Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-27 / 121. szám
1997. május 27., kedd 11. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Mólóban a tejhatalom? / Evek óta csökken a tehénállomány, mérséklődik a fogyasztás Négy évtizede, 1957 óta minden év május utolsó keddje nem- nézet, hogy a zetközi tejnap. A fehér ital idei jeles napja alkalmából arról tá- tej, a tejterjékozódtunk, hogyan alakul hazánkban a tejtermelés és -fo- mék nehezen gyasztás, milyen eredmények és gondok jellemzik az egykor emészthető, s hírneves magyar tejipart. mint ilyen, A tehéntej termelésének és fogyasztásának alakulása Év Egy főre jutó fogyasztás (liter) Összes fogyasztás (millió liter) 1991 199,7 2 066 1992 191,0 1972 1993 172,3 1774 1994 166,6 1709 1995 160,6 1643 1996 140,0 1500 A szarvasmarha- és tehénállomány alakulása Időszak Szarvasmarhaállomány összesen (ezer) Tehénállomány összesen (ezer) Egy tehénre jutó tej (liter) 1991 1420 559 4663 1992 1159 497 4737 1993 999 450 4613 1994 910 415 4660 1995 928 421 4700 1996 909 414 4621 A nyolcvanas évek végén még 680 ezer tehenet tartottak nyilván az országban, ma alig több mint 400 ezret. Ugyanebben az időszakban drasztikusan 2,4 milliárdról 1,5 milliárd literre csökkent a tejtermelés, az egy főre jutó fogyasztás pedig 85- ről 55 literre esett vissza. Csákvári László, a Tej Terméktanács elnöke a tejgazdaság válságát a gabonaárak körüli anomáliákkal, a gépek, gyógyszerárak folyamatos drágulásával, az állami támogatás megszűnésével, a fogyasztói árak emelkedésével, a belföldi fogyasztás beszűkülésével, s nem utolsósorban a tej presztízsének háttérbe szorulásával magyarázza.- Az elmaradt fejlesztések pótlására legalább négy-öt esztendőre van szükség, addig a költségek sem csökkenthetőek számottevően - állítja. - Várhatóan jövőre elkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások, mire elérkezünk a tagfelvételhez, jól szabályozott tejpiaccal kell rendelkeznünk. A jelenlegi 1,5 milliárdról legalább 2 milliárd literre kell növelnünk a tejtermelést. Mindez feltételezi az állam fokozott szerepvállalását. Múlhatatlanul szükséges például a tenyészállat-vásárlások ösztönzése, a tejtermékek piacra jutásának segítése, a finanszírozási gondok enyhítései a tőkeellátottság javítása. De nem kevésbé fontos a marketingtevéNagykőrös Orbán-napi vásárába rengeteg állatot hajtottak fel a gazdák. Főleg fiatal szarvasmarhafélékből volt jelentős kínálat. Az egyhetes körüli magyar tarka bikákat 23-25 ezer, a 4-8 heteseket 40-50 ezer, a hasonló korú üszőket 25-30 ezerért kenység javítása és a fogyasztás ösztönzése is. A piacszabályozás első lépéseként az idén a Tej Terméktanács és az FM - intervenciós intézkedésekkel - csökkenteni kívánja a tejpiac ciklikusságát. A tavaszi tejhiány és az őszi tejtöbblet kiegyenlítésére 300 millió forintos keret áll rendelkezésre. Ebből 100 milliót felvásárlásra, készletezésre fordítanak, 200 millióval pedig a termelők piacra jutását segítik. Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF kezdeményezésére készült széles körű felmérés szerint hazánk ma már sajnos nem tartozik a „tejhatalmak” közé. Mint az adatokból kitűnik, Magyarországon az általános iskolások 46 százaléka egyáltalán nem iszik tejet, 64 százalékuk pedig semmilyen tejterméket nem fogyaszt. Emiatt a gyermekek mintegy kétharmada nem jut hozzá a szükséges kalciumhoz. Tegyük hozzá: minden tizedik diák reggeli nélkül indul iskolába, s a tanulók kétharmada vitaminszegényen táplálkozik. Ezen a helyzeten az sem változtat, hogy eközben a 14 év alatti korosztályban évek óta emelkedik az édességek, a szénsavas üdítők fogyasztása. A táplálkozástudomány művelői körében előfordul olyan számították meg, a szép, 3-4 hónapos bikákért pedig elkértek 45-50 ezer forintot. A jótejelő magyar tarka tehenek ára 120- 140 ezer között mozgott, a vemheseket 140-150 ezerért, az elő- hasú üszőket pedig 100 ezer forintért árulták. nem sorolható az egészséges étkek közé.