Petőfi Népe, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-26 / 97. szám

kultúra, közélet, hétvégi programok Programajánló Ifjúsági otthon A kis fizikusok klubja összejö­vetele ma 15 órakor kezdődik, 18.30-tól pedig A tánc címmel rendeznek városi táncestet a kecskeméti ifjúsági otthonban. Fellép a Kurázsi Táncműhely, a Grapevine Táncklub, a Hírős Táncklub. Planetárium Ma 15 órakor csillagászati elő­adás, este 7-től - derült idő ese­tén - távcsöves bemutatás, va­sárnap délelőtt 10-től ismét csillagászati előadás lesz a kecskeméti planetáriumban. Civil Szervezetek Háza Ma délelőtt 10-kor a Kápolna utca 24. szám alatti Civil Szer­vezetek Házában, a megyei if­júsági fórum szervezésében if­júsági vezetők számára tartanak ingyenes és nyitott szakmai tréninget. Az előadók: Kaszás Attila és Wootsch Péter nem­zetközi ifjúsági szakértők. Városföldi Klubkönyvtár Amatőr fotósok munkáiból rendeznek kiállítást a város­földi klubkönyvtárban. A Ko­vács Attila és Lőrincz László Városföldön élő amatőr fotósok munkáiból készült kiállítást ma délután öt órakor nyitják meg. A megnyitón fellépnek a Vá­rosföldi Általános Iskola diák­jai. A tárlat május 24-éig lát­ható a klubkönyvtárban. Művészpályára készülő diákok alkotásaiból nyitottak tegnap kiállítást a kecskeméti ifjúsági otthon diákgalériájá­ban. A tárlaton a Kandó Kálmán-szakközépiskola művészeti tagozatának két végzős diákja, Tokodi Edina és Lovas Dá­niel mutatkozott be festményeivel és szobraival. A kiállítás május 7-éig látható. Felvételünkön a tárlatnyitó közönsége és a kiállított alkotások egy része látható. Újjáéled a műkerti művésztelep KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI GIMNÁZIUM ÉS ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA, KECSKEMÉT Gimnázium Bari Mónika, Becsy Gabriella, Da- róczi Szilvia, Gere István, Gróf Ágnes, Gulyás Lilla, Hegedűs Anna, Horváth Ágnes Ilona, Hudák Anikó, Jeszenszky Gyula, Kollárik Csongor, Kovács Györgyi, Kovács Katalin, Lele Krisztina, Mészáros Dóra, Migály Anikó, Popovics Alexandra, Sándor Gyöngyi, Simon Ágnes, Soponyai Vivien, Szabó Ju­dit, Szebellédi Tamara, Szentpéteri Ilona, Torma Orsolya, Tót Imre, Tóth Bernadett, Ubrizsy Attila, Varga Ildikó, Váczi Eszter, Vékony Viktória. Zeneművészeti Szakközépiskola Ádám Adrienn (szolfézs-zeneel­mélet), Annus Andrea (hegedű), Bajusz Izsó (hegedű), Balázs Szil­via (szolfézs-zeneelmélet), Bá­nyász Regina (zongora), Berecz Ágnes (fuvola), Cserjés Judit (gordonka), Gayer György (klari­nét), Hegyaljai-Boros Zoltán (mélyhegedű), Holczer Péter (szol­fézs-zeneelmélet), Kocsi Hajnalka (fuvola), Lemel Ágnes (hegedű), Majer Veronika (zongora), Maka Mónika (fuvola), Márfi Rita (zon­gora), Máthé Szilvia (klarinét), Mikesi Tünde (orgona), Miskolczi Zsuzsanna (fuvola), Pompos Bar­bara (hegedű), Pulius Emese (fu­vola), Rácz Katalin (szolfézs-ze­neelmélet), Sándor Zsuzsanna (zongora). A városi helyesírási verseny helyezettjei A Béke Téri Általános Iskola vá­rosi helyesíró versenyén a má­sodikosok eredményei: 1. Fári Anna (Zrínyi), 2. Kosa Gabri­ella, Muhi Ádám (Arany J.), 3. Herpai Levente (Zrínyi), Orvos­Nagy Barbara (Lánchíd), Tas- nádi Zsanett (Béke tér), Ulakcsai Zsófia (református). Harmadi­kosok: 1. Szabó Viktor (Mátyás Király), 2. Egyedi Katinka (Zrí­nyi), 3. Sleisz Anna (Béke tér), Soltész Anita (Szent Imre) Ne­gyedikesek: 1. Tuskó Krisztina (Arany), Miklós Milán (Béke tér), 3. Horváth Ágnes (Vörös­marty), Szabó Márton (Kodály), Varga Tamás (Lánchíd). A legkülönfélébb művészeti irányzatokhoz, iskolákhoz tartozó magyar festők, szob­rászok és grafikusok alkotó­helye több mint 80 éve a kecskeméti műkerti művész­telep. Mestertanárként dol­gozott ott az 1910-es és 20-as években Iványi-Grünwald Béla, Révész Imre, Uitz Béla, Kmetty János, Kondor Béla, Medgyessy Ferenc. Napja­inkban az alkotóház életében új fejezet kezdődik. Erről kérdeztük dr. Fekete Lászlót, a művésztelep vezetőjét.