Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-02 / 101. szám

1997. május 2., péntek Hazai Tükör 5. oldal Jövőre 3 százalékkal nő a nyugdíjak reálértéke Olcsóbb autópályák épülnek A nyugdíjreformról és az au­tópálya-építés tízéves prog­ramjáról, valamint alkot­mánymódosításról döntött szerdai ülésén a kormány. A parlament elé terjesztik a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó törvényjavaslat­csomagot - határozta el szerdai ülésén a kabinet. A kormány­ülés után Medgyessy Péter pénzügyminiszter elmondta: a határozat azután született meg, hogy az Érdekegyeztető Ta­nácsban lefolytatott tárgyalást követően a szociális partnerek kedden tudomásul vették a nyugdíjreform koncepcióját. 1998-ban az infláció mérté­két 3 százalékkal meghaladó, tehát mintegy 16 százalékos nyugdíjemelés lesz. Az özvegyi nyugdíjak rendszerében végre­hajtandó változtatások eredmé­nyeként az emelés mértéke még magasabb lehet. Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter az autópálya-program megvalósí­tására vonatkozó döntésről számolt be: eszerint 1998 és 2007 között 120 kilométernyi új autópálya és 265 kilométer­nyi autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út épül, jelentős állami részvállalással, tehát az autósok számára a jelenleginél jóval olcsóbban, kilométeren­kénti 7-10 forintos áron. Jövőre a legsürgetőbb feladat az M7-es Budapest-Balatonvi- lágos közötti szakaszának fel­újítása lesz, ami mintegy 10 milliárd forintot igényel. Kiss Elemér, a Miniszterel­nöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára beszámolt arról, hogy az alkotmánymódosításba nem kerül be az a kitétel, mely szerint a választásokat a parla­ment mandátumának negyedik évében, májusban kell tartani. Erre a választójogi törvény módosítása során térnek vissza. Az alaptörvényben végrehaj­tandó változtatások így csak a népszavazásra, az igazságszol­gáltatásra és a menedékjogra fognak kiterjedni a kormány javaslata szerint - mondta el az államtitkár. Harminc gyanúsított közül tizenhárom már ül Elcsúsztak az olajon a robbantok Lezárult a fővárosi robbantá­sok és leszámolások korszaka - jelentette ki Forgács László vezérőrnagy, országos rend­őrfőkapitány. Mint mondta: arra nem vállalhat garanciát, hogy többé nem fordulnak elő ilyen esetek, de az utóbbi idők robbantásainak megbízói már rendőrkézen vannak. Forgács László kifejtette: iga­zolódott a rendőrség gyanúja, hogy a robbantások és az olaj­csalási ügyek összefüggnek egymással. Cselekményeikkel a rendőrség erőit kívánták le­kötni, hogy eltereljék a figyel­met a háttérben húzódó sokmil­liós, -milliárdos nyereséget hozó gazdasági csalásokról. A rendőrfőkapitány el­mondta, hogy a Központi Bűn­üldözési Igazgatóság, a Buda­pesti és a Pest Megyei Rendőr­főkapitányság nyomozói jelen­leg harminc személyt gyanúsí­tanak, közülük tizenhármat elő­zetes letartóztatásba helyezett a bíróság. Kiss Ernő dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazga­tóság vezetője szerint Magyar- országon ma hasonló esemé­nyeknek vagyunk tanúi, mint amilyenek az Egyesült Álla­mokban játszódtak le a harmin­cas években. Ehhez még hozzá­tette: a náluk lévő ügyek teljes felderítését - követően akár tíz­szer annyi gyanúsítottjuk is le­het, mint amennyi most van. Kellenek az ombudsmanok Első alkalommal számoltak be munkájukról az Ország- gyűlés előtt az ombudsma­nok. A beszámolókat minden parlamenti párt elfogadta. Gönczöl Katalin, az állampol­gári jogok országgyűlési biz­tosa elmondta, hogy az általa befejezett 2336 vizsgálat során 317 esetben állapítottak meg alkotmányos visszásságot; 477 ajánlást fogalmaztak meg, s ezek mintegy 80 százalékát el­fogadták az érintettek. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet az alkotmányos mulasztásra a ki­sebbségek parlamenti képvise­letével kapcsolatban. Majtényi László adatvédelmi biztos elmondta: az a cél, hogy az állampolgár maradjon „át­láthatatlan” mind az állam in­tézményei, mind pedig a piac hatalmasságai számára, miköz­ben az állami intézmények vál­janak üveggé a polgár kíváncsi tekintete előtt. Mindhárom ombudsman be­számolójának elfogadását java­solták az illetékes bizottságok és a parlamenti pártok. Az öt katonafiát felnevelt édesanyákat köszöntötte anyák napja alkalmából Hadarits Imre ezredes, a megyei kiegészítő parancsnokság parancsnoka, aki Kutas Lajosnénak, Jenei Károlynénak, Farkas Imrénének és Gál Sándornénak átadta a honvédelmi miniszter ajándé­kát. A képen nem szereplő Nehéz Benőné a minisztérium központi ünnepségén vett részt. Megoldódik a burgonyaválság A kormány 166 millió forinttal segíti a burgonyafelesleg le­vezetését: ebből 154 millióval a belföldi, 12 millióval az ex­portértékesítést támogatja. A hamarosan életbe lépő rende­let szerint a kompenzációra kizárólag a termelők jogosultak, és május 31-éig nyújthatják be támogatás iránti igényüket. A Földművelésügyi Miniszté­rium Agrárrendtartási Hivata­lától szerzett információnk szerint az export után járó ál­lami támogatást a gazdajegyző által ellenjegyzett kiviteli szándéknyilatkozat, a vámáru­nyilatkozat, valamint a Bur­gonya Terméktanács által kia­dott igazolás alapján az adóhi­vataltól igényelhetik a terme­lők. Kilogrammonként hétforin­tos állami támogatásra jogo­sultak azok a gyermekintéz­mények, iskolák, kórházak, büntetés-végrehajtási intéz­mények, amelyek legalább 11 forintért vásárolják fel a ter­melőktől a burgonyát. A fel­vásárló intézményeknek iga­zolniuk kell, hogy egy-egy termelő által átadott burgonya mennyisége húsz mázsánál, il­letve 2 tonnánál nem volt ke­vesebb. Ezt a nyilatkozatot a termelőnek ellenjegyeztetnie kell a lakóhelye szerinti gaz­dajegyzővel. A szociális otthonok és va­kok intézetei térítésmentesen vásárolhatnak a készletekből. Ebben az esetben a termelő a burgonyát átvevő intézmény vezetőjétől igazolást kap, amelyben a vevő nyilatkozik a leszállított mennyiségről, a ki­szerelésről (ömlesztve nem ér­tékesíthető!),' illetve arról, hogy szabványnak megfelelő, étkezési burgonyát kapott-e. Csak e feltételek megléte ese­tén, e nyilatkozatok birtoká­ban igényelheti a termelő a ki­logrammonkénti tízforintos ál­lami támogatást a megyei adóhivataltól. A szakemberek felhívják a burgonyatermelők figyelmét a közlönyben is hamarosan megjelenő rendeletben előírt határidők betartására. Akik ugyanis május 31-e után, vagy hiányosan adják be kérelmü­ket, azok nem vehetik igénybe az állami támogatást. (újvári) Hét év alatt „eltűnt” 200 ezer diák Az elsősök száma az évtized eleje óta évente 125-126 ezer között mozgott, a mélypont 1995, illetve 1996 szeptem­berében következett be. A kedvezőtlen tendencia megváltozására az óvodások számából következtetnek a statisztikusok. Míg 1990-ben 370 ezer 3-5 éves kisgyer­mekkel - az iskolák jövőbeni utánpótlásával - foglalkoztak az óvónők, tavaly már 376 ezerrel. Jelenleg 375 ezer „nagycsoportos” zsivajától hangosak az óvodák. Az álta­lános iskolai létszám jó ideje egyenletesen csökken. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb összehasonlító ada­tai szerint 1990-ben 1 millió 131 ezer tanuló járt iskolába. Először 1994-ben került egymillió alá - 985 ezerre - ez a szám, a mostani tanév­ben 966 ezer 6-14 éves diák tanul. Ez a tendencia tükröződik a 8. osztályt eredményesen elvégzők, illetve a nyolca­dikban tanulók számának alakulásában is. Az 1990-91- es tanév végén 165 ezren fe­jezték be általános iskolai ta­nulmányaikat, három év múlva 20 ezerrel kevesebben. Az idén csak 121 ezren inte­nek búcsút az iskolának. Ha kevesebb a tanuló, ke­vesebb az osztály - a gyer­mekcsoport - is az iskolák­ban, s valóban, a statisztika igazolja ezt a feltevést. Az osztályok száma hat év alatt 49 ezerről 46 ezerre csök­kent. Érdekesség, hogy isko­labezárásokat, összevonáso­kat az 1990-1996-os oktatási statisztika még nem érzékel, tükröz viszont csökkenést a pedagógusok számában. Az 1990. évi 90 ezerrel szemben ma 83 ezren taníta­nak az általánosban. 1995- ben egy év alatt 3 ezer fővel apadtak a tantestületek. (deregán) Munkás- és érdekvédelem. Az MSZP nem távolodott el a baloldali értékektől. Minden vita ellenére a párt döntő több­sége a munkavállalók érdekvé­delmét tartja szem előtt - hang­súlyozta Horn Gyula szocialista pártelnök-miniszterelnök az MSZP Országos Munkás- és Érdekvédelmi Tagozatának szerdai fórumán. Vita Tabajdival. A ma­gyar-ukrán alapszerződés vég­rehajtásáról és a Határon Túli Magyarok Hivatala tevékeny­ségéről tárgyalt szerdán az Or­szággyűlés külügyi bizottsága. A tájékoztatást követő vita so­rán Csóti György, a testület MDF-es alelnöke azzal vádolta meg Tabajdi Csabát, hogy be­számolójában választási kam­pányt folytatott, s nem szólt a magyar-magyar csúcson meg­fogalmazódott éles kritikákról. Büntetőeljárási reform. Az Igazságügyi Minisztériumban elkészült az új büntetőeljárásról szóló törvény tervezete. Az igazságszolgáltatási reform egyik legfontosabb részét ké­pező kódex 555 paragrafusból áll. Hamarosan megkezdődik a törvénytervezet közigazgatási egyeztetése, valamint szakmai vitája. A tervek szerint a kor­mány május végén vagy június elején dönt a tervezet Ország- gyűlés elé terjesztéséről. Orbán tárgyalásai. Az ellen­zéki együttműködésről, a NATO-bővítésről és az európai integrációról tárgyalt budapesti találkozóján Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Rudolf Sei- ters, a német CDU/CSU frak­cióvezető-helyettese. Kampányveszély. Az agrár- törvény tervezete jó esetben egy-másfél hónapon belül a parlament elé kerül, ha viszont erre csak az ősszel kerül sor, akkor a törvény könnyen a pár­tok választási kampányának ál­dozata lehet - monta Kis Zol­tán, a Földművelésügyi Minisz­térium államtitkára egy szegedi gyűlésen. A kábítószer ellen. A drog- fogyasztás elleni küzdelem ha­tékonyabbá tétele érdekében az állami, önkormányzati és civil szervezetek munkájának össze­hangolását sürgette a kábító­szer-fogyasztásról rendezett szerdai parlamenti nyílt napon Gál Zoltán házelnök. Az össze­fogás szükségességét a vitában felszólalók is megerősítették. A miniszterelnök emléke. Több százan emlékeztek Antall Józsefre a Veszprém megyei Palóznakon, ahol 1993. április 30-án avatta fel a faluházat a néhai miniszterelnök. Azóta az emlékhelyet minden évfordu­lón fölkeresik a család tagjai, a barátok és tisztelők. PETŐFI SÁNDOR GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA, KISKUNFÉLEGYHÁZA IV/A Bense Tibor, Bitó Zoltán, Bitó Zsolt, Boda Sándor, Csenki Tamás, Farkas Jenő Mihály, Gregus Tibor, Gyovai Norbert, Hegedűs Norbert, Juhász Sándor, Juhász- Varga István, Kecskés István, Kengyel Gábor, Kis-Bűs Jenő, Kovács Tamás, Makány Sándor, Nagy István, Nagy-Pál Norbert, Németh László, Simon Zsolt, Szabó Péter, Szűcs László, Tóth Nándor. IV/B Árvái Zsolt, Balasi Béla Zsolt, Bene Jó­zsef, Bozsik Mihály, Bozsó József, Cseke Róbert, Doktor Pál Árpád, Hodo- neczki Mihály, Kis András, Kiszner An­tal, Nagy László, Paragi Rudolf, Pintér Sándor, Rácz-Szabó Árpád, Répási Já­nos, Rózsa Ferenc, Szabó Csaba, Szabó Gábor, Szabó Zsolt, Szemerédi Arnold Ferenc, Tóth Árpád Barnabás, Vágó Zol­tán, Zsígó Zsolt. IV/C Antal Ferenc, Bartucz László, Bánfi Já­nos, Berente Vince, Besze Gábor, Deák Szabolcs, Dobos Imre, Dobos Róbert, Fazekas László, Gál Tamás, Hatvanyi András, Hegyi Rozália, Kakas Markus, Kiri István, Mikola Tamás, Móczár Nándor, Molnár Gellért, Nagy Tibor, Nyerges Attila, Sipos Csaba, Sisák Já­nos, Tóth István, Tóth István, Varga Zol­tán, Virág János, Zelei Antal, Zsígó Já­nos. (Holnap a kecskeméti Bányai Jú­lia Gimnázium és a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimná­zium és Vargha Tamás Kollégiuma végzőseinek névsorát közöljük.) Az életűkkel játszanak a tolvajok (Folytatás az L oldalról) Idén eddig már öt esetben derült fény arra, hogy lopják az olaj­cég vagyonát. Az idei esetekből három alkalommal kondenzá- tumot (gazolinként ismert anyag) csapoltak a vezetékek­ből. Erről a folyadékról keve­sen tudják, hogy rendkívül rob­banásveszélyes. 1968-ban öt ember szenvedett halálos égési sérüléseket, amikor belobbant egy kannában tárolt lopott kon- denzátum. A gyorsan párolgó anyag ugyanis a tárolóedények kinyitásakor kifúj és bármilyen kis szikrától belobbanhat. A tetten ért tolvajokra csak a náluk talált mennyiséget lehet rájuk bizonyítani. A büntetési tételek azonban meglehetősen alacsonyak, hiszen legtöbbször csak pénzbüntetésre váltható vétségnek minősülnek ezek az esetek - mondta el a fórum résztvevőinek dr. Téglás Péter halasi főügyész. A kondenzá- tum ugyanis kereskedelmi for­galomban nem kapható anyag, így nehezen bizónyítható, hogy ténylegesen mekkora az ello­pott mennyiség értéke. A halasi üzemnek az eddig felfedett bűncselekményekből 3 millió forint kára származott bizonyíthatóan. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a tetten ért tolvajok mióta lopják a cég vagyonát. Mint a jelen lévő rendőrségi szakemberek el­mondták, a bűnözők rendkívül szervezett keretekben végzik a lopásokat. Nemrégiben Sán- dorfalván egy víz alatt megcsa­polt vezetékre bukkantak a rendőrök, de ott is csak a tolva­joknál talált 810 liter kondenzá- tum volt a bizonyíték. Halas és Szánk környékén több mint há­romszáz kútja van az olajtársa­ságnak. Ezeknek a védelmét csak a rendőrség segítségével lehet megoldani. Az együttmű­ködési lehetőségekről szólt dr. Kastyják János kiskunhalasi rendőrkapitány is. Mint el­mondta, a halasi Vagyonvé­delmi Alapítványnak már közel félezer védett objektuma van a környéken, közöttük a legmo­dernebb technikai eszközökkel védett zsanai gáztározó. A fó­rum résztvevői megállapodtak abban, hogy a tűzoltósághoz ha­sonlóan a rendőrség részére el­készítik azt a térképet, amelyek az olajcég legveszélyeztetettebb létesítményeit jelöli, a gyako­ribb ellenőrzéshez. T. K. Mol-részvények A korábban tervezettnél jóval nagyobb mennyiségű Mol- részvényt bocsát a hazai befek­tetők rendelkezésére az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) Erről a részvény- társaság csütörtökön közle­ményben tájékoztatott. Annak érdekében, hogy a belföldi for- galombahozatal során a hazai befektetők részére is kellő mennyiségű részvény álljon rendelkezésre, ezért úgy döntöt­tek: a korábban meghatározott 1 plusz 1 százalékos részvény- mennyiséget 1 plusz legfeljebb 3 százalékra emelik. A 3 száza­léknyi részvénymennyiség - amely 2 932 000 darab rész­vénynek felel meg - az 1 száza­lékos, 984 000 darab részvényt tartalmazó csomag túljegyzése esetén, az ÁPV Rt. és a Credi­tanstalt Értékpapír Rt. közös döntése alapján értékesíthető.

Next

/
Thumbnails
Contents