Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-27 / 121. szám

6. oldal Petőfi Népe 1997. május 27., kedd A polgárok véleménye Az összeférhetetlenségi törvény rendelkezése szerint az országgyű­lési képviselőknek vagyonbevallási kellett tenni. Ez, ugyancsak a törvény értelmében, nyilvános is, amit lapunk május 11-12-ei számában rövidítve közöltünk. Az országos politi­kusok (pártvezetők, miniszterek), valamint a megyei képviselők bevallását olvashatták akkor. Ebben érdekes számadatokat és nyi­latkozatokat lehetett látni, olvasóink sokasága nyilvánított erről vé­leményt az elmúlt hetekben. a vagyonbevallásokról Néhány véleményt adunk közre ezek közül, azzal a megjegy­zéssel, hogy a vagyonbevallások nyilvánossága országos figyel­met keltett az elmúlt két hétben. Lapunk ismert országos politi­kusok, miniszterek, pártok vezetőinek bevallását is közölte a megyei képviselők dokumentumai mellett, aztán megkérdeztük olvasóinkat, hogy erről mi a véleményük. Ritkán tapasztalható egybehangzó nyilatkozatokat hallhattunk. Az alábbiakban ezek­ből tallózunk. Amit a papír mutat Czirkó Ist­ván, vendég­lős: Ezek a vagyonbeval­lások ugyan­úgy nem va­lósak, mint a az egész ma­gyar gazda­ságról adott jelentések. Ebben az országban mindenki ott ment, ahol tud, de ha a képviselők is mentik a dolgai­kat, legalább ne hozzák nyil­vánosságra. Az igazi bevallá­sok az adóhivataloknál van­nak, amihez a lakosság nem juthat hozzá. A törvények most lehetőséget adnak min­denkinek arra, hogy papíron azt mutassák ki, nincs semmi­jük, holott eközben komoly vagyonokkal rendelkeznek. Ha viszont valósak a vagyonbe­vallások, akkor a szociális vé­dőhálót elsősorban a tisztelt képviselőkre kell kiterjeszteni, majd utána ráérnek a nyugdí­jasok, a munkanélküliek, meg a többiek. Segélyt is kérnek Kovács István, nyugállomá­nyú katona: Most, hogy nap­világot látott az önkéntes be­vallás, remélem, hogy lakóhe­lyükön az önkormányzat mindegyiknek foglalkozik a szociális segélykérelmével. Ezek után biztos járna nekik. Egyébként én megemelném a tiszteledíjukat 40 százalékkal, hogy né mutassanak ennyire csórónak. Ha egyszer Pesten járok, és beengednek a Parla­mentbe, szívesen meghívom őket a büfében, ha futja a nyugdíjamból. Nem csodálom a rengeteg bevallott Trabantot sem, jól mutat az ország háza előtt. A családtagokról Schwartz Iván, sportszer­vező: Nem valóságos a kép. Sajnos nem tudni, hogy mennyi vagyon íródott át a közvetlen családtagokra, ezt is vizsgálni kellene. Páncsics Sándorné, nyugdí­jas: Örülnék, ha nekem annyi lenne, mint amennyit ők nem vallottak be. Se gazdagabb, se szegényebb Kovács Gé­za, sorka­tona: Abban biztos va­gyok, hogy nem valós adatokat tar­talmaznak a vagyonnyi­latkozatok. Pontosabban úgy érzem, hogy nem a valóságot tükrözik a bevallások. Részletesen nem ismerem, hogy melyik parla­menti képviselő miről adott számot, de általában túl ke­vésnek találtam a felsorolt va­gyontárgyakat. Persze az is igaz, hogy attól sem gazda­gabb, sem szegényebb nem lesz egyik honatya sem, hogy milyen vagyontárgyakat tünte­tett fel. Átíratások Bálint József rokkantnyugdí­jas, Kecskemét: Magyaror­szágon nem a valóságnak megfelelően tartják számon a vagyonokat. így az semmit nem mond, hogy egy képvise­lőnek van mondjuk 17 hektár földje, ha nem közük azt, hogy a családtagjai nevére mennyi van íratva. Tudok képviselőről, akinek a kocsija egy vállalkozó nevére van íratva az amortizáció és más adózási megfontolásból. In­nentől kezdve teljesen mind­egy, hogy ki milyen vagyont vall be. Amíg a képviselők nem felelnek teljes mértékben munkájuk következményeiért, amúgy sincs jelentősége a va- gyonbevallásnak. Egyébként sem azok az emberek a hibá­sak, akik ilyen-olyan módon hatalmas vagyonokat gyűjte­nek össze, hanem az a rend­szer alkalmatlan a demokrácia kifejezésére, ahol ezek a cse­lekmények megtörténhetnek. A képviselők kötelezettsége Bárki betekinthet az ország- gyűlési képviselők vagyoni helyzetét föltáró ívekbe, ame­lyeknek kitöltésére az össze­férhetetlenségi törvény köte­lezte a parlament tagjait - ír­tuk a törvényre hivatkozva május 9-én. Számos nyilat­kozat már nyilvánosságra ke­rült. Sokan úgy vélik: igen­csak foghíjasok, egyes hon­atyák esetében pedig aligha­nem megkérdő) elezhetők a vagyoni önéletrajzok. Mind­ezt természetesen nem menti, legfeljebb magyarázza, hogy a vagyonnyilatkozatnak két változatát készítették el a Ház tagjai. Az első, részlete­sebb, nyilvánosságra nem hozható adatsornak nemcsak a képviselő, hanem a vele közös háztartásban élők (há­zastárs, élettárs, gyerek) va­gyoni helyzetét is ismertetnie kellett, beleértve az ingatlan- és termőföld-, valamint a nagy értékű ingó tulajdont is. A nyilvános változatban csak a saját tulajdonú vagyon bi­zonyos mutatóit kérték szá­mon. Ez utóbbi változat az Országgyűlési Könyvtárban hozzáférhető. Ágrólszakadt miniszterek Egyik miniszterünk bevallotta, hogy neki semmi vagyona nincs. Namost, két eset lehet­séges. Vagy hazudik, vagy igazat mond. Mivel úgy tudjuk, hogy a miniszterek sose hazudnak, marad a második lehetőség, minélfogva még súlyosabb a helyzet. Szinte látom magam előtt a miniszter urat, ahogy ül a konyhában, a viaszosvászon­nal letakart asztalnál, előtte egy kockás füzet. Rágcsálja a ceruzáját, töpreng, oszt-szo- roz. Föláll, benéz a spájzba, aztán magába roskad, visz- szaül és leírja: vagyonom ne­kem nincs. Csak így egysze­rűen, őszintén, további kérdés fölösleges. Ugye milyen valószerű ez a kép? Egy kérdés azonban mégis maradt. Hova lett a pénz? Mert aki negyedik éve miniszter és előtte is magas rangú hivatásos volt, azért ke­resett rendesen. Mit csinált a pénzzel? Elitta, elkártyázta, bakancsot vett megszánásból valamelyik magyar gyorshad­testnek, vagy mit? Mert aki a saját pénzét elherdálja, arra hogy lehet egy egész miniszté­riumot rábízni? Csak kérdezem. Arról már nem is szólva, hogy a képviselői bevallások­ban sok-sok Skoda, Wartburg, Zsiguli szerepel, ötvenegyné- hány négyzetméteres lakások, meg aztán a nagy semmi, nyomor, szűkölködés, sze­rénység, garasok a fogakhoz verve. Az embernek a szíve szakad meg. Ehhez képest a Parlament előtt meg Merce­desek, BMW-k, Fordok állnak tucatszámra. A parlament el­nöke erre a kérdésre a minap a tévében azt mondta, hogy ezek az autók biztos nem a képvise­lőké. Hacsak úgy nem. Az 500-as Mercedes biztos azé a fiatal­emberé, aki a pohár vizet szokta vinni a padsorba. Tegyük félre a tréfát, bár nem biztos, hogy az igazságot tréfára szabadna fogni. Ami­kor maga a miniszterelnök azt mondta a múlt héten egy tör­vényre, hogy rossz - tudniillik önmaga is hátrányosan volt benne érintve -, akkor nekem is elment a kedvem a viccelő­déstől. Bennünket, állampol­gárokat sose kérdezett meg senki arról, hogy szerintünk jó-e a az a törvény, amit most hoztak, vagy esetleg nem tet­szik annyira. Lényeg, hogy be kell tartani. Legalábbis a me­zei állampolgároknak. Hogy a miniszterelnök, a mi­niszterek, meg a képviselők - akik ezeket a törvényeket hoz­zák - minderre mit mondanak, meg írnak, az már talán nem is jogi kérdés. Attól félek, hogy egy szóbot­lás áldozatai a mi minisztere­ink, képviselőink. Amikor föl­esküdtek, akkor azt mondták, hogy betartatjuk a törvénye­ket. Nem pedig betartjuk. Pe­dig mintha összefüggne a két fogalom. Ez tehát nem jogi kérdés. Inkább erkölcsi. Mint ahogy olvasóink is mondják. Es lát­ják. Hámori Zoltán Szabad A Nokia 1611*-es mobiltelefonhoz most akciós tartozék is választható! A pótakkumulátorral akkor is telefonálhat, ha az eredetit tölteni kell, a headset pedig lehetővé teszi, hogy a készüléket ne kelljen kézben tartani beszélgetés közben. Tehát: pótakkumulátor vagy headset. Tetszett? Akkor lehet választani! INIokia 1611 *-cs készülék Westel 900 előfizetéssel és szabadon választható akciós tartozékkal most csak nettó 19.900 Ft! Ha már tudja a választ, hogy mit is választ, lépjen kapcsolatba velünk! Mi szabad kezet adunk! WESTEL 900 mintabolt: Kecskemét, Szabadság tér 2. tel.: 06-76/485-330, 06-30/430-900

Next

/
Thumbnails
Contents