- Kalandos az alkotóház és a művészvillák története. Ho­gyan változtak a működési fel­tételek 1912 és 1996 között?- A város által épített hét művészvilla és a kétemeletes, 10 műteremből álló közös mű­teremház története a II. világ­háború végéig egybefonódott. Jobbára vidéki kúriának, pihe­nőhelynek, a csendes elvonulás színterének tekintették a telepet a művészek. A világháború nagy pusztítást okozott, a vil­lákba családokat költöztettek. A telep leszűkült a műterem­házra, melynek fenntartását a város nem tudta vállalni: 1953- ban felajánlotta az akkori kultu­rális minisztériumnak. A tárca pedig továbbadta a házat 1957- ben a Művészeti Alapnak. így lett a műkerti alkotóház az alap országos intézménye. A művé­szek beutalás alapján, térítési díj ellenében dolgozhattak (s dolgozhatnak ma is) a műte­remházban 1-3 hónapig. Majd nos - sem zárkózik el. E héten hatalmazta fel a testület Katona László polgármestert a tulaj­donjog visszaszerzését célzó további tárgyalásokra.- Mi lesz a művészvillák sorsa?- A villákat pályázat útján kaphatják meg bérleményként a művészek. Eredetileg hét mű­vészvilla volt a Műkertben, kö­zülük hat áll: mind a város tu­lajdona. Kettőnek a felújítása befejeződött, a harmadiké pe­dig - amelyben két műterem lesz - folyamatban van. A he­tedik villát elbontották, az alap­zatán áll most a műkerti sza­badtéri színpad. Az eredeti villa újjáépítésére Halász János kő­faragó mester létrehozott egy alapítványt, a Kecskeméti Fes­tőiskola Alapítványt. Elképze­lésünk szerint - melyet több önkormányzati bizottság is tá­mogat - a felépített villában ál­landó helyet kapna egy kecs­keméti festőiskola, amely a művészpályákra készülő diá­kok és mestertanáraik műhelye lehetne. Úgy vélem, a festőiskola lét­rehozásával, s azzal, hogy ön- kormányzati összefogással biz­tos alapokon állhat a művész­telep működtetése, eredeti szakmai elképzelésünkhöz is közelebb kerülünk. Olyan nemzetközi hírű művésztelep működhet Kecskeméten, a- mely az eddiginél fontosabb, meghatározóbb szerepet vál­lalhat a megye és a város mű­vészeti életében. Ábrahám Eszter Lakásproblémák és munkanélküliség Bár több figyelemreméltó eredményt ért el a Kecskeméti Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat a kultúra és az oktatás területén, a munkanélküliség és a lakásproblémák'továbbra is komoly kihívást jelentenek - mondta el Bari István elnök a tegnapi összejövetelen, ahol a tavalyi évet értékelték. Mindenféleképpen meg kell szüntetni a Szinyei Merse Pál utcai és a Korhánközi barakkla­kásokat, és fel kell számolni a város elromosodott, többlaká­sos, udvaros lakóépületeit. Ezek csak szociális bérlakások kiuta­lásával, illetve lakásépítéssel oldhatók meg. Az új lakások építését az önkormányzat csak külső források igénybevételével képes támogatni, úgymint la­kásépítési támogatás és saját­munka. Az adható kamatméhtes kölcsön nyújtásánál csak olyan - egyéb feltételeknek is megfe­lelő - családok jöhetnek szóba, akik a kölcsön törlesztését is vállalni tudják. Ahhoz pedig legalább havi harminc-negy- venezer forintos jövedelemmel kell rendelkezniük. A munkahelyteremtés egyik módja egy közhasznú társaság létrehozása lesz, mely cigány munkanélkülieket foglalkoz­tatna és célzott képzéseket is szervezne. Yáradi Piroska Szerdai megjelenés A közelgő május 1-jei ünnep miatt a Kecskeméti Lapok kö­vetkező, idei tizenhatodik száma a szokásostól eltérően csütörtök helyett egy nappal korábban, ezúttal szerdán fog megjelenni. Minőségbiztosítás A Bács-Kiskun Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara április 29-én délelőtt 9 órától Minő­ségbiztosítással a színvonalért címmel előadást szervez Kecs­keméten a Tudomány és Tech­nika Házában. Alkotó- és házastársak munka közben. Vincze László festőművész és felesége, Bottyán Ma­riann festőművész visszatérő vendége a művésztelepnek. fotó: Walter Péter újabb tulajdonosváltások tör­téntek egészen 1995-ig, amikor is - egy kormányrendelet ér­telmében - a Magyar Alkotó- művészeti Közalapítvány törzsvagyonának része lett a ház.- S attól kezdve minden rendben volt?- Éppen ellenkezőleg, a ne­heze aztán jött. A művésztelep évi 16 millió forintos fenntar­tási költségeit nem tudta a köz- alapítvány vállalni, ezért közös alapítványt hozott létre a Ma­gyar Alkotóművészek Orszá­gos Egyesületével. S mivel még ez sem jelentett elegendő pénz­ügyi fedezetet, tárgyalások kezdődtek a megyei és a városi önkormányzattal. Született egy közös szakmai program a me­gyei önkormányzat intézmé­nye, a Nemzetközi Zománcmű­vészeti Alkotótelep és a mű­vésztelep között. így jöhetett létre a megyei önkormányzat részvételével egy közös alapít­vány, a Nemzetközi Képző- és Zománcművészeti Alapítvány. A telep segítségére sietett a vá­ros önkormányzata is: idén áp­rilis elsejétől december 31-éig felvállalta az alkotóház működ­tetését.- Körvonalazódik tehát egy városi és megyei művészeti együttműködés, amely a mű­vésztelep jövőjét biztosíthatja?- Valóban ez a cél: a zo­máncművészeti műhely átköl­töztetése, az alkotótelep kertjé­ben egy új zománc-alkotóház építése szerepel a tervekben. Ezzel párhuzamosan a város szeretné visszakapni a műte­remház tulajdonjogát, melytől a közalapítvány - a mai tulajdo­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármestere pályázatot hirdet a 26/1993. KR. sz. (X. 19.) rendeletben biztosított jogkörében eljárva az önkormányzat tulajdonában lévő 6000 kecskémét, Kossuth tér 1. sz. alatti, Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának földszintjén elhelyezkedő, 125,5 m2 alapterületű helyiségek bérleti jogának megszerzésére, 3.100.000 Ft/év+áfa bérleti díj ellenében, hasznosítási megkötésekkel. A részletes pályázati kiírás átvehető: 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.1/52. sz. hivatali helyiségében, dr. Peredi Katalin jegyző asszonytól. A pályázatokat 1997. május 15-én, 13.00 óráig, személyesen kell eljuttatni, Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez. Közvélemény-kutatás A Kecskeméti Lokálpatrió­ták Egyesülete (KELE) érte­síti a város polgárait, hogy a közvélemény-kutató dobo­zok - az előző felhívás alap­ján - 1997. május 1-jén kihe­lyezésre kerülnek az orvosi rendelők várószobáiba. A KELE kér mindenkit, akinek közérdekű, a várost és lakó­körzetét érintő javaslata van (utcanév-megjelöléssel), szíveskedjen a dobozban el­helyezni. A dobozban elhe­lyezett javaslatokat a KELE a vele együttműködő civil szervezetekkel feldolgozza és az illetékesek felé továb­bítja. Az eredményekről időközönként a médián ke­resztül tájékoztatást ad a munka menetéről, eredmé­nyességéről. Ballagó diáhoh 1997

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents