Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-26 / 147. szám

1997. június 26., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Van fedezet a belterületi földekre Munkajogi felelősségre vonás már nem lehetséges Az önkormányzatok megkapják a belterületi földek ellenér­tékét az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től, mert megvan rá a pénz. Az összegek nagyságáról azonban való­színűleg még kemény viták várhatók. Nem az ÁPV Rt. és az önkor­mányzatok fognak „egymás hajának esni”. A bíróság dolga, hogy elfogadja-e az ÁPV Rt. által végzett számítá­sokat. Félő ugyanis, hogy a vagyonkezelő nem a törvény szerint számolt - hangzott el az Országgyűlés Számvevő- széki Bizottságának tegnapi ülésén. A számvevőszéki jelentés elismeri, hogy az átalakuló ál­lami vállalatok „alatt” lévő belterületi telkekről 1989-ben hozott törvény nem fogal­mazta meg világosan a végre­hajtás szabályait. A jogszabály életbe léptetéséért így tényle­gesen az a vagyonkezelő szer­vezet felelt, amelynek érdekei - lévén állami intézmény - szemben álltak az önkor­mányzatok érdekeivel. Nagy­részt emiatt húzódtak a va­gyonátadások, és léptek színre az olyan közvetítők, mint pél­dául a Vektor vagy a Horus Rt. A jelentés megállapította, az ÁPV Rt. közvetítők beikta­tásával összesen 18,5 milliárd forintot fizetett ki, amelyből körülbelül 10 százaléknyi ösz- szeg, azaz 1,8 milliárd jutott csupán a Vektor Rt. érdekelt­ségi körébe. Szandtner Iván, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese el­mondta: az önkormányzatok­nak járó vagyonrészek kése­delmes átadása miatt mintegy 10 milliárd forintnyi többlet- kamatterhe lesz a cégnek. Ám a vagyonkezelőnél - lévén szó zömmel 6-7 éves ügyekről - munkajogi felelősségre vonás már nem lehetséges. Menedzserképzés a műszaki főiskolán Nagy-Britannia budapesti nagykövetségén egy fogadás keretében történt meg a közel­múltban a NEBS Management Magyarországi Képző és Vizs­gáztató Központjának a meg­nyitója. A GAMF-on már há­rom éve helyi hatáskörrel mű­ködő, középvezetőket képző központ komoly szakmai sike­reket ért el. Ennek mintegy elismerése­ként a londoni központú kép­zőhálózat vezetése a kecskemé­tieket bízta meg az országos képviselettel, s az alközpontok létrehozásával - tájékoztatta lapunkat dr. Papp István főisko­lai docens, a központ vezetője. A tevékenységüket pedig újabb négy évre meghosszabbították a britek. A NEBS Centrum olyan középvezetőket képez, akik ipari vagy kereskedelmi munkahelyeiken komoly szere­pet játszanak. Akik közvetlenül irányítják a dolgozókat. S ezért nem mindegy, hogy milyen mentalitással, emberismerettel, konfliktusmegoldó képeséggel is rendelkeznek. Papp István elmondta, hogy 17 brit munkafüzetből taníta­nak, de jövő év végéig még 25 munkát lefordítanak. Ennek el­lenére nem könyvszerűen ok­tatnak, hanem gyakorlatorien- táltan folytatják a képzést. Na­gyon sok olyan külső szakem­ber is részt vesz a képzésben, akik egyébként a munkahelyü­kön vezető szakemberek. Akik sokszor saját cégeik már meg­oldott belső szakmai problé­máit ismertetik a tananyag ke­retében. A kecskeméti műszaki főis­kola is profitál a centrum tevé­kenységéből. Van olyan hallga­tói csoport, amely szintén el­végzett már egy kurzust a tan­folyamok egyikéből, ők a dip­loma mellé megkapják azt a brit oklevelet is, melyet az Eu­rópai Unióban mindenhol elis­mernek - mondotta Papp Ist­ván. Barta Zsolt Arpatábla égett szerdán Csátalján Tegnap (szerdán) délután két órakor riasztották a bajai tűzol­tókat Csátaljára gabonatűzhöz. A temető mellett körülbelül 1000 négyzetméter árpa kapott lángra, de a közelben dolgozó gazdák a lánglovagok kiérkezé­sére már körbeszántották a táb­lát. A tűz okának kiderítésére már folyik a vizsgálat, de egy­előre csak feltételezések van­nak. Az árpatáblában, a felázott úton elakadt egy IFA tehergép­kocsi. A sofőr túráztatta a jár­művet, hogy kikerülhessen a sárból. Lehetséges, hogy egy kipattanó szikra borította lángba a nagyrészt már learatott gabonát. Személyi sérülés sze­rencsére nem történt, de az ár­pában mintegy 8-10 ezer fo­rintnyi kár keletkezett. Ráadá­sul elégett a kocsi kereke és megolvadt az akkumulátor is. Elnököt választottak a lapkiadók A Magyar Lapkiadók Egye­sületének héttagú elnöksége megtartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a testület új vezetőit. Az egyesület elnöke Lengyel László, a Népszabadság Rt. fe­lelős kiadója és ügyvezető igazgatója, társelnökei pedig Doktor Ferenc, a Semic Inter­print Kft. ügyvezető igazgatója és Györffy István ügyvezető igazgató a Pannon Lapok Tár­saságától. Az elnökség megállapította: a kiadók közötti együttműkö­dés és a hatékony érdekképvi­selet megkívánja, hogy az egyesület taglétszáma tovább bővüljön. Ennek érdekében a legutóbbi közgyűlés úgy dön­tött, hogy a kisebb kiadók szá­mára kedvezményes, 50 ezer forintos éves tagdíjat állapít meg. A tapasztalatok szerint ezt a lehetőséget jól fogadták. Az elnökség áttekintette a postai tulajdonú árusterjesztő rendszer privatizációjáról folyó egyeztetést is. A Bölcskei Imre helyettes államtitkár által ko­rábban előterjesztett koncepciót az elnökség jó tárgyalási alap­nak tartja. Üdvözli, hogy a pri­vatizáció ez év őszén elkezdő­dik. A koncepció részleteivel kapcsolatos véleményüket a ki­adók még június végéig eljut­tatják a minisztériumhoz. Az elnökség megállapította, hogy az utóbbi időben sokasod­tak a postai előfizetéses rend­szerrel kapcsolatos problémák.. Ezek megoldására a kiadók gyors és hatékony lépéseket sürgetnek és a témáról megbe­széléseket kezdeményeznek. Szakszerű segítség a vidéken élők háziorvosi ellátásában „Szívriadó” program Új szolgáltatásokat vehetnek igénybe a klinikáktól, kórházak­tól távol élő háziorvosok, akiknek mindennapi munkájuk során rendszerint egyedül kell diagnózisról, kezelésről, gyógymódról dönteniük. A Knoll AG magyarországi képviselete - egyelőre kísérleti jelleggel - kétezer háziorvos bekapcsolásával létre­hozta az EKG-forródrótot, amelyhez hasonló a fejlett nyugati országokban már régóta működik. Magyarország világelső a 40-Ä9 éves korosztály szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozásában. Ezért nagy je­lentőségű az EKG-forródrót, amely lényegében faxkapcsola­tot jelent a háziorvosok, vala­mint három budapesti kardio­lógiai centrum között. A fővá­rosi centrumok azt vállalták, hogy a háziorvosok által hozzá­juk eljuttatott EKG-görbéket véleményezik és a további te­endőkre is javaslatot tesznek. A Knoll cég képviselői az év végén értékelik a kísérlet ered­ményeit és amennyiben a fi­nanszírozási lehetőségeik meg­engedik, kiterjesztik a forródrót szolgálatot valamennyi házior­vosi rendelőre és több kardio­lógiai központra is. Egyelőre a költségekről nem tudnak szá­mot adni, de az bizonyos, hogy a háziorvosokat csak a fax megvásárlása terheli. Az Internet-hálózaton ke­resztül már minden orvos hoz­záférhet a cég honlapjához, amelynek audiovizuális könyv­tárában a legfrissebb kardioló­giai információk, a hazai és külföldi folyóiratokban megje­lent legfrissebb közlemények olvashatók. Ez a szolgáltatás nemcsak a háziorvosoknak nyújt segítsé­get, hanem az egyre szegé­nyebb kórházakban pótolja az egyre drágábban beszerezhető folyóiratokat. Mindez azért is fontos, mert a szakemberek szerint az orvosi ismeretek el­évülési ideje mindössze öt év. A honlap külön érdekessége a „szívhangok program”, amely „élőben” szólaltatja meg a fon- endoszkóp segítségével hall­ható zörejeket. N. Zs. Készpénz helyett csekk és kártya A Külügyminisztérium azt javasolja a Jugoszláviába induló magyar turistáknak, hogy készpénz helyett utazási csekket vagy bankkártyát vigyenek magukkal. így kerülhetik el leg­könnyebben a határ túloldalán szolgáló vámosok esetleges önkényeskedéseit, amelyek forrása a valuta bejelentésére szolgáló jugoszláv formanyomtatvány körüli huzavona. Mint azt egy hónappal ezelőtt megírtuk, a röszkei és a tom­pái határátkelő túloldalán a vámosok - arra hivatkozva, hogy a turista nem töltötte ki és pecsételtette le a nála lévő valuta mennyiségét igazoló jugoszláv nyomtatványt - gyakran elkobozzák az utazó összes pénzét, ráadásul elis­mervényt sem adnak róla, így az elkobzott bankókat rend­szerint később sem adják visz- sza jogos tulajdonosának. Sárközy Péter, a Külügymi­nisztérium konzuli főosztá­lyának osztályvezetője el­mondta, hogy hozzájuk is ér­keztek hasonló bejelentések, ezért 1995 óta többször is kér­ték a jugoszláv felet a vissza­élések megszüntetésére. Leg­utóbb két hete hívatták be a minisztériumba a jugoszláv nagykövetség konzulját, aki megígérte: továbbítja Belg- rádba az észrevételeket. Az osztályvezető úgy látja: közvetlenül nem avatkozhat­nak be a határ menti konflik­tusba, így jobb híján kiokosít­ják a turistákat. A „deklarácia” feliratú formanyomtatvány ki­töltése és lepecsételtetése a ha­tár túloldalán valóban köte­lező, ezért a papírt akkor is kérni, sőt követelni kell, ha a vámos nem adja oda önként. A jugoszláv bankokban is beváltható utazási csekkre és bankkártyára nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség, ér­demes tehát készpénz helyett ezekkel útnak indulni. Akinek mégis elkobozzák a valutáját, kérjen róla elismer­vényt, majd annak másolatát bemutatva tegyen panaszt a belgrádi nagykövetségen, il­letve hazatérve a Külügymi­nisztériumban. Sárközy sze­rint elképzelhető, hogy a pénzt csak többéves bírósági proce­dúra után lehet visszaszerezni. T. M. Metész: rövidek a határidők A határőrség napja. A határőrök életéből, mindennapjaiból mutat be epizódokat az a kiállítás, amelyet tegnap nyitott meg Budapesten Nováky Balázs altábornagy, országos pa­rancsnok. Képünkön: gondosan kialakított csempészhely a vonat alján. fotó: feb/diósi imre Az Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő érdekképviseletek, köztük a Metész semmibe­vételére utal az a módszer, ahogyan a kormányzat véle­ményt kér tőlük - közölte az MTI-vel Zsikla Győző, a Me­zőgazdasági Termelők Érdek- védelmi Szövetségének alel- nöke. Az elnökség kedden ki­alakított közös álláspontját is­mertetve elmondta: a Metész azt kifogásolja, hogy a kor­mányzat által előkészített tör­vény- vagy módosítási terveze­tek véleményezését gyakorlati­lag lehetetlenné teszi az idő rövidsége. Most egyszerre hat olyan előterjesztést - köztük a föld- és a hegyközségi törvény módosításával, az új bortör­vénnyel, az agrárágazat törvé­nyi szintű szabályozásával kapcsolatos tervezeteket - kap­tak kézhez, amelyek mind­egyike döntően érinti az agrár­termelők sorsát, s összességé­ben mindössze 24 óra áll ren­delkezésükre az egyenként is terjedelmes anyagok áttanul­mányozására, megvitatására és megválaszolására. Ez a fajta eljárás a Metész szerint arra vall, hogy a kormány az ér­dekegyeztetésnek csak a látsza­tát kívánja megvalósítani, de gyakorlatilag megpróbálja meghiúsítani az érdekképvise­leti véleménynyilvánítást. Eredménytelen lehet a bizottsági vizsgálat? A Tocsik-bizottság szerdai zárt ülésén a kormánypárti képvise­lők nem támogatták a testület jelentésének elfogadását, így elképzelhető, hogy a bizottság munkája 8 hónap után ered­ménytelenül ér véget. A testület több mint 4 órás ülése után Tol­ler László (MSZP) elmondta: a bizottsági jelentés szövegét azért nem fogadták el a kor­mánypárti képviselők, mert az ellenzék mereven ragaszkodott ahhoz, hogy a dokumentum utaljon a kormányzat, illetve a miniszterelnök politikai fele­lősségére az ÁPV Rt. körüli botrány ügyében. A szocialista honatya utalt arra, hogy a kor­mánykoalíció képviselői a vizsgálati jelentés több mint 90 százalékával egyetértettek. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ellenzék nem volt haj­landó tudomásul venni: a kor­mány mindent megtett a To- csik-ügy tisztázása és a felelő­sök megtalálása érdekében. Az SZDSZ-es Szentkuti Károly szerint a Tocsik-bizottság el­nökének, a fideszes Deutsch Tamásnak személyes felelős­sége van abban, hogy nem sike­rült kompromisszumra jutni. Deutsch Tamás ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a kor­mánypárti képviselők cseleke­dete, vagyis a jelentés el nem fogadása, valamennyi tisztes­séges választópolgár arculcsa- pásával ér fel. Mint mondta: á jövő hétre újra összehívta a bi­zottságot, s mindenképpen olyan megoldásra törekszik, hogy a Tocsik-ügy valamennyi részlete a nyilvánosság elé ke­rüljön, s az Országgyűlés fog­lalkozzon vele. Erdélyi vállalkozókat oktatnak Kecskeméten A Bankárok Alapítvány és a Friedrich Naumann Alapít­vány szervezésében erdélyi magyar vállalkozók háromna­pos képzése kezdődött Kecs­keméten a Bács-Kiskun Me­gyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közreműködésé­vel. A programot a Konzum­bank kecskeméti fiókja irá­nyítja. A Kolozsvárról, Ma­rosvásárhelyről, Brassóból, Csíkszeredáról, Székelyud­varhelyről, Szatmárnémetiből, Gyergyószentmiklósról és Sepsiszentgyörgyről érkezett erdélyi vállalkozók megis­merkednek itteni kollégáik si­ker- és kudarctörténeteivel, s előadásokat hallgatnak meg a magyar üzletviteli szokásokról és rendről, valamint az Euró­pai Unióban kialakult gyakor­latról. A résztvevők a fővá­rosba is ellátogatnak, majd Jászszentlászlón vesznek részt a falusi turizmusról rendezett országos konferencián.- bfi -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents