Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

1997. június 13., péntek Megyei Körkép 7. oldal Ha jön a vonat, negyedórára leáll a munka A munkát gyakran zavarják a Kecskemét és Szentes között közlekedő vonatok. (Folytatás az 1. oldalról) Mint arról már beszámoltunk, aszfaltozás miatt a szolnoki közűtigazgatóság két hétre le­zárta a tiszaugi hidat. Az ugiak, kürtiek, csépaiak csak jókora kerülővel jutnak át a túlpartra. A 44-es főút átmenő forgalma megbénult, a turisták közül so­kan visszafordultak. Az idegen- forgalomból élők azt fontolgat­ják, kártérítést követelnek. Az embereket leginkább az háborítja fel, hogy noha a hidat hétfő délután lezárták, az eltelt három-négy nap alatt alig láttak munkásokat. Úgy érzik, ilyen munkatempó mellett aligha ké­szül el a beígért határidőre az út­burkolat felújítása. Márpedig a tiszaugiak több­sége Kecskeméten dolgozik, de sokan járnak át Bács-Kiskun megyébe a szomszédos Tisza- kürtről, Csépáról és Tiszasasról is. Főleg a vállalkozókat érinti hátrányosan a lezárás, sokuknak ugyanis Kecskeméten van te­lephelye, üzlete, irodája. Varga István, a szigetelési munkálatokat végző budapesti Hídtechnika Vállalat megbízott építésvezetője elmondta, ők csak a régi asztfaltréteg eltávolí­tása után kezdhetik meg munká­jukat. Azt pedig egy másik cég, a hódmezővásárhelyi illetőségű Hódút szakemberei végzik. Az­zal az építésvezető is egyetér­tett, hogy látszólag lassan halad a munka. Mindemellett meg­ígérte, igyekeznek tartani a be­ígért június 23-ai határidőt. An­nál is inkább, mivel csak a leg­szükségesebb helyeken újítják fel az aszfaltburkolatot. A munkálatok idején a két part között a vonat- és gyalogos- forgalom zavartalan. Az autó­busszal utazókat a hídfőkig szál­lítják, onnan gyalog kelnek át az utasok a túlsó partra. A Volán­járatok többsége azonban csak jókora kerülővel jut célba. Az ügyre visszatérünk. Szász András A rendőrségi szakértő véleménye egy tragikus haláleset körülményeiről Nem az ütések, hanem saját szíve végzett vele Május 14-én tragikus eset tör­tént Kecskeméten. Egy idős ember összetűzésbe kevere­dett néhány fiatallal saját háza előtt. A szóváltás eldur­vult, kisebb lökdösődés után a fiatalok egyike lapáttal né­hány ütést mért az idős férfi hátára, aki meghalt. Az eset­ről a Petőfi Népe is beszámolt; mint ahogy arról is, hogy az orvosi szakértői vélemény szerint az öregemberrel a szíve végzett, nem az ütések. A történtek után számos olvasói lehelet, telefont kaptunk, me­lyekben emberileg kifogásol­ták az ilyesfajta szakértői in­doklást. Mint mondták; sze­rintük az illető nem halt volna meg, ha nincs a konfliktus, te­hát mindenképpen a bántal­mazó felelős a haláláért. Az esetről Skultéti Árpád alez­redest, a főkapitányság vizsgá­lati osztályának vezetőjét kér­deztük, aki jogi oldalról pró­bálta a kérdést megvilágítani:- A rendőrségnek az ilyen esetekkor az objektív és a szub­jektív körülményeket is meg kell vizsgálnia. Különösen azt, hogy milyen összefüggés van a sérülések és a beállt halál kö­zött. Szubjektív körülményként az is nagyon fontos, hogy a tet­tes akarta-e, hogy a sértett meg­haljon, vagy sem? Természetesen az orvosszak­értő hivatott a vizsgálatok nyo­mán nyilatkozni a sérülésekről, valamint arról, hogy a halálos eredmény és a sérülések között van-e összefüggés? Az említett esetben is boncolást rendeltünk el, hogy ezekre a kérdésekre vá­laszt kapjunk. Ez pedig teljes mértékben megállapította, hogy a halált a szívkoszorú-verőér elmeszesedése, elhasználódása eredményezte. Ilyen egészség- ügyi állapotnál ezt a halálos eredményt előidézhette volna egy kiélezett ultiparti, vagy egy sportközvetítés, vagy egy csa­ládi szóváltás is. Jelen esetben a lapátütés és a veszekedés után következett be a tragikus végki­fejlet. A lapátütés a vállát, oldalát érte, létfontosságú szervet nem sértett, amit általában a gyilkos szándék célba szokott venni. Ahhoz, hogy a lapáttal halálos ütést lehessen mérni, például a fejre kellett volna céloznia a tet­tesnek. A lapátütéssel viszo­nozni akarták azt a seprűütést, amit előzőén a férfi a vitában részt vevő hölgyre mért. Más­részt a fiatalok létszámfölény­ben, s jelentős erőfölényben vol­tak. Csak elzavarni akarták az idősebb férfit a helyszínről.- Viszont felmerülhet, hogy amennyiben folytatódik az ütle­gelés, az is okozhatta volna a ha­lál beálltát...- Ez jelen esetben feltétele­zés. A vita elfajulása kődobálás­sal kezdődött; tudomásunk sze­rint az idős ember megdobott egy kisfiút. Utána elővett egy seprűt, amivel megütötte az egyik nőt. A későbbi tettes ezt látva indulatos lett, berohant a lakásba, és a lapáttal jött vissza. Nem tudni, mi történt volna, ha a veszékedés folytatódik: lapáttal, seprűvel. De azt tudjuk, hogy az az ütés, amit az áldozat elszen­vedett, nem volt alkalmas a halál okozására. Az idős férfi még bement a lakásba, ott esett össze.- Ennek az ügynek mi lehet a folytatása ?- A vizsgálat megállapította, hogy a lapát alkalmas lehet egy súlyos sérülés okozására. Amennyiben a bizonyítás azt eredményezi, hogy a gyanúsított oda ütött, ahová akart, annyit ütött, amennyit akart, akkor nyilvánvaló, hogy a szándékot még súlyos testi sérülés okozá­sára sem lehet megállapítani. bán Halálos baleset a Kiskörúton A járdaszegélybe ütötte be a fejét a szerencsétlenül járt idős férfi. FOTÓ: w. KIRÁLY ERNŐ Halállal végződött tegnap az a baleset, amely Kecskemét központjában történt délután két órakor. A Csányi János körúton, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központ és a Piramis üzletház közötti úttestszaka­szon akart átkelni egy hetven­hét éves kecskeméti férfi. A művelődési ház felőli oldalról próbált meg átkelni a Kiskör­úton. A két sávban párhuza­mosan haladt két busz. Az egyik még le tudott fékezni az idős ember előtt, a másik azonban - a rendőrségi vizs­gálat szerint - mintegy húsz­huszonöt kilométeres sebes­séggel fellökte. Az ütés nem volt halálos erejű, ám az idős ember szerencsétlenül esett és fejét a járdaszegélybe ütötte. Azonnal meghalt. A rendőr­ségi vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a busz­vezetőt a balesetért nem ter­heli felelősség, szabályosan közlekedett. Többször megtettük már, ám ez után az eset után ismét fel kell hívnunk az illetékesek figyelmét arra, hogy a sok gyalogos és a sűrű autóforga­lom miatt rendkívül veszélyes a Kiskörútnak ez a szakasza. A nagytemplom mögötti utcá­ból kijövök nem mennek el a mintegy harminc méterrel ar­rébb lévő gyalogátkelőhöz, senki nem akar kerülni. Meg­oldást jelenthetne a közeli gyalogátkelő áthelyezése. Aki ugyanis a főtér felől érkezik, az át tud kelni a tűzoltóság fe­lőli oldalon is. W. K. E. ________Cikkeink Nyomán________ M i okozza a feszültséget Felsőszentivánon? Az Önök lapja két ízben foglal­kozott a felsőszentiváni ÁMK igazgatóválasztása körül kiala­kult helyzettel. A hír természetesen igaz! Fe­szültség van Felsőszentivánon! A választás kapcsán régóta fe­szülő ellentétek kerültek fel­színre. De ez egy másik téma. Maradjunk a tényéknél. 1. Az önkormányzat képvi- selő-testülete pályázatot írt ki az ÁMK igazgatói állására, min­denben tartva a törvényes utat. 2. Két pályázat érkezett, melynek hatására felcsaptak az indulatok, még az elbírálás előtt. 3. A pályázatok formailag, tartalmilag, az összbenyomást tekintve megfeleltek a kiírásnak. A képviselők - jogszerűen el­járva - Schmidt Antal pályázatát fogadták el, egy tartózkodás és az érintett pályázó képviselő tar­tózkodása mellett. 4. A döntés ismeretében bizo­nyos kör presztízsveszteségnek fogta fel a történteket, és hiszté­riakeltésbe fogott. Mivel a dön­tés jogilag és szakmai szem­pontból támadhatatlan, aláírá­sokat gyűjthettek a régi igazgató mellett. Ezzel kapcsolatban mi is kérdezhetnénk, hogy milyen in­dokok alapján: szakmai, politi­kai, erkölcsi, esetleg személyes szimpátia játszott szerepet? Természetesen „bűnös” a má­sik oldal is, mert nem vitte utcára az embereket, nem vett részt a hisztériakeltésben, csak tette a dolgát nem kevés támogatóval a háta mögött. Mindezek után áll­jon itt két tény. Június 6-án, este 19óráranépi kezdeményezést szerveztek a döntést elutasítók a helyi műve­lődési házba. Erre 7 önkormány­zati képviselő jelezte részvéte­lét, hogy e fórumon adjanak számot döntésükről. Ezt sajnos nem tehették meg, mert az elé­gedetlenkedők közül senki sem jelent meg. Ellenben ott volt a hét képviselő, s kb. 20-25 érdek­lődő, akik elfogadták a képvise­lők tájékoztatóját, s megnyu­godva tértek otthonaikba. Az Önök lapja szerint (május 16-ai szám): az elutasított pá­lyázó ellen rendőrségi eljárás fo­lyik 80 millió forint hitelezési csalás alapos gyanúja miatt. Ez­zel a témával foglalkozott a Kriminális június 11-ei adása is . Ezek ellenére ismét aláírás- gyűjtés folyik, most a képviselő- testület lemondatása céljából. S hogy mi az elégedetlenke­dők igazi célja? ' Az, ami oly sok embert min- ' den élvezeti cikknél jobban ré­szegít: a hatalom birtoklása! A történtek ellenére reméljük, hogy minél előbb helyreáll köz­ségünkben a nyugalom, s nem­csak mi fogjuk az események ta­nulságait levonni, hanem a va­lódi demokráciára igényt tartó valamennyi felsőszentiváni ál­lampolgár is. 8 önkormányzati képviselő nevében Horváth Lajos alpolgármester A kisebbségi önkormányzat kevés pénzből gazdálkodik A Petőfi Népe június 6-án megjelent, A kisebbségi ön- kormányzat pazarol című cikkéhez írt néhány kiegé­szítő gondolatot a Szabadszál­lási Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat vezetője, ifj. Ra­fael János. Cikkünkben töb­bek között arról írtunk, hogy a szabadszállási képviselők közül néhányan a legutóbbi önkormányzati ülésen feltet­ték a kérdést, vajon miért ment el a cigány kisebbségi önkormányzat pénzének je­lentős része (295 ezer forint­ból 115 ezer) telefonszámla kifizetésére. Mint a szabadszállási kisebb­ségi önkormányzat elnöke, ifj. Rafael János levelében írja, nem a kisebbségi önkormány­zatot és annak képviselőit kell elmarasztalni azért, mert az éves költségvetést nevetsége­sen minimális összegben hatá­rozzák meg országos, illetve te­lepülési szinten. A szinte sem­miből pazarolni nem lehet. Évek óta tiszteletdíj felvétele nélkül, társadalmi munkában végzik feladataikat a cigányság vezetői Szabadszálláson, szemben a települési önkor­mányzati képviselőkkel. Az el­nök hangsúlyozza, hogy sok embernek egyhavi fizetése is több annál, mint amennyi egy évben a kisebbségi önkor-/ mányzatnak kiutalt éves köz­ponti támogatás. Ettől függet­lenül ebből a pénzből például hagyományőrző tánccsoportot támogatnak, tanfolyamokat szerveznek. A szabadszállási kisebbségi önkormányzati képviselők sze­retnék a cigányságot megfelelő szintre felzárkóztatni a társada­lomban, ám ez csak a más nemzetiségűekkel együtt lehet­séges. Ifj. Rafael János szerint elismerést még nem kaptak munkájukért, és fájlalja, hogy mindig csak támadás éri őket a nem cigány származásúak ré­széről. Mint a képviselő írja: „Mi nem harcot, nem viszályt óhaj­tunk gerjeszteni, hanem össze­fogással, közös erővel szeret­nénk a társadalom leghátrányo­sabb rétegét felemelni.” Gyermekvédelmi konferenciát rendeznek a megyeházán A Bács-Kiskun Megyei Ön- kormányzat és a kecskeméti Dán Kulturális Intézet jú­nius 16-án és 17-én Kecske­méten, a megyeházán rendez nemzetközi gyermekvédelmi konferenciát. A június 16-áil, 11 órakor kezdődő tanácskozást a me­gyei közgyűlés elnöke nyitja meg, majd Kovács Pál volt népjóléti miniszter tart elő­adást a jóléti rendszerek mun­kájának összehangolásáról. Ezt követően dán vendég, Erik Sigsgard ad tájékoztatást a dán gyermekvédelemről. A konferencia első napján szó lesz a hazai ifjúságpoliti­káról, a család szerepéről a gyermeknevelésben, valamint a gyermek- és ifjúkori bűnö­zésről. Június 17-én, kedden a konferencia második napja reggel fél kilenckor kezdődik, s napi témái között a gyám­ügyi igazgatás, a családvé­delmi szakemberek képzésé­nek kérdése is szerepel. A konferenciára 20 fős dán szakértői csoport érkezik. A vendégek június 14-én délután 14 órától meglátogatják a me­gyei önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetét.

Next

/
Thumbnails
Contents