Petőfi Népe, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-09 / 132. szám

4. oldal Világtükör 1997. június 9„ hétfő HilBEB 1 1 ' ■* WM> 'VlSSl IP% ^ \ SH P S PPt * 1 u J ly | Nagy Lajos magyar király lánya tegnaptól a szentek sorában. FOTÓ: feb/reuter A katolikus egyházfő nem utoljára látogatott el Lengyelországba Szentté avatta Hedvig királynét Érkezésekor a Szentatya helikoptere annak a szódagyárnak az udvarán szállt le, amelyben a második világháború idején négy évig egyszerű munkásként dolgozott. A katolikus egyházfőt egyetlen más városhoz sem fűzik olyan erős szálak, mint Krakkóhoz. Karol Wojtylát 1946 novembe­rében itt szentelték pappá, majd hosszú évekig lelkipász­torként, segédpüspökként, vé­gül 1978-ban pápává választá­sáig a város bíboros érsekeként szolgált. A dél-lengyelországi város­ban tartott vasárnapi szentmi­sén II. János Pál szentté avatta Hedvig lengyel királynét, Nagy Lajos magyar király lányát. Történetírók szerint Hedvig a nagy és erős Lengyelország alapjainak megteremtésére szentelte életét. Politikai ér­dekből ment hozzá Jagelló lit­ván fejedelemhez, s ezzel a két országot hosszú ideig perszo- nálunió kötötte össze. Házas­ságkötése nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy Litvánia az európai keresztény országok sorába lépett. Hedvig érdemei közé tarto­zik továbbá a krakkói egyetem teológiai tanszékének 1397- ben történt megalapítása. A krakkói székesegyházban nyugvó királynőt II. János Pál 1979-ben avatta boldoggá. Az ünnepségen a világ szá­mos országából mintegy száz bíboros és püspök vett részt, s minden korábbinál több zarán­dok is érkezett. Számuk elérte a másfél milliót. Az egyházfő délután részt vett a krakkói Ja­gelló Egyetem teológiai tan­székének 600 évvel ezelőtti megalapítása alkalmából tar­tott nagyszabású ünnepségen, s beszédet mondott a világ mint­egy hatszáz neves külföldi és hazai tudósa előtt. Tadeusz Pieronek, a lengyel püspöki kar titkára kijelentette: a pápa nem utoljára látogatott Lengyelországba. A magas rangú egyházi vezető nem zárta ki, hogy II. János Pál jö­vőre részt vesz a Gdansk ezer évvel ezelőtti alapítása alkal­mából zajló rendezvénysorozat záróünnepségén is. Atlanti krónika Folytatódik a számháború Még nem lehet tudni, mennyibe kerül a NATO bővítése A júliusi NATO-csúcs közeledtével újabb és újabb változa­tok látnak napvilágot. Hány új taggal egészül ki a szervezet? Mi a „bővítés ára”? - találgatják, latolgatják a szakértők. Horvát „békevonat” járt Vukováron Tudj man kampányol Magyar Bálint Erdélyben Romániai látogatása során er­délyi körútra indult a magyar művelődési és közoktatási mi­niszter. Megbeszélésein min­denekelőtt a bizonyítványok, diplomák és tudományos minő­sítések kölcsönös elismeréséről Bukarestben aláírt egyezmény fontosságát emelte ki. A módo­sított tanügyi törvénynek kö­szönhetően a kolozsvári Babes- Bólyai Tudományegyetem 25 fővel főiskolai szintű mene­dzserképzést indíthat Sepsi- szentgyörgyön. * Népszavazást tartottak Svájc­ban a fegyverexportról. Az első előrejelzések szerint a többség elutasította a fegyverexportot tiltó törvényjavaslatot. A refe­rendumot az alpesi ország kor­mánya írta ki, s eleve a tilalom elutasítására buzdította a sza­vazókat, mert - indokolása sze­rint - ellenkező esetben több ezer munkahely szűnne meg. Palesztin-izraeli megbeszé­lést tartanak a szakértők Kairó­ban, hogy kimozdítsák a holt­pontról a békefolyamatot. A pa­lesztin fél elismerte, hogy Iz­rael nem tett ígéretet a kelet-je- ruzsálemi építkezés szünetelte­tésére. Korábban kérdéses volt, hogy az izraeliek végül hajlan­dóak lesznek-e tárgyalóasztal­hoz ülni a palesztinokkal. Káoszt tört ki Kongó főváro­sában, Brazzaville-ben. A kor­mányhadsereg csapatai és De­nis Sassou Nguesso exelnök hívei véres tűzharcot folytat­nak. Elkezdődött a külföldiek evakuálása. Vissza kell fizetnie a szlovák oktatási tárcának azt az uniós támogatást, amellyel segítette egy iskolai történelemkönyv kiadását. Milan Durica mun­kája történelmileg hamisan mu­tatja be a második világháborús Tiso-féle első szlovák állam képét. Japán érdeklődik orosz va­dászgépek vásárlása iránt. To­kiói illetékesek közölték: a szi­getország az év végén esetleg orosz vadászgépeket vásárol, hogy „fejlessze Oroszországgal a védelmi együttműködést, és enyhítsen az orosz gazdaság gondjain”. Magyar díjazottja is van a nemzetközi Erzsébet Királyné Díj komolyzenei előadóver­senynek. A pályakezdő hege­dűművészek megmérettetése­kor a 18 éves Baráti Kristóf a rangos előadókból álló zsűritől a harmadik díjat, valamint az Európai Unió különdíját ve­hette át. Javier Solana a hónap köze­pére ígéri, hogy összegyűjtve a tagállamok véleményét, megfogalmazza a madridi NATO-csúcs elé július 8-án terjesztendő elképzelését, vagyis hogy hármat, négyet, vagy ötöt „bocsássanak be” a jelentkezők közül. Abban nincs vita, hogy a NATO bővítésének jelentő­sége inkább politikai, semmint katonai. „Európa és a világ stabilitása, biztonsága nyer ál­tala” - fejtegette nemrég Clin­ton amerikai elnök. A felvé­telre váró országok is így vé­lekednek, márpedig ha közös az érdek, közösen kellene vi­selni a felmerülő költségeket is. Nagyságuktól függően ugyanis az új tagoknak mint­egy 350-600 millió dollárt kell majd előteremteniük. A korábbi becslések ennél jóval magasabb összegekről szóltak, ám az észak-atlanti szervezet akkor még nem számolt az Oroszországgal azóta megkötött szerződéssel. Ráadásul túlértékelte Moszkva erejét, amellyel szemben - megegyezés hiá­nyában - katonai eszközöket kellett volna felvonultatni. A brüsszeli NATO-központ mostantól 2010-ig 27-35 mil­liárd dollárra taksálja az észak-atlanti szervezet várható kiadásait. Ebből 9-12 milliárd függ össze közvetlenül a bőví­téssel. További 10-13 milliárd ettől eltekintve is szükségkép­pen felmerül az elhatározott korszerűsítés és átszervezés végrehajtására, míg 8-10 mil- liárdba kerülnek a segítség- nyújtási, békefenntartási köte­lezettségek. (toronyi) A horvátországi szerbségnek is állampolgári és kisebbségi jogokat ígért a horvát elnök. Franjo Tudjman, akit a hét vé­gén valószínűleg harmadszor is államfővé választanak, „béke­vonaton” utazott vasárnap Zág­rábból a még szerb kézen lévő Vukovárra. A horvát elnök meghívta az útra az állami és megyei vezetőket, a szerbek képviselőit, a diplomáciai testü­let tagjait is. A Duna menti város a dél­szláv háború jelképévé vált. A szerbek három hónapos ost­rommal foglalták el a telepü­lést, amely a horvát Duna mente egészével együtt hama­rosan horvát ellenőrzés alá ke­rülhet. Az ellenzéki horvát sajtó szerint most azt is elképzelhető, hogy az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa ismét meghosszabbítja a Elkészült a kupola váza, s ez­zel látványos szakaszához ér­kezett az egykori német biro­dalmi gyűlés épületének, a Reichstagnak a felújítása. Bár nyugat-berlini területre esett, gyakorlatilag mégis a „senki földjén” állt. Egészen a fal leomlásáig nem sok gondot fordítottak a híres-hírhedt épü­letre. A valamikori birodalmi gyűlés házát a harmincas évek­ben lángra lobbant tűz és a má­sodik világháború egyaránt megtépázta. Amióta azonban eldöntött tény, hogy 1999-ben Berlinbe visszaköltöznek a kormány- hivatalok, és nem csak évente egy alkalommal, jelképesen Konzerves dobozként nyi­totta föl a hamburgi rendőr­ség annak a busznak a tetejét, amelyet a kikötőből szállítot­tak be a parancsnokságra. 1096 csomag hasist szedtek ki a jármű tetejét borító vaslemez alól. Pakisztánban adták hajóra a gépkocsit, amely az egyip­tomi Port Szaid kikötőjét érintve érkezett Hamburgba. Egyelőre nem tisztázott, hogy ki rejtette el a buszban a tetemes mennyiségű kábító­szert, amelyet a német vámosok óriás röntgenberendezése fede­zett föl. A hasisszállítmány címzettje egy Hollandiában élő izraeli, valamint két brit állam­Kelet-Szlavóniában, Baranyá­ban és Nyugat-Szerémségben bevezetett átmeneti ENSZ- igazgatás, valamint a térségbe vezényelt nemzetközi katonai erő megbízatását. Tudjman a vonat indításakor mondott beszédében kiemelte: a szerelvény útja jelkép, meg­békélést akarnak teremteni azok között, akik a vegyes la­kosságú területeken fognak élni. Békét ígért azoknak, akik elismerik a horvát államot, s annak állampolgárai akarnak lenni. Az államfő - aki mintegy két évvel ezelőtt a „Győzelem vo­natával” utazott a szerbektől akkor visszafoglalt területekre - kijelentette: szeretné, ha a Horvátországban maradt szer- bek más állampolgárokhoz ha­sonlóan részt vennének az or­szág újjáépítésében. ülésezik a Reichstagban a né­met parlament két háza, a Bun­destag és a Bundesrat otthonát igyekeznek teljes egészében rendbe hozni. Ám az épület nem az eredeti kupoláját kapja vissza, hanem egy negyven mé­ter átmérőjű, ötven méter ma­gas üvegharang fogja borítani a plenáris ülések csarnokát. A kupola váza most készült el, és novemberre gyakorlatilag a „nyersépítés” is befejeződik. Az üvegezést ugyanis csak az utolsó pillanatban, 1999-ben, kevéssel a végleges átadás előtt végzik el. Addigra egyébként Berlinnek ez a része szinte tel­jes egészében átalakul: egymás után készülnek el a kormány­zati épületek. (gyulay) polgár volt. A holland rendőrök 15 lakás és üzlethelyiség rajta­ütésszerű átkutatása közben vették őket őrizetbe. A mostani hatósági akcióban a kanadai, a holland és a német nyomozókon kívül amerikai, belga, svájci, hongkongi, liech­tensteini, luxemburgi, pakisz­táni rendőrök is részt vettek. Az ötletet a montreali Royal Cana­dian Mounted Police adta. A nemzetközi összefogásnak köszönhetően Kanadában 1995 óta 8, Belgiumban 6,6 tonna hasisra leltek a hatóságok. A kanadaiak bizakodnak: a mos­tani fogással talán végleg szét­verték az egyik legaktívabb el­osztóhálózatot. (kulcsár) Előrehozott választások Írországban. Bár a végleges eredményt majd csak ké­sőbb közlik, Bertie Ahern, az eddigi ellenzéki pártszövetség vezetője örülhet. Az előrejelzé­sek és részeredmények alapján alighanem ő alakíthat kormányt. fotó: feb/reuter Halált is okozhat a kirobbanó légzsák Eltitkolták a szakértői jelentést az Egyesült Államokban A „szuperbiztonságot” ígérő légzsák számtalan halálesetet is okozott már. Jóllehet az autó alacsony sebességgel koccant, a kirobbanó légzsák megölte a vezetőt, vagy ami a legször­nyűbb: a kocsiban utazó kisgyermeket. Hatalmas vita kereszttüzébe került a légzsák, sőt az autó­gyárak már készülnek is a módosításra. Most azonban óriási botrány van kibontako­zóban, mert kiderült: a lég­zsákban rejlő veszélyekre már hat évvel ezelőtt felfigyeltek a szakemberek. Ám szigorúan eltitkolták az úgynevezett Ja- cobus-jelentés megállapításait, hogy „ne zavarják meg” az amerikai kongresszus tör­vényalkotó munkáját. 1991-ben készítették elő azt a törvényt, amely előírta, hogy legkésőbb 1997 őszéig köte­lező legyen minden új sze­mélyautóban a légzsák. John Jacobus közlekedés­mérnök munkatársaival végig­látogatta a három legnagyobb amerikai autógyárat. A Chrysler és a Ford úgy nyilat­kozott, hogy teljesen elégedet­tek a légzsáktesztjeikkel, és nem terveznek változtatáso­kat. Ám a General Motors kétkedésének adott hangot, mert kutatói észrevették, hogy az ütközéskor hatalmas erővel felfúvódó zsák bizonyos ese­tekben borda-, szív- és gerinc­sérüléseket okozhat. A Jacobus-bizottság a bal­eseti statisztikák alapján meg­jósolta, hogy ha minden autó légzsákos lesz, a több mint százmillió amerikai vezető közül évente kétszázan vál­hatnak e biztonsági eszköz ál­dozatává. Most amiatt dagad a botrány, hogy sem a gyárak, sem az azokat felügyelő szö­vetségi hivatal nem tájékoz­tatta a nyilvánosságot a lesel­kedő veszélyekről. FEB Kupola a Reichstag felett Újjászületik a német parlament épülete Óriásröntgen buktatta le a csempészeket Messziről jött hasisbusz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents