Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-22 / 117. szám
1997. május 22., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Módosítják az alkotmányt Igazságügyi reformterv a Ház előtt Aláírás előtt a kormány és a katolikus egyház közötti megállapodás Állami támogatás a felekezeteknek Ha az Országgyűlés jóváhagyja a kormány és a Szentszék napokban született megállapodását a katolikus egyház és intézményei finanszírozásáról, akkor megszűnik az évenkénti alkudozás a költségvetési támogatásról, és rendeződik a volt egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése is. Alkotmánymódosítás, igazságügyi reformcsomag, törvényjavaslat a miniszterek, államtitkárok jogállásáról - ezek voltak a parlament tegnapi plenáris ülésének legfontosabb témái. A kormány öt tárgykörben kívánja módosítani a hatályos alkotmányt - mondta el expozéjában Vastagh Pál igazságügyminiszter. Ezek: az összeférhetetlenség kimondásához szükséges szavazatarány meghatározása, a népszavazás szabályozása, a kormánytagokra vonatkozó rendelkezések megváltoztatása, az igazságügyi reformmal kapcsolatos előírások és a menedékjogra vonatkozó szabályok. Ellenzéki tiltakozás Áder János (Fidesz) az ellenzéki pártok nevében elutasította a törvénytervezet tárgyalását, mondván, hogy ez az 1995 májusában született politikai megállapodás felrúgását jelenti. Ader egyebek közt azt fejtegette: ha a kormány megszegi ígéretét, nevezetesen hogy a ciklus végéig vagy az új alkotmány elfogadásáig az alkotmányt csak legalább ötpárti egyetértéssel módosítja - ami most nincs meg -, akkor feltételezhető, hogy ez csupán a kezdet, amit más, esetleg politikai indítékú módosítások is követhetnek. Paragrafusok vezetőkről Az alkotmánymódosítási moratórium okán a kormányzati vezetők jogállásáról és felelősségéről szóló törvényt szintén csak tegnap kezdhette el tárgyalni a parlament. A javaslat meghatározza az állami vezetők megválasztásának, kinevezésének, valamint megbízatásuk megszűnésének módját és feltételeit. Egyebek közt kimondja: ha a politikai vezető (miniszter- elnök, miniszter, politikai államtitkár) tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása a kormány megbízatásának megszűnésével, felmentéssel vagy halálával szűnik meg, akkor hathavi illetményének megfelelő végkielégítésre jogosult, egyéb esetekben az összeg ennél kisebb. A javaslat szerint a miniszterelnök joga lenne a helyettes államtitkárok kinevezése - ezt azonban több honatya helytelenítette, elsősorban azzal az indokkal, hogy a minisztereknek legyen joguk megválasztani közvetlen munkatársaikat. Jogi csomagterv Az igazságszolgáltatás jövőjét alapvetően befolyásoló hat különálló törvény tárgyalását is megkezdte tegnap a Ház. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, az ügyészségi törvény módosításáról, az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvény módosításáról szóló jogi csomagtervet több mint egyórás beszédben ismertette az igazságügy-miniszter. A cél korszerűbb, hatékonyabb igazságszolgáltatási szervezet létrehozása. Az érdemi vita a jövő héten kezdődik. Simonffy Ágnes Platthy Iván, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára lapunknak elmondta, hogy a kormány és a Vatikán bizottságai először tavaly szeptemberben ültek asztalhoz. A kormány képviselői kezdettől arra törekedtek, hogy a katolikus egyházzal kötött megállapodás elvei minden hazai, a témában érintett egyház számára is elfogadhatók legyenek. Az egyezmény aláírására várhatóan a közeli hetekben kerül sor. A kormány ugyanis szeretné, ha az egyezményt az Országgyűlés még a nyári szünet előtt jóváhagyná, és a szükséges törvénymódosításokról is szavazna. Ezek nyomán 1998- tól már ténylegesen érvényesülne az egyházak közfeladatellátásában - az oktatásban, a szociális és a karitatív tevékenységben - a szektorsemlegesség, azaz azonos fejkvótát kapnak az intézmények, függetlenül attól, hogy államiak, ön- kormányzatiak vagy egyháziak. A küszöbönálló megállapodás értelmében a jövőben az egyházak hitéleti tevékenységének, s maguknak az egyházaknak a támogatási rendszere biztosítja azt, hogy a juttatandó összeg reálértéke ne legyen alacsonyabb a jelenleginél. A támogatási rendszer fontos eleme a személyi jövedelemadó felajánlható újabb egy százaléka. (A jelenlegi egy százalék kizárólag a civil szervezetek, a második egy százalék pedig az egyházak támogatására fog szolgálni.) Ha a felekezeteknek szánt adóforintok összege nem érné el a mostani támogatás reálértékét, az állam a költségvetésből kiegészíti az egyházak által felhasználható kereteket. (deregán) Állami tankönyvkiadóra van szükség. A Fidesz azt javasolja, hogy a kabinet utasítsa el az APV Rt. előterjesztését a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja ügyében - mondta Pokorni Zoltán, a párt alelnöke szerdán újságírók előtt. A Fidesz egyébként nehezményezi, hogy az ÁPV Rt. nem várta meg az Állami Számvevőszék jelentését a Nemzeti Tankönyvkiadó állapotáról. Internetes politikai nyilatkozat. A Magyar Demokrata Fórum a parlament valamennyi képviselőjétől elvárja, hogy hozza nyilvánosságra az átvilágító bírák rá vonatkozó határozatát - jelentette ki Le- zsák Sándor pártelnök szerdán. A Demokrata Fórum frakciójának tagjai - beleértve a nemrég lemondott Tóth Istvánt is - ezt az Interneten keresztül folyamatosan megteszik, amint kézhez kapják a határozatot az érintettek. Alkalmatlan vizsga. A kétszintű érettségi vizsga bevezetését előkészítő tervezet nem alkalmas arra, hogy a közeli jövőben kormányrendeletként jelenjen meg - tolmácsolta szerdán újságíróknak a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete álláspontját Szakács Péter szóvivő. Elfogadhatatlan jelentés. Az Országgyűlés kulturális bizottsága szerdai ülésén elhalasztotta döntését arról a beszámolóról, amely a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának egyéves tevékenységét értékelte. Ezzel együtt a parlamenti ellenőrző testület jelentését és a határozati javaslatot sem tartotta jelen állapotában általános vitára alkalmasnak. Négyes ikrek - örömök és gondok Lakás kellene a babáknak- Hallatlanul boldog vagyok, de a gondjaim sem kicsik: eddig hatodmagammal éltünk szüleim házában, de tízen már nem férünk el és hát mindenből négy, iker-babakocsiból is legalább kettő kell - mondta el szerdán az MTI munkatársának a zalakomári négyes ikrek 26 éves édesapja, Bognár Lajos. A Zalakerámia helyi moza- iklapüzemének gépkezelője elmondta: ugyan tudták jóe- lőre, hogy négy kis jövevényre számíthatnak, ám kettőjük 36 ezer forint nettó össz- keresetéből képtelenek voltak megfelelően „előtakarékoskodni”. Reméli, hogy felesége és a kicsik a pécsi klinikáról három-négy hét múlva esedékes hazaérkezéséig akad megoldás a családi örömmel együtt jött gondokra. Zalako- már polgármestere, Varga Miklós közölte a távirati irodával: az évszázad helyi családi eseménye községi üggyé vált, s pénteken délelőttre rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze a fiatal Bognár család megfelelő lakáshoz juttatása ügyében. A Zalakerámia Rt. gazdasági igazgatója, Albrecht Lórántné elmondta, hogy várhatóan pénteken, legkésőbb jövő hétfőn a szakszervezeti bizottsággal közösen döntenek, hogyan és mivel segíthetnék fiatal szakmunkásukat, s az ikreket. Reform az igazságszolgáltatásban Dr. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár volt vendég az elmúlt napokban Kiskunhalason. A főként jogász érdeklődőkkel megtelt városi bíróság dísztermében a készülő igazságszolgáltatási reform volt a beszélgetés témája. Az államtitkár tájékoztatójában kitért az Alkotmányügyi Bizottság munkájára is, és mint mondotta, a képviselők körében legnagyobb vita az igazságügyi reformhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt bontakozott ki. Ezen belül is az igazságszolgáltatási tanács létrehozása és a táblabíráskodás köz- beiktatása a leginkább vitatott elemek. Mint dr. Avarkeszi államtitkár leszögezte, átfogó igazságügyi reformra van szükség. A társadalomban kialakult kép szerint az ítélkezés nem szakszerű, elhúzódik, ennek következtében nem időszerű a büntetés. A bíróság tekintélye megromlott, a közvélemény szerint az igazságszolgáltatás a bírói szakban lassul le. Mint elmondta, a bírósági munka nem hatékony. Az okok széles skálán mozognak. A költségvetés alultervezett, a személyi és tárgyi feltételek terén megyénként nagy a szóródás. A helyi bíróságok nem tudnak a növekvő mennyiséggel, a változó joganyaggal megbirkózni, ráadásul az állampolgárok közreműködési hajlandósága is romlott. A bírák 72 százaléka nő, akik évekre kiesnek a munkából, elkezdett ügyeiket más fejezi be, nincs megfelelően képzett segédszemélyzet, ugyanakkor a bírói kar ötven százalékának öt évnél kevesebb a gyakorlata. Mindezek együttesen is bizonyítják, hogy komplex, átfogó reformra van szükség. A jelenlegi háromszintű bíróság helyett - a helyi terhek csökkentése céljából - négyszintű ítélkezést szándékoznak bevezetni az úgynevezett ítélőtáblák beiktatásával. Az államtitkár megjegyezte, hogy költségvetési aggályok miatt két lépcsőben hoznák létre az öt országos ítélőtáblát, először Bu- dapest-Szeged-Pécs, majd később Győr és Debrecen helyszínekkel. Az ügyek egy része - természetesen a súlyosabbakra kell gondolni - nem is a helyi, hanem egyenesen a megyei bíróságokon indulna. Ezek feljebbvitelét végeznék azután a táblabírák, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság. Tervezik a bírói javadalmazás reformját is azzal a céllal, hogy a szakma javát sikerüljön ebbe a pozícióba vonzani. Az említettek mellett az igazgatás és eljárásjog reformja is része az elképzeléseknek. Szeptembertől a tervek szerint középszintű ügyintézők képzése indul Kaposvárott, ezzel is segítendő a bírák tehermentesítését. Érintőlegesen szólt az előadó a készülő ügyvédi törvényről is, megjegyezve, hogy a szakma - a kilencvenes évektől harminc- szorosára duzzadt létszám miatt - meglehetősen felhígult. Várható, hogy az ügyvéddé válás feltételeit jelentősen szigorítani fogják. Hajós Terézia Elballaglak s Ä® KISS BÁLINT SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA, TISZAKÉCSKE III/A Czakó Róbert, Deli Ervin, Falusi Vince, Fehér János, Gődér Viktor, Hasznos Frigyes, Kara Attila, Lovas Zsolt, Mák Péter Pál, Nyírő Dezső, Ország János, Pintér Zsolt, Soós Zsolt, Subicz Tímea, Szécsény Zsolt, Tóth Mihály. III/B Bállá Mónika, Basa Szilvia, Bella Éva, Bodor Rozália, Boros Judit Izabella, Busa Anna, Csáki Györgyi, Farkas Erzsébet, Halász Annamária, Kocsis Viktória, Krék Melinda, Nagy Katalin, Rácz Márta, Szabó Erika, Tankó Adél, Tari Violetta, Tóháti Andrea, Ubomyák Beáta, Vaszi Beáta. III/C Fakany József, Faragó Zoltán, Kiss László, Kókai Dezső, Kós Krisztián, Kozma Kálmán, Némedi Varga Norbert, Rózsa Róbert, Simkó Zsolt, Tóth Tamás, Turba József, Varga Csaba, Varga Zsolt, Zoboki Mihály, Zombori Endre. (Holnap a Szent István Gimnázium, Kalocsa végzőseinek névsorát közöljük.) Nőgyógyász az ikerszülésekről, a hormonkészítmények hatásáról Társbérlet az anyaméhben A szülések mintegy 10-11 százaléka ikerszülés, a dupla vagy tripla gyermekáldás tehát nem tekinthető különleges eseménynek. Az azonban,hogy a napokban egy pécsi kismama négyes ikreknek adott életet, valódi demográfiai és orvosi kuriózum. Hazánkban utoljára ilyenre 1995-ben volt példa. Akkor egy anyuka egyszerre három fiút és egy kislányt szült. Dr. Molnár G. Bélát, a Szegedi Kaáli Intézet vezetőjétől érdeklődtünk többes szülések számának hazai alakulásáról.- A fogamzásgátló tabletták nincsenek hatással arra, hogy valaki hány gyereket hoz a világra - magyarázza a főorvos. - A különféle hormonkészítmények azonban közrejátszanak abban, hogy egyidejűleg hány petesejt érik meg. így ha e szerek segítségével megnöveljük a női szervezet hormonszintjét, akkor növeljük a teherbeesés esélyét is. Ilyenkor ugyanis nem egy, hanem több petesejt is megtermékenyülhet.- Milyen következményekkel jár a csecsemőkre, illetve az anyákra a méhen belüli társbérlet?- Bizonyos mértékben óhatatlanul fokozza a vetélés vagy koraszülés veszélyét. S ez utóbbi esetben az éretlenül világra jött babát sokféle ártalom fenyegeti, például könnyebben kaphat el különféle fertőző betegségeket. Természetesen az anyának is megterhelő több csecsemő kihordása. Ezért a mesterséges megtermékenyítés során is maximum 3 embriót ültetnek vissza az anya méhébe. Az esetek zömében azonban nem jön ennyi a világra, mert a nő egészsége védelmében ultrahangos módszerrel megállítják az egyik embrió növekedését.- Különleges bánásmód jár az ikerterheseknek?- Ha az anya teljesen panaszmentes, s a magzatok normálisan fejlődnek, akkor csak a terhesség 36. hetétől javasolt a kórházi felügyelet a kismamának. Ha azonban bármilyen probléma felvetődik, az állandó orvosi kontroll és az ágyban fekvés akár a terhesség egész időtartamában szükséges és célszerű. Az ikerterhesség ugyanis végső soron veszélyeztetett állapotot jelent - mondja a Kaáli Intézet vezetője. Szalóky Eszter Az ikerszületések alakulása 1990 év 1995 év Összes élveszületések száma 125 679 112 054 Összes többes szülés 1 408 1 254 Ebből 2-es 1 379 1 223 Fiú 1 390 1 202 Lány 1 368 1 244 Ebből 3-as 29 30 Fiú 53 56 Lány 34 34 Ebből 4-es 0 1 Fiú 0 3 Lány 0 1 t
