Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-08 / 81. szám
12. oldal 1997. április 8., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Jobb felhozatal, csökkenő árak a megyei piacokon A sertéságazatról vitáznak Néhány malac Kiskunhalason is gazdára talált. A szombati bajai állatvásárban élénkülő felhozatalt figyeltek meg. Összesen 163 db sertést kínáltak, amiből 62 darabot sikerült értékesíteni. Némileg estek az árak is, 500 forinttal kértek kevesebbet például a választási malacért, mint a múlt héten. A héthetes sertésekért ötezer forintot kértek darabonként, de ez alatt is köttetett üzlet. A hűszkilósak pedig 7 ezer forintért cseréltek gazdát. A fia- lás előtt álló vemhes kocáért 42 ezer forintot kért a gazda, de ennyiért nem talált vevőre, holott ennél többre is tartják a tenyésztők a fajtiszta anyadisznó árát. A sertéspiac a parlamentben is a figyelem középpontjában van. Az ágazat helyzetéről tárgyalt szerdai ülésén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának agrárpiaci és szabályozási albizottsága. A testület ülésén a jelen lévő képviselők és szakértők csupán egyetlen dologban értettek egyet, mégpedig abban, hogy jelenleg a sertéságazat válságban van, és ezt sürgősen orvosolni kell. A bizottság elnöke, Orosz Sándor (MSZP) újabb ülést tartott szükségesnek a témával kapcsolatban, ezért április 17-ére ismét összehívta a testületet. Ott tárgyalják meg majd tematikusán, hogy mi történt a válságkezelés ügyében és milyen szabályozási javaslatot tesznek a szakértők a jövő évre. A mostani ülésen elhangzott, hogy a nemzeti agrárprogram részeként készül a sertéságazat stratégiai terve. Ez az FM képviselője szerint már e hónap 20- án a képviselők rendelkezésére áll majd. A legnagyobb mező- gazdasági érdekképviseleti szervezet, a MOSZ nevében beszélő Tóth István ugyanakkor kijelentette: a sertéstartók a múlt évben mintegy 8 milliárd forintot vesztettek. Ennyit voltak ugyanis kénytelenek felélni saját tőkéjükből. Ezt a veszteséget a MOSZ szakértője szerint elsősorban az okozta, hogy a múlt évben mintegy 500 ezer hízóval volt több a hazai piacon a szükségletnél. Ez rendkívüli módon letörte az árakat. Ugyanakkor a takarmányárak a múlt év második felében rendkívüli módon nőttek. Az emelkedés mértéke elérte az 50 százalékot. A visszaesés eredményeként az állatállomány is csökkent, a sertések száma jelenleg már jóval 5 millió alatt van. Hozzávalók 1 Légkondicionáló 2 Légzsák 1 Rádiómagnó caRiNae. ADAC 5 450 000 Ft tói 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA ég) TOYOTA Bízhat a jelben • KOCSIS ÉS TÁRSA KFT 6500 BAJA, Szegedi út 84. Tel.: 06-79-321-810 • M+F AUTÓ KFT 6200 KISKŐRÖS, Izsáki u. 46. Tel.: 06-78-311-106 »TROMF KFT 6000 KECSKEMÉT, Ladánybenei út 1. Tel.: 06-76-320-627 J Hamarosan itt a nyár. Hogy könnyebb legyen elvi selni a hőséget, egy olyan koktélt állítottunk össze Önnek, amitől el fog hűlni: A neve: Carina E koktél. Beleadtunk mindent, hogy jól érezze magát. A rendkívül gazdag alapfelszereltséggel (elektromos ablakemelő, fényszóróállítás, központi zár, állítható magasságú szervokormány, dupla légzsák, biztonsági övfeszítő, körkörös oldalsó ütközésvédelem, kiegészítő féklámpa, pollenszűrő, ülésmagasság-állítás) ellátott Carina E-hez ugyanis most légkondicionálót és egy rádiómagnót adunk ajándékba. És mindezt csupán 3 450 000 Ft-ért, sőt részletre is, rendkívül kedvező feltételekkel. A Carina E koktélt bármelyik Toyota-márkakeres- kedőnél felhajthatja. De siessen, mert ajánlatunk csak a készlet erejéig érvényes. Tőkeinjekció a Postabanknak Bár a Postabank vezetői nem ismerik el egyértelműen, a szakma számára világos: a bank a tőkeemelés valamely külső formájára, azaz tőkeinjekcióra szorul. A helyzet komolyságára a pénzügyminiszter kijelentésein kívül az a tény is utal, hogy Princz Gábort meghívták a kormány ülésére. A helyzet megértéséhez érdemes tisztázni néhány intézkedés