Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-26 / 147. szám
1 - 1 TV / ^ -1 TV V f{ X Li _JLl Iv JL LL J— K erítésháború kezdődik a széktói strandon? Fémkerítés zárja el a strandot a Szauna Étteremtől. fotó: galambos Sándor A két évvel ezelőttihez hasonló kerítésháború kezd kibontakozni Kecskeméten a széktói strandon. A feltételek adottak: a másfél méter magas kerítést a sportigazgatóság a közelmúltban már felállította a Szauna Hotel és Étterem strandra vezető kijáratához, valamint a kemping és a strand közé. A szembenálló felek: az ön- kormányzati tulajdonban lévő strandot üzemeltető városi sportigazgatóság, kontra a Bácsvíz Rt.-tői a kempinget és a Szanuát bérlő Kiskunság ’96 Kft. Utóbbi ügyvezetője, dr. Csőszi Tibor az alábbi levelet írta a kerítés felállítása után Szénási Tibor sportigazgatónak: Sajnálattal tapasztaltam, hogy előzetesen hangsúlyozott együttműködési szándékom ellenére a Szauna Étterem strand felőli bejáratának használatát a terasz elé felállított kerítéssel lehetetlenné tette. Ez az eljárás merőben ellentétes a szomszédjog általános szabályával, amely tiltja azon magatartásokat, melyekkel a tulajdonos a szomszédot szükségtelenül zavarja, illetve jogai gyakorlását veszélyezteti. Ezen túlmenően a kerítés gátolja a bérleményünk rendeltetésszerű használatát és semmibe veszi a vagyonátadási jegyzőkönyvben és a Ptk.-ban is rögzített telki szolgalmi jogunkat. Ezért kérem, hogy jogellenes magatartását megszüntetve tartózkodjon a birtokháborítástól és a szomszédjogot sértő kerítést - levelem kézhezvételét követően - haladéktalanul bontássá el. Felhívásom eredménytelensége esetén a jogos önhatalom eszközével is meggátolom a további birtokháborítást. A jogellenes magatartásával okozott károk megtérítését is igényelni fogom. Csőszi Tibor érdeklődésünkre elmondta, hogy a strandvendégeknek kedvelt helye a Szauna terasza, a melegkonyhás étterem, ahol menüt is kínálnak. A kerítés felhúzása után azonban ezt a szolgáltatást nem tudják igénybe venni, bár előfordult, hogy a vendégek a strandról úgy másztak be a teraszra. Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy a cége is megvásárolta 20 ezer forintért a strand bérbevételére kiírt részletes pályázati anyagot, azonban abban nem szerepelt, hogy a vendéglátó egységeket külön is el lehet nyerni. Az egész pályázat meghiúsult és a sport- igazgatóság üzemelteti ezen a nyáron a strandot. Csőszi Tibor aztán meglepve tapasztalta, hogy a strandon lévő vendéglátó pavilont pályázaton kívül adta ki a sportigazgatóság. Pedig ha pályázat lett volna, természetesen ők is kibérlik, éppen az ilyen konfliktusok elkerülése érdekében. Bizonyos szempontból megérti, hogy a sportigazgatóság a kerítés felhúzásával egyfajta piacvédelmet kíván biztosítani a strandon lévő vendéglátóegység bérlőjének, de a módszert elfogadhatatlannak tartja. Az ügyvezető nem hagyott kétséget afelől, hogy a kerítést le fogják bontani. Arról is beszámolt, hogy éjszakára az épület oldalajtaját bezárják, így meg tudják akadályozni, hogy a szállóvendégek éjjeli fürdésre átruccanjanak a strandra. A rossz szomszédság egyébként nem újkeletű a kft. és a sportigazgatóság között. Szénási Tibor például kifogásolta, hogy télen az ügyvezető birkákat legeltetett a strandon. Csőszi Tibor erre azt válaszolta: egy sportigazgatónak tudnia kell, hogy Londonban a Wemb- ley-stadion gyepszőnyege is azért olyan szép, mert birkákkal legeltetik. A félig ironikus közjátéknál komolyabb tény az az 1992-es jegyzőkönyv, melyben a strand üzemeltetőjének vállalnia kellett, hogy szolgalmi jogot biztosít a strandon a Szauna Étterem bejáratához. Szénási Tibor városi sport- igazgató érdeklődésünkre arról számolt be, hogy a strandvendégek érdeke nem sérül, kaphatnak kilépő jegyet 12-14 óra között, tehát az utcán át bemehetnek ebédelni a Szaunába vagy a kempingbe. A kerítésre - amit a fürdő telkén állíttatott fel - azért volt szükség, mert az elmúlt hat év tapasztalatai alapján nem tudják megakadályozni, hogy belépőjegy nélkül jussanak be emberek a strandra a Szauna Szállón, valamint a kempingen keresztül. Másrészt strandi lopásoknál sem mindegy, hogy egy vagy három kijárata van a fürdőnek. A legfontosabb érv azonban az, hogy eddig nem tudtak gátat szabni az éjszakai fürdőzésnek a szállóvendégek és mások részéről. Előfordult, hogy le kellett ereszteni a termálmedencét, mivel reggelre egy tekercs vécépapír volt szétázva a vízben. A sportigazgató elmondta, hogy a kft. bérleti szerződésében nincs benne az, hogy a strandra árusíthatnak. A birkaüggyel kapcsolatban a sportigazgató elmondta: idén félmillió forintot költöttek kullancsmentesítésre a strandon és a szabadidőközpontban. Ezért nem elfogadható, hogy a birkák, melyek közismerten jó „kullancshordozók”, télen bent legeljenek a strandon. Szénási Tibor szerint éppen a kft. él vissza a szolgalmi joggal, mert például eddig parkolónak használta a strandot. A vendéglátóegység külön pályáztatására nem volt ideje, hiszen közeledett a strandnyitás. Csőszi Tiborral egyébként többször volt üzleti vitája a sportigazgatóságnak más ügyekben. M. Gy. Kecskeméttel ismerkednek A Junior Chamber Magyarország (Magyar Ifjúsági Kamara) immár több éve JC nyári olimpia címmel egy-egy magyarországi nagyvárosban rendezi meg játékos sportvetélkedővel egybekötött nyári táborát. Idén a Kecskeméti Ifjúsági Kamara tagjai látják vendégül a magyarországi szervezethez tartozó csoportokat. Játékos sport- vetélkedő és városunk idegen- forgalmi, várostörténeti nevezetességeiről szóló városismereti versenyt szerveznek vendégeiknek a kecskeméti fiatalok. Halasi úti telephelybetörések Kecskeméten a Halasi úton két kft. telephelyét is meglátogatták ismeretlen tolvajok. Az egyik helyről saválló tartályt loptak el, melynek értéke 250 ezer forint. A másik telepről 7 ezer 300 méter vezeték tűnt el, a kár itt 140 ezer forint. A parasztfőiskolán egy kft. csarnokából gázkonvektoroknak kelt lába, a kár 200 ezer forint. Az 52-es főút 24-es kilométerénél lévő Joker-élelmiszerboltba is betörtek; 150 ezer forint értékben dohányáru, édesség és pénzeskazetta tűnt el. A Serleg utcában egy garázsból az EZJ-058 rendszámú Fiat Unót vitték el, a kár itt 400 ezer forint. A Március 15. utcából az EHU-002 rendszámú Ford Escortot lopták el, ami 800 ezer forintot ér. Beszélgetés a készülő törvényről Június 26-án, délután négy órakor Kecskeméten, a Katona József tér 8. szám alatt Zwack Péter független országgyűlési képviselő társasházak közös képviselőivel találkozik. A beszélgetés témája a készülő társasházi törvény. A kutyusokat a főtéren árulták tegnap Kecskeméten. Vevő ugyan nem akadt, de az arra járó gyerekek mind megcsodálták a kis