Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-18 / 140. szám

4. oldal Világtükör 1997. június 18., szerda. Német képviselők hazánkban Magyarország garantáltan meg­kapja a meghívót a NATO-csat- lakozási tárgyalásokra - mondta Reinhardt Freiherr von Schor- lemer, a Bundestag külügyi bi­zottságának vezetője a magyar Külügyi Bizottsággal folytatott megbeszélések után. A CDU/ CSU kormánykoalíciót képvi­selő német politikus hozzátette: a cél egy gazdaságilag és pénz­ügyileg stabil Európa megte­remtése, ezért választ kell találni az érintett országokban a mun­kanélküliség és az infláció prob­lémáira. * Új parancsnok érkezett a volt Jugoszláviába vezényelt ma­gyar SFOR-alakulat okucani tá­borába. Létai Attila alezredes június végén veszi át a Magyar Műszaki Kontingens parancs­noki tisztét Darók József mér­nök-ezredestől. Már január 1-jén meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalá­sokat az Európai Unióba tö­rekvő országokkal - jelentette ki Bécsben megtartott előadásán Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter. NATO-hadgyakorlat kezdő­dött 13 ország - köztük Német­ország, Oroszország, Észtor­szág, Lettország, Litvánia és Lengyelország - csapatainak részvételével a Balti-tengeren. Válsághelyzet alakult ki Mon­tenegróban. Novak Kilibarda el­lenzéki vezető kedden közölte, hogy harckészültségbe helyez­ték a jugoszláv haderő második és harmadik hadseregét, mert Milosevicsék így akarnak a kis köztársaságra nyomást gyako­rolni. Eurocsomag az uniónak „Törékeny tűzszünet” a közös pénz bevezetése ügyében „A tárgyalásoknak csak győztesei vannak” - így értékelte a szemmel láthatóan fáradt, ám mégis elégedett házigazda, Wim Kok holland miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján elért meg­állapodást a közös pénz bevezetéséről. Ezt a programot hosszas egyeztetés előzte meg, az elmúlt héten Jacques Chirac francia köztár­sasági elnök és Helmut Kohl német kancellár külön is tárgyalt róla. A hosszú konzervatív kormányzást felváltó brit munkáspárti Tony Blair véleménye a közös pénzről pedig nem sokban különbözött attól, amit az elődje képvi­selt. Amszterdamban mégis sikerült hosszas al­kudozások és némi kompromisszum árán meg­egyezni, és ez valódi áttörés. Nem volt könnyű a tagországok gazdaságát egymáshoz hozzáigazítani. Márpedig ez elen­gedhetetlen, hiszen a meghatározott menetrend szerint 1999. január l-jétől rögzítik a nemzeti valuták és az euro közötti árfolyamot; 2002-ben pedig megszűnnek a nemzeti valuták. A csúcs résztvevői gondoskodtak arról is, hogy ne élje az uniót meglepetés. Elhatározták, hogy a részes országok költségvetési deficitje nem emelkedhet 3 százalék fölé. Ebben a kér­désben különösen a németek mutatkoztak rendkívül következetesnek. Theo Waigel pénz­ügyminiszter egyenesen közölte: „a 3 százalék az 3 százalék, nem pedig 3,2!” Óvatos, de összességében mégis inkább el­ismerő visszhangra talált a francia lapokban az a kompromisszum, hogy a közös pénz műkö­dését szabályozó stabilitási paktum mellett francia követelésre határozat született a mun­kanélküliség elleni küzdelem fokozásáról. Brit konzervatív lapvélemény szerint ugyanakkor törékeny tűzszünetnek nevezhető csupán az az egyezség, amelyet a valutaunió ügyében Németország és Franciaország kötött. Ismét visszakerült a csúcsértekezlet aszta­lára a „kettős többséggel” történő szavazás le­hetősége. Hírek szerint a tagországok többsége támogatja az elképzelést, a franciák és a britek viszont ellene vannak. Az ötlet lényege, hogy a jövőben minősített többségű szavazással tör­ténő döntésnél csak akkor tekintsék érvényes­nek az állásfoglalást, ha a többség az unió né­pességének legalább 60 százalékát képviseli. A probléma gyökere az, hogy jelenleg az egyes országok voksainak száma nem tükrözi reálisan a népességet. Németország 80 millió lakossal 10 voksot, Luxemburg 400 ezres né­pességével 2 szavazatot jelent. Az EU állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy felkérik a tagországok külügyminiszteri tanácsát: részletekbe menően vizsgálja meg az Európai Bizottság július közepére elkészülő országértékelését és bővítési jelentéseit, és ezek alapján tegyen részletes ajánlást a de­cemberben Luxemburgban esedékes EU-csúcs számára. Amszterdam a kerékpárok városa. Ezért Schelto Patijn polgármester arany- és ezüstme- tál színű bicikliket ajándékozott a csúcs részt­vevőinek. Tony Blair örült a meglepetésnek. A polgármester ajándékán. FOTÓ: FEB Hazánk már aláírta a párkányi hídszerződést Zöld út a csatlakozáshoz Továbbra sincs előrelépés a Párkányt és Esztergomot ösz- szekötő híd újjáépítése ügyé­ben - hangzott el a külügyi szóvivői tájékoztatón. Szentiványi Gábor elmondta: a Magyarország, Szlovákia és az Európai Unió közötti három­oldalú megállapodás tervezetét, amely az újjáépítés megkezdé­sét célozza, a magyar fél már aláírta. Szlovákia azonban a bős-nagymarosi probléma vég­leges rendezéséhez, a hágai per lezárásához köti a szerződés jóváhagyását. Az Európai Unió Phare- programjából a híd építésére elkülönített összeg felhasználá­sára ugyan nincs határidő, ám a megállapodás aláírását nyilván nem lehet hosszú ideig halo­gatni. A szóvivő szerint az ügy jelenlegi állása azért is sajnála­tos, mert a Párkány-Esztergom híd újjáépítése nemcsak közle­kedési és gazdasági szempont­ból fontos, hanem a regionális együttműködést tekintve szim­bolikus jelentőségű. A szóvivő az amszterdami csúcsértekezlettel kapcsolatban elmondta: számos biztató jel mutat arra, hogy sikerrel és időben befejeződik a kormány­közi konferencia, és fél évvel azt követően elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Fon­tos, hogy az eredeti terveknek megfelelően, július közepére az Európai Bizottság a Tanács elé teijessze a társult országokról kialakított országvéleménye­ket, amelyek alapján az év vé­gén a luxemburgi tanácsülés dönthet arról, hogy Magyaror­szágot csatlakozásra hívja. Elveszett illúziók Csehország nagymértékben eladósodott A szakszervezetek határozot­tan ellenzik a Václav Klaus kormánya által tervezett költségvetési megszorításo­kat, de egyelőre nem készül­nek tiltakozó akciók, sztráj­kok szervezésére. Richard Falbr, a Cseh-Morva Szakszervezetek Országos Kamarájának vezetője (ez a központ képviseli a csehorszá­gi szakszervezeti szövetségek mintegy 90 százalékát) a Slovo című lapban leszögezte: „Sze­retnénk elérni, hogy a megszo­rítások ne csak a dolgozókat és a nyugdíjasokat érintsék. A kormány pedig intézkedjen az államkassza feltöltésére.” „Csehországnak le kell szá­molnia a kormányzat által ed­dig terjesztett illúzióval, misze­rint a takarékos jobboldal szerte Európában szorgos munkájával mindenütt megteremti a jólétet, amit a pazarló baloldal az­tán nagyvonalúan elherdál. Európai példák sora bizonyítja, hogy ez nem igaz” - írja Milos Zeman az ellenzéki Cseh Szo­ciáldemokrata Párt elnöke, ház­elnök a Práce című prágai lap keddi számában. Csehország bruttó külső adóssága meghaladja a 20 mil­liárd dollárt, és az ország ko­rábbi hitelező pozíciójából az adós rendkívül kellemetlen helyzetébe került. £ssd Új vezetés - ESSO minőség Új vezetéssel és a szolgáltatások változatlanul széles körével várják kedves Vásárlóikat az ESSO- töltőállomások Kecskeméten már két helyen is:- Kecskemét, Izsáki út 12/a.- Kecskemét, Szegedi út. Korszerű töltőálomásaink a szolgáltatások széles körével állnak Vásárlóik rendelkezésére:- csúcsminőségű üzemanyagok és ESSO-motorolajok,- olajcsere lehetőség,- óriási áruválasztékot kínáló shop,- friss és forró, édes és sós péksütemények,- porszívó, légnyomásmérő. A fentieken kívül Izsáki úti töltőállomásunkon kézi és gépi autómosó is található. Mindezeket a szolgáltatásokat kellemes környezetben, udvarias kiszolgálás mellett veheti igénybe. Szeretettel várják Önt Fülöp Lajos és munkatársai! % K t.' ^ *. i 3L 1 (Esso) Maga az energia^ ■ ' > . 1 •* ! ■---T T — ; v, , • - 1 . i> r— ■^1 — j B Ele * Zavargások Hebronban. A helyzet robbanásig feszült a megszállt városban, miután izraeli katonák fejbe lőttek két palesztin tüntetőt az izraeli-palesztin összecsapások negye­dik napján. A két férfi állapota válságos. fotó: feb/reuter Az oroszok már évekkel ezelőtt megszerezték a NATO titkos kódját Lehallgatták Clintont és Kohlt A 007-es ügynök szuperberendezései mind gyermekjátéknak számítanak a modern kor kémfelszereléseihez képest. Nem­régiben derült ki, hogy Moszkva nyugat-berlini ügynöke ré­vén már a 80-as években hozzáférkőzött ahhoz a szuperbiz­tosnak tartott távközlési rendszerhez, amelyen a NATO-or- szágok legmagasabb rangú politikai és katonai vezetői tar­tották egymással a kapcsolatot. Amikor a botrány kipattant, az orosz hírszerzés és a német ál­lamvédelem szinte egyformán reagált: nem mondott semmit. Ám a színfalak mögött a né­meteknél megindult a lázas keresés: ugyan ki lehetett az áruló, aki az egykori szovjet KGB-nek átadta a kódot, amely lehetővé tette, hogy az oroszok azonnal értesüljenek mindenről, amit például Bili Clinton és Helmut Kohl beszélt egymással telefonon? Az ame­rikai Nemzetbiztonsági Szol­gálat világszerte mintegy 140 ezer munkatársat foglalkoztat, így tehát valóban tűt kell ke­resni a szénakazalban. A titkos kódokat a KGB az egykori keletnémet Stasi tit­kosszolgálat segítségével már 1985-ben megpróbálta meg­szerezni. Brandenburgban le­hallgatóberendezésekkel fi­gyelték a nyugati vezetők elektronikusan titkosított be­szélgetéseit. Az igazi kémsiker azonban az volt, amikor Nyugat-Ber- linben beszerveztek egy ügy­nököt, aki elárulta a titkos kó­dot. Innentől kezdve nem volt akadálya annak, hogy előbb a Nyugat-Berlin és az NSZK közötti beszélgetéseket hall­gassák le, majd megfigyeljék a NATO teljes kommunikációs rendszerét. A nyugati szövetségesek­nek okozott kár aligha becsül­hető meg. Az amerikaiak ugyanis csak az év elején jöt­tek rá, hogy semmi titkuk nincs Moszkva előtt. Elhatá­rozták egy valóban titkos, le­hallgatásmentes telefonháló­zat kiépítését, ami azonban dollármilliárdokba kerülne. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents