Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-25 / 146. szám

Egymilliót lapátolt magának Jó idegekről és megalapozott tréningről tett tanúbizonyságot az a fiatalmeber, aki nemrégi­ben az Állami Pénzverdében két perc alatt 1 225 200 forintot la­pátolt össze magának. Mielőtt bárkinek kételyei támadnának az ügy legalitását illetően: Zsolt a Lay’s Pénzláz akció első fődí­jasa, aki egy zacskó Lay’s chips megvásárlásával nyerte el lapá­tolás lehetőségét. A 27 éves budapesti fiatal­embernek nem akármilyen el­lenfelei voltak: egy héttel ko­rábban Kovács István és Czene Attila olimpiai bajnokok tették próbára erejüket és ügyességü­ket ugyanebben a „verseny­számban”. Az ökölvívó és az úszó nagy csatáját Czene Attila 1 227 300 forinttal nyerte, beál­lítva ezzel a pénzlapátolás alap­rekordját. Zsolt alig maradt le mögötte, s „saját magáért” lapá­tolva az eddig „ranglistán” megelőzi a közönségkedvenc boxolót, „Kokót”, akinek 1 074 200 forint került a zsákjába. A ranglista azonban még nem vég­leges: a pénzverdében várják a további szerencsés lapátolókat. A akció április eleje óta zaj­lik; chipses zacskókba összesen négy főnyereményt rejtettek el. A fődíj nyertesei mellett persze mások is örülhetnek: Fortuna kegyeltjei 1000-1000 darab öt­ezer- és ezerforintos, 2000 da­rab ötszáz forintos és 269 000 darab százforintos bankjegyet, valamint több mint egymillió termékkupont találhatnak a zacskókban. A fődíjként szolgáló „ver­senyszámnak” egyébként na­gyon pontosan kidolgozott sza­bályai vannak. Bár a lapát nagy­sága 12x12 cm, de - mint a példa mutatja - a millió amatő­rök számára is elérhető. Kétség­telen, hogy a feladat jó erőnlétet kíván meg, hiszen még a „profi” lapátolok is igencsak kimerültek a második perc végére. Lapá­tolni csak egy kézzel lehet, s a másik kézzel még csak hozzá­érni sem szabad a pénzhez, a la­páthoz, vagy a pénzt tartalmazó ládához. Zsolt nagyon jól ki­használta a szabályok adta lehe­tőségeket: a magas, hosszú kezű fiatalember minden egyes moz­dulatával igen mélyre nyúlt, s je­lentős mennyiséget töltött át a 30 centiméterre elhelyezett zsákba. A két percből alig telt el 15 má­sodperc, amikor meg kellett sza­kítani a lapátolást, ugyanis eltö­rött a lapát. Ekkor az órát megál­lították, s Zsolt egy vadonatúj lapáttal folytathatta. 17 másod­perccel a két perc letelte előtt is­mét szünetet kellett tartani meg­telt az első zsák csillogó, két­színű százforintosokkal. A pénzlapátolási akció kellős közepéit. Szaporodó életjelek a vörös bolygón A Nomád űrrobotot a chilei Atamaca sivatagban próbálták ki. A Mars terepviszonyaihoz hasonló terület csak próba: 2001-ben indulhat a NASA járműve a vörös bolygóra is. A Nomád egyébként kétszáz kilométer megtételére alkalmas. fotó: feb-reuter Eddig csak egyetlen bolygót is­mertünk, amelyen élet van. így hívják: a Föld. Csakhogy a tudó­sokjelentős része vallja, hogy az oxigén nélkül, vulkáni környe­zetben élő szervezetek, az ún. anaerob baktériumok máshol is előfordulhatnak. Nem zárható ki, hogy a mi naprendszerünk­ben is lehetséges az élet vala­mely hasonló formációja, sőt ennek jelei egyre szaporodnak. Nem kevés hasonlatosság van ugyanis a földi kráterek és a ten­gerek mélye, valamint a Marson uralkodó viszonyok között. A Marson például egyre több jel utal víz jelenlétére, vulkánokban pedig nincs hiány ezen a boly­gón. Ezek az archeának nevezett anaerob baktériumok mintegy hárommilliárd évvel ezelőtt fej­lődhettek ki, sokak szerint ezek voltak az első élőlények boly­gónkon. A Nobel-díjas Thomas Gold még ennél is tovább megy. Szerinte az élethez szükséges egyéb adalékanyagok, például a szénvegyületek, szinte minde­nütt megtalálhatók a naprend­szerben. Ennek legnevezetesebb bizonyítéka az a meteoritdarab volt, amely a Marsról került a Földre, s amelyben szerves- anyag-nyomokat véltek kimu­tatni. Ha ásít a krokodil Claude-Henri Chouard, a párizsi Saint-Antoine kórház fül-orr- gégészetének professzora ta­nulmányozta az emberek és álla­tok ásítási szokásait. Megállapí­totta, hogy az