Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-29 / 123. szám
1997. május 29., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Negyven munkanélküli közül egy magyar Európa dolgozni akar Európa 20 millió munkanélkülije dolgozni akar. Az ezredfordulóig meg kell oldani foglalkoztatásukat - hangsúlyozta Willy Buschak, az Európai Szakszervezeti Szövetség képviselője tegnap egy budapesti konferencián. A szövetség kezdeményezésére szerdán Európa valamennyi országában demonstrációkkal, gyűlésekkel hívták fel a figyelmet a szakszervezetek a foglalkoztatási gondokra. Délben valamennyi magyar munkahelyen, ahol szakszervezet működik, felolvasták, vagy más módon közzétették a hat hazai szakszervezeti konföderáció közös felhívását. Ebben kijelentik: megvédik a munkahelyeket, sürgetik a munkanélküliek álláshoz jutását. A budapesti konferencián Wittich Tamás, az MSZOSZ al- elnöke rámutatott: Magyarországon csaknem 500 ezer állástalant tartanak nyilván. Komoly gond a pályakezdők munkanélkülisége és azoknak a helyzete, akik már több mint egy éve tengődnek munka nélkül. Feszültséget okoz, hogy egyes térségekben különösen nagyok a foglalkoztatási nehézségek. Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint a magyar foglalkoztatáspolitika célja, hogy segítse a gazdálkodókat az új munkahelyek létrehozásában, a munkavállalókat pedig megfelelően felkészítse az alkalmazásra. A gazdasági növekedés lehetőséget ad arra, hogy az ellátórendszerek reformjával együtt csökkenjenek a foglalkoztatást drágító járulékok. A nyugdíjreform a Ház előtt Szerzett jogait senki nem veszítheti el Tegnap Medgyessy Péter és Kökény Mihály miniszteri expozéjával megkezdődött a parlamentben az új nyugdíjrendszer létrehozását és a tizenöt éves átmeneti időszak szabályait tartalmazó öt törvényjavaslat és két országgyűlési határozat- tervezet együttes tárgyalása. A reform egyik célja, hogy közvetlenebb összefüggés legyen a járulékfizetések, a szolgálati idő és a nyugdíj között. Az 1998-ban vagy később munkába állók kötelesek lesznek az új, úgynevezett tőkefedezeti magánnyugdíjrendszerben részt venni. Ez azt jelenti, hogy az általuk választott magánpénztárba 8 százalékos - 1998-ban még csak 6, 1999-ben 7 százalékos - nyugdíjjárulékot fizetnek. Ez a pénz - s ez az újdonság - saját számlájukon gyűlik, s örökölhető lesz. A közös társadalombiztosítási rendszerbe pedig I százalékot adnak. Az 1952 előtt születettek a jelenlegi nyugdíjrendszer korszerűsített változata szerint fizetnek járulékot és kapnak majd nyugdíjat. Akik pedig már nem pályakezdők, de nem is idősebbek 47 évnél, választhatnak az eddigi rendszer és az új megoldás közül. Alapelv, hogy szerzett jogait senki nem veszítheti el. A jelenlegi nyugdíjasok sem szenvedhetnek hátrányt. A tervek szerint jövőre a 13- 14 százalékos infláció mellett 16-17 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Aki betöltötte 62. életévét, de nem szerzett nyugdíjat, s jövedelme nagyon csekély vagy egyáltalán nincs, a jövő évtől az időskorúak járadékát kapja, ami valamivel kevesebb lesz a legkisebb öregségi nyugdíjnál. Az egy évig járó, az elhalt nyugdíjának 50 százalékát kitevő ellátás után 20 százalékos állandó özvegyi nyugdíj illeti meg a saját jogon öregségi, illetve rokkantsági nyugdijat kapó özvegyeket. S. A. Hét megye iskoláiból lopott (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak iskolákba és óvodákba jutott be - egyetlen csavarhúzó segítségével, rendszerint egy-egy rossz, vagy nyitva felejtett ablakon át -, hanem művelődési házakba és polgár- mesteri hivatalokba is. Mindenesetre a lopott milliók többségét gyerekektől vette el, a kirándulásra gyűjtögetett forintjaikat, de elvitt az iskolákból kávépénzt, ellátmányt, biztosítási, szakszervezeti, sportcélú pénzt, igazgatói magánpénzt. Cs. Béla kivételesen jó memóriájával is megkönnyítette a nyomozást. Az országjáró helyszíni bűnügyi szemléken mindenre emlékezett, hol, mikor és hogyan jutott be, mit vitt magával. Mindig autóbusszal vagy vonattal utazott és két település között mindig gyalog járt éjszakánként. A jánoshalmi ember - aki a feleségének azt mondta, hogy Jugoszláviába jár „seftelni” és a pénzeket hazaadta - éppen azért időzött legtöbbet Tolna megyében, mert ott közel vannak egymáshoz a falvak, míg az alföldi megyékben túl sokat kellett gyalogolnia. A büntetlen előéletű Cs. Béla 1994. február 24-én kezdte a példátlan betöréssorozatot Bácsbokodon, abban az iskolában, ahol előzőleg mint szobafestő-mázoló vállalkozó dolgozott és fölfedezte, milyen gyengék az iskolai ablakok. Ki vehessen földet? Élénk visszhangot váltott ki Horn Gyulának az MSZP agrártagozatának keddi ülésén tett bejelentése, amely szerint a készülő földtörvénytervezet lehetővé tenné a belföldi jogi személyeknek földtulajdon szerzését, ezen belül azoknak is, amelyek tulajdonosai között külföldiek is vannak. Tehetik ezt azzal a megkötéssel, hogy ha a társaság megszűnik, vagy a külföldi kiválik belőle, a jussát csak készpénzben kaphatja meg. Juhász Pál, SZDSZ-es képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja a törvénytervezetet még nem látta, az újságból értesült az irányelvekről, azokat viszont elfogadhatónak tartja. A honatya szerint a törvénytervezet benyújtása 1994 ősze óta húzódik, hol az OECD-szerző- désre hivatkozva - amely szerint nem választható ketté a külföldi személyek és belföldi jogi személyek tulajdonszerzése -, hol az alkotmányjogászok aggályai miatt. A Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők'Országos Szövetsége óvatosan fogadta a miniszterelnök bejelentését, mert mint azt Horváth Gábor, az MOSZ főtitkára mondotta: 1994 óta többször is napirenden volt már a földtörvény tervezetének beterjesztése, kérdés, hogy ez alkalommal valóban sor kerül-e rá. A főtitkár úgy véli, ha a társas vállalkozások is megjelennének a piacon, az élénkíthetné a forgalmat és megemelné az irreálisan alacsony hazai földárakat. A Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a kormány keresztülviszi akaratát. Jakab István társelnök hangsúlyozta: a gazdakörök azért ellenzik a jogi személyek földtulajdonlását, mert még nem történt meg a tulajdonrendezés, és nem alakultak ki a földárak. U. G. Az esti szópárbaj előkészületei A tévé 2-es csatornáján ma este 22 óra 15 perckor kezdődő egyórás összeállításból kaphatunk ízelítőt Szekeres Imre és Torgyán József háromórás, a jászapáti művelődési házban rendezett szópárbajából. Az élő program fél-fél órás monológgal indul és a közönség kérdéseivel folytatódik. A harmadik órában egymást próbálják majd „két vállra fektetni” a politikusok, akiket a készülődés kulisszatitkairól faggattunk.- Miért éppen Jászapátiban csapnak össze? Torgyán:- Vitapartnerem a Parlamentben azt mondta, hogy a helyszínen is hajlandó bizonyítani, milyen erős bázisa van ott, mire én bekiabáltam: állok elébe. Szekeres:- Helyzeti előnyömet maga Torgyán teremtette. Jászberényi választóimra hivatkozott - akik állítólag el akarnak zavarni -, holott az a város kívül esik a körzetemen. Jászapátiban viszont meggyőződhet az ellenkezőjéről.- Van-e „edzéstervük"? Torgyán:- Ha valakinek készülnie kell, az Szekeres Imre. Hetek óta külön stábok segítik ebben, nem véletlen, hogy oly ritkán látni a frakcióvezető urat a Parlamentben. Jómagam - flott, képzett politikusként - bárkivel, bármikor előkészület nélkül is leülhetek. Szekeres:- A kisgazdavezér azt hangoztatja, hogy nem készül a vitára, én viszont igen, mert nem show-nak tekintem, hanem komolyan veszem a találkozót.-Megjósolná a szópárbaj végeredményét ? Torgyán:- Miután meggyőzöm a kisgazda eszmeiség helyességéről az „oroszlánbarlang” közönségét, bejelentem: a kommunizmus utolsó fellegvára is elesett. Szekeres:- Ki kell derülnie, hogy Torgyán továbbra is a frázisok és vádaskodások hordószónokaként vagy fele-« lős politikusként kíván-e babérokat aratni. Takács Mariann Győztes diákok. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter nyújtotta át tegnap a Néprajzi Múzeumban az országos középiskolai tanulmányi verseny győzteseinek a díjakat. Történelemből Szabó András, a budapesti Baár Madas Református Gimnázium III. osztályos tanulója bizonyult a legjobbnak. fotó: feb/such tamás Rövidebb titkosítás az államadósság kérdésében. Nikolits István, a polgári titkos- szolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter az adatvédelmi biztos ajánlását elfogadva a korábbi 80 évről 30 évre csökkentette a magyar-orosz állam- adósság hasznosításáról, valamint az ezzel kapcsolatos ösz- szefonódásokról szóló dokumentumok titkosításának idejét. Csak finomítás. Az MSZP Baloldali Önkormányzati Körének Országos Tanácsa szerdán állást foglalt az önkormányzatok jövő évi költségvetési szabályozásáról. Szerintük csupán a jelenlegi szabályok finomítására van lehetőség. A szocialisták egyébként úgy vélik, hogy az önkormányzati kiadásokon belül növelni kell a fejlesztési források arányát. Tisztújítás a KDNP-ben. Június 21-én tartják a Kereszténydemokrata Néppárt országos választmányának tisztújító ülését - döntött szerdai ülésén a választmány elnöksége. Latorcai János választmányi elnök a sajtónak elmondta, hogy a meghívókat még szerdán postára adják. Csurka elítéli Gönczöt. A MIÉP elítéli Göncz Árpád államfő romániai közszereplését, mert nem a magyar érdekeket szolgálta - közölte Csurka István pártelnök szerdán újságírók előtt. Csurka károsnak tartja azt a szándékot is, hogy Románia az első körben kerüljön be az euroatlanti szervezetekbe. Külföldiek bűnözése. Magyarországon tavaly a bűncselekmények 3,9 százalékát követték el külföldiek, az összes sértett 5,8 százaléka volt idegen állampolgárságú. A külföldi bűnelkövetők többsége román, ukrán, orosz és német állampolgár volt, illetve a volt Jugoszlávia területéről érkezett. Katasztrófaalap. Országos katasztrófaalap azonnali létrehozását kezdeményezi a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Védelmi Bizottság. A belügyminisztertől azt kérik, hogy a javaslatot terjessze a kormány következő ülése elé. Interneten a kongresszus. Az Interneten keresztül is nyomon követhető lesz a szocialisták V. kongresszusának második ülése, amelyre június 6-án és 7-én kerül sor Budapesten. Nyolc tonna adomány. A Kárpátalján élő magyar és ukrán gyerekek megsegítésére szerdán nyolctonnányi - főként ruhákból, gyógyszerekből, könyvekből, valamint játékokból álló - küldeményt indítottak útnak a Magyar Telev: ió Gyorssegély című műsorának felhívására. Elballaglak 1997 Lovastúra az Óperenciához Magyarok nyomában - pápai támogatással A gazdák nem csatlakozná tak 620. sz. IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA, KUNSZENTMIKLÓS 3. A Andriska Ágnes, Boros Judit, Czéma János, Fekete Bernadett, Hepp Ildikó, Horváth Anita, Józsa Ilona, Kengyel Hajnalka, Kiss Éva, Kovács Mónika, Lovász Erika, Mankovics Katalin, Muhari Veronika, Nimts Alida, Pász- tory Viktória, Szabó Balázs, Szabó Sándor, Tarjányi István, Tóth Imre, Turóczi Sándor, Vörös Ágnes. 3. B Bálint János, Csepregi Tibor, Dómján Lajos, Gál Viktor, Gere Attila, Horváth Csaba Ferenc, Horváth Zsolt, Jaksa József, Kalmár Richárd, Kollár János, Kovács Antal András, Kovács Gyula, Krepsz Ferenc, Látó Lajos, Lovász Tamás, Mérei Attila, Naszvadi Sándor, Papp Antal, Paréj János, Patai Péter, Pozsonyi Ferenc, Sebők Béla, Szűcs László, Zadravecz Róbert. 3. C Baranyi Terézia, Belány Annamária, Belány Melinda, Bujdosó Magdolna, Cseh-Szakál Krisztina, Czirkó Tímea, Dér Szilvia, Duzmath Ildikó, Jeges Éva, Juhász Rita, Károlyi Zsuzsanna, Kosiczki Györgyi, Major Ildikó, Ne- mecskó Anita, őri Mónika, Taskó Eszter, Váradi Anita, Vékony Annamária. 3. D Berényi László, Boldog Pál, Dorogi József, Gőgös István, Joó Sándor, Krepsz Róbert, Krizsán Zsolt, Látos Róbert, Palócz Sándor, Pataki István, +Rózsa Lajos, Sándor István, Schnell Roland, Tóth Attila, Tóth Sándor, Vizeli András. (Holnap a Kereskedelmi és Vendéglátói- pari Szakmunkásképző Iskola, Kiskunhalas végzőseinek névsorát közöljük.) Alighogy hazatértek a Géza fejedelem békeköveteinek útját megismétlő quedlinburgi történelmi lovastúra résztvevői, máris újabb „kalandozásokra” készülődnek. Géza nagyfejedelem halálának ezredik évfordulóján, a németországi Qued- lingburgban azt a fejedelmi csúcstalálkozót ünnepelték, amelyet I. Ottó, a német-római császár hívott össze 973-ban, s amelyre Géza, a magyarok vezérlő fejedelme 12 követét küldte el nagylelkű békeajánlatával. Az Üt Európába elnevezésű programról most hazaérkezett lovascsapat 1200 kilométeres távot tett meg, de nem pihennek sokáig. Mint megtudtuk, Diószegi György, a történelmi lovastúrák megtervezője és szervezője a nyáron az Óperenciához (Ob der Enns) vezeti összeszokott csapatát. Azt a kétszáz kilométeres ősmagyar határszakaszt keresik fel, ahol a Dunába ömlik az Enns. A két folyó és az osztrák Alpok által határolt útvonal tele van szebbnél szebb, magyar vonatkozású történelmi-kultúrtörténeti emlékkel. Egy másik túrájuknak Róma lesz a kiindulópontja. Ezzel a magyar Szent Korona első útvonalátjárják végig hamarosan. II. János Pál pápa is támogatja ezt a kezdeményezésüket. A szentatya már kijelölte a vatikáni segítőtársakat. Ha ma tartanák a népszavazást, akkor a mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozók jelentős része nemmel szavazna arra a kérdésre, hogy csatlakozzon-e az ország az Európai Unióhoz. Legalábbis ez derül ki a Kiskunsági Mezőgazda- sági Szövetség Európai Integrációs Gyakorlati Műhelye által tavasszal készített felmérésből. A vizsgálatba a kérdezők ezer személyt vontak be. Ezek egyharmada szövetkezeti munkavállaló, kétharmada őstermelő, kistermelő és mezőgazdasági vállalkozó volt. A megkérdezettek 68 százaléka szerint ha mégis belépnénk az Unióba, úgy ez a gazdaság hanyatlását hozná. Minden ötödik ember szerint semmi sem változna sak a gazdák 12 százaléka sze int jelentene ez nekünk felemelkedést. Érdekes, hogy a véleményalkotók nagy több- gc szerint a kormány nem tudja, hogyan is kellene felkészíteni a vidéki Magyarországot a at lakozásra. Á gazdák ”0 léka úgy véli, semmiféle og- ramja sincs e kérdéskört n a miniszterek tanácsának. Ráadásul azok a hírek, melyek eljutnak hozzájuk, azok sem megfelelőek. A termelők 78 százaléka szerint óriási az információhiány a csatlakozással kapcsolatban. Többségük úgy érzi, a kormányzat nem fordít elég figyelmet a roppant fontos kérdéskör megismertetésére. B. Zs.