- A legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy a korszerű táplálkozás szempontjából igenis roppant egészségesek a a zsírszegény tejfélék és tejtermékek. Ezek ugyanis gazdagok a szervezet számára elengedhetetlenül fontos kalciumban és D-vi- taminban - mondja Dworschák Emó', a Táplálkozástudományi Fórum tagja. A táplálkozástudomány jelenlegi álláspontja szerint a fermentált (eijesztett) tejtermékeknek, a joghurtoknak, kefireknek kiváltképp jelentős az egészségvédő hatásuk. Ezek ugyanis olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek mintegy A lóvásárban kevés állat cserélt gazdát készpénzért, a kupe- cek többnyire egymás között csereberéltek. A kedvtelésre tartott nemes telivérek ára elérte a 400-600 ezer forintot. A szép, nagytestű fuvaroslovakért most 220-250 ezret kértek. M. J. „karbantartják” az emésztőszerveket. A kalciumban bővelkedő bio joghurttermékek rendszeres fogyasztásával például az orvosok véleménye szerint megelőzhetők a vastagbél és emésztőrendszeri daganatos megbetegedések. Ugyanakkor a vizsgálatok azt is igazolták, hogy a zsíros tejféleségek károsan hatnak a szervezetre, mértéktelen fogyasztásuk érrendszeri megbetegedésekhez, agyvérzéshez, infarktushoz is vezethet. Újvári Gizella Orosz privatizáció Az orosz kormány legalább 1,18 milliárd dollár bevételt remél a Szvjazinveszt távközlési cég külföldi befektetőknek felajánlott részének eladásából. A kormány az ez évre kitűzött magánosítást két fokozatban tervezi végrehajtani. Sok jószág volt Nagykőrösön IPARTNER - KÖZVETLEN VONAL Vásári tilalmi lista Életvédelmi és fogyasztói szempontból szükségessé vált a vásárokról szóló rendelet korrekciója - tudtuk meg az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban Etényi Attilánétól. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség bővítette a vásáron forgalomba nem hozható áruk listáját. A mérgező és veszélyes anyagok mellett tilos a növényvédő szerek árusítása, a szemüvegen kívül a mind gyakrabban előforduló kontaktlencsék valamint a hálózatról üzemeltethető elektromos és gázüzemű készülékek árusítása (mivel azok helyben kipróbálására nincs lehetőség). Az eladók és a vásárrendezők egyaránt felelősek azért, hogy a fenti áruk ne kerüljenek forgalomba. 1992-95 között egyébként nem volt olyan elfogadható vásári rendelet, amely a menet közben kialakult valamennyi vásárformára alkalmazható lett volna. Az akkori rendezés és a mostani módosítás is a gyakorlat után ment. Az Ipartner e heti témái: május 27-én a turizmus, 28-án az utazásszervező és közvetítő tevékenység bejegyzésének feltételei, 29-én pedig a turisztikai fejlesztési és marketingpályázati lehetőségek. A 14-16 óra között hívható számok: (06-l)-269-3703, 111-9669, 131-4375 (1617-ig üzenetrögzítő). Cs. J. A gazdaság hírei A Richter Gedeon Rt. a külföldi és hazai intézményi befektetőknek meghirdetett és sikeresen lezárult részvényértékesítés után 200 ezer részvényt ajánl megvásárlásra magyar kisbefektetőknek. A részvényeket péntekig 14 160 forintért országszerte 130 helyen lehet jegyezni. Adózók Kartája címmel, három változatban jelentette meg az APEF1 az adófizetők legfontosabb jogait tartalmazó deklarációt. A 16 szakaszból álló szöveg felhívja az adófizetők figyelmét legfontosabb jogaikra s a törvényi biztosítékokra is, amelyekkel adózási kötelezettségeik teljesítése során joggal élhetnek. Élénk forgalom és emelkedő árfolyamok jellemezték hétfőn a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát. A BUX-in- dex csaknem 120 ponttal nőtt, és 5990 pont fölött zárt. A Mól 3300 forinton nyitott, és 3400-on zárt. A Richter egy nappal a kibocsátás előtt 14 900 forinton áll. Húszezer alkalmi munkavállaló a MELÓ-DIÁK-nál Pénzkereső nyári program A tanév végének közeledtével ugrásszerűen nő az érdeklődés a diákok körében a nyári munkalehetőségek iránt. A MELÓDIÁK Országos Diákvállalkozási Hálózat fővárosi központjába például naponta már száznál többen nyitnak be tájékozódni, vagy éppen „lestoppolni” egy-egy jó ajánlatot. Kun István elnöktől megtudtuk: a tanév közben is működő szövetkezeti vállalkozás a nyolcadik nyarát kezdi, és minden jel szerint újabb rekordot fog megdönteni. Tavaly mintegy 15 ezer 16. életévét betöltött középiskolás, egyetemista és főiskolás talált náluk pénzkereső elfoglaltságot, az idén legalább 20 ezerre számítanak. Korábban többnyire zsebpénzpótlást, extra igények kielégítését szolgálta a diákmunka, újabban inkább a megélhetéshez, a következő évi jegyzetekre kell a pénz. Sistergő lángosok emléke Állítólag azok voltak a régi szép idők. Amikor hamvas ha- jadonok álmaiban pocakos, zsírszagú férfiak jelentek meg, mint vágyaik netovábbja. A lángossütő. Vagy a butikos, esetleg a műanyag huszárokat, vagy falra szegezhető Foxy Maxikat pincék rejtekében fröccsöntő kisiparos. Igazi férfiak voltak. Az ezer veszéllyel szembeszálló mitikus hős, ki dacol a maszekvilágot sújtó megannyi törvénnyel, bíráló újságcikkek sokaságával, hivatalok packázásaival, irigységgel, támadások kereszttüzében éli legendás életét. Másrészt pedig pénzük is volt dögivei. S ez, bár nem így tanították, akkor se volt rossz. Hogyan lehetett valaki akkor, a hatvanas-hetvenes években vállalkozó, s mi volt a titok? A siker, s a pénz dőlésének titka. Többféle lehetséges válasz van, a legegyszerűbb ezek közül a hiánygazdálkodás természetéből fakadó mértéktelen kereslet, melynek kielégítése még harmadosztályú színvonalon is hihetetlen hasznot tudott hozni. Nemrég hallottam egy, a Nagykörúton akkoriban igen népszerű szabó sikerének titkát. Mint mondta, nem kellett mást csinálnia, mint néha szerezni egy-két nyugati divatlapot, megnézni benne, hogy milyen az új nadrágszabási divat, aztán kitenni egy ilyet a kirakatba. Másnap már csak két hónapra tudott előjegyzéseket fölvenni. Nem csoda, hiszen a Corvinban akkor azt a nadrágot lehetett kapni, amit az első ötéves tervben meghatároztak a Vörös Október Ruhagyárnak. A lángossütőnek is volt egy - immár a nemzetbiztonsági hivatal jóváhagyásával is feloldható - titka. Lángost sütött. Az emberek meg ették, megkívánták és megvették, ő meg nem írta ki állandóan a bódéjára, hogy elfogyott, hanem sütötte feszt, s amíg vették, adta. Aztán, ha beesteledett és lankadt a lángosok iránti vágy, beült a furnérbódé mögött parkoló Mercedesébe, s hazahajtott közeli villájába, feltöltődni, hogy másnap hajnalban újrakezdje. Gyakorlatilag ugyanez a séma ráhúzható az úttörő vállalkozók legtöbbjére is. Héroszok voltak, akárki akármit is mond. Persze az a fajta hérosz, aki nem bíz semmit a véletlenre, viszont a meggazdagodás igényét föl nem cserélte volna, mondjuk egy szakszervezeti bizalmi státusszal. S ez bizonyos politikai természetű izgalmak kiváltására is okot adó feltételezés. Utálta is őket az akkori politikai hatalom, mint varjú a rohadt tököt. Mi lett ezekből az emberekből mára? Kétségkívül rendkívül izgalmas kérdés. Történelmileg sem elhanyagolható következtetések birtokába juthat a válaszból az egyetemes emberi kérdéseket firtató kutató. Csak sajnos egyértelmű válasz nincs. A reprezentatív felmérések statisztikailag is elfogadható modellezése még későbbi korok tudósaira hárul. Talán csődbe mentek. Nem bírván a magyar kapitalizmus bimbózása folytán bekövetkezett öldöklő konkurenciaharcot. Ám lehet, hogy pénzük lévén mindenféle újabb hasznot hozó befektetések segítségével már a nagypolgárság családfájának gyökerét eresztették az ősi magyar talajba. De, mint mondom, ez csak hipotézis. Ahogy kedvenc népi bölcsességem mondja: a fene tudja. Abban biztos vagyok persze, hogy a vállalkozók a hőskortól napjainkig nemcsak financiális, hanem lelki változásokon is keresztülmentek. Más ez a világ most, de mennyire más. Vagy mégse? Van Jaroslav Haseknek egy novellája, mely arról szól, hogy a szállító vállalkozó hogyan akarja megünnepelni a születésnapját. Kiirtja az egész céget, minden fiatal beosztottja öngyilkos lesz, mire fölvirradna a nagy nap. Azt határozta el ugyanis, hogy fölad saját magának, saját magáról minden lapban egy hirdetést, melyben boldog születésnapot kíván. Csakhogy a gyakornokot bízta meg, hogy írjon egy köszöntő verset a születésnapra, melyben az ő érdemei mellett kellőképpen kidomborodik a szállítmányozási téma is. Ad hozzá pénzt sörre, egy délután szabadidőt, s várja a verset. Három gyakornoka volt, mind a három belehalt a megoldhatatlan feladat okozta traumába. Beleugrottak a Moldvába. Aztán a végén maga oldotta meg a dolgot, valahogy úgy, hogy: boldog születésnapot kívánunk X. Y. úrnak, ugyanitt mindennemű szállítási feladatot vállalunk. Hogy mi ebből a tanulság? Talán annyi, hogy a vállalkozó is csak olyan, mint a többi ember. Hámori Zoltán Dunaholding Brokerház Kft. Értékpapírpiac 1997. május 16-23. Nép László Kibocsátás utáni trauma A két hete zárult MOL-részvény- kibocsátás utóhatásaként még mindig nem az igazi a tőzsde forgalma. A BUX-index a hét közepi megingás után visszaugrott az előző heti szintre, 5.873 pontra. Az itthoni stagnálással szemben az amerikai és nyugat-európai piacokon igen szépen teljesítettek a részvények, újabb csúcsok felé törve. Közben a dollár zuhanórepülésbe váltott a jennel és a márkával szemben is, az amerikai kamatemelés elmaradásának hatására. Az itthoni részvényárfolyamokat inkább a Csehországot sújtó valuta- válság tovagyűrűző hatása befolyásolhatja (elemzők szerint a cseh korona leértékelése várható, de ha ezt nem teszik meg, a hangulat bizonytalan marad és a befektetők részéről további spekuláció várható a fizetőeszköz ellen). Több részvénynél folyamatos árlemorzsolódás figyelhető meg a jó első negyedéves eredmények ellenére, de a nagyok többségénél is csupán az elért árszint tartására futotta a héten. Erősen negatív a Danubius és a Humán áralakulása, csökken a Prímagáz is. Gyakorlatilag stagnál a BorsodChem, a Graboplast és a Pannonplast is az előző heti árszinten forog. Lefelé tartanak a banki papírok is, bár a csökkenés mértéke nem meghatározó. Rapszodikus ármozgások tanúi lehettünk a MOL, a TVK és a Zalakerámia piacán. A folyamatosan csökkenő árak pénteken ellenkező irányú vágtába csaptak. Sorrendben 3.350-en, 2.715-ön és 7.000-en zártak. Felfelé görbült a hét végére a Richter és az Egis árgrafikonja és a kereslet is tisztesnek mondható. A Richter-részvények nyilvános kibocsátása kedden kezdődik, a jegyzési árfolyam 14.160 Ft. Ehhez képest a tőzsdei ár 14.500, ami nem túl kecsegtető a részvények esetleges jegyzői számára (a kibocsátás nagyságát mutatja, hogy a pénteki forgalommal számolva a hazai kibocsátott mennyiség egy hét alatt megfordulhat a tőzsdén). "Nagy" zuhanás után újra emelkedik a Pick (11.600), egy hét alatt 10%-ot ugrott a Fotex (148). De a hét növekedési bajnoka a Goldsun. A héten mindennap 20%-nál nagyobb ütemű volt az áremelkedés, így az előző heti 110 Ft-ról múlt hét péntekre már 260 Ft-ra módosult az árfolyam. A kárpótlási jegyek piaca csendes; lassan csökken az árfolyam. A jelenlegi 540 Ft-os ár talán reálisnak tűnhet annak fényében, hogy az ÁPV Rt. az elkövetkező hónapokban vagyont ajánl fel a jegyek ellenében. Az állampapírok hozama nem változott jelentősen az elmúlt időszakban, és a továbbiakban is hasonló, 20% körüli kamatokra számíthatunk. (21627)
