Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-25 / 146. szám
4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1997. június 25., szerda Szavakban sok történt öt év alatt, tettekben vajmi kevés Megmenthető-e a Föld nevű bolygó? Öt évvel az első világtalálkozó, a riói csúcs után, az ENSZ égisze alatt rendezik meg a második „Föld-csúcsot” New Yorkban. A tanácskozásra 173 országból érkeztek a delegációk, 43 vezető politikus - köztük Göncz Árpád - van jelen. Benzinárcsökkenés. Olcsóbb lett június 23-ától egy forinttal a Mól Rt. hálózatában forgalmazott valamennyi benzinfajta ára. Ötven fillérrel kevesebbe kerül a gázolaj literje is - közölte kedden a Mól Rt. Kuncze válaszol. Titkos az a levél, amelyet a belügyminiszter korábban az átvilágító bíráknak írt, ezért tartalmát nem lehet nyilvánosságra hozni. Kuncze Gábor bejelentette: levélben tudatja majd Torgyán Józseffel, hogy a bírák által kért iratok nem a belügyminisztériumban, hanem az átvilágító testületnél vannak. Egyeztető tárgyalás. Kedden megkezdődtek a választási együttműködést előkészítő egyeztető tárgyalások a Fidesz és az MDF delegációja között - tudatta Bába Iván, a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmányának elnöke, a párt tárgyalódelegációjának tagja. A Fidesz küldöttségét Áder János alelnök, az MDF-ét Gémesi György ügyvezető elnök vezeti. Isépyt fegyelmezik. Isépy Tamás, a kereszténydemokraták frakcióvezetője kedden vette át azt a határozatot, amely szerint a párt országos fegyelmi és etikai bizottsága fegyelmi eljárást indított ellene. A politikus már közölte: nem megy el a csütörtöki tárgyalásra. Kamarákról szólva. Az Alkotmánybíróság határozatot hozott azokról az indítványokról, amelyek a gazdasági, az orvosi, valamint az építészkamarákról szóló törvények rendelkezéseit támadták. A bírák többek között megállapították: a kényszertagság kimondása a gazdasági, illetve az orvoskamara sajátos feladatai és hatáskörei alapján nem sérti az egyesülési jogot. A MÍG is beszállna. Oroszország rendkívül aktívan érdeklődik a tervezett magyarországi vadászgéptender iránt. Erről Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke beszélt, miután Budapesten tárgyalásokat folytatott Lev Rohlinnal, az Orosz Duma honvédelmi bizottságának elnökével. Oroszország MiG-29- es vadászgépekkel szeretne benevezni a magyar vadászrepülőgép-tenderre. Magánnyomozói törvény. A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenységről szóló törvényjavaslatot terjesztett be az Országgyűlés elé a kormány. A terv szerint csak a szakmai kamarák tagjai végezhetnek ilyen tevékenységet. A törvényes működést a rendőrség ellenőrizné, de a megbízásokba nem lenne betekintése. A találkozó, amint a Los Angeles Times megjegyzi: „kollektív önostorozással” kezdődött, amiért az elmúlt öt évben nem történt szinte semmi. A kutatások, a felmérések többsége azt bizonyítja, hogy az elmúlt évek enyhén szólva nem hoztak áttörést környezetünk védelmében. A malajziai Razali Ismail, a rendezvény elnöke, számokkal bizonyította, hogy bolygónk ökológiai kifosztása és terhelése csak folytatódott. Sokak véleményét Al Gore amerikai alelnök így fogalmazta meg: „Itt az ideje feltúrni az ingujjakat, és munkához látni.” Ami persze nem Az ÉT munkaadói és munka- vállalói oldalának vezetőivel tartott egyeztetésen a miniszterelnök elmondta, hogy a jövő évi költségvetési irányelveket a kormány a héten ismét áttekinti és véglegesíti. Az eddigi tervezetek szerint az agrárágazat, a falu, valamint a közbiztonság, a rendőrség fejlesztése kaphat elsőbbséget jövőre. Kívánatos lenne, hogy őszig az érdekegyeztető felek megállapodjanak arról: miként javíthatók a munkaügyi kapcsolatok, s a kormány ennek alapján hozná meg a szükséges intézkedéseket. lesz olyan egyszerű. Hiszen számos felszólaló szerint lehet ugyan vádolni a harmadik világbeli országokat a trópusi őserdők kizsákmányolásáért, de mindaddig, amíg a gazdag országok „a maguk eszközeivel” még ennél is nagyobb károkat okoznak bolygónk bioszférájának, nem nagyon lehet mit a szegényebbek szemére vetni. A motorizáció és a magasan fejlett civilizáció közismerten veszélyes következményekkel jár. Az újdonsült angol miniszterelnök, Tony Blair szokatlanul élesen kelt ki „az élenjáró ipari államok” ellen, megleheSándor László, az MSZOSZ elnöke, aki a munkavállalói oldal soros elnöki tisztét is betölti, elmondta: remélik, hogy a jövőt az eddigi kényszerintézkedések helyett tudatosabb előrehaladás jellemzi. Szükséges az is, hogy az alkotmány vagy más magas jogforrás mondja ki az érdekegyeztetés fontosságát. Medgyessy Péter pénzügyminiszter bejelentette: a forint havi leértékelését augusztus 15-étől 1,1 százalékról 1 százalékra mérséklik. Az egyszámjegyű infláció elérése érdekében - Medgyessy szerint - évente 4-5 százalékkal kellene tősen tiszteletlenül célba véve éppen a vendéglátót, az Egyesült Államokat is, amelynek kongresszusa például - az ipari lobbyk befolyására - nem volt hajlandó megszavazni Amerika csatlakozását a szén-dioxid-gázok csökkentéséről szóló egyezményhez. Talán ezért annyira borúlátók oly sokan. Mindenki nagy figyelmet szentel ugyan a kérdésnek, kevés azonban a tett, a konkrét cselekedet bolygónk „állagának” megóvásáért. Razali Ismail szavai mindenkit egyformán intenek: „Otthonának, környezetének természeti forrásaiban az emberi faj annyi - ma még előre föl nem mérhető - kárt okoz, hogy hamarosan elérhetünk egy olyan ponthoz, amelyen túl már nincs visszatérés.” csökkenteni az áremelkedés mértékét, s ezt elérni nem is lehetetlen. Kiss Péter munkaügyi miniszter kezdeményezte, hogy az érdekegyeztető felek közösen tekintsék át néhány szektor első negyedéves, kiugróan magas béremelését. Feltételezhető ugyanis, mint mondta, hogy a pénzügyi szektorban, a távközlésben és a közszolgáltatás egy részében a teljesítmények valójában nem támasztják alá azokat. A versenyszféra többi területén az idén 20-22 százalékos, teljesítménnyel alátámasztott keresetemelés várható, ami reálbér-növekedést jelent. A közszférában a 17-19 %-os keresetnövekedés alapján feltételezhető a reálbérek szinten tartása, illetve 1 %-os javulása. New Yorkban most a tiszta ivóvíz a legfontosabb téma. fotó: FEB/REUTER A miniszterelnök megismételt ígéretei Már adottak a folyamatos gazdasági növekedés feltételei, és ennek az életkörülmények javulásában is meg kell mutatkoznia - hangsúlyozta Horn Gyula miniszterelnök tegnap az Országházban, az Érdekegyeztető Tanács képviselői előtt. Felpuhult a reklámtörvény Baja Ferencet leszavazta a parlament Megszavazta az Országgyűlés az Alkotmány módosítását, de nem fogadta el, hogy a népszavazási aláírásokat meghatározott idő alatt kelljen összegyűjteni. Elfogadta a gazdasági reklámozásról szóló törvényt is. Általában tilos közzétenni olyan reklámot, amely személyiségi vagy kegyeleti jogot sért, erőszakra buzdít, közbiztonságot vagy környezetet károsító magatartásra ösztönöz, félelemérzetet kelt. A szakmai kört kivéve tilos a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok, valamint a kizárólag orvosi vényre kapható gyógyszerek reklámozása. A cigaretta és az alkohol reklámját egyetemlegesen nem tiltja meg a törvény, csak a fiatalokat próbálja védeni. Ezért e termékeket tilos reklámozni a gyermekekhez és fiatalokhoz szóló sajtótermékben, műsorokban, illetve e műsorok előtt és közvetlenül utána. Tilos cigarettát hirdetni újságok címoldalán, játékon, iskolákban és egészségügyi intézményekben, fiatalkorúak bemutatásával, hozzájuk szólva. A cigarettareklámokon fel kell tüntetni, hogy: „A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét”, valamint nikotin- és kátrány- tartalmát. A képviselők szerint túlzóan megengedő lett a sok vita után kialakult törvény, hiszen kimaradt belőle a vallási érzület megsértésének, az iskolákban folytatott reklámtevékenységnek, az ingyenes cigaretta- és italkínálásoknak, a dohány és szeszes ital életstílusra utaló megjelenítésének tilalma. Nem fogadta el az Ország- gyűlés Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter (szabolcsi képviselő) válaszát Balsay István (Fidesz) interpellációjára. Balsay az ukrán határ közelében lévő zsurki vodkagyár feltűnően bőkezű állami támogatását tette szóvá, miközben a gyár nem működik, s tulajdonosait vodkahamisítással és csempészéssel vádolják. A miniszter leszavazása után a parlament gazdasági és környezetvédelmi bizottsága is kivizsgálja, hogy a magyar-ukrán határon működnek-e gazdasági maffiák, tevékenységükkel kapcsolatba hozhatók-e köztisztviselők és politikusok. A kérdések során szó esett a Szekszárd közelében felépítendő Duna-híd sorsáról. Ézt azért nem építi még a koncessziós pályázatot megnyert cég - válaszolt Kovács Kálmán közlekedési államtitkár -, mert nem látja biztosítottnak költségei megtérülését, és nem kap rá hitelt sem. Most új felmérés készül, a balkáni béke miatt nyilván más adatok várhatók. Tolna és Bács megye területfejlesztési tanácsa is segíthetne - tette hozzá Kovács Kálmán -, hiszen egy új híd kétségtelenül fejlesztené e térségeket is. Akar László pénzügyi államtitkár a jövőre várható agrártámogatásokat ismertette. Az idei 93,3-ról csaknem 140 milliárdra nő ez az összeg. S. Á. Patthelyzet Szlovákiában Az államfő előrehozott választást akar Michal Kovác szlovák államfő szerint az országban jelenleg belpolitikai patthelyzet alakult ki, ezért meggyőződése, hogy előrehozott választásokat kellene tartani.- A népszavazáskor megmutatkozott, hogy minden lehetséges. Például el lehet fogadni egy olyan kormányhatározatot, amely ellentétes a törvénnyel, egy miniszter dönthet úgy, hogy nem tartja tiszteletben azt. Nagyon veszélyes, ami történt, mert megingatta az állampolgárok bizalmát a politikusokban és a jogállam működésében. Csalódtak, mert olyan emberek vannak hatalmon, akik tisztségük megtartása érdekében képesek túllépni a törvényes kereteken is- jelentette ki Michal Kovác a Denn! Telegraf című prágai lap keddi kiadásában közölt interjúban. Tekintettel arra, hogy Szlovákiában tavasszal lejár az államfő mandátuma, és a mai parlamentben nincs esély arra, hogy bárki is megszerezze az új elnök megválasztásához szükséges kétharmados többséget, Kovác azt szeretné, hogy ezt a helyzetet előrehozott választásokkal oldják meg. Ha ugyanis nem választanak meg új államfőt, akkor annak jogkörét egészen az ősszel esedékes parlamenti választásokig a kormányfő gyakorolná, és a közvélemény egy része fél attól, hogy ezt Meciar saját pozíciói megerősítésére használná fel. Beszélgetőpartnerünk: Bajor Nagy Ernő „nyereménykutató” A pénz nem (mindig) boldogít? Homály fedi, hogy kié a lottótörténelem legnagyobb, majdnem 800 milliós nyereménye s hogy Fortuna kegyeltje jelentkezett-e már a szekérderéknyi bankóért. Azt sem tudni persze, hogy a boldog nyertes - dúsgazdaggá válva - valóban boldog lesz-e. A neves publicista, Bajor Nagy Ernő hosszú éveken át figyelemmel kísérte a totó-lottó nagy nyertesei sorsának alakulását.-Igaz, hogy az ölbe pottyant vagyon nem boldogít?- Ha a nyertesnek eddig olyan gondja volt, hogy miből fizesse ki a villanyszámlát, a távfűtés díját, vagy miből vegyen a gyermekeinek ruhát, akkor ez ettől bizonyosan megszűnik - válaszolja. - Ám rögtön a sarkába lép egy másik gond, történetesen az, hogy mit kezdjen a milliókkal. Ez esetenként akkora pénz, hogy már nem is lehet „szép kis summaként” jellemezni. A mostani 800 millió már valósággal ná- bobi vagyon.- Hogyan viselik el az új milliomosok a reflektorfényt?- Bárhogy is fogadkoznak a játékok szervezői, hogy a nyertes személye titokban marad, idővel csak híre megy a dolognak. A tíz- és százmilliók nemigen fémek be a szalmazsákba, ha pedig hirtelen bankba, takarékpénztárba kezd járni az ember fia, annak óhatatlanul lesznek tanúi. Ráadásul a mesebeli nyeremény, ha akarja, ha nem, 6 is szemezett Fortunával. életvitelének megváltoztatására készteti az embert.- Vagyis a pénz tényleg nem boldogít?- Nem mindenkit. Egy fiatal falusi tanító előtt csodálatos lehetőségeket nyithat meg a nagy nyeremény, de aligha mondható ez el arról, aki kórházi elfekvőn éli meg anyagi helyzetének hirtelen javulását. Számára aggódást, keserűséget hozhat a vagyon: joggal érezheti úgy, akkor kellett volna a szerencse, amikor otthont alapított, társat, hivatást választott.- Önt megkísértette már a nyerés vágya?-Hát persze! Az utóbbi hetekben magam is kerülgettem - néhány szelvény erejéig - Fortuna istenasszonyt, ám amikor megtudtam, hogy elvitték az orrom elől a pénzt, felsóhajtottam: milyen jó, hogy az én gyermekeimnek, unokáimnak nem kell marakodniuk azon, hogy kinek mennyi jusson e már-már nyomasztóan sok pénzből. Németh Zsuzsa A nagy hírű Chrysler-fŐnök újabb vállalkozása A jövő az elektromosoké Henry Ford után az amerikai autógyártás második leghíresebb embere Lee Iacocca. Neve akkor vált igazán ismertté, amikor a Fordtól átigazolt a megroggyant óriáshoz, a Chryslerhez. Alig néhány év alatt sikerült neki az amerikai autógyártás harmadik „fellegvárát” tőkeerős, élenjáró, piacmeghatározó céggé alakítania. Siker- történetével azóta szakkönyvek foglalkoznak, irányítói tevékenységét . menedzseriskolákban tanítják. Iacoccából még életében mítosz lett. A csúcsmenedzser 1992- ben visszavonult a Chrysler éléről, ám mostanában visszatérését fontolgatja. A 72 éves üzletember céget alapított az elektromos motorkerékpárok, robogók, két- és háromkerekű villamos járművek gyártására, nem zárva ki, hogy a későbbiekben „igazi”, de elektromos meghajtású autók gyártásába is belefognak. Iacocca elmondta: „Több mint ötven évet töltöttem el az autóiparban. Ennyi idő alatt sikerült elérni, hogy előbb egy, majd két autó álljon szinte minden amerikai garázsában.” Szerinte végre megérett az idő arra, hogy az elektromos járművek tömegcikké váljanak. A jövő - úgy véli - a könnyű elektromos közlekedési eszközöké. FEB