lényegét. A Postabank április 15-ig felmentést kapott a kötelező jegybanki tartalékolás alól, aminek révén 25-30 milliárd forintja szabadult fel. Ezt részben a bank meggyengült likviditása (pénzállománya) tette szükségessé, részben az, hogy a kevesebb pénzből nem tud annyit hitelezni, mint amennyit szeretne. E kedvezménnyel a bank 1-2 hónapra ingyenpénzt kap az MNB-től. A bank tavaly év végi tőkehelyzetéről nincs még hiteles (auditált) mérleg, így nem tudni pontosan, mekkora tőke is áll a hitelezési (üzleti) terve mögött. Annyi biztos, hogy nem elegendő. Ezért kell igénybe vennie külső tőkét, tőkejuttatást, injekciót, különben a bank nem tud eleget tenni a törvényi előírásoknak. Honnan jöhet ilyen injekció? A tulajdonosoktól? Tudni kell, hogy a Postabankot „csendben” privatizálták, alig van benne direkt állami rész. A nyugdíj- és egészségbiztosítást, amely 35 százalékban tulajdonos, nem veti fel a pénz, a külföldiek szerepe ma viszont csekély. Új külföldi tulajdonosok társulására volna szükség 10, vagy akár 40 százalékban is. Vagy az államtól? Ki jelen esetben az állam? Az ÁPV Rt. Ha ő áldoz, kockáztat - ami ugyancsak kétséges -, igaz, akkor megnőnek jogai is, például beleszólhat a menedzsment összeállításába. Az állam igazán nagy szerepvállalását, hogy alárendelt kölcsöntőkével próbál segíteni, az ellenzék újabb bankkonszolidációnak tartja. Akár direktben adja az állam a pénzt, amint a pénzügyminiszter szeretné, akár csak garanciát vállal mások kölcsönére, ez a forma igen kényes. Hiszen ez a kölcsöntőke attól alárendelt, hogy aki adja, nem kap semmilyen szavazati, tulajdonosi jogot, és ha a bank fizetésképtelenné válik, a kölcsön összege alighanem elvész. Az állam segíteni fog, ez nem vitás, enélkül a Postabank nehezen találna újabb külföldi befektetőt. Felváltva felesleg és hiány Már megkezdődött a burgonya ültetése, a tavalyról megmaradt terméstöbblettel azonban még mindig Dunát lehetne re- keszteni. A terméktanács prognózisa szerint a vetésterület az idén várhatóan a korábbi évekének a felére csökken. A krumplipiaci káosz okai - az igényeket meghaladó termés, az újonnan megjelent termesztők szervezetlensége, a fölösleges import - közismertek. A Burgonya-terméktanács felrója a kormányzatnak, hogy nem adott érdemi segítséget a termelés megszervezéséhez, a kvóták kialakításához, magukra hagyta a termelőket a feleslegek piaci elhelyezésében, a kért export-, tárolási, takarmányozási támogatásokat pedig elutasította. Javaslataikat pénzhiány miatt hol az agrár-, hol a kereskedelmi, hol a pénzügyi tárca vetette el. A Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége szintén az agrártárcát okolja azért, mert ősz óta képtelen a piac- szabályozás eszközeivel kezelni a burgonyapiac válságát. Jakab István társelnök szerint még most sem lenne késő a felesleget segélyszállítmányként értékesíteni a rászoruló országoknak. De bővíteni lehetne a keményítő- és a szeszgyártást is, így felszívhatnák a többletet. Tarján Balázs, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke szerint a többlettermés egy része abból fakad, hogy a termelők tavaly a jó minőségű, fémzárolt vetőburgonya helyett az 1995-ös termésből megmaradt burgonyát ültették el. Ami ebből a termésből a minőségi kritériumoknak megfelel, azaz eladható, az jóval kevesebb annál mint amiről a hírek szólnak. Az agrártárca vezetője a minap közölte: egyetlen országban sincs arra példa, hogy ha a gazdálkodó rosszul tervez, akkor a felesleget az állam felvásárolja, mint ahogy azt nálunk a termelők elvárják. Azt azonban elismerte, hogy szükség van olyan piacszabályozási eszközök kialakítására, amelyek képesek a hektikusan jelentkező túltermelési válságok megakadályozására. ~ Újvári Gizella Hamis adatokkal több százmillió forinthoz jutottak Visszaélések az exporttámogatásban Az agrárexport-támogatások jogtalan igénybevétele miatt indított nyomozást a rendőrség az ország több vidékén - adta hírül hétfői számában a Világ- gazdaság című üzleti napilap. Mást írtak az okmányokra A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság nemzetközi együttműködéssel, az érintett országok igazságügyi szervezeteinek közreműködésével folytatja a vizsgálatot. A megyében három bűnügyben folyik eljárás. Az ügyben illetékes rendőrtiszt elmondta: a gyanúsítottak azzal jutottak jogtalan gazdasági előnyhöz, hogy az exportra szánt áru - például fagyasztott baromfi, sertéshús, palackozott bor - kiviteléhez s a szubvenció igényléséhez szükséges okmányokon a valóságosnál nagyobb mennyiséget, vagy jóval magasabb eladási árat rögzítettek. A hamis adatok alapján jogellenesen igényelt exporttámogatás a beszerzési árat is fedezte, ily módon a csalók invesztíció nélkül jutottak több százmilliós haszonhoz. A szóban forgó ügyleteket 1993 és ’95 között bonyolították az érintett kereskedelmi cégek, s az árukat Európán kívül a tengerentúlra is szállították. A vizsgálatot a rendőrség tavaly indította az APEH büntető feljelentése alapján. Szentes Boldizsár, az APEH Győr-Moson-Sopron megyei igazgatóságának vezetőhelyettesétől származó információ szerint az adóhivatali ellenőrzés feltárta, hogy több mint félmilliárd forintos exporttámogatást igényeltek jogtalanul a gazdasági társaságok, s az összeg nagyobb részét fel is vették. A gyanúsítottak közül egy személy volt őrizetben és előzetes letartóztatásban; jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek. Több termék, mint nyersanyag Békésben egy vállalkozót azzal gyanúsítanak, hogy hamis adatok alapján támasztott igényt szárított hagyma Romániába való kivitele után járó támogatásra. 1996-ban 6 millió forintot már kiutalt a cégnek az APEH Békés Megyei Igazgatósága, ám az újabb 6 milliós igényt már nem teljesítette, miután az év végi ellenőrzés során gyanússá vált az ügylet. A gyanúba keveredett viharsarki vállalkozó 576 tonna nyers vöröshagymát vásárolt s támogatást az állítólagos bukaresti üzletfélnek 14 kamionnal kiszállított 236 tonna szárított hagyma és a szintén exportált 99 tonna szeletelt nyers hagyma után igényelt. A békési cég üzletére azért lettek figyelmesek az adóhivatal ellenőrei, mert szakemberek véleménye szerint 576 tonna nyers hagymából (annak nagy víztartalma miatt) legföljebb 120-130 tonna szárított hagyma lesz s nem 236 tonna. Export esetén egy kiló nyers hagyma után 5, ugyanennyi szárított hagyma után viszont 50 forint támogatást nyújt az állam. Az ügyletben az is kétséges, hogy a vállalkozó által megadott mennyiségű szárított hagyma belefért- e a megadott 14 kamionba, amely Gyulánál és Ártándnál hagyta el - állítólag - az országot. Ráadásul az APEH emberei a vállalkozónál nyomát sem találták szárításra utaló körülményeknek. A külföldi üzlettárs után az adóhivatal nem érdeklődhetett, az most a rendőrök feladata. Békésben többnyire nagy élelmiszer-ipari cégek foglalkoznak államilag támogatott kivitellel, a most gyanúba keveredett vállalkozás kisméretű, s az általa igényelt támogatás jelentéktelen az előbbiekéhez képest. (1996-ban Békésben 400 igénylő 2,4 milliárd forintot kapott mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásként. ) Színlelt vásárlás Hasonló, mezőgazdasági támogatást illető csalás a gépvásárlás terén számottevőbb: az APEH Békésben nyolc társaság ellen tett büntetőföljelentést nem létező cég álvásárlása, illetve valódi vállalkozás színlelt vásárlása miatt. A mezőgazda- sági vállalkozások gépvásárlás - általában betakarítógépek megvétele - esetén 25 százalék támogatást kaphatnak, s mint az igazgatóhelyettes asszony elmondta, az elmúlt év végén a kedvezmény megszűnésének álhírére tömeges lett a támogatást igénylő gépvásárlás, s köztük előfordultak fiktív ügyletek is. A viharsarki adóhivatal folytatja az ügyben a vizsgálatot, a rendőrség pedig a békéscsabai vámhivatal följelentése nyomán kezdett el nyomozni.
