Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-20 / 115. szám
Melléklet/IV. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Keceli paprikás család A családi vállalkozások jövedelmezőségét alapvetően befolyásolja, hogy a szükséges anyagiak, az ötlet, a huzalom, az összefogás mellett ott van-e a kellő szakértelem. Ha ráadásul a gyerekek szakmaválasztását, tanulását is úgy irányítják, hogy részt tudjanak venni a közös munkában, szinte biztos a siker. Ezt igazolja a keceli Csúzi család.- Libáztam két évtizedig, mire a szervezetem megunta - mesélte a családfő, Csúzi József. - Nyolcvannégyben váltottam a fóliás paprikatermesztésre. Nem akartunk hirtelen nagyot, 500 négyzetméterrel kezdtük itt, a ház mögötti homokbucka eldó- zerolása után. Ki kellett ismerni, van-e esélyünk az ebből való megélhetésre. Aztán láttam, a család is szívesen dolgozik vele. A következő évben csináltunk egy 800 négyzetméterest. Közben nőttek a gyerekek, Attila és Henrietta. Három esztendő múltán elkészült a kilencszázas is. Akkor befejeztük a libatömést.- Van itt két óriási sátor és egy gyönyörű üvegház is.- A kezdet után majd tíz évre csináltuk, csináltattuk a két, ezer négyzetméteres fóliaházat. Erre már komoly hitelt vettünk fel. Ekkor volt az igazi nagyberuházások ideje. Azelőtt szénnel és olajjal fűtöttünk. De Kecelen is bevezették a gázt, s mi is éltünk a lehetőséggel, sőt új öntözőberendezést kaptak a régi sátrak. Ekkor a fiunk - aki azóta vállalkozó - érettségizett. Utána Kecskeméten, a kertészeti főiskolán tanult tovább, majd levelezőn növényvédős ismereteket szerzett. Katonaideje alatt lehetett pályázni üvegházépítésre. Összefogott a család, s mire leszerelt, megoldottuk az egészet. Ekkor eldőlt az ő további sorsa is. Lett munkahelye. A lányunk közben a pénzügyi számviteli főiskolán tanult. A feleségem, Ilona addig volt háztartásbeli, amíg a gyerekek fel nem nőttek. Utána ő is közénk állt. Szuper érzéke van a kertészethez, no meg a piachoz.- Mielőtt a piacra mennek, bőven van munka.- A palántanevelést is mi csináljuk. Az őszi-tavaszi hajtatásról lemondtunk, mert az embernyúzó. Most csak koraival fogCsúzi József lalkozunk. November közepén magvetés, s január elején ültetés van. Durván 30 ezer darabot teszünk a földbe. Aztán kacso- zunk, majd jön a drótra való kötözés, később a feltekergetés. Talaj lazítás, gereblyézés, öntözőberendezés beszerelése, van itt mit tenni. Télen lazítunk, akkor reggel nyolctól délután négy-ötig dolgozunk. Nyáron hosszabb a műszak, a piacnapokon pedig se vége, se eleje.- Jó ideje tartja magát a primőrár.- A pesti nagybani piacra járunk. Vevőkörünk nyolcvan százaléka állandó. A Keceli óriás nagyon keresett. A magot a városunkban élő Fejes Márton neves paprikanemesítőtői szerezzük be. Amikor felérünk, tucatnyian körbefognak bennünket. Ezt a minőségnek köszönhetjük. Csakis szép árut érdemes termeszteni. Most valóban sokáig tartja magát a darabra való értékesítés, hiszen a hideg fóliások és a szabadföldiek késnek. De a darabonkénti 40-50 forintos ár még mindig a tavalyi szint. Az előző évek jobbak voltak. A termésünk remek, s bízom benne, hogy szeptemberig szüretelünk. Utána minden kezdődik elölről, fóliahúzás, fertőtlenítés... De ezért vagyunk, s így együtt a család. Pulai Sára Piacra csak első osztályú paprikát visznek, amiket egyenként áttöröl a család. A Zwack-csoport eredménye Kamarai tagdíj csak 250 ezer felett Az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó információk jelentek meg az országos sajtóban az agrárkamarai tagdíjra vonatkozóan. A Petőfi Népe április 1-jei számának 7. oldalán írtunk a megyei gyakorlatról. Aki csak a termésfelesleget értékesíti és bevétele 250 ezer forint alatt marad, annak Bács-Kiskunban nem kell kamarai tagdíjat fizetnie. (Ezt a méltányosságot a Magyar Agrárkamara küldöttgyűlése is jóváhagyta azóta.) Hogy ki tartozik ebbe a csoportba, azt a gazdajegyzők valószínűsítik. A Zwack Unicum-csoport első negyedévi nettó árbevétele 1,72 milliárd forint, adózás előtti eredménye 87 millió forint, ami megfelel a társaság ez évre elfogadott üzleti tervének - derül ki a cégnek a Magyar Tőkepiac csütörtöki számában közzétett gyorsjelentéséből. A konszolidált, de nem auditált eredmény 2 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A csoport költségei a terveknek megfelelően alakultak, a készletek 1,674 milliárdos értéke is csak kismértékben (0,5 százalékkal) haladja meg az előirányzott összeget. Jelentősen, 59,7 százalékkal csökkent a Zwack-csoport export árbevétele az előző év azonos időszakához képest. Ennek oka, hogy az idén már nem folytatták az olcsó termékek értékesítését a FÁK-országokba. Termékfejlesztésük folyamatos, beruházásra 42 millió forintot fordítottak az első negyedévben. A Zwack Unicum-csoport tavalyi - nemzetközi szabványok szerinti - adózás előtti eredménye 579 millió forint volt. Az igazgatóság 15 százalékos osztalék (részvényenként 150 Ft) kifizetését javasolja a május 28-án összeülő közgyűlésnek. Ez ösz- szesen 300 millió forintnyi kifizetést jelent, amelynek nyomán a cégcsoport adózás utáni eredménye 383 millió forint lesz. Bár az eredmény 15,08 százalékkal alacsonyabb, mint 1995-ben, az igazgatóság elégedett. Magyar tapasztalatok a vízszintes fúrás alkalmazásában Olajos-gázos szakemberek Zsanán A zsanai földalatti gáztározót is megtekintették annak a nemzetközi konferenciának a résztvevői, amelyet a Mól Rt. szervezett. Az Első Nemzetközi Kőolaj Kerekasztal névre keresztelt szakmai tanácskozáson román, szerb és horvát „olajos” szakemberek vesznek részt, mindannyian nemzetük „Mol-jának” munkatársai. A pénteki zsanai üzemlátogatást a szanki gázüzemben tartott előadások követték. A konferencia lényege - mondta lapunknak Fehér László, a zsanai tározó főmérnöke -, hogy megismertessük vendégeinket az általunk alkalmazott technológiával. A külföldi szakemberek tanulmányozták a pusztasző- lősi gáztározó úgynevezett homokfigyelő rendszerét. Mint megtudtuk, Pusztaszőlősön homokkőrétegekben tárolják a földgázt. A kitermelt gázzal együtt azonban homokszemcsék is bekerülhetnek a rendszerbe, és ezek korróziót okozhatnak. Ennek elkerülésére alakították ki azt a berendezést, amely az optimális kitermelést teszi lehetővé úgy, hogy homok ne kerülhessen a berendzésekbe. A petróleum-kerekasztal résztvevőivel a Mol-os házigazdák megosztották azon tapasztalataikat, amelyeket a vízszintes fúrási technológia alkalmazása során nyertek. Ez úgy történik, hogy a kitermelési célterülettől egy kicsit távolabb a megfelelő mélységig függőlegesen haladnak a fúrással, majd vízszintesen fúrják meg az olajat, illetve gázt rejtő tároló réteget. Ez a módszer a lehető legjobb hatásfokú kitermelést teszi lehetővé. Ökrös Csaba Ü] műszerek az Országos Borminősítő Intézetben Rögtön megtudni, hamis-e a bor A jövő az lenne, hogy a hegyközségek adnák ki a bor forgalmazásához nélkülözhetetlen dokumentumot az ital származásáról. Ez már egyféle garanciát jelentene arra nézve, hogy nem hamis borról van szó. Vannak azonban szakemberek, akik más, technikai eszközök bevetését is szükségesnek tartják a hamisítók ellen. A napokban kelt szárnyra a hír a legújabb borvizsgáló műszerekről, amelyek már az Országos Borminősítő Intézetben vannak, most próbálják ki őket. A Központi Kémiai Kutatóintézet tudósai dolgozták ki az új vizsgálati módszert, amelynek a neve: MAL-DI-TOF (lézerionizációs) tömegspekt- rometria. (Ezt az elnevezést persze nem kötelező megtanulni a gazdáknak). Állítólag ezzel a módszerrel a borban található fehéijéket hihetetlenül pontosan meg tudják mérni, az eddigi becsléssel szemben. Ennek a fajtaazonosításnál van óriási jelentősége, ugyanis egy bizonyos fehérje- tartalom csak egyazon fajtára jellemző. Kidolgoztak egy másik mérési módszert is, amellyel a bor összetételét a legalaposabban meg lehet vizsgálni. Egybekötik a gázkromatográfiái a tömegspektrométert, amely így kimutatja, ha pancsolt bor a vizsgálat tárgya. Ha a természetesnél több aromát tett bele a „borász”, azt is jelzi. Ez idő szerint az Országos Borminősítő Intézet két hét alatt vizsgál be egy