Petőfi Népe, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-17 / 114. szám
1997. május 10., szombat PÜNKÖSD ÜNNEPÉN 7. oldal A magyar katolikusok legnagyobb pünkösdi búcsúja Csíksomlyón A gyimesi csángókat helyi cserkészfiúk fogadják a csíksomlyói pünkösdi búcsúban. Pünkösd napján a magyar nyelvterületen több településen is tartanak búcsút, de ezek közül a legnagyobbat évszázadok óta Erdélyben, ma Romániában, a Hargita megyei Csíksomlyón rendezik. Az itteni ferences kegytemplom híres Mária-szobra a történelem viharaiban többször is csodás körülmények között menekült meg a pusztulástól, s a katolikus csíki székelyek pünkösd szombatján védték meg vallásukat fegyverrel János Zsigmond unitárius térítői ellen. A pünkösdi búcsúba - amely a Ceausescu-dik- tatúra idején be volt tiltva - évszázadok óta messze földről is érkeznek zarándokok. Manapság ismét különösen sokan, mert a búcsú a vallás és a szülőföld iránti ragaszkodás nagy demonstrációjának is számít. Első kapavágás - ünnepélyes keretek között Templomépítés kezdődik Kecskeméten a Széchenyivá- rosban újabb ünnepélyes aktussal halad előre a Szent Család plébánia templomának és közösségi házának építése. Május 31-én szombaton délelőtt 9 órakor Farkas László érseki általános helynök és Katona László kecskeméti polgármester végzi az első kapavágást, majd a jelenlévők elkészítik a kerítést. A következő héten megindul a munka, ami hosz- szúnak ígérkezik, mivel egyelőre kevesebb pénz áll az építők rendelkezésére, mint azt eredetileg várták. Másnap, június elsején vasárnap este az építés támogatására rendeznek jótékonysági koncertet a Bolyai János Gimnázium aulájában. Közreműködik a városi pedagógus énekkar Erdei Péter vezetésével, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Gerhát László vezényletével, valamint Berényi Bea, Dratsay Ákos és Zádori Édua. Egyházközségi majális Imrehegyen május 19-én, hétfőn egyházközségi majálist rendeznek. A résztvevőket reggel nyolc órától várják, majd egy óra múlva a lourdes-i barlangnál Mária-köszöntő lesz. A szervezők természetesen gyermekprogramról is gondosnak. A szentmise déli tizenkettőkor kezdődik. Ebéd után humoros ügyességi versenyek, s tombola várja az érdeklődőket, akik közös énekkel köszönnek el egymástól. Befeléfordulás, csend és önvizsgálat igényével A csodakereső ember ünnepe Napjainkban megnőtt pünkösdnek, mint a csend, a befeléfordulás, az önvizsgálat ünnepének a jelentősége, s talán nemcsak a Krisztusban hívők számára - állítja Spányi Antal, esztergom-budapesti általános érseki helynök.- Évente három nagy közös alkalom kínálkozik mindazoknak a keresztény embereknek, akik nemcsak hitük szerint élnek, hanem egyházukkal együtt szeretnék megélni az üdvösségtörténetként is emlegetett valóságot, s ez a karácsony, a húsvét és a Szentlélek ünnepe. A lélekváró napok egysége A karácsony és a húsvét története kézzelfoghatóbb, jelképeik könnyebben érthetőek. A pünkösd üzenete elvontabb, de azoknál semmivel sem kisebb horderejű. Karácsonykor az Atya nagy szeretettel hajol le az emberhez, egyszülött fiát adja oda nekünk. A gyermek felnevelkedvén - tudjuk - bebizonyítja az emberek iránti szeretetét, nagypénteken, kereszthalálában. A pünkösd ezekkel összevetve a ma emberének kevésbé élményszerű, bár az volt az apostoloknak. A húsvéti feltámadás után Jézus negyven napig gyakran megjelent tanítványai előtt, hírt adott létezéséről, majd a negyvenedik napon - áldozócsütörtökön - a mennybe ment. Meghagyta azonban, hogy „eljön majd a Lélek, akit az Atyától küldök nektek”. A lángnyelvek érkezése Elhagyta őket Jézus, akit oly nagyon szerettek, és - ismerjük az érzést - ilyenkor nagyon szerencsétlennek érzi magát az ember. De - talán éppen ezek miatt és Jézus kifejezett parancsára - együtt maradtak, imádkoztak, Mária is velük volt. így érkezett el húsvét után az ötvenedik nap, pünkösd, amikor - mint ismert- tüzes lángnyelvek jelentek meg nekik és betöltötte őket a Szentlélek. Nagy szélzúgás is támadt, ami egész Jeruzsálemben hallható volt. A halász bátran hirdeti az igét Csoda történt, de az igazi csoda mégsem a külsőségekben, hanem az apostolok bensőjében, lelkében zajlott le. Ott van például Péter, az egyszerű halászember, aki feltehetően nem elsősorban éles elméjével, nem beszédével, szónoklataival, bátorságával, hanem mesterségbeli tudásával, erejével, kitartásával vívta ki társai becsülését. Ez az ember - látva, hallva a történéseket - kitárta a szoba önmaguk által eltorlaszolt ajtaját, kiment az épület elé, és amit korábban soha nem tett meg, beszélni kezdett a tömeghez. És a különböző nációjú emberek értették Péter szavait! Péterben - és a többi apostolban is- belül történt valamilyen csodálatos változás. Változz meg, hogy változtathass Mindebből következik, hogy a pünkösdöt nagyon nehéz kívülről szemlélni, mint egy jászolban fekvő kisbabát, és úgy megjeleníteni, mint például a karácsonyt vagy a húsvétot. Ez a nap igazán azok számára ünnep, akik át tudják élni a történések üzenetét, akik képesek érzéseikben, gondolkodásukban, cselekedeteikben - bensőjükben - megváltozni. Ők viszont a világot is meg tudják változtatni. Nagyon szépen fogalmazta meg a 16. században Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend megalapítója: „Ha egyszer megváltozik a szívünk, csoda-e, ha megváltoztatjuk az egész világot.” Azt hiszem, ez pünkösd titka.- Azt, hogy a világ változtatásra, jobbításra szorul, talán nem kell bizonygatni - folytatja Spányi Antal. - Az ember eredendően arra kapott lehetőséget, hogy boldog és szabad legyen, hogy tudjon nagylelkű lenni, tudjon megbocsátani. Az apostolok - immáron kétezer éve, Jézus mennybemenetele után - tíz napig csendben magukba húzódtak, és elmélkedtek, feltehetően az ember lehetőségein is. A találkozáshoz csöndre van szükség Ma a világban nincs csönd. Sem körülöttünk, sem magunkban, pedig ahhoz csönd kell, hogy az ember tudjon a Lélekkel találkozni, és hasznosat cselekedni is. Pünkösd tehát tulajdonképpen a csönd, a magunkba fordulás, a magunkba nézés, az önvizsgálat ünnepe. Vagy az kellene legyen, erre kellene figyelmeztessen. A pünkösdöt akkor és annyiban tudjuk megélni, ha ezeket a készségeket magunkban kibontakoztatjuk. Ha tudnánk és akarnánk élni vele, új világ születhetne számunkra. Ugyanúgy, mint az apostoloknak annak idején. Érdemes az ünnep alkalmából szimbólumaira is gondolnunk. A szélviharok kitisztítják a városok tüdejét. A Szentlélek ugyanígy kitakaríthatja az ember életét. A tűz pedig elpusztítja a talmit, és helyet teremt az újnak. Fontos ünnep tehát a katolikus egyház számára a pünkösd, olyannyira, hogy 1998-at, a teljes esztendőt a Szentiéleknek szenteli, a 2000., jubileumi év előkészületeként. Deregán Gábor Pünkösd: a legrégibb örökifjú ünnep Miért halasztották el a koronázást? Megyei zarándoklat Máriagyűdre A messze földön híres mária- gyűdi pünkösdi búcsúba számos bácskai településről autó- buszjáratokat indítanak a katolikus hívek. A bátmonostoriak a dunafalviakkal együtt indulnak a zarándoklatra vasárnap reggel. Bátmonostoron az utasokat az Árpád utcában veszi fel a busz reggel 8 órakor. Fúvóskoncert Kalocsa és környéke fúvószenekarainak IV. találkozóját rendezik meg május 19-én, hétfőn, 17 órakor a kalocsai művelődési központban. Fellép a hajósi Ifjúsági Fúvószenekar, a kalocsai Liszt Ferenc Zeneiskola együttese, a császártöltési gyermekzenekar, a császártöltési Bias Mix Band, a kiskőrösi városi fúvószenekar, és a kalocsai helyőrségi fúvószenekar. Bérmálás Jánoshalmán Pünkösdvasárnap kerül sor a bérmálásra Jánoshalmán. A Szent Anna-templomban 16 órakor kezdődő szertartáson dr. Dankó László, a Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye érseke részesíti a fiatalokat a felnőtt keresztség, a bérmálás szentségében. Baksay-nap Kunszentmiklóson Kedden, május 20-án Baksay- napot rendeznek a Kunszent- miklósi Baksay Sándor Református Gimnáziumban. Reggel fél nyolctól pünkösdi áhítattal kezdődik a nap. Háromnegyed nyolckor Madaras László festményeiből nyílik kiállítás. Szinte egész nap kulturális és sportprogramok várják a diákokat és a vendégeket. Kilenc órától fellép az iskola énekkara, majd „Légy híve rendületlenül” és „Kies Kiskunság, szeretett Szentmiklós” címmel irodalmi műsorok kerülnek színre. A Karikaturist irodalmi szípad Molier Fösvény című színdarabját adja elő. Délután háromnegyed egytől tanár-diák focimeccs lesz, majd sporttörténeti vetélkedőkön mérhetik össze tudásukat a diákok. A fenti programokon kívül még számtalan - a gimnáziumban tanuló - tehetséges diák mutatkozik be műsorával. W.K.E. A zsidó-keresztény kultúrkör egyik legősibb ünnepe pünkösd. Neve a görög pentekoszté - ötvenedik - szóból ered. Ugyanis már az ókori Izraelben megünnepelték a zsidó húsvétot - az Égyiptomból való szabadulást - követő hetedik hét végét, azaz a 49-50. napot, mert ekkorra fejeződött be az aratás. Az első termést, a „zsengét” áldozatként mutatták be Istennek. Később ez a zsidó ünnep történeti jelleget öltött: időszámításunk kezdetén már ehhez a naphoz kapcsolták a törvények kihirdetését is. Növekedett az ősegyház Az apostolok cselekedeteiből ismerhetjük meg a keresztény pünkösd alapjául szolgáló eseményeket. A Krisztus halálát és feltámadását követő ötvenedik napon az apostolok, Jézus ígéretének megfelelően, megkapták a szentlelket - lángnyelvek szálltak le rájuk -, és ezt követően indult meg az ősegyház hívei táborának rendkívül gyors gyarapodása. Az apostolokat hallgató, különböző népek fiaiból álló tömeg minden tagja saját nyelvén hallotta az új tanítást. A nyelvcsoda - görögül dialektosz - bizonyos elemei a zsidó tradícióban is megtalálhatók. A pünkösd egyébként úgynevezett mozgó ünnep, ideje május 10. és június 13. közé esik. Ennek oka a húsvét idejének számítási módjában rejlik. Mivel a keresztény húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, és ez évről évre változó időpont, vele együtt változik az „áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje” is. Népszokások A kereszténnyé lett valameny- nyi európai nép körében meghonosodott valamilyen, a telet pünkösdkor jelképesen eltemető szokás. A középkori egyház nem is próbálta a szalmabábuk égetésének vagy éppen vízbe vetésének pogány rítusát tiltani, inkább keresztény tartalommal igyekezett megtölteni. Hazánkban a legelterjedtebb népszokás a pünkösdi király választása volt. A dunántúli falvak fiatal legényei még a múlt században is lóversennyel döntötték el, hogy ki kapja majd a pünkösdi király koronáját. A versengés során szőrén megült lovakon kellett kifeszített kötelekből álló akadályokon túljutni. A győztest a kocsmában fiatal leányok virágkoszorúval koronázták meg. A rövid királyság A pünkösdi király egy álló esztendeig ingyen ihatott a kocsmában, engedélye nélkül tilos volt mulatságot rendezni, tilosba tévedt jószágáért nem érhette büntetés, sőt sokszor ingyen legeltethette állatait. A versengés esetenként obsitos katonák között zajlott, és a győztes maskarába öltözött „udvara” kíséretében vonult végig a falun. Hódolatot nemigen kapott: törött cserepekkel, lyukas lábosokkal dobálták meg. E színes mulatságok leírásának Jókai Mór egész fejezetet szentel az Egy magyar nábob című regényében. Ferenc József elkerülte A pünkösdi királyság azonban nem mindig tartott egész éven át, sokhelyütt csupán egyetlen napra szólt. Ezért lett nyelvünkben a „pünkösdi királyság” kifejezés a rövid ideig tartó, ingatag politikai hatalom szinonimája. É nyelvi sajátosságot azután még az igazi királyoknak is figyelembe kellett venniük. A kiegyezés után például kisebb belpolitikai bo nyodalmat okozott, hogj Ferenc József megkoronázá.sá napját eredetileg pünkösdin, t- főre tűzték ki. Am a jeles esemény szervezőinek egyike még jókor észbe kapott, mondván, ez a dátum azt sugallaná, hogy őfelsége igencsak rövid ideig fog ülni a magyar trónon. A nyomós érv hallatán pár nappal arrébb tették a koronázás időpontját, s lám, volt is foganatja: Ferenc József jó fél évszázados regnálása valóban nem pünkösdi királyság volt. Rékai Miklós Baján a kiscsávolyi szerb temetőben áll az a kápolna, melynek sorsa miatt igencsak aggódtak az utóbbi időben a lokálpatrióták. Az állaga annyira leromlott, hogy félő volt: egy nagyobb vihar elviszi a torony faszerkezetét. Többévi várakozás után most nekifogtak a felújításnak, és amint képünk is bizonyítja, rövidesen megszépülhet a város múltját hirdető műemlék. fotó: papp Zoltán
