Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-20 / 142. szám

1997. június 20., péntek Hazai Tükör 5. oldal Regionális fejlesztési tanács alakult (Folytatás az 1. oldalról) A Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács elfogadta saját alapszabályát. Szeged városa ezt követően ajánlatot tett arra, hogy a tanács mellett majdan működő, s mielőbb kialakí­tandó munkaszervezet köz­pontja Szegeden legyen, amelyhez anyagi támogatást is biztosítanának. A tanács azon­ban úgy döntött, hogy egyelőre nem határoz munkaszervezet létrehozásáról, hanem meg­hosszabbítja a saját megalaku­lását előkészítő bizottság man­dátumát. Ez a bizottság - amelynek vezetője dr. Búzás Péter, Makó polgármestere - tesz majd javaslatot a tanács ügyrendjére, munkatervére és költségvetésére, valamint az esetleges munkaszervezettel kapcsolatos intézkedésekre. A tanács tagjai és a meghí­vottak nagy érdeklődéssel hall­gatták Lünk Tamásnak, a kör­nyezetvédelmi és területfejelsz- tési minisztérium Phare prog­ramirodája vezetőjének előadá­sát az Európai Unió strukturális pénzalapjainak kihasználásá­ban rejlő lehetőségekről, mivel elsősorban ez az a pénzforrás, amelyre a regionális fejlesztési tanács majdan támaszkodhat. A testület megalakulása egyébként azon a megállapodá­son alapszik, amelyet a három megye területfejlesztési taná­csai kötöttek egymással a me­gyehatárokon túlterjedő felada­tok közös ellátásról. Ebben a megállapodásban a tanács maj­dani tevékenységei között első helyen említik a régió megis­mertetését összehangolt marke­tingmunka által, a továbbiakat illetően pedig rögzítik, hogy közösen vesznek részt a Phare program nagyrégiókat érintő kísérleteiben, stratégiai és kö­zös fejlesztési tervek kimunká­lásában, elkészítik a Dél-Alföld idegenforgalmi koncepcióját, s egységes területi információs hálózatot alakítanak ki. A legfontosabbnak azonban a Dél-Alföld területfejlesztési koncepciójának kialakítását te­kintik, összhangban az orszá­gos területfejlesztési koncepci­óval. Ennek keretében kiemel­ten foglalkoznak a gazdaság­gal, a közlekedéssel, a telepü­léshálózattal, valamint a hu­mán erőforrásokkal, közelebb­ről az agrárinnováció, a bio­technológia, a folyami vízi utak, autópályák, vasutak, víz- gazdálkodás, nemzeti parkok és határokon átnyúló regionális együttműködések fejlesztésé­vel. - bfi ­Enyhült a szövetekezetellenes közhangulat Küldöttgyűlés Kecskeméten Az agrárágazat általános gondjai - például a földtu­lajdon-rendezés késése - a termelési biztonság hiánya mellett a szövetkezetek mű­ködését számos sajátos kö­rülmény is nehezíti. Ez derült ki a Kiskunsági Me­zőgazdasági Szövetség csü­törtökön Kecskeméten tartott küldöttgyűlésén. Enyhült u- gyan a rendszerváltozás után kezdődött, politikai indítta­tású szövetkezetellenes köz­hangulat, ám ennek a gazdál­kodási formának a megítélé­sére napjainkban is a bizony­talanság a jellemző. Komoly problémát jelent a szövetke­zeti tagság összetétele is. A kiskunsági érdekképviselet­hez tartozó nagyüzemek e- gyüttesen mintegy kilencezer tagjának több mint fele nyug­díjas, háromezret meghaladja a máshol dolgozók, illetve munkahellyel nem rendelke­zők száma, s mindössze ezer­száz körüli a szövetkezetek­ben foglalkoztatott. Ebből a tényből adódóan az újratermelés feltételeinek biz­tosítása - azaz a nyereség visszaforgatása a termelésbe - csak a tizenkét százalékos arányú aktív tagság érdeke, a többségé pedig az, hogy mi- harabb hozzájusson a része­sedéshez illetve az osztalék­hoz. A problémák ellenére a kiskunsági szövetkezetek múlt évi gazdálkodásának mérleg szerinti eredménye együttesen csaknem 590 mil­lió forint. Az összesítés azon­ban nagy szóródást takar: 33 gazdaság nyeresége 701 mil­lió forint, 3 nagyüzem nullá­val zárta az évet, 12 szövetke­zet pedig együttesen 112 mil­lió forintos veszteséggel. Várhatóan az idén tovább folytatódik a polarizáció, egyes gazdaságok a felszámo­lás és végelszámolás sorsára jutnak, más üzemek pedig to­vább erősödnek. Az utóbbi­nak az is feltétele, hogy a vi­déken élők megélhetésének fő forrását jelentő agrárágazat - mégpedig tulajdonformától függetlenül - egységes elbírá­lással hozzájuthasson a meg­felelő támogatásokhoz és a beruházásokhoz szükséges hi­telekhez - fogalmazták meg a küldöttgyűlés résztvevői. Jövőre megelőzik a bérek az árakat A keresetek, az első negyedévi adatok alapján, az idén várha­tóan átlag körülbelül 20 százalékkal emelkednek. Jövőre a tervek szerint a jövedelmek 1 százalékkal haladják majd meg az infláció mértékét - hangzott el tegnap a kormány ülé­sét követő szokásos tájékoztatón. Mint Kiss Elemér miniszterel­nökségi államtitkár elmondta, a kabinet behatóan mérlegelte az 1997-es és 1998-as kerese­tek várható alakulását. Az első negyedévben a versenyszférá­ban a korábbinál bruttó 23, a költségvetési szférában csak­nem 32 százalékkal volt több a borítékban. A „nagy ugrást” követően azonban a későbbi­ekben minden bizonnyal mér­séklődik a növekedés üteme. Az Érdekegyeztető Tanács bértárgyalásain a kormány jö­vőre 14,5 százalékos átlagos bérnövekedést javasol, 16 szá­zalékos felső határral. Kiss Elemér emlékeztetett arra, hogy ’98-ra a kabinet 13,5 százalékos inflációval számol, tehát az ár-bér versenyben végre az utóbbi kerül az élre . A kormány tegnap megerő­sítette: eredeti kötelezettség­vállalásának megfelelően jú­lius elsejével megszűnik az 1995 márciusában bevezetett, s jelenleg már csak 3 százalé­kos vámpótlék. Elfogadta a testület a máso­dik félévi törvényalkotási programjavaslatot, amely 57 előterjesztést tartalmaz. A nagy számú fontos jogszabály között is talán a legfontosabb az állami és a társadalombiz­tosítási költségvetés, valamint az ezek megalapozásához szükséges több adótörvény. Hangsúlyos része a program­nak a termőföldre, az ingatlan­nyilvántartásra és a borterme­lésre vonatkozó törvény is. Rendelet született a magán- szálláshelyek - a fizetőven­déglátás és a falusi szállásadás - üzletszerű hasznosításának feltételeiről. A jövőben csak az adhat ki szobát hazai és kül­földi vendégeknek, aki a felté­telek igazolása után nyilván­tartásba veteti tevékenységét a jegyzőnél. -bor Bealkonyul a borhamisítóknak? (Folytatás az 1. oldalról) Gergényi Péter ezredes, Bács- Kiskun rendőrfőkapitánya el­mondta: a megyei rendőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködési megállapo­dást kötött a borhamisítók le­leplezésére. Felállt egy csapat nyomozókból, vámosokból, rendőrökből, megfelelő tech­nikai háttérrel. Mindennap máshová mennek vizsgálódni. Mindig csak reggel tudják meg, hová küldik őket. Felkeresik a gyanús helyeket, megállítják az úton a tankereket - újabban ezekben „sétáltatják” a cukor­cefrét a hamisítók -, s vizsgál­ják az üzleteket. Ütőképessé­güket már több eredmény iga­zolja. A bírság akár 100 millió forint is lehet. A főkapitány kérte a résztvevőket, ha gyanús körülményt észlelnek valahol, értesítsék a rendőrséget. Abban a minisztériumi, hegyközségi, kutatóintézeti stb. szakemberek is egyetértet­tek, hogy a hamisítást teljesen megszüntetni nem lehet, de a nagyágyúk elkapása is sokat je­lentene. Öcsödi Gyula, az FM helyettes államtitkára arról be­szélt, hogy a tárca sokat tett az ágazatért. Tiszta jogszabályi környezet megteremtésén dol­goznak, készül az új bortör­vény. A hegyközségi törvényt is módosítják, tovább szigoro­dik az eredetvédelem. Az Or­szágos Borminősítő Intézetnek a jövő évi költségvetésben 100 millió forintot szánnak, hogy hatékonyabban dolgozhasson. A hegyközségeknek is támoga- tástígért ajövőévre. Lépni kell, nehogy elszánjanak az export- lehetőségeink. Schindler János keceli pol­gármester számon kérte az ál­lamtitkár-helyettestől, hogy mit tesz az FM a valódi bor jö­vedelmezőségének megterem­téséért. Kifejtette: a hamisítók a széles körű szegénységet használják ki. Olcsó lőréiket a szegény emberek vásárolják meg. Ennek a piacnak a meg­szüntetéséért mit tesz a kor­mány? Puch László (MSZP) parla­menti képviselő és Öcsödi ál­lamtitkár-helyettes azt vála­szolták: a szegénység és a bor- hamisítás nem állnak kapcso­latban egymással. A hajósi eszmecserén el­hangzottakra még visszaté­rünk. Befejeződtek az érettségik, kezdődnek a felvételik Jogra sok, oroszra kevés jelentkező A mai nappal országszerte befejeződnek az érettségi vizsgák, ám a maturandusok többsége ki sem fújhatja magát: ma az írásbeli és szóbeli vizsgákkal már megkezdődnek az egye­temi, főiskolai felvételik. A középiskolák nappali tago­zatán csaknem 75 ezren vé­geztek. A legfrissebb összesí­tések szerint mintegy 60 szá­zalékuk döntött úgy, hogy va­lamelyik felsőoktatási intéz­ményben tovább tanul. Az egyetemekre és főisko­lákra a korábbi években érett­ségizettekkel együtt mintegy 120 ezren pályáznak, a tava­lyinál 13 ezerrel többen. A jelentkezők az idén 42 ezer nappali tagozatos helyért indulnak versenybe. Hét év alatt egyébként a felvételi ke­retszám megkétszereződött: 1990-ben még csak 21 ezer gólya kezdhette meg nappali tagozaton tanulmányait. Az utóbbi években változott az érdeklődés a különböző ér­telmiségi pályák iránt. A mű­vészeti szakok változatlanul népszerűek, a sztár azonban a jogi pálya; ide a felvehetők 11-szerese pályázott. Tízsze­res volt a túljelentkezés az új- ságíróképzésre is. A sereghaj­tók az orosz nyelvtanári sza­kok, valamint a tanítóképzők. Ma, illetve hétfőn egyidejű­leg kezdődnek meg az írásbeli és a szóbeli vizsgák. Június 23-ától 26-áig lesznek az egy­séges írásbelik, amelyeket az intézmények közösen íratnak és kölcsönösen elfogadnak. Várhatóan mintegy 40 ezer dolgozat születik ezekben a napokban, a többi között ma­gyarból, történelemből, föld­rajzból, idegen nyelvekből. Most írják azokat a dolgoza­tokat is, amelyeket csak az adott egyetemen, főiskolán fogadnak, bírálnak el. A szóbeli felvételik július elejéig tartanak. A döntéseket július 20-ig hozzák meg a bi­zottságok, az eredményről le­vélben értesítenek minden pá­lyázót. (der) Semjén a centrumpártról. Szombaton Giczy György elle­nében ringbe száll a Keresz­ténydemokrata Párt elnöki tisz­téért Semjén Zsolt képviselő, aki tegnap újságírók előtt kije­lentette: győzelme esetén arra törekszik majd, hogy a KDNP centrumpárttá váljon. Leszö­gezte azt is: elnökként nem tö­rekedne mások kizárására, jól megférne Giczyvel és Surján Lászlóval is. SZDSZ-frakcióhétvége. Medgyessy Péter pénzügymi­nisztert is meghívták az SZDSZ dunavarsányi frakcióhétvégé­jére - közölte tegnap Szent- Iványi István, a szabaddemok­raták parlamenti képviselőcso­portjának vezetője. Egy kér­désre válaszolva azt is el­mondta: pártja szerint a vati­káni szerződés ügye legköze­lebb ősszel lesz aktuális, ami­kor a megállapodás az Ország- gyűlés elé kerül. MDF-esek Végh Ferencnél. A Magyar Honvédség parancs­noka csütörtökön tájékoztató jellegű megbeszélésén fogadta a Magyar Demokrata Fórum vezetőit. Lezsák Sándor elnök a találkozó után leszögezte: a párt elvárja a Magyar Honvéd­ségtől, hogy pártsemlegesség jellemezze. E követelménynek a haderő vezetése az elmúlt há­rom évben megfelelt. Átvilágítás. Torgyán József, az FKgP elnöke és parlamenti frakcióvezetője nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak átvilágítása eredményéről azt követően, hogy csütörtökön megjelent az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság előtt. Azt azonban elmondta, hogy ha az egész frakció átvi­lágítása befejeződött, nyilvá­nosságra hozzák az ered­ményt. Torgyán és szintén képviselő felesége egyébként több mint két órát töltött a bi­zottság Nagysándor József ut­cai épületében. Felveszik-e a 800 milliót? Legkorábban a jövő héten ve­heti fel nyereményét az a sze­rencsés lottózó, aki megnyerte a két héttel ezelőtti több mint 700 millió forintos rekordösz- szeget - közölték tegnap a Sze­rencsejáték Rt. illetékesei. Azt viszont nem árulták el: jelent­kezett-e már a nyertes szelvény tulajdonosa. Amerikaiak Táborfalván. Ismét amerikai alakulatok ve­szik igénybe a táborfalvi lőteret - tudatta csütörtökön a taszári amerikai sajtóközpont. A beje­lentés szerint július 7-től három harckocsizó század, nyolc pán­célozott harcjármű és egy lég­védelmi tüzérségi üteg tart majd lőgyakorlatot az alföldi bázison. Beszélgető partnerünk: az év ifjú vállalkozója Belevág hajba, üzletbe... Ez évben immár negyedik alkalommal hirdette meg az Életpá­lya Alapítvány pályázatát „Az év legígéretesebb fiatal vállalko­zója” címmel. Az idén a szakmai zsűri elsősorban azokat a munkákat értékelte, amelyek gyakorlatias, napjaink realitásait messzemenően figyelembe vevő vállalkozás célját, programját, megvalósítási programját körvonalazták. E szempontoknak legjobban egy fiatalasszony, Pozsgai Zol­tánná felelt meg. A tegnapi eredményhirdetésen üzleti terve a jók között is legjobbnak bizonyult, s 200 ezer forintos pályadíjat nyert.- Okleveles fodrász vagyok, Szombathely mellett, Vép köz­ségben élek családommal. A sikert egy elgondolásnak, egy fodrászszalon megnyitását föl­vázoló pályázatnak köszönhe­tem. A részletek hadd maradja­nak üzleti titkok. Talán elég annyi, hogy vezérelvem az: csak olyan vállalkozásba sza­bad belevágni, amire az adott helyen - esetemben Vépen - ténylegesen szükség van. Persze azt is kiszámítottam, hogyan tudok a helybeliek igé­nyeinek megfelelő, viszonylag oicsó, komplex szolgáltatást nyújtani. Beleértve a manikűrt, a fazonigazítást, a borotválást vagy éppen a hagyományos és modernfrizura-készítést. Vépen mintegy 4000-en lak­nak, s jelenleg egyetlen idős hölgy foglalkozik hajvágással. Ügyfélben nem lenne hiány. A pályadíjnak számtalan helye van fotó: feb/diósi imre Lesz helye a pályadíjnak, hi­szen a féijemmel évek óta épít­jük saját házunkat, s van két gyerekünk is. Szégyen, nem szégyen, azt hiszem, a pályáza­ton nyert mind a kétszázezer forint adósságaink törlesztésére fog elmenni. De nemsokára a pályázati terv valóság lesz, s megnyílik a vépi új fodrászsza­lon. Szalóky Eszter Minőségisertés-támogatás A vágósertés-tenyésztés és a hústermelés tartós egyensú­lyának biztosítására, az alapanyag-termelői és fel­dolgozói tevékenység jöve­delmezőségének stabilizá­lása érdekében a földműve­lésügyi miniszter rendeleti­leg tette lehetővé a minősí­tett vágósertések tartásá­nak és feldolgozásának in-' tervenciós támogatását. A dokumentum aláírásáról az FM sajtóosztálya tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. Az in­tézkedés szerint az interven­ciós lehetőség az EUROP minősítési rendszer E, U, R minőségi osztályára vonatko­zik. A támogatást akkor lehet igénybe venni, ha az átvételi árak eltérnek a meghirdetett irányártól. Ha az átvételi ár kevesebb a meghirdetett i- rányárnál, akkor a termelő jogosult az intervenciós tá­mogatásra, ha viszont az át­vételi ár magasabb az irány­árnál, akkor az intervenciós támogatás a feldolgozóknak jár. A támogatás mértéke mindkét esetben programon­ként maximum tíz forin 1 hét. A támogatás csak a mii nősített sertések esetében le­het igénybe venni. Ezt azok kérhetik, akik tagjai a Vágóállat és Hús Terméktanácsnak. Az érde­kelteknek a termék azonosít­hatóságát is biztosítani kell. Jelenleg az E osztályú ser­tésre 260 forint, az U osztá­lyúra 250, míg az R osztá­lyúra 240 forint a megállapí­tott irányár.

Next

/
Thumbnails
Contents