ásítás roppant kel­lemes, a test ellazul. Á rövidke tudatvesztés olyan, mint egy álom. Társaságban azonban az ásítást ma még tabuként kezelik. Ki hinné, hogy egyes állatfajok­nál - például az őzeknél, a gazel­láknál - az unalom, pontosabban a fáradtság jele. Ugyanakkor a krokodilnál a hirtelen kitátott, majd becsukott száj a küzdelem előtti agresszivitásra utal. Más a helyzet a majmoknál: náluk az ásítás szexuális üzenetet hordoz. Ha a hím mélyen a nőstény sze­mébe néz, és eltátja a száját, az fölér egy szerelmi vallomással. Eszkimó románc a sarkkörnél A település neve, Salluit csak a legrészletesebb térképeken található meg. Az észak-kana­dai Hudson-öbölnél lévő fa­lucska nincs igazán messze a sarkkörtől. Nem csoda, hogy lakosainak száma ezernél ke­vesebb. Itt, az Isten háta mö­gött él, méghozzá boldogan, egy szép huszonnégy éves an­gol hölgy, Jo Matthews. A tá­voli Albion csinos lakója azért él a sarkkör közelében, mert egy fiatal eszkimó, a 29 éves Mark Alayu megmentette az édesapja életét. Az időpont 1994. Jo az észak-angliai Leedsből utazott tudós apjával, a most hatvan­esztendős dr. Barry Matt- hews-zal, a klímaváltozások nagy szakértőjével Eszak-Ka- nadába, a szokásos egy hóna­pos expedícióra. A csapat ret­tenetes viharba került. Három teljes napon át őrjöngött a je­ges orkán, a szél több mint száz kilométeres sebességgel ka­varta fel a hómezőt. A tudósok kenuja nekicsapódott egy szik­lának és a kis társaság egyre éhesebben, átfagyva várta az elkerülhetetlennek látszó vé­get. Már fogytán volt a re­mény, amikor, mint mondták, mesebeli látomásként feltűnt az izmos, fiatal bennszülött, Mark Alayu kenuja. A hullá­mok még mindig félelmetesek voltak, emlékezik a tudós, de Mark dacolt velük és megmen­tette a kis társaságot. A telepü­lésen Jo hálásan megköszönte a fiúnak életük megmentését, és nem tagadja, Markot meg­látni és megszeretni egy pilla­nat műve volt. A lány még ha­zament. Skóciába, de megsza­kította zoológiái tanulmányait az aberdeeni egyetemen és el­repült a Hudson-öböl mellé. A jég hátán élő boldog pár gyer­meke, Jajie, már huszonkét' hónapos. „Sokan óvtak attól, hogy itt éljek, de ma már tu­dom, hogy jól döntöttem” - mondta Jo. A hosszú élet állati titka Amerikai biológusok tíz évi kutatás után állítják, hogy helyes táplálkozással bárki meghosszabbíthatja az életét. A jelszó: annál tovább élsz, minél kevesebbet eszel. No persze erre a nagy jelentő­ségű felfedezésre csak úgy jöttek rá, hogy alaposan ta­nulmányozták az utóbbi évek állatkísérleteinek egyes eredményeit. A majomkísérletek során az állatoknak rendszeresen az át­lagosnál harminc százalékkal kevesebbet adtak enni, ám a mennyiségi hiányt a tudósok igyekeztek vitaminokkal és ásványi anyagokkal pótolni. A „túlélési stratégiára” átál­lított, alultáplált majmok sza­badon élő és étkező társaikhoz képest kisebb növésűek és so­ványabbak, testhőmérsékletük alacsonyabb, anyagcseréjük lassúbb. Mindezek olyan tényezők, amelyek egyes szakértők sze­rint késleltetik a sejtek örege­dését és pusztulását. A maj­mok szervezete más szem­pontból is kedvezően reagált az éheztetésre: csökkent az ál­latok vérnyomása, illetve a vé­rük zsírsavszintje, miközben a „jó” (infarktus ellen védő) ko­leszterin mennyisége meg­emelkedett. Függetlenül attól, hogy álta­lános érvényű szabályokat még korai levonni a vizsgálat­ból, hiszen a majmok átlagos élethossza 30-40 év, a bioló­gusok úgy vélik, hogy az em­berek. számára sem haszonta­lan a kalóriamegvonásos tech­nika. Bár megfigyelték, hogy a majmok is állandóan farkas­éhségről panaszkodtak. 500 000 Ft OgfERiN<:st Nyereményalap JAIEK Ha ön nyerni szeretne, és Mikróh^líámTsüíő'^ Ha On nyerni szeretne, és NCSEKAUTYA’ 200 JÁIFK ajándék a Petőfi Népó előfizetője, kérjük, minél több részvételi szelvényt juttasson el címünkre, még nem előfizetőnk, azzá válhat, ha jelentkezik olvasószolgálatunk ingyenesen hívható Porszívó További nyeremények: 4-200. díj Faliórák, Pólók (Hétfőtől péntekig, 8-11 óra között.) július 17.

Next

/
Thumbnails
Contents