pamacsokat. Felvételünkön két „komoly” érdeklődő barátkozik az „áruval”, fotó: galambos Sándor Anyakönyvi Hírek KECSKEMÉT Születtek: Zana Krisztián József (Kocsis Mária) Városföld, Bóbis Zoltán (Körmendi Teréz) Izsák, Tari Tímea Anikó (Bő- szény Anikó) Tiszakécske, Nagy Zsófia (Pintér Zsuzsanna Márta), Váczi Milán (Torma Beatrix), Szabó Sándor (Deák Erika) Dunavecse, Hajnal György (Ficsór Ibolya Margit), Fekete Bence (Magyar Márta), Vértesi-Nagy Márk (Jakovics Krisztina), Lantos Imre (Drégeli Sára Brigitta) Kerekegyháza, Lantos Viktória (Krisztián Erzsébet) Jakabszállás, Rakiás Anita (Szabó Erika), Kurucz Vivien (Jándék Judit), Németh Norbert (Vas Ildikó Mária) Nyárlőrinc, Kiss Emília (Csősz Emília) Szentkirály, Juris Alexandra Györgyi (Németh Györgyi Mónika), Szabó Imre (Kiss Julianna) Jakabszállás, Koláh Döniz Vivien (Lengyel Döniz Tímea), Kocsis Zoltán (Szőke Tünde) Lajosmizse, Maráz András Gábor (Kovács Zsuzsanna), GolovicsRenáta(MakariaRozá- lia) Lakitelek, Gyurgyik Izabella (Vidra Ilona) Lajosmizse, Kovács Kitti Vivien (Csörgő Eszter) Kerekegyháza, Kökény Máté Barnabás (Kiss Andrea Irén), Tóth József (Gyursánszky Zsuzsanna) Lajosmizse, Valas- tyán Milán (Baló Zsuzsanna Émese) Ballószög. Házasságot kötöttek: Jónás Géza és Zsiga Anna, Posta Zsolt Sándor és Gál Anita, Szabó Károly és Fekete Andrea, Tóth Gyula és Kovács Tímea, Szabó Gergely és Fekete Anikó, Tur- kevi-Nagy Károly Zoltán és Ambrus Rita Veronika, Farkas Károly György és Molnár Zsu- zsánna Ilona, Farkas Géza és Németh Tünde, Heczendorfer Péter József és Deák Ágnes, Ga- raczi Pál Gábor és Festő-Hegedűs Aranka, Hulej Alfréd és Pásztor Katalin, Varga István és Tímár Judit, Vas Ottó István és Nagy Henriett Katalin. Meghaltak: Berki Ferenc (Jakabszállás), Merena Jánosné Tomyi Mária, Hanga Józsefné Micsonai Zsuzsanna, Parádi Ferenc, Gyetvai Károly (Fülöp- szállás), Horváth János, Ruzso- nyi Gábor, Sági Illésné Kovács Margit(Kiskunfélegyháza), Halász Ferdinánd István, Kincses Imréné Langó Etel Irén, Font József (Bócsa), Farkas Istvánná Vargacz Viktória, Huszárik Ká- rolyné Lőrincz Mária, Dékány Mária, Jágfalvi Miklósné Érsek Mária, Kokovai Sándor, Antal Imréné Csemék Rozália (Solt- szentimre), Kovács József, Bene Sándomé Borbély Erzsébet Terézia, Kozák Józsefné Sztojka Mária, Csató Lászlóné Czagány Mária (Tiszakécske), Juhász Pál, Kuna Lajosné Balogh Anna, Toldi Miklós, Fur- dan Józsefné Faragó Mária (Kerekegyháza), Fehér János, Zsámboki Sándomé Nagy Irén, Pintér György, Juhász Lajosné Talmácsi Mária (Izsák), Balogh Mihály, Szűcs Mihály, Kis Gyula István, Hegedűs István, Ilosvai Jánosné Murvai Erzsébet (Hajdúdorog), Csóka József, Gulyás Ferencné Kordás Irén (Pálmonostora), Bürgés Ferencné Jéga-Kovács Mária (Ágasegyháza), Takaró István (Jakabszállás), Jász Mihályné Bognár Erzsébet (Szabadszállás), Jobbágy József János (Örkény), Trepák István (Kerekegyháza), Csecsetka Jánosné Szappanos Krisztina (Kun- szentmiklós), Vig Béláné Ha- nulják Ilona, Forczek Jenőné Zsoldos Margit (Jakabszállás), Gulyás Sándor (Lajosmizse), Pényei György József, Horváth József (Kunszentmiklós), Botos József, Botos Józsefné Péli Mária, Győri Gyula (Lakitelek), Gulyás Ferenc (Lakitelek), Stadler Pál (Fülöpszállás), Bajnok Béláné Hunyadi Ilona, Szabó István, Szijj Jenőné Haag Anna, Dobrai Józsefné Bácsi Rebeka (Kunszentmiklós), Csősz Imréné Dudás Eszter, Sándor Jánosné Szivák-Tóth Mária (Lajosmizse), Lehr Imréné Kohn Margit (Harta), Orbán Zoltán Béla. Régi kedvenc KTE-góljaim 3. Az én gyermekkoromban, pontosabban abban az időben, amikor már ismét a KTE-ben játszott, túl volt a pályafutása csúcsán Laczi II. Antal, minden idők legnagyobb kecskeméti futballtanára. A fénykorát sorkatonaként Puskás tartalékjaként töltötte a világhírű Hon- védban. (Mindketten balösszekötők voltak, így csak ritkán lehettek egyszerre ketten a pályán.) Utóbb a Kecskeméti Dózsában alkotott maradandót. Pechjére a legtöbben talán a Debrecenben kihagyott tizenegyesére emlékeznek. Ez az egyetlen gól hiányzott akkor a Kecskeméti Dózsának az NB I- be jutáshoz. A legfelsőbb osztályba kerüléshez sem azelőtt, sem azóta nem állt olyan közel kecskeméti csapat. A mi szívünk azonban a KTE-ért dobogott, ezért az én emlékezetemben őrzött Laczi II.-gólok is KTE-meccseken születtek. Egyet kivéve. Azt a japán válogatottnak rúgta a széktói pályán. Tokióban, az olimpián, 1964-ben a magyar válogatott nyerte a futballtor- nát. A játékot akkor tanuló japánok ezért - valamikor a hatvanas évek közepén - Magyar- országra küldték a válogatottjukat, tapasztalatszerzésre. Egy meccset Kecskemét város válogatottja is játszott ellenük, ezen szerepelt az aktív pályafutását éppen befejező Laczi II. Aki körülbelül 40 méterről rúgott a japánoknak egy akkora szabadrúgásgólt, amekkorát kecskeméti pályán azóta sem láttam. A televízió sokat mutatja a nagy világsztárok érdekes góljait, s volt egy hasonló Garrincha-gól is. Akkor a világsajtó felkapta a brazil sztárnak azt a magyarázatát, hogy miként kell az ilyet lőni. Amikor tudniillik a kapus azt hiszi, hogy a lövés mellé is megy, fölé is megy, de a labda egyszeresük - mint a falevél - lehullik mögötte a felső sarokba. Külsővel kell erővel meglőni - magyarázta Garrin- cha -, hogy csavarodjon, de a labda tetejére kell rúgni, hogy majd egyszeresük zuhanásba menjen át. Szóval ilyen gólt lőtt Laczi II- a maratoni kapu felőli térfélen, a kemping felé eső felső sarokba. A meccsen különben, ha hozzá került a labda, a japánok öten vették körül, de nem azért, hogy leszereljék, hanem azért, hogy közelről nézzék, mit csinál. Laczi II-t ugyanis azért hívták Rókának, mert olyan ravasz volt, hogy sohasem lehetett tudni, mit csinál a következő pillanatban* (A meccsen különben Kecskemét 5-3-ra nyert.) Róka tehát rendszerint váratlan dolgokat produkált az össz- játékban, s gyakran korholta csapattársait is, ha nem értették meg. Idősebb korában azonban már főleg a rúgótechnikájából élt. Láttam gólt lőni szögletből, érintés nélkül, többször is, egyszer közvetlen közelről, a KTE- pálya víztorony felőli sarkánál. Az 1970-es világbajnokság idején Miskolcon egy fiúkollégiumban lelkendezve mesélték a barátaim, hogy látták a tévében, amint a brazil Pelé a félpályáról átemelte a labdát a 16-os előtt álló kapuson. Ilyen gólt én is láttam már Kecskeméten, a KTE-pályán, mondtam nekik egykedvűen, mintha minden nap történne ilyen dolog. Nem hitték el. Pedig igaz. A KTE egy évet átmenetileg a megyei I. osztályban töltött, s a Kecskeméti Légierők ellen is játszott, 6-1 -re nyert. Azon a napon a pocakos Róka már nemigen szaladt, alig mozdult ki a kezdőkörben. Onnan rúgott egy ilyen gólt a Sétakert felőli kapuba. Bálái F. István
