Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

11. oldal 1997. június 24., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Vélemény a földtörvény tervezett módosításáról Családok vesztik el megélhetésüket Hazánk az ismert okok miatt ne­héz helyzetbe került, ezért a kül­földi tőkére szüksége van. De nem minden áron és nem minden területen. Az iparban, a szolgál­tatásban munkahelyet teremt, hozzásegít a felemelkedéshez (bár itt is találkoztunk már nega­tív jelenségekkel). A mezőgaz­daságban fordított a helyzet. Munkahelyet szüntet meg. Csa­ládok megélhetési lehetősége veszik el a földek eladásával. A külföldi tulajdonos elsősorban jól gépesíthető, jól kemizálható, kevés élőmunkát igénylő kultú­rák termesztésében érdekelt. Az agrárkerekasztal? Az agrárirányítás szervezetlen­sége évről évre csökkenti a gaz­dálkodók biztonságérzetét. Az ellehetetlenülés határára szorí­tott embert könnyű rábírni földje egy részének vagy teljes egészé­nek eladására. Ez a törvénymó­dosítási javaslat akarva-akarat- lanul ebbe az irányba hat. Érthetetlen a kormány nemze­tietlen magatartása. Egyes sze­mélyek és csoportok szűklátó­körű és önző követeléseinek en­gedve, direkt és indirekt módon megnyitná a hazai maffiatőke és a külföldi karvalytőke előtt az őseink által megvédett és unoká­inktól kölcsönkapott termőföl­dek felvásárlási lehetőségét. Az agrárkerekasztal-tárgya- lásokon konszenzussal elfoga­dott pontok között az elsők kö­zött szerepelt a külföldiek ter­mőföld szerzésének elutasítása. Ezzel a törvényjavaslatával a kormány felrúgta a nehezen ki­alakított megegyezést és kiállí­totta magáról a szavahihetetlen és megbízhatatlan tárgyalópart­ner bizonyítványát. A sorok mögött A jelenleg hatályos törvények is lehetővé teszik külföldiek föld­szerzését (törvényes örökösö­dés, elbirtoklás, ráépítés, kisajá­títás, kárpótlási célú árverés, ön­álló ingatlanként kialakított terü­leten lévő termőföld, csere, kö­zös tulajdon megszerzése). Mi­vel a fenti lehetőségek végesek, a külföldiek úgynevezett zseb- szerződésekkel szereztek meg magyar termőföldet. Ezek lé­nyege, hogy a felek a törvényi ti­lalom ellenére adásvételi szer­ződést kötnek, melynek legali­zálásához haszonbérleti szerző­dést is aláírnak. Ebben - bízva a számukra kedvező törvényi vál­tozásokban - elővásárlási, vételi jogot kötnek ki. A zsebszerződés - mivel tör­vényi rendelkezéssel ellentétes- semmis. Ennek jogkövetkez­ménye az eredeti állapot helyre- állítása lenne, ha ezek felderíthe- tőek lennének. A tervezet azonban megnyitja a kaput a föld tulajdonjogának átjátszására. A belföldi társasá­gokban már évek óta jelen van­nak a külföldiek. A gazdasági társaság ugyanis attól belföldi, hogy magyarországi székhellyel jegyezték be, tagjai azonban akár 100%-ban is külföldi ter­mészetes és/vagy jogi szemé­lyek lehetnek. A törvénytervezet 6.§ (1) be­kezdés a) pontjában meghatá­rozza a feltételeket, melyek sze­rint az a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet szerezheti meg a ter­mőföld tulajdonjogát, amely a tulajdonszerzést megelőzően legalább három éve folytat me­zőgazdasági tevékenységet. Az említett társaságok zöme már jelenleg is, de rövid időn be­lül minden gond nélkül meg tud felelni ennek. így az illegálisan megszerzett földeket legálisan is tulajdonba tudnák venni. A b) pont további lehetőséget kínál a termőföld megszerzé­sére. A gazdasági törvény, szö­vetkezeti törvény stb. szerint ugyanis különbséget kell tenni a székhely, telephely, fióktelep között: székhely, az ügyintézés helye; telephely, ahol a bevétel elérésére tevékenységet fejt ki; fióktelep, a más (tehát az ügyin­tézés helyétől eltérő) helyen tör­ténő munkavégzés helye. Ezek értelmében a törvénytervezet szerint semmi akadálya, hogy olyan helyen is (székhely!) meg­szerezhető legyen a termőföld tulajdonjoga, ahol tényleges mezőgazdasági tevékenységet nem is folytat. Az egyezmények? A gazdasági társaságokról szóló törvény további szerzési lehető­séget biztosít, hiszen a magyar társasági tag üzletrészét megvá­sárolhatja a társaság. Az egész társaságot pedig megvásárol­hatja a külföldi. A hatályos törvény módosítá­sának hatásvizsgálatakor (ami tudtommal nem történt meg, pe­dig törvény írja elő) figyelembe kell venni még a külföldiek ma­gyarországi befektetéséről szóló törvényt is, mely a külföldi be­fektetőknek a belföldiekkel azo­nos védelmet nyújt! A hatályos törvény megvál­toztatásának okaként előszere­tettel hivatkoznak EU-s kötele­zettségeinkre anélkül, hogy konkrétan megjelölték volna va­laha is, melyek azok. A témában jártas szakemberek szerint az ide vonatkozó szabályok vizsgálata során nem vonható le az a követ­keztetés, hogy szükség lenne a földtörvény elképzelések sze­rinti módosítására. Az Európai Megállapodásban (aláírva: Brüsszel, 1991. XII. 16.) Magyarország ugyan vál­lalta a nemzeti elbánás elveinek biztosítását (Magyarországon letelepedni szándékozó közös­ségi vállalatok és állampolgárok számára olyan elbánást biztosít, amely nem kedvezőtlenebb a sa­ját vállalatai és állampolgárai számára nyújtottaknál). Viszont az úgynevezett örökös kivételi lista melléklete az ingatlan, föld- tulajdoni kérdésekben a nemzeti elbánás elveinek alkalmazását akkorra íija elő, amikor Ma­gyarország már az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Tehát je­lenleg ilyen kötelezettségünk nincs! Ráadásul az Európai Megál­lapodás alapján az átmeneti idő­szak alatt megkülönböztető jog­szabályt is hozhatnánk. Gya­nakvásunkat tovább fokozza, hogy az Európai Megállapodás a már ottlévők részére a mezőgaz­dasági és erdőgazdasági föld te­kintetében a bérletijog biztosítá­sát elegendőnek tartja, illetve ennek biztosítását követeli meg. Össze kell fogni Meg kell hagyni a jelenlegi tör­vényi szabályozást. így a ma­gyar és külföldi társaságok azo­nos elbírálásban részesülnek. A rövidlátó politikán kívül semmi sem indokolja a módosítást. Ezért a megakadályozására a mezőgazdasági érdekképvisele­teknek, szervezeteknek és min­denkinek össze kell fognia, aki számára nem közömbös a ma­gyar mezőgazdaság, a vidék jö­vője! Bagi Béla ték meg a szakemberek a különböző gyomirtó szerek haté­konyságát. Az egyes vegyszerek adagjának beállítását jól nyomon lehetett követni a parcellákon. Jól mutat a határ, kü­lönösen a kukorica ad biztató képet. fotó: papp Zoltán Olivetti Verőn U/í] ítf lih 1997. jún. 30-ái< BANKKÁRTYAOLVASÓ BERENDEZÉS (100.000-75.000 Ft APEH-kedvezmény) = 25.000 Ft + áfa Kecskemét, Bajcsy-Zs. u. 3. Tel.: 76/482-380 és 413-902 GANZSET Kft. Kiskunhalas, Szénás u. 15. PRIOR Tel.: 77/423-466 Fa*: 77/422-037 (25467) Elektronikus vasfüggöny az autótolvajok ellen A különböző riasztóberendezé­sek elterjedése óta a legtöbb em­ber arca sem rezzen, ha egy vil­logó, szirénázó autó mellett halad el. Sok a vakriasztás, sok a túlér- zékeny riasztó. Emellett a profi au­tótolvajok néhány perc alatt bea­zonosítják és hatástalanítják az adott riasztót, és ily módon feltű­nés nélkül vihetik el a kocsit. A nyár folyamán külön gondot jelent a hazánkba látogató turisták jár­műveinek védelme. Egyes autótolvaj-bandák kifeje­zetten az üdülőkörzetekre specia­lizálódtak. A kiskunmajsai fürdő közelében tavaly nyáron hét nagy értékű kocsi tűnt el, mind külföldi nyaralóktól. Ennek a tendenciának szeretnének az idén nyáron elejét venni az üdülőfalu területére telepí­tett elfogórendszerrel. A rendszer alapvetően két részből áll. Egy, az autóba telepített adó-vevő automa­tikusan jeleket kezd sugározni, ha nem hatástalanították indítás előtt. A jelet a közelben lévő standard vagy mobil érzékelő veszi, és húsz másodpercen belül leállítja az au­tót. A napokban a gyártó, a forgal­mazó és a helyi kapitányság em­berei a helyszínen próbálták ki az EUROKARC, Kaméleon fantázia- nevű, lopottautó-felderítő és -el­fogó rendszerét. A fejlesztés indít­tatásáról és további Irányáról kér­deztük Bányai Györgyöt, a cég műszaki szakemberét.- A fejlesztés még 1990-ben In­dult, a KARC nevű rendszerrel. Ez annyit tudott, hogy ha ellopták az autót vagy illetéktelenül használták, akkor adott egy jelzést. Nagyon egyszerű, nagyon olcsó rendszer volt. Az egyre brutállsabb krimina­lisztikai helyzet azonban tőlünk Is fejlődést kívánt. Idáig senki nem állí­totta meg az autót, mivel a szakem­berek szerint a tolvajnak is vannak jogai, és - űgymond - nincs jogom civil emberként mozgásában korlá­tozni. Én nem fogadtam el ezt a ma­gyarázatot. Megkerestük a ogl megoldást. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél, aki a rendszerbe belép, fel­hatalmazza a rendszerben lévő szolgáltatókat, hogy az ő autóját megfoghassák akkor, ha az autó jelzést ad. Ez ügy történik, hogy el­haladva egy érzékelő előtt, automa­tikusan létrejön a megállítás.- Az ország mely részein ta­lálkozhatunk már a rendszerrel?- Körülbelül két éve fejlesztjük ezt a megállító rendszert. Igazán egy éve került a piacra. Az országos kiépítettség egyelőre hatvanszáza­lékos. Budapesttel kezdtük, hisz a legtöbb gépkocsilopás ott fordul elő. A Dunántúl nagy részét már betele­pítettük. Most folyik a keleti ország­rész levédése. Körülbelül harminc városban működik a rendszer. Tíz rendőr-főkapitánysággal szerző­désben állunk, hogy a járőrkocsik­ban is legyen megállítóegység. Bu­dapesten nyolcvan automata és több száz kézi egység üzemel. A k zi egységekre azért van szükség, mert a városi forgalomban adód­hatnak olyan szituációk, amikor egy gépkocsi hirtelen leállítása akár balesetet is előidézhet. Úgy van hangolva a rendszer, hogy a fővárosban mintegy tízper­ces autózás után valamilyen egy­séggel a sofőrnek találkoznia kell. A rendszerbe bekapcsolt tíz autót ért eddig támadás, és ebből kilenc megkerült. A határok kezdettől le vannak védve. Amikor közeledik a határ felé egy Ilyen autó, az akusz­tikus jelet ad a határőrnek, aki leel­lenőrizheti a kocsit.- Merre haladnak most a fej­lesztések?- Ezt mindig az igények hatá­rozzák meg. Lízingcégeknek tu­dunk olyan változatot készíteni, hogy az autóval ne lehessen át­lépni a határt. Tudunk olyat is, hogy egy meghatározott üzemidőt írunk be a rendszerbe. Ez elsősorban a kölcsönzőtársaságok igényeit igyekszik kielégíteni. Ez egy pici számítógép, amit úgy programo­zunk, ahogy a vevőknek tetszik.- A hazai terjeszkedésen túl készülnek-e külföldi megjele­nésre?- A közeljövőben ez is megtör­ténik. Előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások a lengyel partnerekkel. Megbízottaink a na­pokban kezdték meg a tárgyaláso­kat Szlovákiában is. A távolabbi cé­lunk, hogy az Adriai- és az Északi­tenger között hűzzunk egyfajta elektronikus vasfüggönyt, az autó­tolvajok ellen.- Bács-Kiskun megyében né­hány hete jelent meg az EURO­KARC Kaméleon. A megyei háló­zat kiépítésének lépéseiről kérdez­tük a területi rendszergazdát, Kre- idli Árpádot.- A megyét különböző terüle­tekre osztottuk. Jelenleg is folyik az egyes területek forgalmazói és szervizhálózatának kiépítése. Kecskeméthez tartozik a felső ré­gió. Kalocsa és Kiskőrös térségé­ben megvan már mind az elosztó-, mind szervizhálózatunk. Most van napirenden Kiskunhalas és Baja bekapcsolása. Ez a két város spe­ciális helyzetben van, a határhoz való közelsége folytán. Itt, a váro­sok levédése mellett, ki kell építeni a határfigyelő, sőt a zöldhatárfi­gyelő rendszereket is. De külön hangsúlyt fekt tünk a szezon meg- Indultával az üdülőkörzetek, mint a kiskunmajsai megfigyelésére is.- Mennyi Időre van szükség a teljes megyét lefedő' hálózat kié­pítéséhez?- Párhuzamosan kell fejleszteni mind a jeladók, mind az elfogók te­lepítését, hisz a rendszer csak így működik. Fel kell hogy ismerjék a terület önkormányzatai, rendőri szervei, hogy a közbiztonsági szempontú levédés mlndannyiunk érdeke. Kiskőrös és Kalocsa térségében a forgalmazó a PERFECT BENGŐ Kft. Kiskőrös, Árpád üt 2. Tel.: 06-20/536-004 vagy 78/413-339 a beszerelést végzi a TWINCAR Autószerviz Soltvadkert, Bócsai út 41. Tel.: 06-60/484-316 Kecskeméten pedig a Perfect URH-szervIz Kős Károly út 3/B Lovas István TeL/fax: 76/492-424 vagy 06-30/431-788 • • • • NYÁRI KULONLEGESSEGEK, nem csak íny enceknek ! OPEL TORMÁSI 6000 KECSKEMÉT Jász u. 24. Tel.: (76) 482-208 Fax: (76) 482-201 START KFT. 6301 KALOCSA Bem apó u. 21. Tel.: (78) 461-355 Tel./Fax: (78) 462-949 OPEL CSERNI 6500 BAJA Keleti Ipartelepi út 61. Tel./Fax: (79) 323-81 '

Next

/
Thumbnails
Contents