Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-23 / 144. szám
Megszabadultak a feudális német művésztől Fellázadt skót szigetlakok Az alig 20 négyzetkilométernyi Eigg szigetének lakói felszabadulásukat ünnepük a sok évszázados „német feudális uralom alól”. A Belső-Hebridák szigetecskéje ugyanis több mint 700 esztendőn át a helyi német lairdek (lordok, azaz urak) tulajdonában volt. Hiába változott közben a világ, a 12. századból fennmaradt, máig érvényes ingatlanjogi szabályozás szerint az eiggiek pusztán bérlői lehettek házaiknak. Tulajdonra nem tarthattak igényt, sőt a helyi birtokjog szerint akár jobbágyként kezelhette őket a laird. Történt azonban, hogy Mariin Eckhart Maruma stuttgarti művész, aki 1995 óta Eigg szigetének la- irdje, elhatározta, hogy birtokát idegenforgalmi látványosággá változtatja. Ekkor a 68 szigetlakó elérkezettnek látta az időt a lázadásra. Eszközként az Internetet használták, amelyen felhívással fordultak a világ köztársasági érzelmű polgáraihoz. Anyagi támogatást, pénzt kértek szigetük megvásárlásához. A német hűbérűr utolsó árként 4,25 millió márkára (= 425 millió forint) tartotta Eigget. Ennyi pénzt sohasem tudtak volna összegyűjteni a kis parcellákon gazdálkodók, juhászok, halászok, alkalmi munkások. Viszont ötezernél több válasz érkezett eddig az internetes segélykérésre, és aprócskán gyűlt a pénz is. De végül is egyetlen nagyobb összeg váltotta meg igazából a szigetlakó skót jobbágyokat. Küldője, egy hajógyáros özvegye Svájcból ne- gyedmilliárd forintnak megfelelő összeget utalt át a javukra. S ez éppen elegendő volt a felszabaduláshoz... Az egykor 500 lakosú sziget egyetlen (mellékállású) rendőre a függetlenségi dínomdánom közepette kijelentette: „Nem akarunk ide fényűző szállodákat, aszfaltozott utakat. Maradjon minden a régiben, azzal a különbséggel, hogy most már hivatalosan is a miénk az, amit eddig is annak éreztünk...” Háborúznak a majomhordák Az emberszabású majmok egyik utolsó földi paradicsoma a gaboni Lope rezervátum, ahol védetten élnek mintegy 5000 négyzetkilométernyi dzsungelban. A csimpánzokat mégis komoly veszély fenyegeti. A majomhordák újabban rendszeres háborúkat vívnak egymás ellen. A végzetes agresszív ösztön elszabadítója az élőhely szűkülése. A Lope rezervátumban is megkezdődött ugyanis a trópusi fák kitermelése. A láncfűrész irgalmatlan zajt csap és az ember jelenléte sem igazán elyiselhető a vadonban élő állatok számára. A csimpánzok menekülnek. Mivel azonban a rezervátum területe kicsi, akarva-akaratlanul egy másik horda felségterületére tévednek. Megkezdődik a harc életre-halálra. A dzsungelben csak a csimpánzok élete van veszélyben. A gorillák például eltűrik, vagy megszokják a favágókat, nem menekülnek el, nem keverednek egymás felségterületére, és ha odavetődnek is, akkor sem olyan agresz- szívak, mint a csimpánzok. A vajas kenyér története, és a biztonságos guminő Csupa hasznos tudomány Nem kétséges, a kutatás viszi előre az emberiséget, Csak az a kérdés, hogy milyen irányba. Mert a tudósok szerte a világon mindenfélét tanulmányoznak, közülük nem egy kiérdemelné a haszontalan tudományok doktora címet. íme, egy gyűjtemény a nem igazán fontos kutatások területéről.- A münsteri egyetemen A vajas kenyér története címmel folyik kutatás.- Bochumi biológusok munkájának címe: A széncinegék hűtlenségi szokásai a tavaszi párzási időszakban.- Japán etológusok arra idomítanak galambokat, hogy Picasso és Monet műveit egymástól megkülönböztessék.- Olasz szociológusok arra kíváncsiak: honfitársaik miért hódolnak egyre ritkábban a testi szerelem örömeinek a gépkocsikban.- Norvég kutatók vizsgálódásának tárgya: a nedves fehérnemű hatása az emberek hidegérzékenységére. Végül egy grönlandi orvos azt kutatja: lehet-e felfújható guminőtől - nyilván közvetett úton - trippert kapni. STÚDIÓ Kecskemét, Arany J. u. 3. Irodai munkaheTei./fax: 76/417-111 lyek, ügyfélforgalmi Nyitva: H.-Cs.: 800—1630 P.: 800—1400 Várjuk megtisztelő látogatását! BÚTORÉ BEBÚTOROZÁSA irodák, konferencia- termek, egészség- ügyi és oktatási in- |_ tézmények GARZONI komplett A világ legnagyobb hídalagútja ■ wm A félig kész főhíd, tetején csöppnyi daruval. Elképesztő tervet dolgoztak ki Dániában éppen tíz évvel ezelőtt. A Funen és Zealand szigetek között a Nagy Beit tengerszoroson egy különleges vasúti-közúti hídalagút szerkezet építését kezdték meg, mely most készült el. A méretek lenyűgözőek. Az útkomplexum több mint 22 kilométer hosszú. Funentől indulva előbb 10 kilométeres úgynevezett alacsony híd ível át Sprogo szigetére, onnan 12 kilométeres magas híd visz Zea- landre, miközben a tengerfenék alatt ugyanilyen hosszú dupla csatorna vezeti a vasúti forgalmat. A keleti híd azért lett olyan magas (226 méter a legmagasabb pontja a vízfelszíntől mérve), hogy a híd alatt zavartalanul haladhassanak majd a hajók. Ezzel újabb rekordot döntöttek a tervezők, hiszen a világ legnagyobb fesztávú függőhíd- ját építették meg Sprogo szigete és Zealand között. Dánia eddigi legnagyobb közlekedési beruházását 1997. június 1-jén, 10 órakor a dán királynő adta át a dán állami vasu- taknak és a lakosságnak. Az átadást követően a világszínvonalú dán motorvonatok a Nagy Belten épített hídon és alagúton 7 perc alatt röpítik át az utasokat. (A korábbi kompozás 80 percet vett igénybe.) A tervezők gondosan vizsgálták az eljutási időt a főváros és az ország nagyobb városai között. Összehasonlító adatokat képeztek a jelenlegi (vasútitengeri hajó komp-vasúti) és a jövőbeni csak vasúti vagy csak közúti és a repülőgéppel történő utazás időtartamai között. A kompforgalom kiiktatásával lényegesen csökken az eljutási A híd méreteire mi sem jellemzőbb, mint ez a számítógépes grafika. A pillérek mellett eltörpülne a New York-i szabadságszobor, a maga teljes magasságában is. idő több belföldi viszonylatban, a vasúti közlekedés versenyképessé válik a légi közlekedéssel. A híd építésével kapcsolatban Dánia és Finnország között vita alakult ki a hajózási útvonal korlátozása miatt. Finnország a hágai nemzetközi bírósághoz fordult 1991. május 17-én, ahol elutasították beadványát. A két ország közötti vitát azóta példás gyorsasággal rendezték. A dán és a svéd kormány a Nagy Beit szorosnál felépült létesítményhez hasonló vasúti összeköttetés építését kezdte meg Koppenhága és Malmö között, az Oi c sund csatornán. A hatalmas összegeket igénylő dániai vasútépítészek is bizonyítják, hogy a piaci körülmények között van jövője a vasútnak, ha megfelelő technikai színvonalon épül és szerepét a kor igénye szerinti sebességgel környezetkímélőén és energiatakarékosán tudja ellátni. Gyuricza Gyula v m