bormintát. Az új módszerrel azonnal eredményt lehet hirdetni. Hogy ezt a technikát mikor és hogyan vetik be a magyar bor hírnevének és exportpiacainak védelmében, egyelőre nem tudni. Június végén lejár a türelmi idő Őstermelői igazolvány vagy adóelőleg Az egyéni és családi őstermelői igazolványok kiváltása nem csak azért vált hirtelen sürgőssé, mert egyes határidőhöz kötött támogatások igényléséhez szükség van rájuk, hanem azért is, mert június 30-ával megszűnik az az adókedvezmény, amely addig az őstermelői igazolvánnyal nem rendelkező kistermelőket (is) megillette. Gáti Csaba, a Pénzügyminisztérium munkatársa lapunknak elmondta: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint azok a kistermelők, akik kiváltják az őstermelői igazolványt, mentesülnek az adóelőleg fizetése alól. Ez a kedvezmény június 30-áig azokat is megilleti, akik nem váltották ki az őstermelői igazolványt. A türelmi idő hamarosan lejár: július 1 -jétől az őstermelői igazolvánnyal nem rendelkezők már nem érvényesíthetik adó- kedvezményüket a felvásárlóval szemben. Azaz: akinek nincs ilyen igazolványa, attól a felvásárlónak adóelőleget kell levonnia: állati termékek értékesítése esetén 12, növényi termékek esetén 4 százalékot. Az őstermelői igazolvány tulajdonosai továbbra is mentesülnek az adóelőleg fizetése alól. A őstermelői igazolvány kiváltása nincs határidőhöz kötve, azt a gazdajegyzők a gazdálkodók kérésére az év folyamán bármikor kiállítják. Ám a tét nem kicsi, hiszen ha például valaki csak augusztus 1-jén váltja ki az okmányt, akkor attól a felvásárló a június 30. és a kiváltás dátuma (augusztus 1.) közötti időszakban eladott termékek vételárából levonja az adóelőleg összegét. Újvári Gizella Továbbra is az áfészek a toplista élén Megőrizték az élelmiszer-kereskedelemben elfoglalt vezető helyüket az áfészek, annak ellenére, hogy az előző évhez képest tavaly csökkent a forgalmuk. A Mai piac szaklap kereskedelmi vállalatokról készített listája szerint továbbra is az áfészek forgalma a legnagyobb Magyarországon. Az 5800 üzlettel rendelkező szövetkezeti hálózat 1996-ban 138 milliárd forintos forgalmat ért el. A második helyre került a Magyarországon egyre inkább terjeszkedő Metro cég 91,40 milliárdos forgalmával, időközben a miskolci és a pécsi áruház átadásával boltjainak számát 7-re növelte, és tavaly megduplázta forgalmát. Harmadik helyen áll a Tengelmann-csoport, amely 120 boltot működtet és 68,13 milliárd forint értékű árut forgalmazott. A dobogós helyek után következnek a sorban a Csemege Julius Meinl 160 üzlettel és 49,2 milliárd forintos forgalommal, a Fotex-csoport 650 boltjával és 43 milliárd forintos forgalmával, a Sepsiker 250 üzlete 42 milliárd forintnyi forgalom felmutatásával és a Tobaccoland, amely 250 üzletben 36,5 milliárd forint forgalmat bonyolított 1996-ban. Fóliatakarók a zöldségnövényeken Dr. Gólya Elek a főiskola kertjében bemutatta a kísérleti burgonyaparcellákat. A Kecskeméti Kertészeti Főiskola Regionális Szaktanácsadási Központja és zöldségtermesztési tanszéke a napokban tanácskozást szervezett. Egyszerű takarási eljárások a hazai szabadföldi zöldségtermesztésben címmel. Ismeretes, hogy annál jobb árat lehet elérni a terményekkel, minél korábban lehet őket piacra vinni. Ennélfogva a koraiság fontos követelmény - a minőség mellett -, a termesztés módszerei ennek vannak alárendelve. Dr. Nagy József egyetemi docens Korai dinnyetermesztés fóliatakarással címmel tartott előadást. Ragyák László agrármérnök a Vlies takarás alkalmazási lehetőségeit vizsgálta a korai zöldségtermesztésben. Ledó Ferenc zöldséghajtató szakmérnök a kínai kel takarásos termesztéséről értekezett, dr. Gólya Elek főiskolai docens pedig a korai takarásos burgonyatermesztésben szerzett legújabb kutatási tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Szabó Lajos főiskolai tanársegéd a hidegtűrő zöldségnövények fóliatakarásos termesztéséről tartott előadást. Az előadásokban szó esett a fajtákról is, amelyek a legsikeresebben termeszthetők a fóliatakarásos módszerrel. A. T. S.
