 8. szám alatt Zwack Péter független országgyűlési képviselő társasházak közös képviselőivel találkozik. A be­szélgetés témája a készülő tár­sasházi törvény. A kutyusokat a főtéren árulták tegnap Kecskeméten. Vevő ugyan nem akadt, de az arra járó gyerekek mind meg­csodálták a kis pamacsokat. Felvételünkön két „komoly” érdeklődő barátkozik az „áruval”, fotó: galambos Sándor Anyakönyvi Hírek KECSKEMÉT Születtek: Zana Krisztián Jó­zsef (Kocsis Mária) Városföld, Bóbis Zoltán (Körmendi Teréz) Izsák, Tari Tímea Anikó (Bő- szény Anikó) Tiszakécske, Nagy Zsófia (Pintér Zsuzsanna Márta), Váczi Milán (Torma Be­atrix), Szabó Sándor (Deák Erika) Dunavecse, Hajnal György (Ficsór Ibolya Margit), Fekete Bence (Magyar Márta), Vértesi-Nagy Márk (Jakovics Krisztina), Lantos Imre (Drégeli Sára Brigitta) Kerekegyháza, Lantos Viktória (Krisztián Er­zsébet) Jakabszállás, Rakiás Anita (Szabó Erika), Kurucz Vi­vien (Jándék Judit), Németh Norbert (Vas Ildikó Mária) Nyárlőrinc, Kiss Emília (Csősz Emília) Szentkirály, Juris Ale­xandra Györgyi (Németh Györ­gyi Mónika), Szabó Imre (Kiss Julianna) Jakabszállás, Koláh Döniz Vivien (Lengyel Döniz Tímea), Kocsis Zoltán (Szőke Tünde) Lajosmizse, Maráz And­rás Gábor (Kovács Zsuzsanna), GolovicsRenáta(MakariaRozá- lia) Lakitelek, Gyurgyik Izabella (Vidra Ilona) Lajosmizse, Ko­vács Kitti Vivien (Csörgő Esz­ter) Kerekegyháza, Kökény Máté Barnabás (Kiss Andrea Irén), Tóth József (Gyursánszky Zsuzsanna) Lajosmizse, Valas- tyán Milán (Baló Zsuzsanna Émese) Ballószög. Házasságot kötöttek: Jónás Géza és Zsiga Anna, Posta Zsolt Sándor és Gál Anita, Szabó Ká­roly és Fekete Andrea, Tóth Gyula és Kovács Tímea, Szabó Gergely és Fekete Anikó, Tur- kevi-Nagy Károly Zoltán és Ambrus Rita Veronika, Farkas Károly György és Molnár Zsu- zsánna Ilona, Farkas Géza és Németh Tünde, Heczendorfer Péter József és Deák Ágnes, Ga- raczi Pál Gábor és Festő-Hege­dűs Aranka, Hulej Alfréd és Pásztor Katalin, Varga István és Tímár Judit, Vas Ottó István és Nagy Henriett Katalin. Meghaltak: Berki Ferenc (Jakabszállás), Merena Jánosné Tomyi Mária, Hanga Józsefné Micsonai Zsuzsanna, Parádi Fe­renc, Gyetvai Károly (Fülöp- szállás), Horváth János, Ruzso- nyi Gábor, Sági Illésné Kovács Margit(Kiskunfélegyháza), Ha­lász Ferdinánd István, Kincses Imréné Langó Etel Irén, Font József (Bócsa), Farkas Istvánná Vargacz Viktória, Huszárik Ká- rolyné Lőrincz Mária, Dékány Mária, Jágfalvi Miklósné Érsek Mária, Kokovai Sándor, Antal Imréné Csemék Rozália (Solt- szentimre), Kovács József, Bene Sándomé Borbély Erzsé­bet Terézia, Kozák Józsefné Sztojka Mária, Csató Lászlóné Czagány Mária (Tiszakécske), Juhász Pál, Kuna Lajosné Ba­logh Anna, Toldi Miklós, Fur- dan Józsefné Faragó Mária (Ke­rekegyháza), Fehér János, Zsámboki Sándomé Nagy Irén, Pintér György, Juhász Lajosné Talmácsi Mária (Izsák), Balogh Mihály, Szűcs Mihály, Kis Gyula István, Hegedűs István, Ilosvai Jánosné Murvai Erzsé­bet (Hajdúdorog), Csóka József, Gulyás Ferencné Kordás Irén (Pálmonostora), Bürgés Fe­rencné Jéga-Kovács Mária (Ágasegyháza), Takaró István (Jakabszállás), Jász Mihályné Bognár Erzsébet (Szabadszál­lás), Jobbágy József János (Ör­kény), Trepák István (Kerek­egyháza), Csecsetka Jánosné Szappanos Krisztina (Kun- szentmiklós), Vig Béláné Ha- nulják Ilona, Forczek Jenőné Zsoldos Margit (Jakabszállás), Gulyás Sándor (Lajosmizse), Pényei György József, Horváth József (Kunszentmiklós), Botos József, Botos Józsefné Péli Má­ria, Győri Gyula (Lakitelek), Gulyás Ferenc (Lakitelek), Stadler Pál (Fülöpszállás), Baj­nok Béláné Hunyadi Ilona, Szabó István, Szijj Jenőné Haag Anna, Dobrai Józsefné Bácsi Rebeka (Kunszentmiklós), Csősz Imréné Dudás Eszter, Sándor Jánosné Szivák-Tóth Mária (Lajosmizse), Lehr Im­réné Kohn Margit (Harta), Or­bán Zoltán Béla. Régi kedvenc KTE-góljaim 3. Az én gyermekkoromban, pontosabban abban az időben, amikor már ismét a KTE-ben játszott, túl volt a pályafutása csúcsán Laczi II. Antal, minden idők legnagyobb kecskeméti futballtanára. A fénykorát sor­katonaként Puskás tartalékja­ként töltötte a világhírű Hon- védban. (Mindketten balössze­kötők voltak, így csak ritkán le­hettek egyszerre ketten a pá­lyán.) Utóbb a Kecskeméti Dó­zsában alkotott maradandót. Pechjére a legtöbben talán a Debrecenben kihagyott tizen­egyesére emlékeznek. Ez az egyetlen gól hiányzott akkor a Kecskeméti Dózsának az NB I- be jutáshoz. A legfelsőbb osz­tályba kerüléshez sem azelőtt, sem azóta nem állt olyan közel kecskeméti csapat. A mi szívünk azonban a KTE-ért dobogott, ezért az én emlékezetemben őrzött Laczi II.-gólok is KTE-meccseken születtek. Egyet kivéve. Azt a japán válogatottnak rúgta a széktói pályán. Tokióban, az olimpián, 1964-ben a magyar válogatott nyerte a futballtor- nát. A játékot akkor tanuló ja­pánok ezért - valamikor a hat­vanas évek közepén - Magyar- országra küldték a válogatott­jukat, tapasztalatszerzésre. Egy meccset Kecskemét város válo­gatottja is játszott ellenük, ezen szerepelt az aktív pályafutását éppen befejező Laczi II. Aki kö­rülbelül 40 méterről rúgott a japánoknak egy akkora szabad­rúgásgólt, amekkorát kecske­méti pályán azóta sem láttam. A televízió sokat mutatja a nagy világsztárok érdekes góljait, s volt egy hasonló Garrincha-gól is. Akkor a világsajtó felkapta a brazil sztárnak azt a magyará­zatát, hogy miként kell az ilyet lőni. Amikor tudniillik a kapus azt hiszi, hogy a lövés mellé is megy, fölé is megy, de a labda egyszeresük - mint a falevél - lehullik mögötte a felső sa­rokba. Külsővel kell erővel meglőni - magyarázta Garrin- cha -, hogy csavarodjon, de a labda tetejére kell rúgni, hogy majd egyszeresük zuhanásba menjen át. Szóval ilyen gólt lőtt Laczi II- a maratoni kapu felőli térfélen, a kemping felé eső felső sarokba. A meccsen különben, ha hozzá került a labda, a japánok öten vették körül, de nem azért, hogy leszereljék, hanem azért, hogy közelről nézzék, mit csi­nál. Laczi II-t ugyanis azért hív­ták Rókának, mert olyan ravasz volt, hogy sohasem lehetett tudni, mit csinál a következő pillanatban* (A meccsen külön­ben Kecskemét 5-3-ra nyert.) Róka tehát rendszerint várat­lan dolgokat produkált az össz- játékban, s gyakran korholta csapattársait is, ha nem értették meg. Idősebb korában azonban már főleg a rúgótechnikájából élt. Láttam gólt lőni szögletből, érintés nélkül, többször is, egy­szer közvetlen közelről, a KTE- pálya víztorony felőli sarkánál. Az 1970-es világbajnokság idején Miskolcon egy fiúkollé­giumban lelkendezve mesélték a barátaim, hogy látták a tévé­ben, amint a brazil Pelé a félpá­lyáról átemelte a labdát a 16-os előtt álló kapuson. Ilyen gólt én is láttam már Kecskeméten, a KTE-pályán, mondtam nekik egykedvűen, mintha minden nap történne ilyen dolog. Nem hitték el. Pedig igaz. A KTE egy évet átmenetileg a megyei I. osztályban töltött, s a Kecske­méti Légierők ellen is játszott, 6-1 -re nyert. Azon a napon a pocakos Róka már nemigen szaladt, alig mozdult ki a kez­dőkörben. Onnan rúgott egy ilyen gólt a Sétakert felőli ka­puba. Bálái F. István

Next

/
Thumbnails
Contents