Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-07 / 105. szám

4. oldal Hazai Tükör 1997. május 7., szerda Mégis marad a fizetőkapu, nem lesz matrica Gyorsforgalmi utak a határig Az autópályák hálózatának jelentős bővítése elodázhatat­lan feladat. E felismerés je­gyében döntött a kormány arról, hogy a következő tíz évben 312 milliárd forintot költenek a gyorsforgalmi utakra. A program megvalósulása után az M7-esen Szlovéniáig, az M5-ÖS úton Jugoszláviáig, az M3-ason Nyíregyházáig, illetve az M30-as leágazáson Miskol- cig autózhatunk majd a gyors- forgalmi utakon - jelentette be tegnap Lotz Károly közlekedési miniszter. Az első hároméves időszak­ban a költségvetés és az útalap terhére évente 32-35 milliárd forintért 50-50 kilométeres szakaszok építését tervezik. Az állami pénzek mellett számítanak a koncessziós tőke bevonására is. 2000-ig 113 mil­liárd forint értékben folytatódik az M3-as autópálya építése Fü­zesabony és Polgár között, s még 1998-ban hozzáfognak a leromlott minőségű M7-es fel­újításához. Várhatóan 2001- ben kezdődik a Miskolcra ve­zető M30-as autóút építése, va­lamint az M7-es és az MO-ás továbbépítése. Tervezik az M7- es autópálya kétszer három sávra történő bővítését is. Az autópályadíjak kapcsán a miniszter elmondta: nem sze­retné, ha az „M1 -es-szindróma” megismétlődne. A befektetők érdeke is az, hogy magyar vi­szonyok között elfogadható au- tópályadíjakat vezessenek be. Az Európai Unió elképzelé­seivel összhangban elvetették a matricás autópályadíj-fizetést, helyette marad a fizetőkapus módszer. A nagyvárosok mel­letti szakaszok használata azonban ingyenes lesz. -meth Katasztrófaalap - jövőre Őstermelői igazolványhoz nem kell tagság Úgy tetszik, újraéledhet a vita az agrárkormányzat és a METESZ között. Mint be­számoltunk róla, az érdek- képviselet vezetői a március­ban létrejött megállapodás több pontjának megszegésé­vel vádolják a kabinetet. A szervezet képviselői azt tet­ték szóvá, hogy a kormány nem intézkedett az energiahordozók fogyasztási adójának százszá­zalékos visszatérítéséről, s nem tett lépéseket katasztrófaalap létrehozására sem. Munkatár­sunk azt kérdezte az agrárága­zat illetékeseitől: mi a vélemé­nyük a METÉSZ vezetőinek vádjairól. Adó-visszatérítés A tárgyaló felek aláírásával hitelesített megállapodás nem tartalmaz konkrét ígéretet az energiahordozók fogyasztási adójának százszázalékos visz- szatérítésére, sem a katasztró­faalap azonnali létrehozására - mondják a Pénzügyminiszté­rium vezető szakemberei. Em­lékeztettek ugyanakkor arra: a dokumentumban a tárca arra vállalt kötelezettséget, hogy az 1998. évi költségvetés előkészí­tése során megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy miként nö­velhető a gázolaj fogyasztási adójának visszatérítési mér­téke, illetve hogyan lehetne ha­tékonyabbá tenni az elemi kár elleni biztosítási rendszert. Ezt az ígéretet teljesítik. A jövő évi szabályozórendszer tervezete foglalkozni fog az energiakölt­ségek százszázalékos visszaté­rítésének lehetőségével is. Katasztrófaalap A földművelésügyi tárca az idén nem tud külön pénzügyi forrást előteremteni katasztró­faalap létrehozására, de jövőre nincs akadálya ilyen jellegű alap felállításának - a terme­lőkkel közösen működtetve, a kockázatban osztozva - mondta Kis Zoltán, az FM politikai ál­lamtitkára. Hozzátette, hogy a tárca az idén 30 százalékkal támogatja a biztosítási díjakat, s azt tervezi, hogy a támogatás mértékét jövőre 50 százalékra emeli. A jövő évi agrártámogatási elvek kidolgozása során a mi­nisztérium több milliárd forin­tot kíván előirányozni az előre nem látható, de biztosítható ká­rok enyhítésére is. A támogatás egyik formája lehet az önsegé­lyező biztosítók törzstőkéjének növelése. Őstermelői igazolvány Az érdekképviseletek köré­ben elterjedt a hír, hogy csak kamarai tagok kaphatnak ős­termelői igazolványt. Ez nem előfeltétele az igazolvány kivál­tásának - állítja Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára. Tény viszont, hogy a kamarai törvény minden áru­termelő és szolgáltató számára kötelezően előírja a tagságot, il­letve a tagdíj fizetését. Ám közgyűlésünkön úgy határoz­tunk, hogy lehetővé tesszük a kisjövedelmű - 250 ezer forint­nál nagyobb árbevételt el nem érő - őstermelők számára a tagsági díj fizetésének felfüg­gesztését. (újvári) 150 cég, kétszáz személy a nagyszabású bűnügyben Feketepénzek olajszőkítésből (Folytatás az 1. oldalról) A miniszterelnök és a bel­ügyminiszter arról is beszá­molt, hogy az eddig napvi­lágra került tényekből egyér­telműen megállapítható: né­hány rendőr és vámtiszt is a maffiózók kezére játszott. A törvények megkerüléséhez, bizonyos engedélyek meg­szerzéséhez segítséget nyúj­tott korrupt rendőrök és vá­mosok ellen az eljárás már megindult. A kormányfő elmondta: részletesen informálódott ar­ról, hogy kik húzódtak meg a robbantások, leszámolások hátterében. Megnyugvással vette tudomásul, hogy a sötét ügyletek szereplői között egyetlen politikus sincs. A nagystílű bűnügyek föl­derítése nagy erőket mozgó­sító feladat. A kabinet - bízva az ügy heteken belüli teljes felgöngyölítésében - 30-40 milliós azonnali támo­gatást nyújt újabb nyomozó- csoportok felállításához, s előkészíti a kiskapuk lezárá­sát célzó sürgős törvénymó­dosításokat is. Kuncze Gábor ezzel kap­csolatban jelezte, hogy a cégbejegyzés módjában, az elveszett, ellopott iratok be­jelentésére vonatkozó szabá­lyokban és az árubehozatali engedélyek kiadásában vár­hatók jogszabályi változá­sok. A belügyminiszter szerint immár reális esély van arra, hogy a rendőrség megálljt parancsoljon a szervezett bűnözésnek. A hatalmas összegeket elsikkasztó „vál­lalkozók” üzelmeinek lelep­lezése is bizonyítja, hogy a nyomozók - megfelelő er­kölcsi és anyagi támogatás birtokában - sikerrel vehetik föl a harcot az alvilággal. Változik a Munka törvénykönyve Nem kapott kellő támogatást a Számvevőszék elnökjelöltje A parlament tegnapi ülésén megismétlődött az alkotmány­bíró-választás múlt heti végkifejlete: ezúttal az Állami Számvevőszék elnökének megválasztása fulladt kudarcba. Nyikos László jelölt a szükséges 256 igen szavazat helyett csak 200-at kapott, 91 képviselő nemmel voksolt. A tegnapi nap krónikájához tartozik, hogy három képvi­selő, Herbály Imre, Koleszár Lajos és Miakich Gábor nem adta le idejében az Országgyű­lés irodájában a vagyonnyilat­kozatát, ezért mindaddig nem szavazhatnak és nem kapnak illetményt, amíg a törvényben rögzített kötelezettségüknek eleget nem tesznek. A Ház megszavazta a va­gyoni kárpótlási eljárások le­zárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényt. Az első kárpótlási törvény előírá­sai szerint kijelölt állami tu­lajdonú föld (a II. földalap) árverési meghirdetésére - bi­zonyos kivételekkel - 1997. szeptember 30-át követően nem kerülhet sor. Az életjára­dékra váltás 1997. december 31-éig kérhető. A szövetkezet vagy jogutódja adókedvez­ményként kapja vissza azt az értékkülönbözetet, amely az árverésre termőfölddel együtt kijelölt ültetvények, öntözési és meliorációs létesítmények valamint az ezek telepítéséhez igénybe vett állami támogatás között van. Folytatódott a vita a Munka törvénykönyvének módosítá­sáról. A tervezet közelíti a munkavállalók jogait az Euró­pai Unió jogi normáihoz. Erő­síteni kívánja a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi vé­delmét, ezért lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti tiszt­ségviselő munkaviszonyának a munkáltató általi rendes felmondása esetén a szakszer­vezet kifogást nyújtson be. Ugyancsak védi a javaslat a munkavállalók jogait tulaj­donváltás esetén, kimondva, hogy a munkáltató személyé­ben bekövetkező változás a munkaviszonyok fennállását, a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket nem érinti. Csoportos lét­számcsökkentés esetén a munkáltató a rendes felmon­dás közlését megelőzően leg­alább harminc nappal írásban köteles tájékoztatni az érintett munkavállalókat. Betegszabadság csak orvosi igazolás alapján vehető ezen­túl igénybe, és erre az időre a távolléti díj 80 százalékajár. Simonffy Ágnes Külföldi idénymunkások legalizálása Tegnap a parlamentben a kér­dések meghallgatása során Aszódi Ilona Katalin független képviselő á munkaügyi minisz­terhez intézett kérdést: arról ér­deklődött, hogy van-e lehető­ség a külföldről érkező mező- gazdasági idénymunkások munkavállalásának legalizálá­sára. A szférában ugyanis gyakran munkaerőhiány van ezen a területen, a külföldi - el­sősorban magyar nemzetiségű - idénymunkások viszont mi­nősíthetetlen körülmények kö­zött élnek. Kiss Péter válaszában kifej­tette: konkrét lépéseket tettek annak érdekében, hogy a mun­kanélkülieket érdekeltté tegyék az idénymunka-vállalásban. Ilyen például az az új előírás, hogy csak azok részesülhetnek a kétéves jövedelempótló tá­mogatásban, akik legalább hat­havi köz- vagy idénymunkát vállalnak. - A jövőben egysze­rűbb lesz az idénymunkások alkalmazásának adminisztrá­ciója is - mondta a miniszter. - A kormány a közelmúltban szabályozta a kollektív diák­munka lehetőségeit, amelyben külföldiek is részt vehetnek - tette hozzá. A szocialista Garai István arra volt kíváncsi: lehetne szá­mítani arra, hogy a MÁV to­vábbi utazási kedvezményeket nyújt a nyugdíjasoknak, esetleg a 70 évnél fiatalabbak is utaz­hatnak ingyen? A képviselő elmondta, hogy a témával kap­csolatban nagyon sokan kere­sik meg és várják a kedvező döntést. Lotz Károly közleke­dési miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy most is je­lentős utazási kedvezményeket kapnak a 70 évnél fiatalabb nyugdíjasok. így például évente 16 alkalommal utazhat­nak 50 és kétszer 90 százalékos kedvezménnyel. További ked­vezmények bevezetésére a- nyagi források hiányában most nincsen lehetőség. Nem lesz pénzelvonás. Med- gyessy Péter pénzügyminiszter egyértelműen cáfolta, hogy a tárca a jövő évi költségvetés előkészítése során pénzelvonást és törvénymódosítást tervez a közoktatásban. Erről Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára számolt be keddi megbeszélésük után. Európai tanácskozás. A me­zőgazdaság, ezen belül az élel­miszeripar stratégiai fontosságú a magyar gazdaság számára. Tavaly a GDP 5 százalékát, az export egyötödét adta az ága­zat. Ezt Nagy Frigyes földmű­velésügyi miniszter jelentette ki kedden Budapesten, az Európai Mezőgazdasági Szövetség és az EU-tagországok Mezőgazda- sági Szövetkezeti Szövetségei állat- és húsbizottsága által rendezett tanácskozáson. ’56-os mártírok. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira, Szilágyi Lászlóra és Tomasovszki Andrásra emlé­keztek kivégzésük 39. évfordu­lóján kedden Nyíregyházán. Szilágyi László a Nemzeti Bi­zottság Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei elnöke, míg Toma­sovszki András a város nem­zetőrségének parancsnoki tisz­tét töltötte be. Választási oktatás. Válasz­tási szakemberek felkészítése kezdődik május végén Győrött, a Széchenyi István Főiskolán. A Választási Oktatási Központ és Stúdium (VOKS) néven jegyzett programban az ország- gyűlési, valamint az önkor­mányzati választások, továbbá a népszavazások szakszerű elő­készítésére és lebonyolítására készítik fel a köztisztviselőket. Újoncok szabadságon. Rend­hagyó módon bevonulás után nyomban szabadságra mehet­nek az újonc katonák. Május 14-én és 15-én 9 ezer fiatal kezdi meg sorkatonai szolgála­tát. Az újoncok - a pünkösdi ünnepek és a honvédelem napja miatt - már május 16-án ötna­pos szabadságra mehetnek. Balatoni Expo. Ma nyílik Csopakon és május 11-éig tart nyitva az ötven kiállítót felvo­nultató első Balatoni Expo, amelyet szervezői a vállalko­zókon kívül a családoknak és a magyar tengert féltő környe­zetvédőknek is ajánlanak. Halott a munkagödörben. Két embert temetett maga alá és egyikük halálát okozta Komlón egy munkagödör beomlása. A baranyai város Engel Adolf utcá­jában géppel kiásott öt méter mély gödör fala a kedd délutáni órákban omlott be, maga alá te­metve két munkást. A tűzoltók­nak csak egyiküket sikerült ki­szabadítaniuk, a sérültet a men­tők kórházba szállították. Megnyílt az IFABO ’97. A nemzetközi számítástechnikai szakvásárt megnyitó beszé­dében Magyar Bálint művelődési miniszter hangoztatta: az állam feladata, hogy lehetővé te­gye minél több, az informatikát használni tudó polgár kiképzését. A vásár egyik szenzációja a magyar nyelvű Microsoft Office ’97 programcsomag bemutatkozása volt, aüg három hónap­pal az angol változat piacra dobása után. fotó: feb/diósi imre Ouftbpk Worr x Exc< Pow Acc Részletes statisztikai felmérés készül a gazdasági szervezetekről Bevetés előtt 8000 kérdezőbiztos A Központi Statisztikai Hivatal május 1. és június 30. között első ízben végez teljes körű felmérést arról, hány gazdasági szervezet illetve egyéni vállalkozó működik hazánkban. Becslé­sek szerint ugyanis az 1,1 millió gazdálkodó szervezet közül mintegy 300 ezer csak papíron létezik. A 685 millió forintba kerülő összeíráshoz - amelyben össze­sen 8000 kérdezőbiztos vesz részt - az adatszolgáltatás köte­lező. A jelentőlapon a szervezet nevét, címét, tb-számát, a fog­lalkoztatottak létszámát, fő te­vékenységi körét, a vezetők adatait, a szervezet „működési állapotát”, azaz az árbevételt kell majd feltüntetni. A felmérés módszerét, tech­nikáját és lebonyolítását ille­tően már figyelembe veszik a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) adat-nyilvántartási rendszeré­nek követelményeit, az EU-or- szágokban egységesen alkal­mazott statisztikai előírásokat. Mint dr. Balogh Miklós, a KSH elnökhelyettese tegnapi tájékoztatóján hangsúlyozta, gondosan ügyelnek arra, hogy az adatszolgáltatás semmiképp ne sértse a gazdálkodói érdeke­ket: csak olyan adatok kerül­hetnek nyilvánosságra, ame­lyek a cégbíróságok, az önkor­mányzatok, illetve a kamarák nyílt regisztereiben már eddig is szerepeltek. A felméréstől azt várják, hogy valósághű képet ad egye­bek közt a betéti társaságok működéséről. Nyílt titok ugyanis, hogy az ilyen cégek alakítói általában több tevé­kenységi kört is megjelölnek, de csak egy az „igazi” - ráadá­sul sok esetben nem is az, ame­lyik a bejegyzésben szerepel. A gazdálkodó szervezetekről készülő statisztika egyben lépés az úgynevezett négyablakos adatszolgáltatás egyszerűsítése felé. Jelenleg a cégbíróságnál, az APEH-nél, a KSH-nál és a tb-nél is külön be kell jelent­kezniük az érintetteknek. Az egyablakos regiszter egyszerű­síti majd a nyilvántartást és az adatszolgáltatást. (csernyánszky)

Next

/
Thumbnails
Contents